Petőfi Népe, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-28 / 73. szám
1997. március 28., péntek Petőfi Népe 7. oldal Az évszázad vasúti lopása Kiskőrösön (Folytatás az 1. oldalról) A 20 vagonnyi gázolajat egy budapesti kft. importálta Oroszországból, teljesen legális körülmények között. A vasúti szerelvény március 21- én este 22 óra 10 perckor futott be Kiskőrös állomásra, és 22- én hajnali 3 óra 50-kor már üresen indult tovább Csengőd felé. Ez alatt a hat óra alatt mindeddig ismeretlen tettesek - a vizsgálat megállapításai szerint - 1 225 438 liter gázolajat szivattyúztak ki a vasúti tartályokból. Ennek értéke eléri a 155 millió forintot. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a fenti mennyiségű olaj eltulajdonításában a MÁV-állomás több dolgozója segédkezett. Az olvasóban joggal merülhet fel a kérdés, hogyan lehet 1,22 millió liter gázolajat néhány óra alatt észrevétlenül ellopni? Az elkövetők a rendőrség szerint elképesztő szervezettséggel hajtották végre az akciót. Enynyi olaj elszállításához mintegy 45 kamionra volt szükségük, ezeknek az ideirányítása, megtöltése és továbbküldése komoly felkészülést igényelt. Az olajat a vasúti tartálykocsik tetején lévő dombfedelet megbontva szivattyúzták át a kamionokba. Némelyik tartályban annyi olaj sem maradt, hogy a rendőrség mintát vehessen belőle. Az elkövetők azt is megszervezték, hogy az olaj elszállítása után az üres vagonokat a szomszédos Csengőd állomásra küldjék, két szerelvényre bontva, mintha még tele lennének a tartályok. Ezt követően biztosították a vagonok őrzését, fenntartva azt a látszatot, hogy a szállítmány még mindig érintetlen. A rendőrség hat MÁV- alkalmazottat von felelősségre az eset után. Sz. János állomásfőnök, T. Katalin kereskedelmi helyettes és Sz. József tolatásvezető őrizetben várják a vizsgálat folytatását. A házkutatások során lefoglalták azt a pénzt is, amit a rendőrség szerint az alkalmazottak megvesztegetésként vettek át. A mozdonyvezető ezek szerint 80 ezret kapott, a tolatásvezető 50 ezret, a kocsirendező szintén 50 ezret, a kereskedelmi helyettes és az állomásvezető 450-450 ezret, őket már kihallgatták, de minden részletre kiterjedően még nem tettek beismerő vallomást. Mint kiderült, az olajszállítmány Kiskőrösön meg sem állhatott volna, mivel olajlefejtés ezen az állomáson nem történik. A kocsikat mégis ide, olyan helyre rendezték, ahol az átszivattyú- zás megtörténhetett. Mellesleg a fuvarokmányokat és a forgalmi naplót is meghamisították, így - mint ahogy azt Ger- gényi Péter ezredes, megyei főkapitány elmondta - ha a vasútbiztonsági osztály nem észleli néhány ólomzár hiányát a tartályokon, akkor könnyen lehet, hogy csak jóval később, az ország más pontján derül ki, hogy a kocsik már üresek. Az akció szervezőiről a rendőrségnek már vannak információi, de a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem kívántak erről bővebben nyilatkozni. A rendőrségi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy hasonló eset történt két esztendővel ezelőtt Bácsalmáson, ahol kilenckamionnyi olajat tüntettek el. Az az ügy már bírói szakban jár; egy üzletember a helyi vasúti vezetőkkel összejátszva tulajdonította el az olajat. Elhangzott még az is, hogy a sértett a kiskőrösi ügyben is a MÁV volt, hiszen a vasút teljes felelősséggel tartozik a szállítmányozott áruért. Egy másik kérdésre válaszolva a sajtó képviselői megtudhatták, hogy a megrendelő budapesti kft. és a tettesek között az eddigi adatok szerint nincs összefüggés. A 155 millió forintnyi olaj jelenleg nincs meg. Bán János A polgármester szerint hiba volt, hogy nem korábban vezették be Tiltakoznak az iparűzési adó miatt Tizenhat lajosmizsei vállalkozás tiltakozó petíciót juttatott el a város polgármesteréhez, Zsigó Viktorhoz. Ebben kifogásolják, hogy az idén január 1-jétől bevezetett helyi iparűzési adó hátrányos helyzetbe hozza a többi vállalkozáshoz képest a termékelőállítást végző vállalkozásokat. A beadványt megfogalmazó cégek közel nyolcszáz alkalmazottat foglalkoztatnak. A törvény szerint az adóalap az értékesített termék, illetve a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, amelyet az eladott áru beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével csökkentének. Mint a tiltakozók beadványukban írják, az adóalap képzésénél eleve hátrányos helyzetbe kerülnek azok, akiknél elhanyagolható az eladott áruk beszerzési értéke, illetve az alvállalkozói teljesítmények értéke. Lajosmizse helyi iparűzési adó rendelete szerint az adófizetésnél kedvezményt kapnak a mezőgazdasági tevékenységet és a szolgáltatást végző vállalkozások. A tiltakozók sérelmezik, hogy a kedvezményezettek köréből kimaradtak a termékelőállítást végző cégek. A szerdai lajosmizsei képviselő-testületi ülésen mintegy harminc cégvezető jelent meg. Többen példákon keresztül próbálták megértetni a városatyákkal, hogy rájuk nézve miért rendkívül hátrányos a helyi adórendelet. Zsigó Viktor polgármester elmondta, hogy szerinte azzal követett el nagy hibát az önkormányzat, hogy nem évekkel ezelőtt vezette be az iparűzési adót. Ebben az esetben ugyanis mostanra már hozzászoktak volna a vállalkozók. Hangsúlyozta, hogy az adót közcélokra használja fel a település vezetése. Molnár János, a vállalkozók képviselője kifejtette, hogy az állam által kivetett adóhoz képest a helyi adó kicsi ugyan, de lehet, hogy éppen ez dönt abban, hogy egy vállalkozás a városba települ, vagy marad. Mint mondta, tudomásul kell venni, hogy a vállalkozások nem adakozásra alakultak. Az egyik képviselő szerint a testület hibázott, amikor nem elég körültekintően készítette elő a rendeletet, nem tett különbséget a vállalkozások között és egységes mértékben határozta meg az adót. A mintegy másfél órás vita után rendelet- módosításra került sor. A vállalkozók kérték, hogy az adó mértékét - a termék-előállítást végző cégek esetében - a jelenlegi adóalap felében állapítsák meg, vagyis 0,5 százalékról 0,25 százalékra csökkenjen. A képviselők ezzel szemben a polgármester és a pénzügyi ellenőrző bizottság javaslatát fogadták el, amely az adóalap 0,5 százalékáról 0,4 százalékra csökkentette az adó mértékét. Módosították a rendelet egy másik pontját is. Eszerint ha valaki lajosmizsei munkanélküli foglalkoztatását vállalja, az eddigi 2000 forint/fő/év helyett alkalmazottanként 1000 forintot vonhat le havonta adójából. A kereskedelmi tevékenységet végző és mezőgazdasági termelést és egyéb szolgáltatást végző vállalkozások esetében az adó mértéke maradt az adóalap 0,5 százaléka. W. Király Ernő Sérelmezik, hogy az önkormányzat nem egyeztetett a vállalkozókkal a rendeletalkotás előtt. Mennyit kellene fordítani a mezőgazdaság támogatására? A tavaszi munkák után lépnek a gazdakörök A tavaszi munkák elvégzését követően demonstrációt szervez a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége, ha addig nem tudják elfogadtatni 12 pontba foglalt követeléseiket - jelentették ki a szövetség vezetői csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójukon. Követeléseik között szerepel, hogy az őstermelők és a mezőgazdasági kisvállalkozók is részesülhessenek az 1800 forintos egészségügyi társadalombiztosítási hozzájárulás kompenzációjában. Becsléseik szerint legalább 200 ezer gazdának volna szüksége erre, amit miniszteri rendelet alapján a Munkaerőpiaci Alapból is lehetne teljesíteni. Úgy vélik, elsőként az agrárágazat válsághelyzetét kell megoldani, és csak ezután lehet szó az agrárprogram elfogadásáról. Igényt tartanak arra, hogy az ellehetetlenült területeken, így a sertés-, baromfi-, burgonyaágazatban a bankkonszolidációhoz hasonlóan rendezze a kormány a helyzetet. Megfelelő hitelgaranciákat és kedvező kamatozású hiteleket sürgetnek az agrárágazat számára. Követelik az agrártámogatási rendszer szektorsemlegességét. Magyarország jövőjét nem lehet elválasztani a magyar mezőgazdasági vállalkozások, szövetkezetek és gazdasági társaságok fejlődésétől. A magyar gazdaság nem stabilizálható az agrárágazat növekedése nélkül olvasható a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Agrárkamara közleményében, amelyet a két szervezet vezetőinek csütörtöki tárgyalása után juttattak el az MTI-hez. A mezőgazdaság támogatását nem a GDP-hez viszonyítva kellene megszabni, hanem az ágazat termelési értékét figyelembe véve. Ennek 20 százalékát kellene a támogatására fordítani. Értékes és időtálló nemzeti agrárprogram csak az érdekeltek egyetértésével, valamint a társadalom és az agrárium konszenzusával jöhet létre - hangoztatta Orosz Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, szocialista párti képviselő az MSZP országos agrártagozatának csütörtöki, budapesti ülésén. A gazdatüntetésekről és pártja vitairatáról fejtette ki csütörtökön délután Szegeden Orbán Viktor pártelnök a Fidesz álláspontját. Mint rámutatott, a Fidesz sajnálja, hogy a kormánynak nincs hajlandósága a mező- gazdasági őstermelők tb- és adó- terheivel kapcsolatos követeléseinek teljesítésére. A pártelnök szerint a kormány nem tudja vagy nem akarja megérteni a gazdák helyzetét, s azt, hogy bevételük nem azonos hasznukkal és hogy nem a bevétel után kellene fizetniük a közterheket. A Fidesz felvállalja a kistermelők segítését és álláspontjukat a jövőben is támogatni kívánja. Mit lát az adatok mögött a statisztikai hivatal? Noha a reálkeresetek nyolc éve folyamatosan csökkennek, a magyar háztartások felszereltsége a lakosság minden rétegében javult. Ez azzal magyarázható, hogy bár a nettó keresetek 17,4 százalékos emelkedésével tavaly is az árak jelentősebb, 23,6 százalékos növekedése állt szemben, a tartós fogyasztási cikkek az átlagosnál kevésbé drágultak - mondta a magyar lakosság anyagi helyzetét elemezve csütörtöki sajtótájékoztatóján Balogh Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. Elmondta: a háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságát elsősorban a gépjárművek és a háztartási gépek száma tükrözi. A felmérés - amelyet a múlt évi mikrocen- zussal, a kis népszámlálással egy időben végeztek - az 1995. december 31-ei eszmei állapotot tükrözi. Eszerint a felvétel idején száz háztartásra 35 személygépkocsi jutott, néggyel kevesebb, mint a nyolcvanas évek végén. Mivel azonban az ország gépkocsiállománya az utóbbi években is átlagosan mintegy évi 40 ezerrel gyarapodott, a háztartások azért rendelkeznek kevesebb autóval, mert a tulajdonlási mód változott meg. Ä munkáltató tulajdonában lévő, de személyes célokra is használt autók száma az elvonások miatt jelentősen növekedett. A Magyarországon futó gépkocsik átlagos életkora megközelíti a 11,5 évet. A havi 100 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások gépjárműveinek négytizede viszont 1991-es vagy még fiatalabb. Az alsó középosztálynak kevés esélye van arra, hogy régi autóját lecserélje. A havi 40 ezer forintnál kevesebb nettó összjövedelemmel rendelkezőknek mindössze 30-40 százaléka tartotta egyáltalán elképzelhetőnek gépkocsija cseréjét, amennyiben a jármű javíthatatlanul meghibásodik. Ügyanezt a 100 ezer forintnál többet keresők 70 százaléka megoldhatónak véli. Száz háztartásra 93 hűtőgép, 55 fagyasztó, 37 automata és 59 hagyományos mosógép jut. A színes televíziók száma száz lakásonként átlag 83, a fekete-fehér készülékeké 33, a videóké ugyancsak 33, a személyi számítógépeké hat. GAMF-os siker a szakmai versenyen A Főiskolai Irányítástechnikai Oktatásmódszertani Egyesület (FIOM) szervezésében a JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karrendezte meg Pécsett, 1997. március 18-20. között a III. Országos Irányítástechnikai programozó és Vizualizáló Versenyt. A versenyen a hazai műszaki főiskolák és az egyetemek műszaki főiskolai karai vehettek részt. A PLC programozási versenyre 18 csapat nevezett be, a vizualizálási szekcióra pedig hét. A GAMF a PLC versenyen két csapattal indult, s egy csapatot a vizualizálási szekcióba is benevezett. A PLC programozási versenyen két technológiai folyamat programozott vezérlését kellett megoldani PLC-vel, a megoldást előadásban kellett ismertetni, majd be kellett mutatni a működő vezérlést. A PLC programozási szekcióban a GAMF II. csapat I. helyezést ért el. A csapat tagjai: Aszódi Pál, Hőgye István, Pál Csaba (a Gamf Gépészmérnök szak, Gépipari automatizálás szakirány III. éves hallgatói). A másik két csapat is eredményesen szerepelt. A PLC programozásban a GAMF I. csapat X. helyet ért el, a csapat tagjai: Balogh Bertalan, Kolo- nics Krisztián, Masevszki Gábor (szintén a GAMF Gépészmérnök szak, Gépipari automatizálás szakirály III. éves hallgatói). A folyamat vizualizálásban a GAMF csapata 4. helyezést harcolt ki, acsapat tagjai: Bedő Adrián, Varga Melinda (akik szintén a GAMF Gépészmérnök szak, Gépipari automatizálás szakirály III. éves hallgatói). A csapatok felkészítést végző tanárok: dr. Csemyánszky Imre, dr. Lajtai Iván, Patay Tibor. A szervező munkát irányította: dr. Madarász László. Érettségizettek, figyelem! Az ÁFEOSZ Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola az 1997/98-as tanévben a következő, iskolarendszerű szakképzési lehetőségeket kínálja, érettségizett fiataloknak: Középfokú képesítést nyújtó szakok: 1. marketing- és reklámügyintéző 2. Kereskedelmi-vállalkozói 3. Külkereskedelmi ügyintéző 4. Üzleti ügyintéző 5. Számviteli ügyintéző 6. Pénzügyi ügyintéző A képzés 10 hónapos. A kétéves üzleti ügyintéző szak, mellyel párhuzamosan fakultációs képzésként vámügyintézői vagy marketing- és reklámügyintéző szakképesítés is elsajátítható. Felsőfokú képesítést nyújtó szakok: Marketing- és reklámmenedzser: 2 éves, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával közösen indítjuk. Mérlegképes könyvelői: 1,5 éves, a győri Széchenyi István Főiskolával közösen indítjuk. Jó tanulmányi eredmény esetén felvétel nélkül átveszik a hallgatókat az érintett főiskolák. Valamennyi képzés tandíjmentes. Ha a hallgató már rendelkezik szakképzettséggel, a tandíj félévenként 25.000 Ft. Kollégiumi elhelyezést biztosítunk. Jelentkezni lehet: 1997. június 30-áig. Bővebb tájékoztatást az iskola nyújt: ÁFEOSZ Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola 6000 Kecskemét, Bibó I. u. 1. Tel.: 76/323-130
