Petőfi Népe, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-04 / 53. szám
1997. március 4„ kedd Hazai Tükör 5. oldal Parlamenti vita a Homokhátság gondjairól A Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlása ügyében szólt Lezsák Sándor, az MDF frakcióvezetője. Sajnálattal állapította meg, hogy a költségvetésből idén is kimaradtak az e térség fejlesztésére szánt összegek. A politikus követelte, hogy alakuljon tárcaközi bizottság a kérdés vizsgálatára, és nevezzenek ki kormánybiztost a Homokhátság vízpótlásának felelősévé. Torgyán József, a kisgazda képviselőcsoport vezetője csatlakozott Lezsák Sándor hozzászólásához, mert, mint mondta, pártja nagyon fontosnak tartja a Homokhátság vízpótlásának ügyét. Lotz Károly közlekedési. hírközlési és vízügyi miniszter igyekezett megnyugtatni Lezsák Sándort. Hangsúlyozta, hogy az idei költségvetésben 370 millió forint van elkülönítve a vízpótló beruházás elindításához. Hiányzik még négymillió forint Mintegy négymillió forint hiánnyal kezdte az idei évet a kecskeméti börtön, 1996-ben az intézet folyamatos likviditási gondokkal küszködött - értékelte az elmúlt évet Tüske János ezredes, a börtön parancsnoka. Mint mondta, elsősorban az a több mint ötmillió forint hiányzik, amely abból ered, hogy a konyha a felújítás miatt hónapokig nem üzemelt, és ezért a rendőrségi fogdában lévőknek nem tudtak főzni. A hiány ellensúlyozására radikális takarékossági intézkedéseket vezettek be, ezért 1996-ban saját erős beruházásra nem volt lehetőség a kecskeméti börtönben. Ezek a szigorítások azonban hosszú távon nem tarthatók, mert működési zavarokat okozhatnak. Az intézet, a büntetés-végrehajtás gondjai visszatükröződnek a személyi állomány élet- körülményeiben is. A börtön dolgozói között jelentős számban vannak azok, akiknek napi megélhetési problémái vannak. Rendkívül kritikus azoknak a családoknak a helyzete, ahol a házastárs vagy valamelyik gyerek munkanélküli. A kényszerű túlmunka, a fáradtság egyelőre nem vezetett Három elitéit számára biztosít rendszeres elfoglaltságot a konyha. Munkájukat Szabó László szakács irányítja. rendkívüli eseményhez Kecskeméten, ahol az elmúlt évben 953 főt fogadtak be, 620 személy szabadult és 235 fogvatartottat szállítottak el. A börtönt 1041 fő hagyta el engedéllyel, s valamennyien vissza is érkeztek. - galambos Rémhírterjesztés és hisztéria A mezőgazdasági tüntetésekről és a bankügyről a t. Házban Horn Gyula miniszterelnök az elmúlt napok feszültséget okozó eseményeiről szólva a parlamentben kijelentette, hogy a Postabank eredményesen és jól működik, s a kormány minden segítséget megad ehhez. Köszönetét mondott bizonyos ellenzéki pártoknak a higgadt, reális állásfoglalásukért, ami elősegítette a helyzet rendezését. Közölte, folyik a vizsgálat annak kiderítésére, kik azok a rémhírterjesztők, akik komoly veszteségeket okoztak polgártársainknak. A kormányfő a gazdák követeléseit visszavezette a falu általános válságtüneteire, azokat pedig az 1990 utáni hibás agrárpolitikára. A kistermelők jogos igényeit kielégítik, de a tehetős gazdák nem kerülhetik meg sem az adó- sem a tb-já- rulékfizetést. Horn Gyula bejelentette, hogy március 6-án véglegesíti a kormány a nemzeti agrárprogramot, utána társadalmi vitára bocsátják. Torgyán József {FKgP) szerint a dilettáns kormányzás indította el a Postabank-hisztériát is. Giczy György (KDNP) úgy látta, hogy az állampolgárok nemcsak a kormánnyal, hanem a bankokkal szemben is elvesztették bizalmukat. A kistermelők megmozdulása jelzésértékű. Szájer József (Fidesz) és Szabó Iván (MDNP) kijelentették: az egész ország érdeke, hogy a magyar bankrendszerbe vetett bizalom ne rendüljön meg. Ebben támogatták és támogatják a kormányt. Kádár Béla (MDF) azt állította, hogy jó hálózati munkával végrehajtott, szervezett akcióról volt szó, olyanra, amire a parlamenti ellenzék nem képes. Ha politikai okokat sejt a történtek mögött a kormány, akkor ne az ellenzéki pártoknál keresgéljen. Pető'Iván (SZDSZ) arra mutatott rá az agrárdemonstráció kapcsán, hogy a mai érdek- képviseleti rendszer nem fedi le az érdekcsoportokat. Felhívta a pártok képviselőinek figyelmét arra a jelenségre, hogy a Kisgazdapárt és a MIEP minden elégedetlenségre rátelepszik és felelőtlen ígéreteket tesz. S. A. A fó tulajdonos egészségbiztosító is bizalmat szavazott a Postabanknak Feljelentés az elúszott milliók miatt Az Egészségbiztosítási Önkormányzat hétfői közgyűlésén „bizalmat szavazott” a Postabanknak, és semmilyen lépést nem tervez a pénzintézetben lévő tulajdonrészévei kapcsolatban. Annál kritikusabbak voltak az ülésen részt vevők a kormány átalakítási javaslataival kapcsolatban. Erről Simsa Péter alelnök beszélt a biztosító közgyűlését követő tájékoztatón. Hozzátette: szinte minden felszólaló bírálta az önkormányzat irányításának átalakításáról szóló kormány-előterjesztést. Az államháztartási reformmal kapcsolatos egészségügyi átalakításokról szólva az alelnök kifejtette: ha a biztosítási ellátórendszer, a pénzügyi alap és a szervezeti rendszer beépül egy állami mechanizmusba, többé nem lehet szó sem önkormányzatiságról, sem biztosításról. Cser Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója egy kérdésre válaszolva bejelentette: hanyag kezelés miatt még a héten feljelentést tesz az apparátus több tagja ellen, a negyedmilliárd forintos ráfordítással kiépített, ám az elvárásoknak nem megfelelő országos vényellenőrzési rendszer (over) kialakításával kapcsolatos mulasztások miatt. Mint elmondta: nem elég, hogy az eredeti kiírási feltételeknél drágábban és kevesebbet kaptak cserébe, tavaly a nem működő rendszer karbantartására újabb 15 millió forintot utaltak át a HiCare nevű cégnek. Cser Ágnes kijelentette: a lefolytatott két belső vizsgálat a felelősség megállapításához elegendő anyagot és bizonyítékot hozott napvilágra. Végy két rész drága gépkocsi-üzemanyagot, tégy hozzá egy rész olcsó vizet... A találmány kulcsa: a kókuszolaj Lehet kételkedni a jövendölésben, de tény: vannak olyan optimista vélemények, miszerint hamarosan vége a hét(száz) szűk esztendőnek, mert belátható időn belül több pénz áramlik be hazánkba, mint Kuvaitba, Líbiába és Szaúd-Arábiába összesen. Ezzel kecsegtet ugyanis két magyar feltaláló ötlete: töltsünk a robbanómotorokba vizet is, s ettől jobban fut majd autónk, s alaposan lecsökken a fogyasztása is. Fülöp Levente és dr. Bertha András fotó: feb/kallus György A történet a nyolcvanas évek elején kezdődött Keszthelyen, ahol egy szorgalmas, leleményes gépésztechnikus és egy nem kevésbé ötletes, újdonságokra fogékony gyógyszerész- toxikológus megismerkedett egymással. Ahogyan Fülöp Levente , a gépész fölidézi, ő már akkor is a víz és a benzin többé-kevésbé tartós elegyén gondolkodott. Megpróbálta ultrahang segítségével egyben tartani a két folyadékot, ami ment is egy darabig. Balszerencséjére csak addig, míg egy hideg téli éjszakán szét nem fagyott a karburátora. Ám a kudarc csak átmenetileg vette el a kedvét a kísérletezéstől. Sokáig foglalkoztatta még a vízzel hígított gépkocsiüzemanyag terve, s Németországba kerülve, ottani kis házi műhelyében sem szűnt meg különféle adalékanyagokkal kísérletezni. Végül tavaly nyáron kevert ki egy „ősemulziót”, amelyet Stuttgartban beletöl- tött Mazda 626-osába, és egy tankkal (60 liter) simán hazavitorlázott majdnem ezer kilométerre lévő otthonába, Vonyarcvashegyre. Dr. Bertha András toxikoló- gus elmagyarázza találmányuk lényegét: olyan harmadik anyagot kellet a szerves (benzin) és a szervetlen (víz) mellé találniuk, amely egyik oldalával az egyiket, a másikkal a másikat köti meg. Sok kísérletezés után egy, a természetben is megtalálható anyaghoz, a kókuszolajhoz jutottak. Ez - természetesen más, kisebb mennyiségben szükséges adalékokkal együtt - tartósan, akár éveken át összetartja egyenletes eloszlásban a víz és a benzin (vagy éppen gázolaj) keverékét. Áz elegy egyébként olyan „csomómentes”, hogy állagát tekintve szinte oldatnak is tekinthető. Kész tehát a rengeteg megtakarítást hozó, talán milliókat vagy milliárdokat fialó találmány, csak a nehezebbik rész van hátra: Magyarországon segítőtársat találni a gyakorlati, nagyüzemi megvalósításhoz. Mert a licencdíjjal, próbapados kísérletekkel, a részvénytársasági forma felállításával és egyéb promóciós kiadásokkal együtt a következő hat-tizenkét hónapban mintegy 150 millió forintra lenne szükségük. Egyelőre azonban még csak a többé-kevésbé biztató tárgyalásokig jutottak. Ahogy mondják, szeretnék a találmányukat itthon, az ország érdekében is hasznosítani. Ám ha néhány hónapon belül nem jutnak semmire, kénytelenek lesznek Németországban társat találni maguknak. Ott már több tőkeerős cég is jelentkezett, hogy segítene a megvalósításban. Tardos János Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Srácok, bombariadó! • Elfalatozott férfiasság • Pornó a palotában • A kedves férj kettős élete Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! Kormányoktól függetlenül Tatabánya megindult? Három külföldi cég telepedett le a közelmúltban Tatabányán, s további három hamarosan „érkezik”; a beruházások eredményeként mintegy 2500 új munkahely lesz a komárom-eszter- gopii megyeszékhelyen. Mindezt a cégek képviselői, valamint az önkormányzat vezetői mondták el hétfőn a városházán tartott sajtótájékoztatójukon. Az első beruházást az amerikai-német tulajdonú Suoftec Könnyűfémtermék Kft. valósítja meg: alu- míniumkeréktárcsa-gyártó üzeme egyike lesz a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű gyárának, amelyből évente 2,5 millió tárcsa kerül majd ki. Az öt többi - amerikai, német és japán - befektető különféle elektronikai berendezéseket és alkatrészeket állít elő. A kormány a jövőben sem kíván lemondani az egyházak anyagi támogatásáról és készen áll az erre vonatkozó megoldások felkutatására. „Az egyházak szerepe a megújuló társadalmakban” címmel kezdődött tegnap Budapesten háromnapos konferencia az Országgyűlés, a Miniszterelnöki Hivatal, valamint a Nemzetközi Vallásszabadság Egyesület rendezésében. Megnyitójában Vastagh Pál igazságügy-miniszter az állam és az egyházak kapcsolatával foglalkozott.- A magyar kormány programjának fontos része az állam és az egyházak teljes egyenjogúságon alapuló szétválasztása. Ez a társadalom szabadságának, ezen belül az egyházak szabad működésének egyik leglényegesebb biztosítéka - hangsúlyozta a miniszter.- A magyar állam minden rendelkezésére álló eszközzel arra törekszik, hogy az egyházak sem jogi, sem adminisztratív, sem pedig gazdasági értelemben ne függjenek a mindenkori kormánytól. A kormány ezért is igyekszik elősegíteni a működésükhöz szükséges anyagi alapok megteremtését. Az igazságügy-minis le: hívta a figyelmet arra: mindez semmiképpen sem jelenti azt, hogy az egyházi tevékenységet vissza kellene szorítani a templomok falai közé. Az egyházak szerepvállalása fontos az oktatás, a gyógyítás, a szociális gondoskodás terén, az egyházi gyűjtemények megőrzésében és gazdagításában. Ellátásukhoz az egyházaknak éppúgy támogatást kell kapniuk, mint a hasonló tevékenységet folytató állami és magánintézményeknek.
