Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-19 / 91. szám

PETŐFI NÉPE 1997. április 19., szombat • A Duna-Tisza köze napilapja • ________________ 52. évf., 91. szám / 35 Ft ............ M A HÉTVÉGI MAGAZIN 11-13. oldal Kecelen városi borverseny volt tegnap az újratelepí- tési évforduló tiszteletére. A bírálóbizottságoknak rekord számú mintát, több mint másfél százat kellett minősítem. Az eredményhirdetés a mai borászbálon lesz. fotó: p. s. Versengenek az iskolák a gyermekekért Baján Hétfőn kezdődik Baján az álta­lános iskolákban az első osztá­lyosok beíratása. Az idén 400 gyermek éri el az iskoláskort. Ez csaknem 50 tanulóval keve­sebb, mint tavaly, ami arra készteti az alapfokú intézmé­nyeket, hogy olyan oktatási kí­nálatot adjanak a szülőknek, aminek nyomán minél több gyereket íratnak be. Sajnos szomorúan kell megállapítani, hogy a következő 5-6 évben még az ideinél is kevesebb gye­rek kerül majd az általános is­kolákba. Ugyanis 2000-ben legfeljebb 399-en érik el az is­koláskort, míg 2002-ben jóval 350 alá csökken ez a szám. En­nek beláthatatlan következmé­nyei lehetnek mind a város fej­lődése, mind pedig az intézmé­nyi rendszer működése szem­pontjából. Ha ennél kevesebben lennének a következő generá­ciók, az még jobban sújtaná az alsófokú oktatást. Kommentárunk a 2. oldalon. Elmaradt az agrárvita Elmaradt az érdemi vita a Nem­zeti Agrárprogramról a pénteki debreceni tanácskozáson. Any- nyit leszögeztek, hogy az FM ál­tal kidolgozott, s 13 témakört tartalmazó előterjesztés megfe­lelő dokumentum arra, hogy ér­demben tárgyaljanak róla április 25-én és 26-án a nemzeti agrár- kerekasztal-megbeszélésen. Ugyanakkor a résztvevők elfo­gadták az ellenzéki parlamenti pártok nevében tett ügyrendi ja­vaslatot, miszerint a Nemzeti Agrárprogram téziseiről az ér­demi vitát ne Debrecenben, ha­nem a nemzeti agrárkerekasztal plenáris ülésén folytassák le. További részleteket az 5. olda­lon olvashatnak. A tartozást másként nem tudják behajtani Kikapcsolták az áramot Tegnap délelőtt váratlanul ki­kapcsolta a Démász az áram­szolgáltatást Kecskemét-Kato- natelepen egy teljes trafókör­zetben, ahol a gazdasági tevé­kenységet folytató fogyasztók mellett harminc családot is érintett az áramszünet. Az ak­ció oka - a kecskeméti kiren- deltségvezető tájékoztatása sze­rint - az volt, hogy a trafó által táplált hálózat tuljdonosa, a Tö­rekvés szövetkezet milliós nagyságrendben tartozik a vil­lanyszámlával. A Törekvés ugyan már nem fogyaszt ener­giát erről a hálózatról, de ko­rábban működtetett egységei­ben új szervezetek gazdálkod­nak, akik az áramdíjat a Törek­vésnek fizetik. A lakossági fo­gyasztók - mint alfogyasztók - a Démásszal állnak kapcsolat­ban. A Démász szándéka az volt, hogy a háztartásokat kü­lönválasztják, majd visszakap­csolják. Am erre nem került sor, a visszakapcsolás korábban megtörtént. A hálózatról véte­lező gazdálkodó szervezetek - például a benzinkutat üzemel­tető Talp Kft. - ugyanis két órán belül jelentős összeget fi­zettek a Démász pénztárába, s kötelezettséget vállaltak arra, hogy ezután pontosan fizetnek a Démásznak. Ráadásul bemu­tatták bizonylataikat, miszerint eddig a Törekvésnek fizettek, ám a szövetkezet nem továbbí­totta a pénzt a Démásznak. A Démász ideiglenes szolgáltatói szerződést kötött a cégekkel, s arra kérte őket, hogy mozdítsák elő a hálózat tulajdoni helyze­tének rendezését. Kárelhárítás az 50-es úton Nem titkos a hágai per A Külügyminisztérium az ál­lamtitokról és a szolgálati titok­ról szóló törvényben szabályo­zott minősítési eljárás mellőzé­sével kezelte titkosan a bős­nagymarosi vízlépcső ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt folyó per iratait - állapította meg Majtényi László adatvédelmi biztos. Az iratok nyilvánossá té­tele - a hágai döntést követően - megkésetten történt. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium meg­egyezett az 50-es főút mentén lévő települések érdekeit kép­viselő polgármesterekkel a kö­vetkező három év felújítási munkálatainak ütemezéséről. Az egyezséget tartalmazó ke­retmegállapodást a tárca részé­ről Szalai Béla miniszteri biztos és a helyi érdekeket képviselő Zsigó Viktor, lajosmizsei pol­gármester írta alá pénteken, Budapesten. Kovács Kálmán, a KHVM politikai államtitkára az aláírást követő sajtótájékoz­tatón elmondta: a hároméves megállapodás szerint a közle­kedési tárca idén, és az azt kö­vető két évben 400-500 millió forintot fordít évente az 50-es főút, és egyes alsóbbrendű utak burkolatjavítására, az utóbbi időben megnövekedett közle­kedésből származó környezeti károk helyreállítására. A pol­gármestereknek az M5-ÖS au­tópályadíj csökkentésére vo­natkozó igényeiről folytatód­nak a tárgyalások. A kabinet április 30-ai ülésén foglalkozik várhatóan az autópályadíj-poli- tikával. Az M5-ös autópálya térségében teherforgalmi korlá­tozást léptetnek életbe az al­sóbbrendű útvonalakon. Mindenféleképpen várni kell a kukorica vetésével Nem fejlődik a bácskai búza A télies tavasz hamarosan vé­get vethet annak a hurráopti­mizmusnak, ami az idei ter­mésbecsléseket vetítette előre egyes mezőgazdasági vezetők körében. Ha így marad a dolog, könnyen lehet, hogy még szük­ség lehet a tavalyi évből föl­halmozott tartalékokra. Az erős fagyok miatt és az ezt kísérő szárazságokban a Bácskában megállt a búza fejlődése és még a szakemberek sem tudják, hogy a mínusz 5-7 fokban ká­rosodott-e az igényes növény. A kukorica vetése teljesen le­állt, mert legalább 10-12 fokos­nak kellene lennie a talajhő­mérsékletnek ahhoz, hogy ideá­lisak legyenek a körülmények a biztos csírázáshoz. A gazda­jegyzők szerint a legtöbb ter­melő hosszú tenyészidejű ve­tőmagot vásárolt, ami minden­képpen meghatározza majd a növény fejlődését és a termés betakarításának idejét is. Félő, hogy ha sokat késik a kukorica vetése, ősszel majd szántási költségek terhelik a gazdákat. Nem ajánlatos a napraforgót és más olajmagvakat sem elvetni, mert ugyan a vetőmag sokáig ül a talajban, de könnyen betoko- sodhat és nem kel ki. Az előre­jelzések szerint hétfőtől eny­hülés várható az időjárásban. Addig mindenképpen kiderül, hogy a határban és a kiskertek­ben tulajdonképpen mi is fa­gyott el, s milyen növényeket kell újra elvetni. További létszámcsökkentés a Mol-nál Sajtóbeszélgetésen találkozott az újságírókkal tegnap Szol­nokon Kugler Flórián, a Mól Rt. humánpolitikai vezérigaz­gató-helyettese. A beszélgetés során a rt. szervezeti átalaku­lásáról és a vezetésben történő személyi változásokról volt szó. Kugler Flórián bevezeté­sül elmondta, hogy a Mol-nak megalakulásakor, 1991. októ­ber elsején 22 700 dolgozója volt, s ez a létszám azóta mintegy 8000 fővel csökkent, ez évente mintegy 1600 főnyi csökkenést jelent. A folyamat idén és jövőre még ilyen ütemben folytatódik, s a lét­szám körülbelül 11-12 ezres szinten áll meg. Személyi kérdésekről szól­va elmondta: nemrég megvál­tak négy - kiskunhalasi kötő­désű - magas beosztású veze­tőtől, aminek következtében posztok szabadultak föl, s ezeket a cégen belülről töltik be. Kérdésre válaszolva Kug­ler Flórián sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó azt a fölvetést, hogy az emlí­tett négy vezetőtől azért váltak meg, mert olyan magánjelle­gű tevékenységet végeztek, amely ellentétben állt a Mól Rt. érdekeivel. Csupán annyit jegyzett meg, hogy kárt okoztak a részvénytársaságnak. Ugyan­csak kérdésre mondta el, hogy a szegedi bányászati üzem ko­rábbi vezetője, dr. Valastyán Pál fejlesztési és beruházási igazgató, Fignár András, a szegedi üzem igazgatóhelyet­tese pedig ügyvezető igazga­tója lesz a kiskunhalasi Kun- petrol Kft.-nek. Rendőrkézen a bujkáló bajai rabló Szolnokon elfogták a márciusi bajai rablás egyik gyanúsítottját. A Kölcsey utcában március 4-én egy idős asszonyhoz csengetett be két férfi. Miután bementek, megkötözték a sértettet, felfor­gatták a lakást és Postabank le­téti jegyeket, színes televíziót, háztartási kisgépeket, ruhákat vittek el a védekezésre képtelen asszony házából. Összesen 100 ezer forint kárt okoztak. A rab­lók már másnap lebuktak, de ak­kor kicsúsztak a rendőrök kezei közül. Am a nevük kiderült. Mó- zer István szolnoki és Mohai Jó­zsef bácsalmási lakos ellen or­szágos körözést adott ki a me­gyei főkapitányság. A napokban Szolnokon a rendőrök előállítot­ták Mózer Istvánt. P H -1 A külföldi katonák megkezdik Dél-Albánia ellenőrzését. Közben Franz Vranitzky EBESZ-megbízott Andreatta olasz védelmi miniszternek Velencében megerősí­tette, hogy az albán választások tervbe vett időpontja június 29. fotó: feb/reuter Gyorshírek | Tiszta lesz a kécskei szabadstrand | A remények szerint - az előző évekhez viszonyítva - idén ( már lényegesen kisebb lesz a fertőzésveszély a tiszakécskei I szabadstrandon. A tisztior- I vosi szolgálat is általában má- i jusban végzi el az első méré- I seket. Ám úgy tűnik, hogy a | tavalyi intézkedések eredmé- 9 nyeként ebben az évben már | nem lesz szükség fürdési tila- | lom bevezetésére. Árrobbanás a gabonapiacon | A Budapesti Árutőzsde határ- | idős gabonapiacán pénteken | tovább emelkedtek az étke­zési búza jegyzései. Ennek | következtében több határidő árát is felszabadították. A ha- | I táridős gabonapiacon az étke- § zési búza több határidejének | I felszabadítása azt eredmé-1 I nyezte, hogy e termény sok | I jegyzésének elszámolóára a I limitmérték többszörösével | | emelkedett. Hasonló tenden- | I cia alakult ki a takarmányku- | konca piacán is, ahol minden | | határidő ára 400 forinttal nö- | vekedett. Várják a tanú jelentkezését I A csütörtöki pécsi rablógyil­kosság ügyének földerítése során birtokába jutott infor- | mációk ellenőrzése érdekében ! egy negyven-ötven év közötti I férfi jelentkezését várja a 1 rendőrség. Személyleírása szerint 175-180 centiméter magas, kissé gömyedten jár, | vállig érő, kissé visszakunko- | rodó őszülő hajú, arcán őszes- fekete színű borosta van, ke­zei nagyok, repedezettek. A tanúkénti meghallgatásra várt férfi ruházata sípcsontig érő, sötétbarna alapon fekete vé­kony kockás lódenkabát, melynek gallérja valószínűleg sötétbarna prémből készült. Az MNB csökkenő mérlege A Magyar Nemzeti Bank 1996. december 31-i mérleg­ig főösszege 5119,3 milliárd fo­rint, ami a múlt év január 1-jei nyitóállománynál 301,1 mil­liárd forinttal, 5,6 százalékkal alacsonyabb. A főösszeg mér­séklődése a devizatartozások tudatos csökkentésének, a privatizációs bevételek adós­ságtörlesztésre történő fel- használásának a következmé­nye. Az MNB 1996. évi ösz- szes bevétele 524 milliárd 497 millió forintot, összes rá- | fordítása pedig 522 milliárd i 32 millió forintot tett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents