Petőfi Népe, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-19 / 65. szám

1997. március 19., szerda Tisztelt Szerkesztőség: 7. oldal < A színháznak mindig mindenkihez szólnia kell Ha koldus a nép, koldus az ország is Az 1994-es ígéretek ellenére az ország gazdasága egyre gyorsabban zuhan az összeom­lás felé. A társadalombiztosí­tással és az őstermelői igazol­vánnyal kapcsolatos törvények ezt a folyamatot csak felgyor­sítják. Nem nehéz belátni, hogy költségvetési hatásai többmilliárdos nagyságrendű passzívumot fognak jelenteni. Az agrárgazdaságban dolgo­zók fölösleges adminisztráci­óra kényszerítése csak a kor­mányellenes hangulat fokozá­sát szolgálja és pozitív gazda­sági hatása nincs. A vállalko­zók csődbe juttatása csak a fe­ketegazdaságot erősíti. Visszaemlékezve egy ju­hász ismerősöm egykori sza­vaira: „Két dologért dolgo­zunk: a pénzért és a becsüle­tért.” A pénz már régen oda van, hiszen a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége az ágazatok túlnyomó többségé­ben folyamatosan csökken. Sajnos, a becsülettel is prob­léma van, mert nincs becsülete a munkásembernek. Tudom, akik a parlament­ben a törvényeket hozzák, csak költségvetési tételekben gondolkodnak. Gondolom, soha nem hordta még a szél az arcukba a havat a kazal tete­jén. Nem gémberedett el az uj­juk a vasvilla nyelén és a gu­micsizmában is csak vadászat alkalmából fázott a lábuk. Nem akarom én mezőgazda­sági munkára fogni őket, ha­bár nem ártana egy kis ízelítő nekik. Az lenne a kérésem, mikor a törvényeket hozzák, ne csak a bevételeket tartsák szem előtt, hanem a tisztességet is. A költségvetési tételek mögött emberi sorsok vannak, a ma­gyar nép sorsa. Egy egész nemzet nem mehet munkanél­küli-segélyre. Termelni kell és fogyasztani. Ha koldus a nép, koldus az ország is. Bízom benne, hogy Magyarországon is egyszer elérkezik az az idő, amikor a politika és az ember­ség elviselhető közelségbe ke­rülnek. Ruszkovics János, Kunszentmiklós Vélemények a gazdatüntetésekről A kecskeméti Katona József Színházban kialakult helyzettel kapcsolatosan több olvasói levél érkezett. íme, két kollektíva vé­leménye. Ezúton adunk hangot felhábo­rodásunknak és aggodalmunk­nak. Ami jelenleg a színházban történik, az már túlmegy a szín­házlátogató közönség megbe­csülésének határain. Nem tud­juk, hogy Bal József színidirek­tor hogy került ide, de sértő ma­gatartásának eddig többszörö­sen tanújelét adta. A közönséget semmibe veszi, ami főképpen a műsor struktúrájában, a nép­szerű színészek eltávolításában nyilvánul meg. Szomorú látvány az üres szé­kek egy-egy előadás alkalmával, s a gyér létszám az előadás vége felé tovább csökken. A közön­ség mégis tapsol. Nem a darab­nak, hanem a színészeknek, akik mindent megtesznek azért, hogy a nagyérdeműt kiszolgálják. Köszönet nekik. A kecskeméti színházi élet komoly hagyományokkal ren­delkezik és ebbe a környezetbe kívánja Bal úr beleerőszakolni pályakezdő forradalmi elképze­léseit, miközben lenézi mind­azokat, akik ezzel nem egyez­nek. Igazodjon hozzá a közön­ség! Aki nem érti meg a „maga­sabb” kulturális eszméket, arra nincs szükség. Maradjon távol az, aki csak egy látványos ope­rett szintjéig jut el, vagy egy da­rabot csak a kedvenc színészén Nekünk ez A március 5-énmegjelent, A há­zipatikát nem éjszaka töltik fel című panaszhoz szeretnék né­hány észrevételt tenni, saját sor­somon keresztül. Családommal a sötét feny­veserdő közepém lakunk, ta­nyán. Nem volt soha autónk, de nem is lesz, mivel nem jól he­lyezkedtünk az ország kiárusító versenyében. Múlt év december 29-én reggel a kicsi, majd a 10 éves fiam is lázas lett. Indultam a kétórás busszal velük a kecske­méti ügyeletre. A buszmegálló jó másfél kilométerre van tő­lünk. A hóban, a síkos úton men­tem a csecsemővel a karomon. A kisbabát nem tehetem le, míg ki­érek a buszhoz, sőt a megállóban se tudok vele leülni. Ő nem egy szatyor. Az oldalamon egy nagy táska, benne a termoszok, pelen­kák. így indul a magyar szegény parasztasszony a gyermekeivel. Becsúszkáltunk a kórházba, orvost „természetesen” nem ta­láltunk. Másfél óráig várakoz­tunk, mert az ügyeletes egy be­teg gyereknél volt. Úgy tapasz­keresztül értékel! Hát nem! Nincs szükségünk ízlésformáló titáni törekvésekre. A színház­nak mindenkihez szólnia kell, emberközelinek és a kulturális igényeket messzemenően ki­szolgálónak kell lennie. A szín­háznak kell lennie a közönségért és nem fordítva. Követeljük, hogy Kecskemét színházában olyan direktor legyen, aki bizto­sítja azt, hogy újra minden elő­adáson telt ház van. Tiltakozunk a népszerű, a közönséget szerető színészek elküldése ellen és szót emelünk az elűzöttek rehabilitá­lása mellett. (Kilenc aláírás) Nyugdíjasklubunk 38 fővel hatodik éve állandó bérletes a kecskeméti Katona József Szín­házban. A múlt évben is néztünk egy forgószínpados darabot, mely kiabálásból állt és gyö­nyörködhettünk a színház raktá­rában, ami a forgószínpad köze­pén volt elhelyezve. Szenvedé­sünket azzal fejeztük be, hogy az első szünetben hazajöttünk. Decemberben megnéztük a Farsang vagy amit akartok című darabot. A szereplők a színdara­bot csúfolták meg a tudásukkal és elég zavaró volt, hogy előadás közben és a szünetben is haza­ment a közönség egy része. Állandó bérletesek lévén nem véletlen kötődünk a Katona Jó­zsef Színházhoz, de nagyon mér­legeljük a jövőbeni részvételün­ket az esetleges hasonló előadá­sok miatt. a sorsunk taltam, a városban elég telefo­nálni az ügyeletre és megy is az orvos. Mi, tanyasi anyák mit te­gyünk, ha nincs telefonunk, au­tónk? Nekünk meg kell küzdeni az úttal, az elmaradottsággal. In­nen mentőt is nehéz hívni vagy bármilyen segítséget. Pedig mi is fizetjük az adót, a tb-járulékot. Szó nélkül vártuk az orvost, pedig jól megküzdöttünk az oda- jutásért. Este botorkáltam haza a közvilágítás nélküli, csúszós er­dei úton a gyerekekkel. Lázkúpot mindig tartalékolok otthon, hogy éjszaka ne kelljen pánikba esni. Nekünk még ivó­vizet is úgy kell hordanunk a fa­luból vagy a városból a csecse­mőnek. Sok odafigyeléssel ne­veltem fel a tízéves fiamat is. Volt miért izgulnom. Lehetne tovább részletezni, hogy mennyi küzdelem volt az elmúlt évti­zedben a gyereknevelés. Nagy gond még a körzeti orvoshoz való eljutásunk is. Nekünk ez a sorsunk, ezzel kell együtt él­nünk. Név és cím a szerkesztőségben Egyik országos lapunkban öz­vegy N. János aláírással egy le­vél jelent meg, amely a legdur­vább módon elítéli a parasztok tüntetéseit, amit igazuk érdeké­ben, jogos követelésük elérésé­ért napjainkban tesznek. Idé­zem: „Felvonultak több milliót érő szerelvényeikkel, traktora­ikkal, dölyfös, magamutogató, fenyegetőző nyilatkozataikkal szinte félelemkeltőek.” Neve aláírása alatt ott szere­pel: Kecskemét. Szégyellem magam, hogy a homok hazájá­ban, a bortermelés honában arra ragadtatja magát egy atyámfia, aki még állítólag idevalósi is, hogy azokat az embereket, akik Császár Cirill képviselő úr március 13-án lakossági fóru­mot hívott össze választókörze­tében, a Petőfivárosban. Ez időpontot megelőzően levelet küldtünk a képviselő úrnak, melyben jeleztük, hogy a Kullai köz elején lakók egy csoportja kifogásolja a szomszédságuk­ban épülő szórakozóhely enge­délyezését. Ezen házak tulajdonosai megjelentek a fent említett fó­rumon, ahol meghallgatták Bognár István úr, a mérnöki iroda vezetőjének beszámolóját a városrész fejlesztési terveiről. Hangsúlyozta a tervek humá- nusságát, mellyel az itt lakó emberek életét szeretnék jobb irányba befolyásolni. A beszá­moló végén felvetődött a kér­dés, hogy fel lehet-e a városrész adott pontján építeni egy szóra­kozóhelyet, ott, ahol az előző­leg működő és leégett faház presszó éveken keresztül meg­keserítette a környéken lakók mindennapi életét. Több lakó is szólni kívánt, de Császár Cirill képviselő úr, hogy ne térjünk el a tervezett Megható ünnepi műsor A városföldi nyugdíjasklub és a művelődési ház vezetője a következő levelet juttatta el a szerkesztőségnek. „Nem mulaszthatjuk el nyugdíjasaink nevében kife­jezni köszönetünket a kecske­méti Lokálpatrióták Egyesüle­tének. Név szerint is Sikari Kovács Béla szervező- és Rofa Tibomé ügyvezető tit­kárnak azért a szép és meg­ható március 15-ei műsorért, amellyel eljöttek hozzánk. A Görbe Ervin tanár úr által tar­tott előadást ünnepi műsoruk­kal emelték, színesítették és igazán emlékezetessé tették.” Sarkadiné, Nagy Sándorné a munkájukat virradattól késő estig végzik, esőben, szélben, tikkasztó napsütésben, tavasz­tól betakarításig (szüretig), el­ítélje és ha még ezt teszi is, ilyen aljas színben igyekszik őket feltüntetni. Arra már nem is kívánok utalni, hogy valaki „elégedetten dörzsöli a kezét”, mert ez sze­men szedett rágalom. írásának egy célja van, hogy szembeállítsa a parasztot és a városi embert. Ez pedig nem fog sikerülni, hiszen ha tud ol­vasni, akkor láthatja: szinte az egész ország a „dölyfös” pa­rasztok mellé állt és egyetérte­nek követelésükkel. Az sem napirendi pontoktól, javasolta: az érintettek vonuljanak félre az ő vezetésével, és elkísér bennünket Bognár úr is. Örömmel vettük tudomásul, hogy dr. Peterdi Katalin jegyző is leült közénk és érdeklődéssel figyelte vívódásunkat. A lakók nehezményezték, hogy csak kerülő úton és igen csekély információ jutott el hozzájuk az épülő létesítmény­ről. Láttak ugyan egy elvi építé- siengedély-határozatot, ami va­lószínűleg erre az építményre vonatkozott. Igaz, az ingatlan címe kilométerekre esik a meg­adottól. Ennek ellenére a hatá­rozat érvényes, mondotta a jelen lévő építtető vállalkozó vállal­kozási menedzsere (mindketten jelen voltak). Ezt Bognár úr he­lyeselte is, és lobogtatott egy vonalas homlokzati rajzót. Ezen látni kellett volna a felépülő lé­tesítmény nagyszerűségét, aho­gyan beilleszkedik(?) a város­képbe, alul kocsma és felül la­kás. A humánus szempontok itt már háttérbe szorulhatnak, az sem számít, ha a környéken la­kók rettegnek a dübörgő zenétől Az eredeti tervben benne volt a Homyik János körút és a Simo- nyi utca közötti útszakasz (Északi térfal) Sík Sándorról tör­ténő elnevezése. Nem tudom, min múlott, hogy nem így lett. Szeretném felhívni a figyel­met Sík Sándor szerepére á ma­gyar irodalomban és nevelés­ben. Nekem professzorom volt. Ady az ő könyve hatására lett ál­talánosan elfogadott. Mondható ez József Attila és Radnóti ese­tében is. Három kötetes Eszté­tika című műve az egyetlen rész­letes kidolgozása magyar nyel­ven ennek a tudománynak. Ist­ván király című drámája igen je­lentős. Ákik az Erdei Ferenc Művelődési Központban tavaly látták e darabot, érezhették is ezt. De műfordítóként is ismert. igaz, hogy a „bérből és fizetés­ből élők viselik az ország köz­terheit és a borosgazdák ala­mizsnát dobnak az ország asz­talára”. Furcsának találom, ha ennyire szívén viseli ‘azon érdekeket, amiért e tüntetések zajlanak és annyira elítéli megyénk, az egész ország bortermelő paraszt- jait, akkor miért nem a megyei lapunkban tetette közzé írását. Úgy gondolta, hogy az ország nem paraszti rétege erőt gyűjt írásából, hogy ellene forduljon a parasztságnak és ennek a ketté- osztottságnak talán még örülne is. Hegedűs Ferenc, Kecskemét és a hajnali randalírozóktól, ahogyan az elmúlt néhány év­ben tették éjszakánként, álmat­lanul forgolódva az ágyukban. A vállalkozó menedzsere sze­rint ebben az országban még vannak szabályok és különben is, csak az ellen lehet tiltakozni, ami már működik. Nos, mi tiltakozunk, bármi­lyen vendéglátóhely ellen, ami a családi házaink nyugalmát za­varhatná, ahogyan zavarta is. Tiltakozásunkat, azaz felhábo­rodásunkat csillapítandó Csá­szár Cirill úr, önkormányzati képviselőnk megnyugtatta a la­kókat, hogy sok jóra ne számít­sunk, látott ő már ehhez hasonló bukott ügyet. Ezek után mi orrunkat ló­gatva magányunkban, de mégis bizakodva hagytuk el a helyisé­get, számítva arra, hogy lesz majd talán egy másik fórum, ahol valóban a humánus elvek érvényesek és ennek megfele­lően kezelik tiltakozásunkat, egyelőre még csak egy elvi ha­tározattal szemben. A Petőfivárosi lakók egy csoportja Ha semmi más érdeme nem volna, csak az, hogy ő honosí­totta meg Magyarországon a cserkészetet - gr. Teleki Pállal együtt ezzel is méltó lenne a neve megörökítésére. Az „em- berebb ember és magyarabb ma­gyar” eszménye volt a cserké­szet lelke. Egy korszak legjobb magyarjai nevelkedtek e szel- létnben. Egyetemi előadásaiban a nagy tudós és a magyarságért való lelkesedés összeforrt. Egyetemi óráin a nagy előadóte­rem mindig telve volt. Mint papnövendék, a kecs­keméti piarista rendházban élt. Kérem az illetékeseket, hogy tárgyalják meg újból az emléke megörökítése kérdését. Dubecz József, Kecskemét Akit naponta várunk Parádi Ilona két éve kézbesíti a Petőfi Népét Tiszakécskén. Azelőtt Csépán élt, de fél évre rá, hogy Tiszakécskére költö­zött, már el is vállalta a lap kézbesítését. Tevékeny­ségük akár családinak is tekinthető, hiszen élettár­sával együtt viszik regge­lente az újságot. Terüle­tük a Béke utcától a ben- zinkútig terjed. Olvasószolgálat Sorsolás: holnap Csütörtökön sorsolással dől el, hogy a szállodás játék szelvé­nyeinek beküldői közül ki utaz­hat Velembe, a Petőfi Népe és a Hotel Avar vendégeként. Egy szerencsés olvasónk partnerével egy hétvégét tölthet el, teljes el­látással a Kőszeg mellett fekvő Velem szállodájában. Még egy érv Előfizetőink közül sokan áttér­nek a haviról a negyedéves előfi­zetésre. Mint egy bácsalmási le­vélíró megfogalmazta: „Koráb­ban is gondoltam már rá, hogy negyedévenként fizetem a ked­venc újságomat, mert olcsóbb is, kényelmesebb is. Most, amikor negyedéves előfizetőként dup­lán nyerhetek, döntöttem!”. A teendő egyszerű: a Petőfi Népe kézbesítőjének kell szólni, ami­kor az aktuális számlával jelent­kezik. Ezzel máris kétszeres eséllyel vehet részt az áprilisi ajándéksorsoláson. És egy külön meglepetés minden negyedéves előfizetőnknek: ajándékba kap­ják a Kiskegyed Konyhája leg­újabb számát, tele sok-sok fi­nomság képével és elkészítési módjával. Kedvezményes levélszekrények Ismét kaphatók a praktikus le­vélszekrények. Előfizetőinknek kétféle változatban (zárás és zár nélküli) kínáljuk, 33%-os en­gedménnyel. Megrendelhető a lapból kivágott szelvény bekül­désével, vagy levélben, sőt olva­sószolgálatunk telefonján is. Ajánljon ön is! Folytatódik az „Ajánljuk ma­gunkat - ajánljon ön is” című ak­ciónk. A lapban megjelenő szel­vények kitöltésével előfizetőink új előfizetőnek ajánlhatják szomszédaikat, ismerőseiket, egyúttal egy-egy ajándékot vá­laszthatnak. Áprilisban ismét egy tízezer forint értékű csoma­got sorsolunk ki a Petőfi Népe külön ajándékaként. Hívja a 76/480-756-ot! Olvasószolgálatunk készséggel ad felvilágosítást az akciókról, játékokról, nyereményekről, szívesen fogadja a kérdéseket, észrevételeket. Munkatársunk­nál meg lehet rendelni a Petőfi Népét. Címünk: 6000 Kecske­mét, Szabadság tér 1/A. LU (w t! ÁM Lat* 21P 4„i'' ’ jS“' \ * 4 ° . ■, ' v'Stv’v >)■») ((i .Sn* yrovijh» cTÁi., .x. a ____i£- Szegény legény, előbb fizesd be a tébénél az 1800 fo­rintos egészségügyi hozzájárulást, mert a három kívánsá­godat már csak így teljesíthetem... Csak az ellen lehet tiltakozni, ami működik? Miért nem Sík Sándor körút?

Next

/
Thumbnails
Contents