Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-14 / 86. szám

1997. április 14., hétfő Gazdasági Tükör 7. oldal Ilonka néni: Azt mondta a szakértő, majd alagutat fúrnak az autópálya alá, azon hajthatjuk át a teheneket legelni. A szerző felvétele Egy tanyasi család kálváriája (Folytatás az 1. oldalról) Zana Károlyék 1960-ban vették meg a telket és kezdték meg - sa­ját kezűleg - a tanyaépítést. Több mint harminc évvel ké­sőbb, 1992-ben szereztek tudo­mást az autópálya építéséről. Akkor nem tulajdonítottakjelen- tőséget a dolognak, mert a terve­zett nyomvonal több száz mé­terre esett a tanyájuktól. Csak­hogy időközben módosították a rajzokat és az épülő autópálya új nyomvonala alig négy méterre halad majd el a tanyájuktól. Az autópálya nemcsak másfél holdnyi földjüktől, hanem a köz­ségtől is teljesen elvágta őket. Ha beindul a forgalom, több ki­lométeres kerülővel juthatnak el Kunszállásra. Pedig Károly bá­csi egészségi állapota rendszeres orvosi felügyeletet igényel. Na­ponta kétszer injekciózzák. Sú­lyos asztmájának és tüdőbajának pedig végképp nem tesz jót a há­zuk előtt reggeltől estig dübörgő nehézjárművek által felvert ho­mok és a benzinbűz. Földjüket annakidején kisajá­tították, de házukkal kapcsolato­san ma sem tudnak semmi bizto­sat. Pedig eddig már három leve­let küldtek az Autópálya Kht. vezetőségének. Választ azonban nem kaptak. Tavaly karácsony­kor ugyan a helyszínen járt Bella Gyula, az Autópálya Kht. egyik munkatársa, aki elmondta, meg­kapták Zanáék kérelmeit és rö­videsen intézkedni fognak ügyükben. Azóta eltelt közel fél év, de változás nem történt. Az idős házaspárnak pedig sem földje, sem pénze. Egész nap tét­lenül ülnek a házuk előtt és nézik a hatalmas szállító járműveket, seprik a lakásba beszivárgó ho­mokot és port. Zanáék gondjáról minden le­velükben említést tettek a kisajá­títás módja ellen tiltakozó föld- tulajdonosok is. Hiába. Még sa­ját ügyükben sem tudtak eddig előrelépni, így Károly bácsiék sorsa egyre kilátástalanabb. Az idős házaspárnak nincsenek gyerekei, megtakarított pénzük sincs, de már földjük sem. A ház előtt megmaradt te­nyérnyi terület semmire sem elég az idős házaspárnak, de a hatalmas portól különben sem tudnák megművelni. Egyetlen reményük, hogy meghallgatásra talál a földtulajdonosok kérelme és akkor talán az ő sorsuk is ren­deződik. Szász András Kamatozó Kincstárjegy 1998/1V. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyaror­szág legnagyobb épülete, az állam szimbóluma ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: Jegyzési időszak: 1997. április 7-18. Futamidő: Kamat: évi fix 19% Jegyzési árfolyam: 1997. április 7-15. között 99,70% 1997. április 16-18. között 100% ma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír- számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem le­het); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatvesz­teség nélkül is bármikor eladható, illetve megvásárolható a hálózatos forgalmazóknál (OTP Bank, a Kereskedelmi és Hi­telbank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. fel .magvak Állampapír' A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamato­zó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési for­JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: Magyar Hitel Bank Rt 6001 Kecskemét, Batthyány »23, B.t; \ Mórás, Kiskunfélegyháza • OTP Bank Rt 6000 Kecs- kémét, Szabadság tér 5., Szabadság tér 1/A, Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás, Izsák, Kecel, Kiskunmajsa, Soltvadkert, Tiszakécske, Solt VALAMINT: Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Fiók 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. Bábolna és Martonvásár jövőjéről az Országgyűlés határoz Privatizálják az agrártársaságokat Felgyorsul az elkövetkező hetekben az agrártársaságok priva­tizációjának előkészítése, magánosításukat az év végéig be kí­vánják fejezni. A nagyszabású átalakításról a javaslat várha­tóan heteken belül a kormány elé kerül. Koleszár István, az ÁPV Rt. agrárgazdasági igazgatóságá­nak ügyvezető igazgatója el­mondta: a 28 agrártársaság kö­zül 10-nél kormánydöntés is szükséges a privatizációhoz. A Bábolna Rt. és a martonvásári Martonseed Rt. pedig a nem­zetgazdaság működőképessége szempontjából kiemelt jelentő­ségű, ezért a privatizációjukról az Országgyűlés határoz. Azoknál a gazdaságoknál, amelyeknél 25 százalékos ré­szesedést lehet eladni, 10 száza­lékot nyilvános értékesítésen hirdetnek meg, a maradék 15 százalékot pedig felajánlják a dolgozóknak, a menedzsment­nek és a termelő gazdáknak. A zártkörű privatizációt azért csak a 10 százalékos tulajdoni hányad meghirdetése után kez­dik meg, hogy reális, piaci árat ajánlhassanak. A Bábolna Rt. esete egyedi, hiszen a részvény- társaság 51 százaléka marad ál­lami tulajdonban, 30 százalékát tőkeemelés útján kifejezetten külföldi intézményi - tehát nem szakmai, konkurenciát jelentő - befektetőnek szánják. A többi részt pedig a dolgozóknak kár­pótlási jegy ellenében, vagy nyilvános forgalomba hozatal során ajánlják fel, illetve a tőzsdén értékesítik.- Bábolna azért is egyedül­álló - mondta Koleszár István -, mert a gazdaságok közül csak ez a társaság rendelkezik saját termőföldtulajdonnal. A külföldi értékesítésről már né­hány hete szándéknyilatkozatot írtak alá a Nemzetközi Valuta­alappal és az EBRD-vel, ame­lyek 2-4 magánbefektető be­vonásával 60 millió dolláros tőkeemelést ígértek. Az ÁPV Rt.-hez tartozó 28 agrárgazdaságnak stratégiai szerepe van a növénytermesz­tésben és az állattenyésztésben. Az itthon termelt fémzárolt ka­lászos vetőmag 35 százalékát például ez a kör állítja elő. Az agrárium súlya A mezőgazdaság nemzetgazda­sági szerepe az utóbbi években tapasztalható fokozatos csök­kenése ellenére, még mindig je­lentős. A bruttó hazai termék­hez 1995-ben mintegy 7 száza­lékkal járult hozzá az ágazat, az aktív keresőknek pedig 8 száza­léka ma is a mezőgazdaságban dolgozik - állapítja meg a KSH legújabb kiadványa. Eldobott javaslatok A vállalatoknál a beosztottak innovációs javaslatainak két­harmada a papírkosárban lan­dol. Csak minden tizedik me­nedzser értékeli úgy, hogy szo­ros összefüggés van a vállalati hatékonyság és a dolgozók képzése között. Ez derül ki a Czipin és Partner tanácsadó cég legutóbbi felméréséből. Milliárdos osztalék A jegyzett tőke 32,5 százaléká­nak megfelelő, 4,3 milliárd fo­rintos osztalék fizetéséről dön­tött a CIB Bank közgyűlése. A pénzintézet mérlegfőösszege 279,2 milliárd, hitelállománya 134 milliárd forint volt. Áz ügyfélbetétek értéke elérte a 143,8 milliárd, a saját tőke pe­dig a 29,8 milliárd forintot. A közgyűlés az igazgatótanács tagjává választotta Hárshegyi Frigyes ügyvezető igazgatót, korábbi beosztásának megtartá­sával. Tűzbe veszett juhok Két birkahodály égett le a hét­végén Túrkevén, s a tűzben el­pusztult 162 tenyészjerke, 28 tenyészkos és 415 törzsállomá­nyú anyajuh, együttesen 605 ér­tékes tenyészállat. A kár 25 millió forint. Határidők cégvezetőknek Április 14.- Jövedéki elszámolás. Április 15.- A fogyasztási adó befizetése, visszaigénylése, a fogyasztói árkiegészítés igénylése;- mezőgazdasági támogatások igénylése;- az útalap-hozzájárulás befize­tése;- az átalányadó előlegének befi­zetése, a tételes átalányadó befi­zetése;- kamattámogatás tagi kölcsön után (szövetkezetek);- a vízkészletjárulék befizetése;- a szerencsejáték-eljárási díj befizetése. Április 20.- Az áfa befizetése;- havi évközi bevallás;- az egyéni vállalkozók január, február, március havi tb-, egész­ségbiztosítási és nyugdíjjárulé­kának befizetése;- a játékadó befizetése;- a tenyésztési hozzájárulás be­fizetése;- a munkavállalói és a munka­adói járulék befizetése;- a szerzői díj befizetése;- a rehabilitációs hozzájárulás befizetése;- a kulturális járulék befizetése;- kifizetői, munkáltatói adat­szolgáltatás az adóhatóság ré­szére;- az szja elszámolása. T ermészetgyógyászat A kormány szigorította a termé­szetgyógyászati tevékenység folytatásának feltételeit. A jú­lius elsején hatályba lépő 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet szerint a természetgyógyászati tevékenység olyan egészségügyi tevékenység, amely kiegészíti a tudományosan megalapozott gyógyítást. Ezért a jövőben a felsőfokú egészségügyi képzés­ben részesült személy, illetőleg a klinikai szakpszichológus csak szakirányú továbbképző tanfo­lyam elvégzése és eredményes vizsga letételét követően gyako­rolhat természetgyógyászati te­vékenységet. Annak, aki nem rendelkezik egészségügyi felső­fokú végzettséggel, egészség- ügyi alapismereteket oktató tan­folyamon is részt kell vennie. Borgazdálkodás. gyümölcstermesztés A 17/1997. (III. 5.) FM. rendelet módosította a szőlő- és gyü­mölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtási rendeletét. A mó­dosítás alapján a palackozott borok címkéjén, illetőleg kiegé­szítő címkéjén feltüntethető a hegyközségre utaló megjelö­lés is. Augusztus elsejétől a szőlőre és a borra a hegyközségi tanács származási bizonyítványt állít ki. amely igazolja, hogy az adott mennyiségű termés melyik ter­mőterületről származik, vala­mint azt, hogy a bor megfelel a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek. Ha a termelő felvásárló ré­szére értékesíti termését, szár­mazási igazolást kell kiállítania, amely alapján a felvásárló kér­heti a származási bizonyítvány kiadását. Távközlési szolgáltatások Az április elsején hatályba lépett 48/1997. (III. 14.) Korm. rende­let az Európai Közösségek nor­máinak megfelelően szabályoz­za az egyes távközlési szolgálta­tások engedélyezését. A helyi távközlési szolgáltatás nyújtá­sára feljogosító engedélyt a terü­leti hírközlési felügyelet, az or­szágos és regionális szolgálta­tásra feljogosító engedélyt a Hírközlési Főfelügyelet adja ki tíz évre, ami a szolgáltató ké­relmére öt évvel meghosszab­bítható. Az engedély nem ru­házható át, átengedni pedig csak jogutódlás esetén lehet. Köszönet a Rónasági Takarékszövetkezetnek Gyors ügyintézés, elégedett ügyfél A Mahir Kecskemét Kft. ügyvezető igazgatója, Baksa István azért fordult lapunkhoz, hogy írásos formában is köszönetét fejezze ki a Rónasági Takarékszövetke­zet kecskeméti fiókjának. Történ ugyanis - és a jelek szerint ez a mai világban szokatlan -, hogy rendkívül gyors ügyintézéssel állt cége rendelkezésére a pénz­intézet. A részleteket maga az ügyvezető mondta el.- Néhány héttel ezelőtt sürgős, nagyobb összegű hitelre volt szüksége az ál­talam vezetett cégnek. Nem tudtam, hová fordul­jak, hiszen a mai banki gyakorlat szerint a hitel- felvétel ügyintézése leg­alább egy hónapot vesz igénybe szinte minden pénzintézetnél. Egy isme­rősöm javaslatára felvet­tem a kapcsolatot a Ró­nasági Takarékszövetke­zet kecskeméti, Kőhíd ut­cán található fiókjával. Megpróbáltam, hátha... És ekkor ért a kellemes meglepetés. Jeneiné Deák Edit fiók­vezető szívesen fogadott és kérésemre azt vála­szolta: megoldjuk. Ez egy pénteki napon történt. Ha hiszik, ha nem, egy hét múlva, a következő pén­teken már kezemben volt a pénz. Szinte el sem hit­tem, hogy ilyen is van Magyarországon. A ru­galmas ügyintézést, a szívélyes fogadtatást és mindenekelőtt a gyorsa­ságot szeretném megkö­szönni. Tudom, hogy a taka­rékszövetkezetnél dolgo­zóknak ez a feladatuk. Am mégsem lehet szó nélkül hagyni ezt a gyorsaságot, hiszen máshol elküldik, felküldik, megkérdezik, utánanéznek, felviszik a számítógépre, satöbbi. Mindez minimum egy hó­napig tart. Valószínűleg itt is elvégezték mindezt, csak sokkal gyorsabban. Ilyen ügyintézésre lenne szükség mindenhol.

Next

/
Thumbnails
Contents