Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-22 / 93. szám

1997. április 22., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 13. oldal Még nincs veszélyben a paprika Sükösdön Németh János vál­lalkozónál t érdeklődtünk az áprilisban magról vetett ipari paprika várható sorsa iránt.- A hagyomány szerint az a legjobb, ha a paprikamag Jó­zsef napja után kerül a földbe. A vetést a tudomány elvárásai szerint március 25. és április 15. között kell elvégezni. A hosszú télies tavasz miatt a ve­tés még folyamatban van, de a legtöbb termelő már végzett a munkával. Szerencsére a pap­rikamag károsodik a legke­vésbé a hideg talajban. Tavaly például a vetésre hó esett. Emiatt az érési időszak is ké­sett és a festékanyag-tartalom kevesebb volt a vártnál. Ez az idén is megismétlődhet, ha május 1. és 5. között nem kel ki a paprika - mondja határo­zottan Németh úr, aki agro- nómusként korábban maga is foglalkozott paprikatermesz­téssel. Németh János ma Sükösdön a Házi Piros Kft. tulajdonosa. Jelenleg 3 telephellyel rendel­kezik és a paprikán kívül más Németh János fűszerek behozatalával és csomagolásával, valamint a húsipar ellátásával foglalko­zik. Szeged térségében is van­nak érdekeltségei. Mint mondja, a fűszerpaprika-ter­melőkkel januárban, február­ban és márciusban kötötték meg a szerződéseket. A vető­magot a szerződő felek szerez­ték be. Itt, a Bácskában főként a kalocsai merevszárú 622-es, Csongrádban pedig a 20-as és más szegedi csüngő fajtákra szerződtek.-A felvásárolt fűszerpap­rika felét exportáljuk. A kivi­telben élénkülő kereslet ta­pasztalható, de az előállítási kölségek nagyon magasak. Tavaly a nyersanyag kétszer annyiba került, mint 1995- ben. Ezt az áremelést a világ­piaci árak legfeljebb 10-15 százalékkal követik. A nyugati felvevőpiacokon a fűszerpap­rika kilónként 5-5,5 német márkáért kel el. Az exporttá­mogatás 20 százalékos, ami kilónként 77 forintot jelent. A belföldi felvásárlási árak is a világpiachoz igazodnak, nem követik a megnövekedett elő­állítási költségeket - hangsú­lyozta a szakember. A magról vetett paprika még nincs veszélyben, de ha május 5-ig nem bújik elő, sze­déskor gyenge lesz a szín­anyaga és kevesebbet ér majd. K. L. Megújuló kapcsolat a hagyományos partnerekkel Ezerötszáz Ikarus Oroszországnak Hat éve, amióta hazánkban piacgazdaság épül, mélypontra süllyedtek a magyar-orosz külkereskedelmi kapcsolatok. Jel­lemző erre, hogy 1991 óta első ízben tegnap került sor magas szintű üzleti találkozóra. Az eszmecserén többek között ott voltak a Mól Rt., a Trans- elektro, a Bábolna Rt., az Ajkai Alumínium Rt. vezetői, orosz részről pedig kőolajexportőrök és energetikusok, továbbá a Moszkvics és a Kamaz autó­gyár képviselői. A magyar külkereskedelmi deficit tavaly meghaladta az 1 milliárd dollárt, ami tovább nö­vekedhet, ha semmi nem válto­zik a jövőben - mondta meg­nyitójában Gilyán György ipari államtitkár, s hozzátette: feltét­lenül célszerű ezért a korábbi partnerekkel tartós kapcsolatot kiépíteni. Az orosz Külgazdasági Kap­csolatok Minisztériumának osz­tályvezetője, D. Szuhoparov egyebek közt arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy import fogyasz­tási cikkek már valósággal el­árasztották az orosz piacot: mintegy ötvenszázalékos a túl­kínálat. Megjegyezte, hogy ugyanakkor a magyar termékek közül a gyümölcslevek, a kon- zervek, a mirelitáruk változat­lanul kelendőek.- Milyen termékeink iránt van érdeklődés Oroszország­ban? - kérdeztük a budapesti kereskedelmi képviselet helyet­tes vezetőjét, V. Volkovot.-Szerintünk a kukoricater­mesztési technológiában Ma­gyarország a világ legjobbjai között jön számításba. Számos régióban akarjuk meghonosí­tani ezt az eljárást, s erről elő­rehaladott tárgyalásokat folyta­tunk magyar partnereinkkel. Az önök borai szintén jó hí- rűek, de az utóbbi időben eléggé megcsappant a kereslet - föltehetően azért, mert a fiata­labb generációk nemigen isme­rik őket. Egyébként - az elmúlt idő­szak nehézségei ellenére - az Ikarus autóbuszok teszik ki az áruforgalom jelentős részét. Az államközi szerződések 900 buszról szólnak. Ezt azonban szeretnénk az év végére 1500- ra növelni. (csernyánszki) a benzinadó emelését fontolgatják Németországban A német kormány hétfőn elis­merte, hogy fontolgatja a ben­zinadó emelését. Theo Waigel pénzügyminiszter elmondta, hogy a jövedelemadózás terve­zett reformjának finanszírozá­sára valamilyen adóemelésre szükség lesz. Egyelőre még nem dőlt el, hogy az általános for­galmi adót, vagy a benzinadót növelik-e majd - tette hozzá. Bár a benzinadó emelését hosszabb ideje emlegetik, a kérdés azután váltott ki indula­tokat, hogy az ország legna­gyobb példányszámú napilapja, a Bild a benzinadó 18 Pfenni­ges emelésének tervét adta hí­rül. Egy liter 91-es oktánszámú ólommentes normál benzin je­lenleg 1,60 márkába kerül és ebből 1,20 márka az államé. A fogyasztói ár 75 százalékát ki­tevő állami elvonás a benzin­adóból, a forgalmi adóból, va­lamint a tartalékolási járulékból tevődik össze. A burgonyavetés el van vetve Megcsappant a gyümölcsöstelepítési kedv A szélsőséges, szeszélyes időjárás ellenére rendben haladnak a tavaszi munkák a szántóföldeken és a gyümölcsültetvényekben - legalább is ez derül ki a többi között a Földművelésügyi Mi­nisztérium legfrissebb felméréséből. Az őszi káposztarepce jól vé­szelte át a telet, a táblákon csak minimális mértékű a kipusztu­lás. Ugyanakkor a vetésterüle­ten már megjelentek a rovarkár­tevők, ellenük védekezni kell. Kevés krumpli kell A tavalyinál nagyobb területen, mintegy 200 ezer hektáron ve­tettek a gazdálkodók tavaszi árpát, annak ellenére, hogy meglehetősen magas a fémzá­rolt vetőmag ára. Cukorrépát a termelők mint­egy 110 ezer hektáron szándé­koznak ültetni. A termelés szervezése zömében gyári in­tegrációval történik. Az idén a cukorgyárak a velük szerződő termesztőknek a termés értéké­nek a negyven százalékáig ter­melési előleget biztosítanak. A burgonyatermelőknek gondot okoz, hogy még mindig jelentős eladatlan készletek vannak raktáron. Az értékesí­tési gondok miatt várhatóan csökken a vetőgumók iránti ke­reslet és beszűkül az import szaporítóanyag felhasználása is. Vetőgumóból egyébként bő­séges a választék, s alig fele annyiba - kilogrammonként 20-25 forintba - kerül, mint a tavalyi. Barackoskárok Az erős lehűlés jelentős károkat okozott a virágzásnak indult, vagy virágzásuk teljében lévő kajszi- és őszibarackültetvé­nyekben. Egyes becslések sze­rint 25-30 százalékos is lehet a terméskiesés. A tényleges kárt azonban - a szakemberek sze­rint - csak a virágzás után lehet majd megállapítani. A tavaszi gyümölcsöstelepí­tések szakmai színvonala jó, ám a múlt évre jellemző telepí­tési kedv alaposan megcsap­pant. Pedig a faiskolai leraka­tok áruválasztéka bőséges, a szaporítóanyagok minősége megfelelő, igaz a fajtaválaszték a tavalyinál kisebb. Lesz még szőlő... A szőlőültetvények hetven szá- ' zalékát már megmetszették. A hátralévő terület nagy része fagykárt szenvedett, ahol a gazdák a kár csökkentése miatt várnak a metszéssel. Lemosó permetezést csak az atkával fer­tőzött helyeken végeztek. A szőlőoltványok iránti ke­reslet - mind a bor- mind a csemegeszőlő-fajtákból - meg­haladja a kínálatot. Áruk - a minőségtől függően - 60 és 120 forint között mozog. Újvári Gizella Bordeaux-i borexportrekord Tavaly új rekordot állított fel a híres francia borvidékről származó bordeaux-i borok exportja: 1,958 millió hektoli­tert adtak el belőle külföldön, hat százalékkal többet, mint 1995-ben - közölte a bor- deauxi bortermelők szakmai tanácsa. A kivitelből 5,168 milliárd franknyi bevétel származott, 14 százalékkal nagyobb, mint tavalyelőtt. Az ötmilliárdos küszöböt először 1992-ben sikerült átlépni, az­óta pedig most először. A bordeaux-i bor fő export­rendeltetési helye az EU többi országa: oda irányul az össz- kivitel háromnegyede, s a Kö­zös Piac tavaly négy százalék­kal többet vett fel, mint 1995- ben. Az EU-n belül Németor­szágban a legkeresettebb a vö­rösbor: egymaga 379 ezer hek­tolitert vásárolt, 13 százalék­kal többet az előző évinél. Utána Nagy-Britannia követ­kezik, majd a Benelux-álla- mok. Nőtt a kivitel az Egyesült Államokba is (12 százalék­kal), a skandináv országok vi­szont kevesebbre tartottak igényt, mint tavalyelőtt. A francia borok bojkottálásával is kifejezésre akarták ugyanis juttatni ellenszenvüket a csen­des-óceáni francia nukleáris robbantások miatt. Privatizáció előtt Bábolna Huszonhét nagy agrárgazda­sággal együtt privatizáció előtt áll mezőgazdaságunk reprezentánsa, a Bábolna Részvénytársaság. A nagy múltú - több mint 200 éves - üzem magánosítása azonban több vonatkozásban is eltér majd az eddigi gyakorlattól. A Bábolna Rt. 51 százalékban továbbra is állami tulajdonban marad. Egyidejűleg tőkebevo­nást hajtanak végre - erről a közelmúltban írtak alá szán­déknyilatkozatot a cég, vala­mint a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank képviselői. A befektetők mintegy 60 mil­lió dollárral növelik a társaság tőkéjét különféle fejlesztések fi­nanszírozására és a krónikus forgótőkehiány csökkentésére. Az új társak az rt. részvényeinek 30 százalékát kapják meg. A számítások szerint a tőke­bevonás révén a Bábolna Rt. eredménye a tavalyi 1,5 milli- árdról 5 milliárd forintra emel­kedhet. Az eladásra kerülő rész­vények mintegy 7,5 százalékát a dolgozóknak ajánlják fel, de kárpótlási jegyért is lehet majd Bábolna-részvényt vásárolni. Az értékpapírok fennmaradó ré­szét még ebben az évben beveze­tik a tőzsdén. Olasz tüntetők Luxembourgban Egzisztenciájukért, jövőjükért, szakmai becsületükért tüntetett hétfőn tizenötezer olasz agrár- termelő Luxembourgban, az Eu­rópai Unió mezőgazdasági mi­nisztereinek üléséhez időzítve - számolt be róla az olasz hírügy­nökség. A különvonatokkal, au­tóbuszokkal és repülőgépeken helyszínre érkezett parasztok Luxembourg belvárosából elin­dulva az EU ottani székháza elé vonult, s petíciót nyújtott át a bi­zottság képviselőjének. A tömeg „hagyjatok bennün­ket termelni, hagyjatok bennün­ket élni!” feliratú transzparens alatt vonult fel. Az agrárkamara információs hálózata Alföldi napok Vásárhelyen Április 25-26-27-én rende­zik meg Hódmezővásárhe­lyen az idei alföldi állatte­nyésztési napokat, ami egyben kiállítást és vásárt is jelent a Hód-Mezőgazda Rt. kiállítási centrumában. Pénteken a megnyitó után tenyészállat-bírálattal kez­dődik a program (ló, juh, szarvasmarha, sertés). Be­mutató fejést is láthatnak az érdeklődők. A díjakat más­nap osztják ki. Szombaton lovasíjász versenyt tartanak a számos szórakoztató program között. Patkolási bemutató, szarvasmarha-te­nyészállat, sperma- és emb­rióárverés is található a mű­sorban. Vasárnap juhárve­résre, a magyar pásztorku­tyafajták bemutatójára, őrző-védő kutyák verse­nyére várják az érdeklődő­ket, akik juhnyírást és gyapjúminősítést is láthat­nak. A gyerekeknek külön show-t lendeznek. Az agrárkamara megyei ügyfél­szolgáltató hálózat létrehozását határozta el. Különösen a me­zőgazdasági kistermelőknek, őstermelőknek kíván ezzel se­gítséget nyújtani az őstermelői igazolvánnyal, az adózással és könyvvezetéssel kapcsolatos alapvető ismeretek megszerzé­séhez. Ezek alapján megnyug­tatóan el tudják dönteni, hogy a lehetséges elszámolási, adó­zási módok közül számukra me­lyik a legmegfelelőbb, és az is világossá válik, hogy mi a teen­dőjük ezzel kapcsolatban. A szolgáltatás kísérleti jelleg­gel, a megye területét arányo­san lefedően 12 ügyfélszolgálati helyen indult 1997. április 1-jé- vel. A tapasztalatok birtokában számuk bővíthető lesz a jelen­leginél nagyobb területi sűrű­ség, a könnyebb elérhetőség érdekében. A gazdajegyzőknél minden felmerülő kérdésben ingyene­sen kaphatnak tájékoztatást a termelők. Az ügyfélszolgálati irodák azonban ennél lényege­sen részletesebb, személyre szabott pénzügyi szakmai szol­gáltatást nyújtanak az igénybe­vevők részére a gazdálkodá­sukkal összefüggő könyvveze­tési, adózási és tb-ügyekben. A jogszabályok alapján, azokat betartva, de minden lehetséges előnyt kihasználva, az optimális megoldás kiválasztásában tud­nak segítséget nyújtani a hozzá­juk fordulóknak. Ez a szolgáltatás nem ingye­nes, de a költségek döntő ré­szének kamarai átvállalása kö­vetkeztében nem is jár túlzott anyagi megterheléssel. Az agrárkamarai tagok 50%- os kedvezményt kapnak, így ők 500 Ft-ért, a nem agrárkamarai tagok 1000 Ft-ért vehetik igénybe. A jelenleg elérhető ügyfél- szolgálati helyek címe és az ügyeleti időpontok az alábbiak: Tiszakécske, Körösi út 2. (Polg. m. Hív.), tel.: 76/441-346. Kedd, péntek 8-13 óráig; Harta, Kékesi u. 3-5., tel.: 78/407-958. Hétfő, péntek 8-15 óráig; Kecskemét, Felsőcsalános 59., tel.: 76/481-621. Hétfőtől pénte­kig 8-12 óráig; Kecskemét, Klapka u. 9-11., tel.: 76/485- 195/37. Hétfőn 8-12-ig, csütör­tökön 13-17 óráig; Kerekegy­háza, Művelődési Ház, tel.: 76/371-064. Kedd 8-13 óráig; Fülöpháza, Polgármesteri Hiva­tal, tel.: 76/377-024. Szerda 9-13 óráig; Nemesnádudvar, gazdajegyző irodája, tel.: 79/378-211. Szerda, péntek 12-17 óráig; Dávod, Tanya 2., tel.: 79/381-036. Szerda 8-12 óráig; Kiskunhalas, Petőfi S. u. 23., tel.: 77/422-839. Hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig; Kalo­csa, Polgármesteri Hivatal, tel 78/461 -166. Péntek 13-17 óráig; Mélykút, Rákóczi út 14., tel.: 77/460-065. Hétfő, csütörtök 9-14 óráig; Baja, Árpád tér 6. (agrárinformációs iroda), tel.: 79/325-390. Hétfő, kedd és szerda 16-20 óráig. Az ügyfélszolgálattal kapcso­latosan felvilágosítást lehet kapni a Bács-Kiskun Megyei Agrárka­mara Közhasznú Társaságánál (Kecskemét, Klapka u. 9-11. II. em. 223.) a 76/497-075 telefon­számon. Vállalkozók figyelméből Ezúton szeretném felhívni szíves figyelmüket az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter 5/1997. (Ili. 5.) IKIM rendeletére, mely előírja az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges szakképesítést. (Á Magyar Közlöny 177/20. számában jelent meg, és III. 10-én hatályba lépett.) A KIT Bács-Kiskun Megyei Képviselete államilag elismert szakképesítést nyújtó tanfolyamokat indít minden szakmában. Jelentkezni lehet, és részletesebb felvilágosítást személyesen vagy telefonon kérhetnek, Horváth Lajosnétól. Kereskedelmi és Idegenforgalmi TOVÁBBKÉPZŐ Cím: 6000 Kecskemét, Nyíri út 32. Tel.: 76/416-695 Jelentkezési határidő: 1997 április 30 (16460) i k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents