Petőfi Népe, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-19 / 65. szám
1997. március 19., szerda Tisztelt Szerkesztőség: 7. oldal < A színháznak mindig mindenkihez szólnia kell Ha koldus a nép, koldus az ország is Az 1994-es ígéretek ellenére az ország gazdasága egyre gyorsabban zuhan az összeomlás felé. A társadalombiztosítással és az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos törvények ezt a folyamatot csak felgyorsítják. Nem nehéz belátni, hogy költségvetési hatásai többmilliárdos nagyságrendű passzívumot fognak jelenteni. Az agrárgazdaságban dolgozók fölösleges adminisztrációra kényszerítése csak a kormányellenes hangulat fokozását szolgálja és pozitív gazdasági hatása nincs. A vállalkozók csődbe juttatása csak a feketegazdaságot erősíti. Visszaemlékezve egy juhász ismerősöm egykori szavaira: „Két dologért dolgozunk: a pénzért és a becsületért.” A pénz már régen oda van, hiszen a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége az ágazatok túlnyomó többségében folyamatosan csökken. Sajnos, a becsülettel is probléma van, mert nincs becsülete a munkásembernek. Tudom, akik a parlamentben a törvényeket hozzák, csak költségvetési tételekben gondolkodnak. Gondolom, soha nem hordta még a szél az arcukba a havat a kazal tetején. Nem gémberedett el az ujjuk a vasvilla nyelén és a gumicsizmában is csak vadászat alkalmából fázott a lábuk. Nem akarom én mezőgazdasági munkára fogni őket, habár nem ártana egy kis ízelítő nekik. Az lenne a kérésem, mikor a törvényeket hozzák, ne csak a bevételeket tartsák szem előtt, hanem a tisztességet is. A költségvetési tételek mögött emberi sorsok vannak, a magyar nép sorsa. Egy egész nemzet nem mehet munkanélküli-segélyre. Termelni kell és fogyasztani. Ha koldus a nép, koldus az ország is. Bízom benne, hogy Magyarországon is egyszer elérkezik az az idő, amikor a politika és az emberség elviselhető közelségbe kerülnek. Ruszkovics János, Kunszentmiklós Vélemények a gazdatüntetésekről A kecskeméti Katona József Színházban kialakult helyzettel kapcsolatosan több olvasói levél érkezett. íme, két kollektíva véleménye. Ezúton adunk hangot felháborodásunknak és aggodalmunknak. Ami jelenleg a színházban történik, az már túlmegy a színházlátogató közönség megbecsülésének határain. Nem tudjuk, hogy Bal József színidirektor hogy került ide, de sértő magatartásának eddig többszörösen tanújelét adta. A közönséget semmibe veszi, ami főképpen a műsor struktúrájában, a népszerű színészek eltávolításában nyilvánul meg. Szomorú látvány az üres székek egy-egy előadás alkalmával, s a gyér létszám az előadás vége felé tovább csökken. A közönség mégis tapsol. Nem a darabnak, hanem a színészeknek, akik mindent megtesznek azért, hogy a nagyérdeműt kiszolgálják. Köszönet nekik. A kecskeméti színházi élet komoly hagyományokkal rendelkezik és ebbe a környezetbe kívánja Bal úr beleerőszakolni pályakezdő forradalmi elképzeléseit, miközben lenézi mindazokat, akik ezzel nem egyeznek. Igazodjon hozzá a közönség! Aki nem érti meg a „magasabb” kulturális eszméket, arra nincs szükség. Maradjon távol az, aki csak egy látványos operett szintjéig jut el, vagy egy darabot csak a kedvenc színészén Nekünk ez A március 5-énmegjelent, A házipatikát nem éjszaka töltik fel című panaszhoz szeretnék néhány észrevételt tenni, saját sorsomon keresztül. Családommal a sötét fenyveserdő közepém lakunk, tanyán. Nem volt soha autónk, de nem is lesz, mivel nem jól helyezkedtünk az ország kiárusító versenyében. Múlt év december 29-én reggel a kicsi, majd a 10 éves fiam is lázas lett. Indultam a kétórás busszal velük a kecskeméti ügyeletre. A buszmegálló jó másfél kilométerre van tőlünk. A hóban, a síkos úton mentem a csecsemővel a karomon. A kisbabát nem tehetem le, míg kiérek a buszhoz, sőt a megállóban se tudok vele leülni. Ő nem egy szatyor. Az oldalamon egy nagy táska, benne a termoszok, pelenkák. így indul a magyar szegény parasztasszony a gyermekeivel. Becsúszkáltunk a kórházba, orvost „természetesen” nem találtunk. Másfél óráig várakoztunk, mert az ügyeletes egy beteg gyereknél volt. Úgy tapaszkeresztül értékel! Hát nem! Nincs szükségünk ízlésformáló titáni törekvésekre. A színháznak mindenkihez szólnia kell, emberközelinek és a kulturális igényeket messzemenően kiszolgálónak kell lennie. A színháznak kell lennie a közönségért és nem fordítva. Követeljük, hogy Kecskemét színházában olyan direktor legyen, aki biztosítja azt, hogy újra minden előadáson telt ház van. Tiltakozunk a népszerű, a közönséget szerető színészek elküldése ellen és szót emelünk az elűzöttek rehabilitálása mellett. (Kilenc aláírás) Nyugdíjasklubunk 38 fővel hatodik éve állandó bérletes a kecskeméti Katona József Színházban. A múlt évben is néztünk egy forgószínpados darabot, mely kiabálásból állt és gyönyörködhettünk a színház raktárában, ami a forgószínpad közepén volt elhelyezve. Szenvedésünket azzal fejeztük be, hogy az első szünetben hazajöttünk. Decemberben megnéztük a Farsang vagy amit akartok című darabot. A szereplők a színdarabot csúfolták meg a tudásukkal és elég zavaró volt, hogy előadás közben és a szünetben is hazament a közönség egy része. Állandó bérletesek lévén nem véletlen kötődünk a Katona József Színházhoz, de nagyon mérlegeljük a jövőbeni részvételünket az esetleges hasonló előadások miatt. a sorsunk taltam, a városban elég telefonálni az ügyeletre és megy is az orvos. Mi, tanyasi anyák mit tegyünk, ha nincs telefonunk, autónk? Nekünk meg kell küzdeni az úttal, az elmaradottsággal. Innen mentőt is nehéz hívni vagy bármilyen segítséget. Pedig mi is fizetjük az adót, a tb-járulékot. Szó nélkül vártuk az orvost, pedig jól megküzdöttünk az oda- jutásért. Este botorkáltam haza a közvilágítás nélküli, csúszós erdei úton a gyerekekkel. Lázkúpot mindig tartalékolok otthon, hogy éjszaka ne kelljen pánikba esni. Nekünk még ivóvizet is úgy kell hordanunk a faluból vagy a városból a csecsemőnek. Sok odafigyeléssel neveltem fel a tízéves fiamat is. Volt miért izgulnom. Lehetne tovább részletezni, hogy mennyi küzdelem volt az elmúlt évtizedben a gyereknevelés. Nagy gond még a körzeti orvoshoz való eljutásunk is. Nekünk ez a sorsunk, ezzel kell együtt élnünk. Név és cím a szerkesztőségben Egyik országos lapunkban özvegy N. János aláírással egy levél jelent meg, amely a legdurvább módon elítéli a parasztok tüntetéseit, amit igazuk érdekében, jogos követelésük eléréséért napjainkban tesznek. Idézem: „Felvonultak több milliót érő szerelvényeikkel, traktoraikkal, dölyfös, magamutogató, fenyegetőző nyilatkozataikkal szinte félelemkeltőek.” Neve aláírása alatt ott szerepel: Kecskemét. Szégyellem magam, hogy a homok hazájában, a bortermelés honában arra ragadtatja magát egy atyámfia, aki még állítólag idevalósi is, hogy azokat az embereket, akik Császár Cirill képviselő úr március 13-án lakossági fórumot hívott össze választókörzetében, a Petőfivárosban. Ez időpontot megelőzően levelet küldtünk a képviselő úrnak, melyben jeleztük, hogy a Kullai köz elején lakók egy csoportja kifogásolja a szomszédságukban épülő szórakozóhely engedélyezését. Ezen házak tulajdonosai megjelentek a fent említett fórumon, ahol meghallgatták Bognár István úr, a mérnöki iroda vezetőjének beszámolóját a városrész fejlesztési terveiről. Hangsúlyozta a tervek humá- nusságát, mellyel az itt lakó emberek életét szeretnék jobb irányba befolyásolni. A beszámoló végén felvetődött a kérdés, hogy fel lehet-e a városrész adott pontján építeni egy szórakozóhelyet, ott, ahol az előzőleg működő és leégett faház presszó éveken keresztül megkeserítette a környéken lakók mindennapi életét. Több lakó is szólni kívánt, de Császár Cirill képviselő úr, hogy ne térjünk el a tervezett Megható ünnepi műsor A városföldi nyugdíjasklub és a művelődési ház vezetője a következő levelet juttatta el a szerkesztőségnek. „Nem mulaszthatjuk el nyugdíjasaink nevében kifejezni köszönetünket a kecskeméti Lokálpatrióták Egyesületének. Név szerint is Sikari Kovács Béla szervező- és Rofa Tibomé ügyvezető titkárnak azért a szép és megható március 15-ei műsorért, amellyel eljöttek hozzánk. A Görbe Ervin tanár úr által tartott előadást ünnepi műsorukkal emelték, színesítették és igazán emlékezetessé tették.” Sarkadiné, Nagy Sándorné a munkájukat virradattól késő estig végzik, esőben, szélben, tikkasztó napsütésben, tavasztól betakarításig (szüretig), elítélje és ha még ezt teszi is, ilyen aljas színben igyekszik őket feltüntetni. Arra már nem is kívánok utalni, hogy valaki „elégedetten dörzsöli a kezét”, mert ez szemen szedett rágalom. írásának egy célja van, hogy szembeállítsa a parasztot és a városi embert. Ez pedig nem fog sikerülni, hiszen ha tud olvasni, akkor láthatja: szinte az egész ország a „dölyfös” parasztok mellé állt és egyetértenek követelésükkel. Az sem napirendi pontoktól, javasolta: az érintettek vonuljanak félre az ő vezetésével, és elkísér bennünket Bognár úr is. Örömmel vettük tudomásul, hogy dr. Peterdi Katalin jegyző is leült közénk és érdeklődéssel figyelte vívódásunkat. A lakók nehezményezték, hogy csak kerülő úton és igen csekély információ jutott el hozzájuk az épülő létesítményről. Láttak ugyan egy elvi építé- siengedély-határozatot, ami valószínűleg erre az építményre vonatkozott. Igaz, az ingatlan címe kilométerekre esik a megadottól. Ennek ellenére a határozat érvényes, mondotta a jelen lévő építtető vállalkozó vállalkozási menedzsere (mindketten jelen voltak). Ezt Bognár úr helyeselte is, és lobogtatott egy vonalas homlokzati rajzót. Ezen látni kellett volna a felépülő létesítmény nagyszerűségét, ahogyan beilleszkedik(?) a városképbe, alul kocsma és felül lakás. A humánus szempontok itt már háttérbe szorulhatnak, az sem számít, ha a környéken lakók rettegnek a dübörgő zenétől Az eredeti tervben benne volt a Homyik János körút és a Simo- nyi utca közötti útszakasz (Északi térfal) Sík Sándorról történő elnevezése. Nem tudom, min múlott, hogy nem így lett. Szeretném felhívni a figyelmet Sík Sándor szerepére á magyar irodalomban és nevelésben. Nekem professzorom volt. Ady az ő könyve hatására lett általánosan elfogadott. Mondható ez József Attila és Radnóti esetében is. Három kötetes Esztétika című műve az egyetlen részletes kidolgozása magyar nyelven ennek a tudománynak. István király című drámája igen jelentős. Ákik az Erdei Ferenc Művelődési Központban tavaly látták e darabot, érezhették is ezt. De műfordítóként is ismert. igaz, hogy a „bérből és fizetésből élők viselik az ország közterheit és a borosgazdák alamizsnát dobnak az ország asztalára”. Furcsának találom, ha ennyire szívén viseli ‘azon érdekeket, amiért e tüntetések zajlanak és annyira elítéli megyénk, az egész ország bortermelő paraszt- jait, akkor miért nem a megyei lapunkban tetette közzé írását. Úgy gondolta, hogy az ország nem paraszti rétege erőt gyűjt írásából, hogy ellene forduljon a parasztságnak és ennek a ketté- osztottságnak talán még örülne is. Hegedűs Ferenc, Kecskemét és a hajnali randalírozóktól, ahogyan az elmúlt néhány évben tették éjszakánként, álmatlanul forgolódva az ágyukban. A vállalkozó menedzsere szerint ebben az országban még vannak szabályok és különben is, csak az ellen lehet tiltakozni, ami már működik. Nos, mi tiltakozunk, bármilyen vendéglátóhely ellen, ami a családi házaink nyugalmát zavarhatná, ahogyan zavarta is. Tiltakozásunkat, azaz felháborodásunkat csillapítandó Császár Cirill úr, önkormányzati képviselőnk megnyugtatta a lakókat, hogy sok jóra ne számítsunk, látott ő már ehhez hasonló bukott ügyet. Ezek után mi orrunkat lógatva magányunkban, de mégis bizakodva hagytuk el a helyiséget, számítva arra, hogy lesz majd talán egy másik fórum, ahol valóban a humánus elvek érvényesek és ennek megfelelően kezelik tiltakozásunkat, egyelőre még csak egy elvi határozattal szemben. A Petőfivárosi lakók egy csoportja Ha semmi más érdeme nem volna, csak az, hogy ő honosította meg Magyarországon a cserkészetet - gr. Teleki Pállal együtt ezzel is méltó lenne a neve megörökítésére. Az „em- berebb ember és magyarabb magyar” eszménye volt a cserkészet lelke. Egy korszak legjobb magyarjai nevelkedtek e szel- létnben. Egyetemi előadásaiban a nagy tudós és a magyarságért való lelkesedés összeforrt. Egyetemi óráin a nagy előadóterem mindig telve volt. Mint papnövendék, a kecskeméti piarista rendházban élt. Kérem az illetékeseket, hogy tárgyalják meg újból az emléke megörökítése kérdését. Dubecz József, Kecskemét Akit naponta várunk Parádi Ilona két éve kézbesíti a Petőfi Népét Tiszakécskén. Azelőtt Csépán élt, de fél évre rá, hogy Tiszakécskére költözött, már el is vállalta a lap kézbesítését. Tevékenységük akár családinak is tekinthető, hiszen élettársával együtt viszik reggelente az újságot. Területük a Béke utcától a ben- zinkútig terjed. Olvasószolgálat Sorsolás: holnap Csütörtökön sorsolással dől el, hogy a szállodás játék szelvényeinek beküldői közül ki utazhat Velembe, a Petőfi Népe és a Hotel Avar vendégeként. Egy szerencsés olvasónk partnerével egy hétvégét tölthet el, teljes ellátással a Kőszeg mellett fekvő Velem szállodájában. Még egy érv Előfizetőink közül sokan áttérnek a haviról a negyedéves előfizetésre. Mint egy bácsalmási levélíró megfogalmazta: „Korábban is gondoltam már rá, hogy negyedévenként fizetem a kedvenc újságomat, mert olcsóbb is, kényelmesebb is. Most, amikor negyedéves előfizetőként duplán nyerhetek, döntöttem!”. A teendő egyszerű: a Petőfi Népe kézbesítőjének kell szólni, amikor az aktuális számlával jelentkezik. Ezzel máris kétszeres eséllyel vehet részt az áprilisi ajándéksorsoláson. És egy külön meglepetés minden negyedéves előfizetőnknek: ajándékba kapják a Kiskegyed Konyhája legújabb számát, tele sok-sok finomság képével és elkészítési módjával. Kedvezményes levélszekrények Ismét kaphatók a praktikus levélszekrények. Előfizetőinknek kétféle változatban (zárás és zár nélküli) kínáljuk, 33%-os engedménnyel. Megrendelhető a lapból kivágott szelvény beküldésével, vagy levélben, sőt olvasószolgálatunk telefonján is. Ajánljon ön is! Folytatódik az „Ajánljuk magunkat - ajánljon ön is” című akciónk. A lapban megjelenő szelvények kitöltésével előfizetőink új előfizetőnek ajánlhatják szomszédaikat, ismerőseiket, egyúttal egy-egy ajándékot választhatnak. Áprilisban ismét egy tízezer forint értékű csomagot sorsolunk ki a Petőfi Népe külön ajándékaként. Hívja a 76/480-756-ot! Olvasószolgálatunk készséggel ad felvilágosítást az akciókról, játékokról, nyereményekről, szívesen fogadja a kérdéseket, észrevételeket. Munkatársunknál meg lehet rendelni a Petőfi Népét. Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. LU (w t! ÁM Lat* 21P 4„i'' ’ jS“' \ * 4 ° . ■, ' v'Stv’v >)■») ((i .Sn* yrovijh» cTÁi., .x. a ____i£- Szegény legény, előbb fizesd be a tébénél az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást, mert a három kívánságodat már csak így teljesíthetem... Csak az ellen lehet tiltakozni, ami működik? Miért nem Sík Sándor körút?
