Petőfi Népe, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

1997. március 4., kedd 11. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Német bortermelők szövetkezeti társulásban Németországban közel száz­ezer hektáron termelnek sző­lőt. Ezt a nagyságot az utóbbi években érte el a szőlőterület. A legjobb példa a Moser fo­lyó, amely mellé már 2000 évvel ezelőtt is telepítettek szőlőt. Ma már egészen a fo­lyópartig érnek a tőkék. A bortermelőknek tudomá­sul kellett venniük, hogy bár egyre több német kóstolgat szívesen bort, a piacra belép­tek a kelet-európai borterme­lők, elsősorban az eddig is ke­resett magyar borok. A német és az európai borpiac fő szállí­tói: Franciaország, Olaszor­szág és Spanyolország (87%- os részesedéssel). A modern szövetkezeti tár­sulások nagyon sok magánbo­rászt megszabadítottak a szü­ret utáni munkák nagy részé­től. Különösen azoknak jelen­tenek a társulások nagy segít­séget, akik jószerivel „hobbi­szinten” űzik a bortermelést, esténként és hétvégeken. Sza­badidős tevékenységnek tekin­tik, amely kevéske pénzt is hozhat a konyhára. A termelőknek számolniuk kell a tömeges méretekben termelt borok árleszorító hatá­sával. Éppen ezért egészen másként próbálják meg áruju­kat eladni. Walter Merk és fe­lesége, Rita tanyájukat ven­dégmarasztaló módon rendez­ték át, a városból jött borbará­toknak élményszámba megy egy-egy látogatás náluk. Ha­vonta 130 vendéget szolgálnak ki, és elégedettek a keresletnö­Szüret a Rajna vidékén. A kistermelők korszerű szövetkezetekbe tömörülnek. vekedéssel. Amennyire nem széles nemzetközi kapcsola- szeretnék, ha eddigi vevőkörü­irigylik a világszerte ismert és tokkal rendelkező „borarisz- két elrontaná a piac újraértéke­elismert, előkelő vevőkörrel és tokratákat”, ugyannyira nem lése. A jövöbelátás viszontagságai Igazmondó Éva asszony, a la- josmizsei bűbájos azt mondta nekem, hogy sose fogok meg­gazdagodni, viszont a jövő héten nagy utazás vár reám. Meg azt is mondta, hogy én ló vagyok és jól teszem, ha ráta­posok a kígyó fejére. Namost, tessék mondani, mit csináljak ebben a helyzetben? Hogy értsem az egészet? Ha nincs pénzem, hogy fogok utazni? Gályarabként? És mi­féle ló vagyok, igásló vagy tál­tos? Kérdések sokasága gyötör a jövőt illetően, melyek föl se vetődtek volna, ha az igaz­mondó Éva asszony nem állít meg az utcán. Hiába, bizony nagy dolog a jövőbelátás. Persze többféle­képpen, több szempontból, más és más részterületekre koncent­rálva, empirikus és metafizikus módszereket felhasználva, szakszerűen és ösztönösen vizs­lathatjuk a jövőt. A világban ál­lítólag nagy fejlődés ment végbe az elmúlt négyezer év­ben. Kivéve a jóslást. Ez a do­log olyan, mint a szex, mindig másként celebrált különféle hókuszpókusz övezi, de a lé­nyeg nem változott. Nézzük például a leghíresebb ókori jós­dát, Delphoit, a Föld köldökét. Mint tudjuk, e szent helyen Pythia a rejtelmes mélységek­ből előtörő Kassotis forrás vi­zéből merített erőt és fenséges révületében töredezett szavakat mormolt, melyekből ki kellett hámozni a jövőt. Alapkövetel­mény volt, hogy a jóslat homá­lyos és kétértelmű legyen, ez volt a garancia az odazarándok- lóknak, hogy nem kóklerrel áll­nak szemben. És itt a lényeg. Egy rendes, tudományos, fitt jóslat legyen rejtélyes, övezzék titkok, járja át sűrű köd. Aki okos és felfogja a szavak rejtett értelmét, annak törekvéseit si­ker koronázza, aki félreérti, az menthetetlenül elbukik és ves­sen magára. Alapvető kérdés persze az, hogy jó-e nekünk, ha ismerjük a jövőt. Persze, hogy jó, ha a jövő heti lottószámok alakulá­sáról kapunk részletes képet, vagy határozott iránymutatást arról, hogy vigyünk-e esernyőt vagy sem. Ám kevésbé egyér­telmű, ha például életkorunk, betegségeink, vagy szerelme­ink irányába fürkészünk. A gazdasági jellegű prognózisok vonatkozásában pedig végképp bonyolult a helyzet. Itt nagyon érdekes belső ellentmondás ta­pasztalható annak függvényé­ben, hogy ki jósol. A kormány- párti politikus azt mondja, hogy még egy kicsit kell kibírni, az­tán jobb lesz, az ellenzéki meg afelé hajlik, hogy a helyzet már most is elviselhetetlen, viszont egész biztos tovább romlik. Az úgynevezett független gazda­sági szakértők, prognózisgyár­tók többféle ítéletet is hozhat­nak, de mielőtt betérünk jósdá­jukba nem árt tájékozódni afe­lől, hogy mi a jó őneki. Ha be­kukkantunk a céglistába és itt- ott felfedezzük a szakember nevét bizonyos vállalkozások szereplőjeként, akkor akár be se menjünk, ki lehet találni, hogy mit fog mondani, merre visz a nemzetgazdaság hajója. Erre úgy lehet fogadni, mint Imperi- álra. Ha meg tényleg független közgazdász készíti a prognó­zist, aki kívül esik mindenféle érdekszférán - mert azért biztos van ilyen is, bár én még nem láttam -, akkor az egy Cas­sandra. A trójai királyleánynak ugyanis Apollón jóstehetséget adományozott, de mert szerel­mét nem viszonozta, azzal verte meg Cassandrát, hogy bár iga­zat jósol, ne higgyék el neki. Pedig bizonyisten igen nagy szükség volna ma a hiteles jós­latokra, már csak a hétköznapi élet Skyllái és Charybdisei kö­zötti eligazítás miatt is. Mert az egyszerű embernek ma fogalma sincs arról, hogy mi lesz a jövő héten, sőt holnap. Olyan kőbe vésett örökérvényű szabályok változnak egyik pillanatról a másikra oda és vissza, hogy az ember már direkt annak is örül, hogy a Nap mégis keleten kél és nyugaton nyugszik. Különö­sen rájár a rúd a mai magyar vállalkozóra, akinek Pythia jós­latai olyanok lennének mond­juk a tébéjogszabályokhoz ké­pest, mint az egyszeregy. Aki megérti a kistermelők adózásá­ról szóló törvényt, az Delphoi- ban úgy megfejtené a rébuszo- kat, mint egy Pataki a szorzatot. Hová forduljon ez a szerencsét­len jövőbeli eligazításért? Még csirkebélben sem kotorászhat, mert kitiltják a vágott baromfit a piacról. Nehéz az élet, mint mondani szokták oly lényeglátóan. An­nak persze, aki a privatizáció emlőiből is csak a remény dús nedveit szívja és a diadalmas szebb jövő ígéretének bűvöle­tében hány fittyet a jóslatokra, sarlatánoknak és kuruzslóknak nevezve a futurulógusokat, azoknak nincs szavam. Jósoljon nekik Ézsaiás! S ha már visszakanyarodtunk a kezdetekhez, a Bibliához, ki kell mondani, hogy a jövőbelá­tás kemény szakma, nem nyug­díjas állás a prófétaság. Szerin­tem még az Úristen se igen ér­tett hozzá. Midőn megterem­tette a világot, látá és mondotta, hogy mindez jó. Hogy ma is ez lenne a véleménye erről a vi­lágról, azt kétlem. Hámori Zoltán Körzetek és hegyközségek a Kiskunsági Borvidéken A Kiskunsági Borvidék ki- terjedtsége, eltérő termelési adottságai és hagyományai indokolják, hogy a szárma­zás- és eredetvédelem, fajta­használat, borászati fejlesz­tés és egyéb tényezők figye­lembevételével termelési körzetekbe szerveződjenek az azonos vagy hasonló adottságokkal rendelkező te­lepülések, illetve hegyközsé­gek. A Kiskunsági Borvidéki rendtartásban, melyet a hegyközségi tanács szeptem­ber 13-ai ülése hagyott jóvá, ezeket a következők szerint alakították ki: a) Bácskai körzet: Bács- szőlős-Bácsalmási Hegyköz­ség, Csikéria-Tompai Hegy­község, Jánoshalma-Borotai Hegyközség, Kéleshalomi Hegyközség, Kunbaja Hegy­község (Mélykút község, Ke- lebia). b) Beregi körzet: Barabási Hegyközség. c) Ceglédi Jászsági körzet:- Ceglédi alkörzet: Albert- irsa-Inárcs-Örkényi Hegyköz­ség, Ceglédbercel-Cegléd- Csemői Hegyközség, Nyársa­páti Hegyközség;- Jászsági alkörzet: Jász­berényi Hegyközség, Jászszen- tandrási Hegyközség. d) Duna menti körzet: Solt-Hartai Hegyközség (Apostag, Dunavecse, Döm- söd, Szigetcsép, Szigetszent- márton, Szigetújfalu község). e) Izsáki körzet: Ágasegy­házi Hegyközség, Fülöpházi Hegyközség, Fülöpszállási Hegyközség, Izsáki Hegyköz­ség, Orgoványi Hegyközség, Páhi Hegyközség, Szabadszál- lás-Kunszentmiklósi Hegyköz­ség. f) Kecskemét-kiskunfél- egyházi körzet: Ballószögi Hegyközség, Fülöpjakabi Hegyközség, Helvéciái Hegy­község, Jakabszállási Hegy­község, Kecskeméti Hegyköz­ség, Kerekegyházi Hegyköz­ség, Kiskunfélegyházi Hegy­község, Lajosmizse-Felsőlajos- Ladánybene-Kunbaracsi Hegyközség, Szentkirályi Hegyközség (Bugac, Kunszál­lás község). g) Kiskőrösi körzet: Akasztói Hegyközség, Bócsai Hegyközség, Csengődi Hegy­község, Imrehegyi Hegyköz­ség, Kaskantyúi Hegyközség, Keceli Hegyközség, Kiskőrösi Hegyközség, Pirtói Hegyköz­ség, Soltszentimrei Hegyköz­ség, Soltvadkerti Hegyközség, Tabdi Hegyközség, Tázlári Hegyközség. h) Kiskunhalas-kiskun- majsai körzet: Balotaszállási Hegyközség, Jászszentlászló- Móricgáti Hegyközség, Kis- kunhalas-Harkakötönyi Hegy­község, Kiskunmajsa-Csólyos- pálos-Zsanai Hegyközség, Kunfehértói Hegyközség. i) Tisza menti körzet: Ci­bakházai Hegyközség, Cserke- szőlői Hegyközség, Csépai Hegyközség, Lakiteleki Hegy­község, Nagyrévi hegyközség, Nyárlőrinci Hegyközség, Ti- szaalpári Hegyközség, Tisza- kécskei Hegyközség, Tisza- kürti Hegyközség, Tiszasasi Hegyközség, Tiszaugi Hegy­község. Dunaholding Brokerház Kft. pírpiac Nép László Nyomás alatt Az elmúlt héten minden negativ hatás együtt Jelentkezett a magyar értékpapírpiacon. Estek a részvény­árak, nőttek az állampapírhozamok. Ennek okozói a külföldi részvény- piacok gyengélkedése az amerikai jegybankelnök egy szokatlanul konkrét megjegyzésének - amiben a részvényárfolyamok túlértékeltségére utalt - hatására. A hét végére minden fontosabb tőzsde Indexe lefelé mozdult el, ez alól a BÉT sem lehetett kivétel. Erre tett rá még egy lapáttal a Posta­bank-botrány. A BUX értéke ugyan pénteken 60 ponttal volt alacsonyabb az egy héttel azelőttinél, de a hét közepéig emelkedett az Index. Az 6462 pontos érték az egy hónapja tartó stagnáló tendenciába beleillik. A részvények többsége egyébként a piaccal együtt mozgott. Ez alól csak a Danubius, a Humán és az Inter- Európa Bank részvénye jelentett kivételt. A szállodacég 5605 Ft-on, a gyógyszercég 3200 Ft-on, a bankpapír 50.600 Ft-on állt pén­teken. A BorsodChem Rt. részvényeit folyamatos kereslet mellett egyre magasabb áron Jegyezték; szerdán történelmi csúcsot ért el az árfolyam 6750 Ft-tal, de péntekre 6510-re esett. A TVK-részvények Is a hét közepéig erősödtek, majd péntekre Itt Is pánik lett úrrá a befektetőkön; az ár 2275-ön állapodott meg. A legnagyobb eladások azonban az OTP piacán voltak Jellemzőek pén­teken, pedig hét közben az árfolyam többször Is próbálkozott 4000 Ft fölé lendülni. A hét végi zárás: 3750 Ft. Nem teljesítettek túl Jól a gyógy­szergyárak. Amíg a Richter rész­vényei hét közben árcsúcsot értek el 12.600 Ft-tal, és hét végéig 12.000 Ft-lg süllyedt az árfolyam, addig az Egis piaca egész héten eladói volt: legutolsó ára 10.400 Ft. A Graboplast és a Pannonplast részvényei Iránt a hét elején erős kereslet nyilvánult meg, de a hét végére lankadt a lelkesedés. Az előbbi cég 8205, az utóbbi 8000 Ft-on zárt. Az elmúlt hetek favorltja, a Csopak Is visszaesett a piaccal együtt, bár a 2900 Ft-os árfolyam még így Is szivet melengető azoknak, akik már évek óta tartják a papírt. Egyedül a kárpótlási jegyeket még tartók örülhetnek felhőtlenül, ugyanis a héten már 850 Ft-on Is forgott a papír, komoly forgalom mellett. Kezd kirajzolódni a jegyek felhasználási lehetősége, de rövid távon mindenképpen az Elmü-csere gyakorol pozitív hatást az ár­folyamra (ugyanis nagyobb mennyiségű részvény Jut kopasz Jegyért Is). Az állampapírpiacon enyhén emel­kedtek a hozamok, ami betudható a Pannon GSM-kötvény-klbocsátás pénzelszivó hatásának, de a rész­vénypiaci stagnálásnak is. A tőzsdén kívüli piacon az egyik legkeresettebb részvény a Posta­banké lett. A bizalom - úgy tűnik - a spekulánsok körében teljes a bank Iránt. Az áramszolgáltató-paplrok árfolyama enyhén csökken a kilátásba helyezett, újabb kárpótlási jegyért részvény csere hatására. (8601) VIVAXIRODABÚTORHÁZ Kecskemét, Nyíl u. 9/b. Tel.: (76) 485-115 Az elegancia formája

Next

/
Thumbnails
Contents