Petőfi Népe, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-05 / 30. szám

1997. február 5., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 7. oldal Semmibe vett fémpénzek Az eset a nyáron történt. Régóta szerettünk volna hűtőládát ven­ni. Nem újat, hanem egy felújí­tott használtat. A féljem egyik nap azzal állt elő, hogy tavasz óta gyűjti a fémpénzt, így lett huszonötezer forintja - 50-es, 100-as, 200-as -, mehetünk vá­sárolni. Kiskőrösön csak egy helyen foglalkoznak használt- hűtő-kereskedéssel, amit felke­restünk. Amikor a fizetésre ke­rült a sor, a tulajdonos közölte, a pénzt így nem tudja elfogadni, vigyük át a postára, váltsuk át. Én úgy gondolom, ez nem egy kereskedői szellem. A férjem zöldséget árul a piacon, ő nem engedheti meg, hogy egyetlen vevőt is elengedjen, mert apró­val fizet. Végül Kecskeméten, egy Ceglédi úti üzletben sikerült hű­tőt vennünk. Itt a kereskedő kedvesen közölte, bármilyen pénzt elfogad, ha magyar. Nem tudom pontosan, mennyi idő alatt számoltuk meg a pénzt, de nem volt öt perc sem. Lehet, hogy azért fogadta el tőlünk a fémforintokat, mert ismeri a mondást: Sok kicsi sokra megy. Némediné H. Éva, Kiskőrös A katonatelepiek szeretnének emberhez méltóan utazni A katonatelepi lakosok azon ré­sze, akik évek óta Volán-busszal utaznak, igazán elmondhatják magukról, hogy türelmesek, higgadtak és edzett idegrendsze- rűek. Én is beletartozom eme népes táborba és amiért most tol­lat ragadtam, az a következő: Kicsiny falunkba, ami kb. 5-6 km-re van a buszpályaudvartól, a 23-as jelzésű autóbusz jár, amire a Volán csak összvonalas bérletet fogad el. Tudomásul vettük, fizetjük. Ezzel szemben viszont állandó problémánk, hogy reggelente egyszerűen nem tudunk bejutni a városba. Konkrétan egy járatról tudok írni, miután én azzal utazom, il­letve szeretnék utazni, és ez a reggeli 3/4 7-es. Nagyjából ok­tóber óta szinte folyamatosan problémák vannak ezzel. Na­gyon sokan vagyunk ugyanis, akik ebben az időpontban men­nénk dolgozni, iskolába, óvo­dába, stb., ezért egyszerűen nem férünk fel a kiküldött 1 menet- rendszerű buszba. Ezt a Volán is tudja, s úgynevezett kisegítő já­ratot rendszeresített, ami műkö­dött is többé-kevésbé az említett október hónapig. Azóta viszont nagyon sokszor előfordult, hogy jött ugyan, de menetidő előtt 5-10 perccel, amikor még jóformán senki nem volt a megállókban, vagy jóval a menetidő után, amikor az embe­rek zöme már lekéste a pályaud­varon a többi buszhoz a csatla­kozást. Számos olyan eset is volt, amikor egyáltalán nem jött kisegítő járat. Üzenjük a Volán illetékeseinek, hogy betelt a po­hár. Szeretnénk a pénzünkért kapni is valamit, nevezetesen, viszonylag menetidőn belül, emberekhez méltóan utazni. A türelmünknek vége és mint ahogy őket sem érdekli, hogy emelés után ki, hogyan fizeti ki a bérlet árát, úgy minket sem ér­dekel, hogyan, de oldják meg az emberek szállítását, hisz’ ez a feladatuk. El kellene végre odáig jutni, hogy ők vannak az utaso­kért és nem fordítva. Kemény Jánosné, Kecskemét Gáláns kárpótlás Múlt heti számunkban Elma­radt a koncert címmel közöl­tünk egy levelet, amelyre az alábbi választ kaptuk. Sajnálattal értesültem róla, hogy egy előző heti szerdai ze­nés est megrendezésekor ked­ves vendégünk nem kapta vissza a befizetett műsoros jegy árát. A közreműködő együttes betegségre hivat­kozva lemondta az előadást. A rendészet vezetője félreértés miatt nem juttatta vissza a befi­zetett jegy ellenértékét. Ezúttal szeretnénk elnézést kérni az újságon keresztül tisztelt ven­dégünktől. Egyidejűleg meg­hívom a február 13-án tartandó Demjén-koncert és divatbe- mutató-show rendezvényére. Ezen estnek a költségét ven­déglátással együtt a Club Ro­binson vállalja. Club Robinson vezetősége Válasz a kétszáz családnak A Petőfi Népe január 8-ai szá­mában, Kétszáz család hat éve tartó sérelme címmel megjelent egy írás, mely személyemet, il­letve családom üzleti ténykedé­sét érinti. Ezzel kapcsolatban az aláb­biakat tartom szükségesnek kö­zölni a Batthyány u. 17-27. sz. alatti társasház közös képvise­lőjének nyílt levelére: A lakó- közösségtől bérelt, fagylaltozó céljára használt, általam kiala­kított üzlethelyiséget hiteles szerződés alapján, határozatlan ideig, de 1998. december 13-ig kötött bérleti díj mellett hasz­náljuk. Ettől függetlenül a la­kóközösség akkori közös kép­viselője csaknem tízszeres bér- letidíj-emelést követelt tőlünk, több évvel ezelőtt. Mivel szabá­lyos szerződésünkre hivatkozva a módosításba nem mentünk bele, önhatalmúlag 1995 máju­sában lezárták a bérelt üzletün­ket. Ezáltal egy szezonnyi jö­vedelemtől fosztottak meg bennünket. Önkényes intézkedésük jog­talanságát a polgármesteri hiva­tal is elismerte, kötelezve a tár­sasház közös képviselőjét az eredeti állapot visszaállítására. Bírósági úton kértem kártalaní­tásomat üzleti tevékenységünk jogtalan akadályoztatása miatt, mely jelentős anyagi vesztesé­get okozott családomnak. Va­lóban volt elmaradás a bérleti díjat illetőleg, de nem 1991-től, viszont ez jóval kevesebb, mint az általuk okozott anyagi és er­kölcsi kár. Az ésszerű, tisztességes megoldás, kompromisszum elől sem eddig, sem ezután nem zárkózunk el. Ilyet azonban ed­dig nem tapasztaltunk a lakó- közösség egymást váltogató képviselői részéről. Szerződés szerint az értéknövelő beruhá­zást pedig üzlet leadása esetén harminc napon belül köteles lenne a társasház kifizetni, de mivel ez jelentős összeg, közöl­ték, nincs pénzük, így kifizetni sem tudnák. Ezek után termé­szetesnek tartom ezen összeg bérleti díjként való „lelakását”. Név és cím a szerkesztőségben Csak pontos névvel és címmel ellátott levelekből szerkeszti az oldalt: Pulai Sára Meg kell védeni magunkat Az ember nyugodt életfeltéte­lének meghatározó eleme a közrend, a közbiztonság. Saj­nos napjainkra a morális hely­zet mélyre süllyedt. Elég, ha csak az álampolgári fegyelem lazaságát és a törvénytisztelet hiányát említjük. Össztársa­dalmi érdek lenne a törvények betartása és betartatása. Az emberek igazságérzetére bénítólag hat és befolyásolja hangulatukat, hogy a nagy kár­értékű bűncselekményeknél sokszor vezető beosztású em­berek az elkövetők. Éppen ezért a büntetőeljárások gyak­ran sikertelenek, mellőzik az elmarasztalást, és ahol lehet, elhallgatják a kompromittáló tényeket. Ez a bűnüldöző szer­vek aktivitását is visszafogja. Szomorú, hogy megjelent a megélhetési bűnözés, sőt, olyan szintre fejlődött, ami példa nélküli a magyar történe­lemben. Az emberek nagy ré­sze retteg, hisz’ naponta meg­élik szűkebb környezetükben a lakások kifosztását. Még éj­szaka sincs nyugalom, mert nyomasztja a gazdákat, hogy talál-e valamit megművelt földjén a terményből, vagy árut a boltnyitáskor. A községekben sem különb a helyzet. Éjszaka nem ajánla­tos a közterületen tartózkodni, mert könnyen életveszélybe kerülhet a polgár. A tényfelso- rolást vég nélkül lehetne foly­tatni. Csak egyet lehet tenni, hogy a társadalom közösen lép fel a bűn ellen, azaz megszer­veződik az önvédelem. Ennek az lehet az alapja, hogy a tör­vénytisztelő emberek mégis­csak többen vannak, mint a bűnözők. Az is kell, hogy a jogalkalmazók hatékonyabban éljenek törvényadta lehetősé­geikkel. A bűnüldözésben természe­tesen a rendőrségnek kell el­járnia, de az önkormányzatok­nak is van mit tenni e téren. Kezdeményezőknek kell len­niük és mozgósítaniuk az ál­lampolgárokat. A polgárőrsé­gek mellett más önvédelmi csoportokat is fel kell állítani, amiben a fegyveres szolgálat is helyet kapna. Természetesen hatáskörökkel kell felruházni őket. Fontos szerep hárul a saj­tóra is. El kell juttatni az embe­rekhez minden olyan informá­ciót, ami segítheti a bűnmeg­előzést. Mindezt addig kell meg­lépni, amíg lehet, mert a társa­dalom tűrőképessége az elvi- selhetőség határán van és a bűncselekmények által keltett feszültség a közösségekben kézzelfogható. Sánta Ferenc, bajai nyugalmazott r. alezredes Kiállnak a kiskunhalasi orvosok mellett A január 22-én megjelent Tár­sadalombiztosítás kontra házi­orvosok című cikkre - amely­ben annak jártunk utána, igaz- e, hogy megfenyegették és meg­büntették Kiskunhalas legszere- tettebb háziorvosát - több leve­let kapott szerkesztőségünk. Ezekből közlünk részleteket. Kovács János, Damjanich u. 21. szám alól elfogulatlannak nevezi magát, hiszen egyik em­lített háziorvossal sincs közvet­len kapcsolatban, ám magán- vállalkozóként, nem kevés járu­lék befizetése jogán véleményt nyilvánít. Családjának tíz éven át volt kötelességtudó, segítő­kész körzeti orvosa dr. So- mogyvári János, írja levelében. Dr. Tarr Ágnesről pedig jel­lemzésül megemlít egy esetet, amikor 85 éves édesanyját, jól­lehet nem tartozott a körzeté­hez, kollégája megérkezéséig behívta a rendelőjébe, hogy ad­dig se maradjon ellátatlan. Ol­vasónk felteszi a kérdést, vajon ugyanilyen szigorúsággal őr- ködik-e az egészségbiztosító a takarékos gazdálkodás felett, amikor székházat épít, autókat vásárol, esetleg fegyveres biz­tonsági őrökkel veszi körbe magát? Úgy véli, ki kell áll­nunk azokért az emberekért, akik azért vannak, hogy rajtunk segítsenek, és nem azért, hogy „segítsék betömni a tb soha meg nem telő, feneketlen ben- dőjét”. Jánoshalmáról Hajdú Fe- rencné levelében rágalomnak nevezi azt, amit Somogyvári doktorról feltételeztek. Még a halasi orvos gyermekkoráról, szüleiről és nagyszüleiről is ír - emberségüket, életvitelüket fel­sőfokon dicséri. Kiskunhalasról egy rokkant- nyugdíjas, volt egészségügyi dolgozó egyebek között a kö­vetkezőket írta: „A körzetében lakom, gon­dozottja vagyok, még sohasem fogadott el hálapénzt, ő az, aki ha kell, estig is rendel, minden­kit végighallgat, megvizsgál. Neki az orvosi munka és az ember szent dolog, szolgálat és kötelesség. Bár csak többen lennének ilyenek. Az ellen­őröknek érdekes gépük lehet. Az nincs meg náluk, hogy mennyit dolgozik Somogyvári doktor?” Akit naponta várunk Lázár István negyed- százada postás. Több mint három évig Bócsán szol­gált, majd Soltvadkertre került, ahol volt már külte- rületes, táviratos, s most a belterületen dolgozik. Na­ponta több mint három­száz családot keres meg. Olvasószolgálat Soltszentimréről kérdezték „Kérem, hogy sürgősen írják meg, hol tudok előfizetni a Pe­tőfi Népére” - kéri egy levélíró Soltszentimréről. Levele alap­ján máris intézkedtünk, és feb­ruár 1-jétől mindennap meg­kapja a lapot, élvezheti az elő­fizetés előnyeit. Egyébként a körzetben (Solt- szentimrétől Imrehegyig, Bó- csától Tázlárig) Petrányi József terjesztési ügynöksége juttatja el a lapot az előfizetőkhöz, aki örömmel fogadja a megrende­lést a 78/381-953, illetve a 78/481-801-es telefonon, vagy a Soltvadkert, Bócsai u. 20. szám alatt. Dráguló szolgáltatások A mi postásunk Örömmel látom a Petőfi Népé­ben a postások fényképét, és alatta a jó munkájukért dicsérő sorokat. Nekünk, hunyadiváro­siaknak is van egy barátságos, kedves postásunk. Igaz, fényké­pünk nincs róla, de megérdemli, hogy pár sorban köszöntsük őt. A neve Tóth Imre, aki közel ti­zenhat éve járja nálunk utcákat. Ezeken a fagyos utakon kerék­párral közlekedni nagyon meg­terhelő lehet, de ő becsülettel el­látja munkáját és mindig barát­ságos, kedves. Ezúton kívánunk neki minden jót, jó egészséget, és maradjon még sokáig a mi postásunk. Dekker Pálné, Kecskemét Profi a volánnál Évek óta a Kiskunfélegy- háza-Kecskemét útvonalon in­gázom autóbusszal az Oros- háza-Budapest helyközi jára­ton. A tél mindig nagy gondot okozott a gépjárművezetőknek is, ha időre kell beérni a mun­kahelyre a dolgozóknak. A fenti helyközi járatú au­tóbusz vezetője (írsz: FHJ-891, Pál János), lehet bármilyen évszak, eső, hófú­vás, jeges út, mindig pontosan érkezik és indul a megállóhe­lyekről. Felszálláskor udvaria­san köszönti az utasokat. A tél beálltával nem kell álldogál­nunk az üveg nélküli, huzatos megállókban, 10-15 fokos hi­degben. A vezetéséről csak annyit, hogy profi módon ura a busznak induláskor, féke­zéskor. Nem véletlen használ­tam a profi szót. Száz szónak is egy a vége, a munkaadó becsülje meg az ilyen embereket, a fiataloknak pedig lenne kitől és mit tanulniuk. Márton György, Kiskunfélegyháza Egyetértek azzal, hogy a kecs­keméti képviselő-testület nem fogadta el első lépésben az autóbusz-menetjegy, a hő- és melegvíz-szolgáltatás árainak megemelésére tett előterjeszté­seket. Felháborító az a magatar­tás, hogy egyszerűen csak elvek alapján kívánják ezek a szerve­zetek a szolgáltatások díjainak megemelését. Szeretném tudni például, hogy ilyen alkalomkor készítenek-e költségelemzést (azt az illetékes hatóság, szerv vizsgálja-e), a megállapítások alapján történik-e a szükséges intézkedések megtétele (költ­ségcsökkentésre), vagy a leg­egyszerűbb megoldást választ­ják: megemelik a díjakat. Egy-egy ilyen alkalommal milyen mértékben szerepel a vezérkar fizetésének megeme­lése? (Milyen jövedelmek van­nak e cégeknél?) Ez utóbbi kérdéseim, megjegyzéseim arra is utalnak, hogy a szolgáltató (a lakosságot szolgáló) üzemeknél nem is lenne indokolt a mini­mális (3-5 százalékos) nyere­ségnél többet számításba venni. A lakosság terhére ne szponzo­ráljanak különféle szervezete­ket, rendezvényeket, stb. Leg­feljebb a szoros értelemben vett saját „zsebre”. Jó lenne gátat vetni ezeknek az inflációt (is) gerjesztő akcióknak. Ezért ér­tek egyet az előterjesztések visszautasításával, ámbár nincs kétségem, hogy előbb-utóbb az előterjesztéseket mégis elfo­gadják. A. I., Kecskemét (Szerk. megjegyzése: Megér­zése jó volt, a buszviteldíjra vo­natkozó emelés időközben meg­történt.) És Hercegszántón...? „Sajnos, nem ismerem a kézbe­sítőt, aki az újságot hordja a Pe­tőfi Népe előfizetőinek. így nem tudom, kinek szóljak, hogy én is előfizetnék” - írja egy olvasónk Hercegszántóról. A bajai terjesztési ügynökség­nek továbbítottuk a levelét, ez­zel február 1-jétől elintéződik az előfizetés. Köszönjük a je­lentkezését! A bajai ügynök­séghez tartozik még Érsekhal­máig és Borotáig a körzet többi települése is, kérjük, hogy elő­fizetési szándékukat a 79/323- 974, illetve a 79/321-373-as te­lefonon jelezzék. Olvasószol­gálatunk is rendelkezésükre áll a jól ismert címen és telefon­számon. Télvége Ha hihetünk az előrejelzések­nek, közeleg a tavasz. Hamaro­san induló, új szállodás játékso­rozatunkat már a tavaszvárás jegyében szervezzük. Felhívjuk olvasóink figyelmét a játékban szereplő helyszínekre és a leg­szerencsésebbek nyerhetnek egy-egy hétvégi pihenést. A já­ték egyszerű: a bemutatásra ke­rülő szálloda három emblémáját elrejtjük a Petőfi Népében, más­más lapszámokban. Ezeket kell majd megtalálni, kivágni és be­küldeni a szerkesztőség címére. A nyeremény az adott szállodá­ban egy kétszemélyes hétvége, teljes ellátással. Közeleg a ta­vasz és itt az új szállodás játék! Hívja a 76/480-756-ot! Olvasószolgálatunk a fenti és a 76/481-391-es telefonon várja a lappal kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket. Boda Ilona munkatársnőnknél az előfize­tési szándékot is be lehet jelen­teni. Címünk változatlan: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents