Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-22 / 93. szám

4. oldal VILÁGTÜKÖR 1997. április 22., kedd Horn Malajziában Hivatalos malajziai programjá­nak első napján, hétfőn Horn Gyula miniszterelnök fölke­reste Tuanku Jaafar uralkodót. Az európai körútra készülő ki­rály Kuala Lumpur-i palotájá­ban fogadta a kormányfőt. A találkozót megelőzően Horn Gyula tárgyalt vendéglá­tójával, Mahathir Mohamad- dal. A megbeszélésen alapve­tően a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. Mahathir Mohamad fölkérte a magyar vállalatokat, tanul­mányozzák, hogy részt tud- nak-e venni egy transzázsiai vasútvonal megvalósításában, egyéb infrastrukturális beruhá­zásokban. Azt is megemlítet­te, hogy a Bosznia újjáépítésé­ben szerepet vállaló iszlám Ma­lajzia együtt tudna működni olyan magyar vállalatokkal, amelyek helyismerettel, forrá­sokkal rendelkeznek. Vízum nélkül A japán kormány a jövőben is kész támogatni a magyaror­szági átalakulás folyamatát - közölte Ikeda Jukihiko külügy­miniszter a magyar partnerével. Kovács Lászlóval folytatott hét­fői tárgyalásán. A két minisz­ter a találkozón kicserélte a kölcsönös vízummentességről szóló jegyzéket. Japán a közép-európai or­szágok közül elsőként Magyar- országgal kötött megállapodást a vízumkényszer megszünteté­séről, és ezt magyar részről az országunk iránt megnyilvánuló bizalom jeleként értékelték. Az általános vízummentesség jú­nius 21-én lép hatályba. A megbeszéléseken a japán fél kifejtette: a tokiói kormány hajlandó a jövőben is segíteni a japán cégeket magyarországi kapcsolataik bővítésében. Két egyezmény Két egyezményt írt alá hétfőn Pozsonyban Kuncze Gábor ma­gyar és Gustáv Krajcí szlovák belügyminiszter. Az egyik megállapodás a természeti és civilizációs ka­tasztrófák elleni segítségnyúj­tás módozatait rögzíti. A másik a közös államhatárt érintő há­rom folyó - az Ipoly, a Sajó és a Ronyva - medervonalának természetes változásaival, az árvízvédelmi teendőkkel kap­csolatos. Az utóbbi egyezmény által mód nyílik a Balassa­gyarmatot elkerülő terelőút megépítésére. Kuncze Gábor és Gustáv Krajcí megbeszélésén szóba kerültek a szervezett bűnözés, a drogkereskedelem, a mene­kültügy, a határőrizet, a nem­zetközi bűnüldözés és a pénz­mosás kérdései. Franjo Tudjman Budapesten Hazatérhetnek a magyar nemzetiségű menekültek SÍ JSi jjR| _illlfo i A két köztársasági elnök az Országházban. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Kétnapos hivatalos látogatásra hétfőn Budapestre érkezett Franjo Tudjman horvát elnök, aki vendéglátója, Göncz Ár­pád tavaly májusi, horvátországi látogatását viszonozza. Göncz Árpád az Országházban előbb egyórás négyszemközti megbeszélést folytatott vendé­gével, Franjo Tudjmannal, majd plenáris ülést tartottak. A két államfő kiemelte a kapcso­latok jószomszédi és baráti jel­legét, de egyúttal hangsúlyoz­ták: az együttműködés szintje elmarad a lehetőségektől. Tudjman elnök a tárgyaláson megerősítette, hogy a magyar menekültek most, a választások után hazatérhetnek az eddig szerb kézen lévő horvát terüle­tekre is. Göncz Árpád szorgal­mazta, hogy az újjáépítésben a magyar vállalatok ne kerülje­nek hátrányos helyzetbe, leg­alább semleges legyen a ver­senyajánlatok elbírálása. Á Nándorfehérvár-teremben elhangzott nyilatkozatában a magyar államfő kijelentette: ér­dekünk Horvátország részvé­tele Európa valamennyi intéz­ményében, s érdekünk, hogy mielőbb eleget tudjon tenni az ehhez szükséges követelmé­nyeknek. Tudjman hangoztatta: a ma­gyarországi horvátok és a hor­vátországi magyarok hidat je­lentenek a két ország között. Geopolitikai helyzete, tizen­négy évszázados történelme, civilizációja és kultúrája révén Horvátország Közép-Európa és a Mediterránum része - mondta Franjo Tudjman hétfő délután az Országgyűlés plenáris ülésén mondott beszédében. Felszólalásában a horvát köz- társasági elnök kiemeltei hor­vátok sohasem fogják elfelej­teni azt a segítséget, amelyet a magyarok nyújtottak hazájának a függetlenségért és az önálló­ságért vívott harcban. Megkezdődött a Napkelte Az első olasz egységek Vlorában vannak A többnemzetiségű rendfenn­tartó erők olasz egységei hétfő reggel az albániai felke­lés központjába, Vlora váro­sába érkeztek. A San Giusto csapatszállító hajó, a Vittorio Veneto cirkáló és a Grecale naszád kora haj­nalban befutott a vlorai kikö­tőbe. Közben a Garibaldi bri­gád elitalakulatainak mintegy 50 embere a szomszédos Fier városba érkezett, és elkezdte el­lenőrzése alá vonni a város stra­tégiai pontjait. Egy olasz alezredes szerint a lakosság részéről eddig nem ta­pasztaltak ellenséges indulato­kat, sőt a fogadtatás helyenként barátságosnak nevezhető. Vlorában összesen 570 olasz és 130 görög fegyveres fog ál­lomásozni. Albániában sokat javult a helyzet, a közrend már például helyreállt, kivéve azt az öt déli tartományt, amelyet az úgyne­vezett „forradalmi bizottságok” tartanak az ellenőrzésük alatt - fejtette ki Sáli Berisha albán ál­lamfő a belga Le Soir-nak adott interjújában. Nyilatkozatában az elnök azt mondta, hogy a szabad és tiszta választások megrendezése je­lentheti az egyetlen kivezető utat az válságból. A hideg miatt néptelenedett el Grönland szigete Már a vikingek is fáztak Berlini kutatók szerint Grön- landról a vikingeket annak idején húsz egymást követő év mind rövidebb és hűvö­sebb nyarai űzték el. A tudomány eddig úgy tartotta, hogy a vikingek a tizennegye­dik században a kérlelhetetle­nül előrenyomuló gleccserek miatt távoztak a világ legna­gyobb szigetéről. Ám ennek in­kább az időjárás volt az oka. A skandináv származású szőke óriások vagy fél évezre­den át jól viselték a zord sziget viszontagságait. Szarvasmar­hát, birkát, kecskét tenyésztet­tek, éltek és megéltek az állatok húsából, gyapjából, a tejből és sajtból. Á rövidülő nyarak azonban azt jelentették, hogy nem zöldültek ki eléggé a lege­lők, táplálék híján le kellett vágni az állatokat és ezzel a vi­kingek létalapja vált kérdé­sessé. A tél már a folyamatos éhezés időszaka volt, és a „kis jégkorszak” kiűzte a szigetről a mintegy 650 vikinget. Persze, ez nem egyszerre történt: a megélhetés az 1300-as évek közepétől lett egyre nehezebb, és miután felélték tartalékaikat is, nagyjából a huszadik sovány esztendő után kerekedtek fel, hogy elhagyják kínlódásuk színhelyét, és szétszóródjanak a világban. Ezzel nagyjából egy időben a Kanadától északra és az Észak-Grönlandtól nyugatra fekvő szigetekről egészen más etnikumú, eszkimó vadászok települtek Grönlandra. FEB Kiürült a Trafalgar tér. Soha nem tapasztalt káosz alakult ki hétfőn Londonban és környékén az északír katolikus terrorcsoport (IRA) bombariadó-sorozata miatt. Legalább másfél millióan rekedtek különböző torlódásokban, miután a brit főváros legfontosabb vasúti csomópontjait és légiközlekedését megbénították a fenyegetések. fotó: feb/reuter Kevesebb sört isznak a németek Németországban tavaly tovább csökkent a sörgyártás és a fo­gyasztás is, de némi vigasz, hogy az export jócskán nőtt. A Német Sörgyárak Szövet­ségének sajtóértekezletén hét­főn Bonnban elmondták, hogy tavaly 114,5 millió hektoliter sört gyártottak az előző évi 117 millió hektoliter után. Ezzel Németország a világ harmadik sörtermelője volt tavaly az Egyesült Államok és Kína mö­gött. Az egy négyzetkilomé­terre jutó sörgyárak számában azonban a németek tartják vi­lágelsőségüket, bár az elmúlt tíz évben csupán a két déli tar­tományban, Bajorországban és Baden-Württembergben több mint ezer kis és közepes sör­gyár volt kénytelen bezárni. Tavaly összesen 1234 sörgyár működött. Ennek köszönhetően a németországi sörkínálat össze sem hasonlítható a többi nyu­gat-európaival. Míg a szomszé­dos országokban a legnagyobb gyáré a piac 70-80 százaléka, a legnagyobb német gyár piaci részesedése sem éri el a hat százalékot. A kicsik tönkreme­netele, felvásárlása azonban egyre gyorsul. Az egy főre jutó fogyasztás is csökkent tavaly, és főleg a fiatalabbak körében veszít népszerűségéből a „fo­lyékony kenyér”. A 132 literes fejenkénti és évi fogyasztással azonban a németek még mindig világelsők, igaz, a csehek na­gyon szorongatják őket. Öt év alatt öt literrel csökkent a fe­jenkénti fogyasztás. A borfo­gyasztás viszont az utóbbi években mintegy 10 százalék­kal nőtt, részben azért, mert számos újságcikk és más be­számoló jelent meg a bor ked­vező élettani hatásairól. A né­met sörgyártók ezért a jövőben hangsúlyozni akarják a „folyé­kony kenyér” egészséges tulaj­donságait, jótékony hatásait is. Hírek röviden Ciorbea fogadta Keleti Györgyöt Victor Ciorbea román kormányfő hétfőn fogadta Keleti György magyar honvédelmi minisztert és az általa vezetett katonai küldöttséget. A találko­zón a miniszterelnök méltatta a két hadsereg kö­zött hagyományossá vált jó kapcsolatokat. A de­legáció egyebek mellett a közös békefenntartó zászlóalj létrehozásáról tárgyalt Bukarestben. Cseh-orosz nézetkülönbségek Csehországnak és Oroszországnak továbbra is el­tér a véleménye a NATO kibővítésének szüksé­gességéről. Mindezek ellenére Prága és Moszkva azt szeretné, ha javulna a kétoldalú együttműkö­dés - derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet Václav Klaus cseh, és Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő tartott hétfőn Prágában. Összecsapások Ciszjordániában Összecsapások törtek ki hétfőn Szurif ciszjordá- niai faluban izraeli katonák és tüntető palesztin lakosok között. A katonák lőfegyverüket használ­ták, és öt palesztint megsebesítettek. Egyikük, egy 16 éves fiú állapota súlyos. Előzőleg az iz­raeli katonák buldózerrel akarták lerombolni egy olyan lakos házát, akit nemrég foglyul ejtettek. Letartóztatták a tanácsadót Varsóban a hét végén őrizetbe vették Borisz Jel­cin egykori tanácsadóját. Szergej Sztankevicset azzal vádolják, hogy 1992-ben, moszkvai főpol­gármester-helyettesként 10 ezer dollárnak megfe­lelő csúszópénzt fogadott el egy koncert engedé­lyezéséért. A politikus 1995 óta bujkált Lengyel- országban. Kínai katonák Hongkongban A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egy előőrse hétfőn megérkezett Hongkongba. Feladata az, hogy előkészítse a laktanyákat a nyáron bevonuló kínai helyőrség számára. A jelenlegi brit korona- gyarmat július 1 -jén kerül kínai fennhatóság alá. Ismeretlenek hétfőn szándékosan tönkretették Hongkongban az új repülőtéri híd biztonsági rendszerét. A létesítményt vasárnap avatják. Nem lopták el az atomtölteteket? Orosz tisztségviselők cáfol­ták, hogy valaha is orosz atomtöltetet lopott volna el bárki, és cáfolták azt a lopási esetet is, amelyről a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung va­sárnapi száma Vlagyimir Or­lov orosz nukleáris szakértőre hivatkozva számolt be. (A lo­pásról Szóló német anyagot tegnap lapunk is átvette.) „Teljességgel ostobaság” - nyilatkozta a Reuternek Nyikolaj Jegorov, az orosz atomenergia-ügyi miniszter helyettese. Ä tekintélyes német lap va­sárnapi számában Vlagyimir Orlovot, a moszkvai Bizton­sági és Politikai Intézet veze­tőjét idézte, aki azt mondta, hogy 1993-ban két részeg munkás fogadásból ellopott két atomtöltetet egy uráli gyárból és egy lakótelepi ga­rázsban rejtették el azokat. Orlov szerint az volt az első eset, hogy valakiknek sikerült atomfegyvert eltulajdoníta­niuk. Nyikolaj Jegorov cá­folta a lapjelentést és kijelen­tette, hogy orosz nukleáris robbanófejet eddig soha nem loptak el. Alekszandr Pikajev, a Carnegie Alapítvány moszkvai irodájának szakér­tője szintén kijelentette, kicsi az esélye annak, hogy egy ilyen lopás megtörténhessen. Oroszországban eddig csak nukleáris fűtőanyag- és hulla­déklopások voltak - emlékez­tetett. Egy atomtöltet viszont túl nagy ahhoz, hogy zsebben ki lehetne csempészni, vagy garázsban lehetne rejtegetni ­vélekedett Pikajev, hozzátéve, hogy az orosz katonai és a hadiipari létesítményekben igen szigorú az ellenőrzés. Az eddigi hasadóanyag-lopások legtöbbje atomerőművekben vagy tudományos intézetek­ben fordult elő - emlékezte­tett a szakértő. Pikajev szerint eddig egy olyan ismert lopási eset for­dult elő, amelyben fegyver- gyártásra is alkalmas anyagot csempésztek ki, mégpedig 1994 augusztusában, amikor a német rendőrség 363 gramm 239-es tömegszámú plutóni­umot foglalt le egy Moszkvá­ból Münchenbe érkező jára­ton. Német szakértők szerint az akkori plutóniumlaborató­riumból és nem pedig robba­nófejből való volt.

Next

/
Thumbnails
Contents