Petőfi Népe, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

Detroitban (VSA) a Zytek Automotive Ltd. bemutatta új, elektromos sportautóját, amely­nek egy Lotus Elise szolgált alapul, ezt látták el Zytek-motorral. Az autó közel 200 kilométe­res sebességre képes. fotó: feb-reuters Mit várnak el a gazdakörök az Országgyűléstől és a kormánytól? Az Alkotmánybírósághoz fordul a kereskedelmi szövetség Vidéken él a magyar lakosság 80%-a és ezer szállal kötődik a mezőgazdasághoz, az élelmi­szeriparhoz. A mezőgazdaság ma is - mint egykor - a ma­gyar gazdaság motorja és hú­zóágazata lehet, de ehhez az agrárpolitika gyökeres fordula­tára van szükség, mivel ma, a már lepusztított mezőgazda­ságban, a gazdák magukat sem tudják eltartani, tartalékaikat felélték, egyes ágazatokban csak veszteséggel tudnak ter­melni. A magyar mezőgazdaságban kialakult országos válság miatt kezdtük el demonstrációnkat. Hangsúlyozzuk, hogy nem egyes régiók vagy egyes ágaza­tok gondjairól van szó, hanem az egész magyar mezőgazda­ság és élelmiszeripar ellehetet­lenüléséről. A válságból való kilábalás érdekében a követke­zőket követeljük a kormánytól: 1. Következetes, előremutató agrárpolitikát, amely biztosítja a gazdálkodók tisztes jövedel­mét! 2. Magyar föld csak magyar állampolgárságú természetes személyek tulajdonában lehes­sen. Követeljük a földtulajdon rendezésének ez év végéig való befejezését! 3. Az agrárágazatot és a kis­vállalkozásokat élénkítő hitel- garanciákat és kedvező kamato­zású, hosszabb távú hiteleket, emberközeli, helyi kontroll alatt álló, szolgáló bankhálózatot, gazdabankot! 4. Az agrártámogatás rend­szerének azonnali átalakítását, hatékony, szektorsemleges tá­mogatási rendszer kialakítását! 5. Az exporttámogatások hosszabb távra történő meghir­detését! Ne csak a kereskedelmi szervezetek kapjanak exporttá­mogatást, a termelőket is tegyék érdekeltté az exportban! 6. Tegyék hatékonnyá az ag­rárrendtartást, határozzák meg az irányárakat és a termelési kvótákat, vezessenek be védő­árakat, amelyek a termelők sze­rény, 8-10%-os hasznát is tar­talmazzák! 7. A belső agrárpiacot vá­mokkal és más hasonló hatású intézkedéssel védelmezzék! 8. A mezőgazdaság jövede­lemviszonyaihoz igazodó, ará­nyos közteherviselést! 9. Az érték alatt elherdált me­zőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok privatizációjának fe­lülvizsgálatát! 10. Az agrárpiac szabályozási hiányosságai miatt kárt szenve­dettek kártalanítását (mint aho­gyan a bankokat is konszolidál­ták)! 11. A nemzeti agrárprogram­nak széles társadalmi egyetér­téssel való megalkotásáig nem lehet újabb terheket rakni a me­zőgazdaságra, ezért az új terhe­ket előíró törvények végrehajtá­sát fel kell függeszteni! 12. Meg kell teremteni a va­gyon- és közbiztonságot a me­zőgazdaságban és a magyar vi­déken. Ma a mezőgazdaságban ka­tasztrófahelyzet van. Ezért fog­jon össze az egész társadalom a károk elhárítására, a gazdák, a családok és a nemzet érdekében. Meggyőződésünk, hogy az egész magyar gazdaság növe­kedése csak az agrárágazat helyzetének javításával valósít­ható meg, ezért az egész társada­lom érdekében határozottan és keményen fogunk küzdeni mindaddig, amíg követeléseink valóra válnak. Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége A készpénzfizetés korlátozása ellen az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a Kereske­dők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségével (KISOSZ) közösen beadvány­ban fordult az Alkotmánybíró­sághoz. A kereskedők megíté­lése szerint atöbb jogszabályban is felállított korlátok sértik a pi­aci esélyegyenlőség és a tisztes­séges piaci verseny követelmé­nyeit. A napi likviditási gondok, valamint magas költségek miatt egyébként elfogadhatatlan banki szolgáltatások igénybevé­telére kényszerít. Különösen azt sérelmezik, hogy az áfatörvény rendelkezése értelmében a vevő kezesként felel az eladó által (Folytatás az 1. oldalról) Jakab István elmondta: a gaz­dakörök tagjai több megyében részt vettek, máshol pedig szimpatizáltak a Kiskőrösről indult demonstrációval, nem elégszenek meg azonban az e tiltakozás nyomán ígért - s mint megjegyezték: a jelek sze­rint be sem váltandó - rész- eredményekkel. A kecskeméti tanácskozáson jelen lévők egy­behangzóan úgy ítélték meg, hogy a mára mély válságba ke­rült mezőgazdaságban a gazdák felélték tartalékaikat, már ma­gukat sem tudják eltartani. Egyes ágazatokban - így a ser­tés, baromfi, tej, burgonya elő­állításában - már nemhogy mi- nimáljövedelmet sem lehet el­Győr, Szolnok, Debrecen és Pécs után az idén Kecskeméten kerül sor a Biokultúra Egyesü­let szervezésében a biokultúra- tálálkozóra - tájékoztatta la­punkat Zentai Ferenc, az egye­sület dél-alföldi területi fele­lőse. A kétnapos, országos ren­dezvénynek - március 7. és 8- án - a kertészeti főiskola ad he­lyet. Különös jelentőséget köl­csönöz az eseménynek, hogy a napokban (a Magyar Közlöny 6. számában) végre megjelent a biogazdálkodás támogatásáról szóló rendelet. Természetesen erről is szó lesz a találkozó elő­adásain, fórumain, a Földműve­lésügyi Minisztérium képvise­lőinek tolmácsolásában. Az meg nem fizetett adóért, amelyet a részére értékesített termékről vagy szolgáltatásról szóló szám­lában az eladó feltüntetett. Mindez azt jelenti, ha az eladó nem fizeti ki az adót, akkor azt az APEH a vevőtől is követelheti. Ez a kezesi felelősség addig ter­heli a vevőt, amíg az ellenértéket az eladó számára részben vagy egészben ki nem egyenlítette. A törvényt az a körülmény nem ér­dekli, hogy a vevő fizetési határ­ideje esetleg még le sem telt, vagy az ellenértéket kompenzá­lással fizette meg. így egy másik szervezet, vagy vállalkozó adó nem fizetése miatt olyan vevő, vállalkozó felelősségébe lép, akit saját mulasztás nem terhel. érni, de a legjobb szakértelem mellett is veszteséges a terme­lés. A gazdakörök vezetői szerint tévedés, hogy a piacgazdaság építésének jelszava alatt az ál­lamnak nem kell beavatkoznia az agrárgazdaság piaci vagy jö­vedelmezőségi viszonyaiba. Példákkal érzékeltették, hogy Nyugat-Európában igenis ko­moly anyagi támogatással se­gíti a mindenkori kormány az agrárágazat profit-előállítását és a gazdák piacra jutását is, mivel a mezőgazdaságnak az élelmiszer-termelésen túl min­denütt (így hazánkban is) fon­tos szerepe van a lakosság meg­tartásában, a vidéki életminő­ség javításában. egyesület vezetői arról is tájé­koztatják az érdeklődőket, hogy az egyesület helyi csoportjai, szaktanácsadói miként segíthe­tik a pályázatok elkészítésében a támogatásra igényt tartó ter­melőket. A programok - amelyekre nemcsak a termelőket, hanem a szimpatizánsokat is váiják - mindkét napon 9 órakor kez­dődnek. Pénteken kerül sor a biotermékek - méz, konzervek, zöldségek stb. - kóstolóval egybekötött bemutatójára. Ez­úttal - az országban elsőként - a biotermeléshez szükséges nö­vényvédő szerek, tápanyag- visszapótlók gyártói is felvo­nultatják termékeiket. Az elő­adások témáiból néhány példa: Borverseny | Császártöltésen IA napokban hegyközségi | borversenyt rendeztek Csá- | szártöltésen, ahol hatvan min­I tát kóstolt végig a zsűri. Aranyérmes 11 (7 fehér, 4 vö­rös), ezüstérmes 23 (az arány 15-8), bronzérmes 9 (6 fehér, I 3 vörös) lett. Kiemelkedő dí- l jazásban részesült Kirschner Lajos 96-os évjáratú Char- donnay bora. A legjobb óbor címet vette át Lovasi Gábor, aki 95-ös Chardonnay-val ne- f vezett. A hegyközség külön- díját kapta Ginder Károly (Kékfrankos), Lovasi Gábor (Cserszegi fűszeres) és Wal- I tér György (Rajnai rizling, Oportó). Bács megyei innovációs nap A Bács-Kiskun Megyei Ke- | reskedelmi és Iparkamara, va­lamint a megyei vállalkozás- fejlesztési alapítvány az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság mukatársainak részvételével megyei innová­ciós napot rendez március 5- én Kecskeméten, a megyei önkormányzat éttermében. Az előadók a többi közt is­mertetik az exportképes ter­mékek műszaki fejlesztésé­nek támogatására kiírt pályá­zatot is. Lehetőség lesz kon­zultációra. Az összejövetel 10 órakor kezdődik. Soltvadkerti italok versenye A soltvadkerti hegyközség 1997. március 7-én városi borversenyt rendez. A neve­zési díj mintánként ötszáz fo­rint, ami a vacsora árát is ma­gában foglalja. A díjkiosztó ünnepséggel egybekötött va­csora időpontja 7-én este 18 óra, helyszín a helyi Venyige étterem. A nevezésre szánt mintákat két, egyenként hét deciliteres üvegben bármely vadkerti borlaborban le lehet adni. Szerkeszti: A. Tóth Sándor a Kiskunsági Nemzeti Park és a biotermelés kapcsolata, az Al­föld-program, a Tisza menti környezetvédelmi program, a növényvédő szerek káros ha­tása az emberi szervezetre, stb. Bioborverseny és a bioborlo- vagrend felvonulása színesíti a pénteki programsorozatot. Szombaton a cégbemutatko­zásokon kívül vetőmagbörzére, tájjellegű ételek elkészítésének bemutatójára, kóstolójára, bio­gazdák, helyi csoportok, házi­asszonyok, újságírók, színé­szek, sportolók eszmecseréjére várják az érdeklődőket. Az év biogazdájának megválasztá­sára, a díjátadásra is ezen a na­pon kerül sor. A. M. Egymásnak ellentmondó vélemények az elnök tevékenységéről Szövetkezet helyett szövetkezés A gazdakörök a jövő héten demonstrálnak Biokultúra-találkozó Kecskeméten A minap sajtótájékoztatót tartot­tak a Felsőszentiváni Mezőgaz­dasági Szövetkezés székházá­ban. A köztudatban még a téesz elnevezés él. Nyolc éve a szö­vetkezet szövetkezéssé alakult át. Szakmai körökben úgy vél­ték, bukásra van ítélve az új tár­sulási forma. Azóta a faluban kü­lönféle pletykák keringenek. Mondják, hogy az elnök a téesz vagyonát a saját vállalkozásába mentette át, hetente 2-3 napot Pesten tölt, mert ott építkezik, 70 milliót bukott a tőzsdén, a sertés­telepet eladta a hollandoknak, csődbe vitte az állattartást és a tenyésztést...- Mi a pletykákkal nem fog­lalkozunk - reagált Vancsura József elnök. - Nem szorulunk magyarázkodásra. A tények ékesen bizonyítják, hogy 1989- ben nekünk volt igazunk. Ugyanis ekkor alakult ki a szö­vetkezés mai formája. Profitot „termelünk”, ami a mezőgazda­ságban majdnem lehetetlen. Ki­lenc kft., egy betéti társaság, egy még csak csírájában létező rész­vénytársaság és a néhai szövet­kezet korszerűsített formájában. Óriási szellemi tőke halmozó­dott itt fel. Emellett ma már 415 millió forint törzstőkével ren­delkezünk. A háttérvagyon en­nek a kétszerese. Meg kell je­gyeznem, a nyereség nem nagy, de veszteségünk sincs. Szegé­nyek vagyunk és a jelenlegi vi­szonyok közepette félünk. Ezért nem kürtöljük világgá újításain­kat. Az üzletfeleket pazarul be­rendezett üzletházban fogadják Felsőszentivánon. Van itt tehe­nészet, sertéstelep, magtározás, malom, gépállomás, takar­mánykeverő és halastó is. A falu határában 4 ezer hektár termő­föld terül el. Ezt egyéni vállalko­zók művelik. A termés javát a 315 fő tulajdonában levő szö­vetkezésnek adják át. Annyi traktoruk, kombájnjuk, csatla­kozó gépük van, hogy akár 6 ezer hektárt is megművelhetnének, illetve ekkora területről betaka­ríthatnák a terményt. Ötször annyi cukorrépát termeszthet­nének, mint jelenleg.- Kénytelenek vagyunk egy­szerre sokféle tevékenységgel foglalkozni - folytatta az elnök. - Aki ma az átalakuló mezőgaz­daság és piac kiszámíthatatlan körülményei között egy lóra tesz, az nagyot bukik. Mi itt-ott nyerünk. Igen magas kockázati tényezőkkel dolgozunk. 1989- ben az 1300-as hazai mezőnyben az 500. helyen voltunk. Ma az első 50 között. Állami támogatás nélkül is folyamatosan beruház­tunk. Tavaly 2 milliárd forint volt a forgalmunk - mondta Vancsura József. A faluban vegyes érzelmek­kel fogadják a szövetkezés elnö­kének kijelentéseit. Finoman fogalmazva, álmodozónak tart­ják. ö lenne az a bizonyos „pró­féta” a saját falujában? Király László A borlovagrend is bemutatkozik a kecskeméti seregszemlén.

Next

/
Thumbnails
Contents