Petőfi Népe, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-05 / 30. szám
1997. február 5., szerda 5. oldal Hazai Tükör A hajdani sikerszövetkezetben lemondatták az elnököt Keringő a fajszi Kék Dunánál Néhány éve még az ország legjobb termelőszövetkezetei között tartották számon a fajszit, manapság viszont kritikus idők járnak errefelé. Nyáron a termelési igazgatót küldték el, ősszel felmondott a gazdasági igazgató, a decemberi közgyűlésen pedig - a tagság hangulatát érzékelve - lemondott Torday Zsolt elnök, akinek megbízatása 1999 végéig szólt volna. A közgyűlésig négyfős testület vezeti a Kék Duna Termelőszövetkezetet. Gázrobbanás. Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb lakóházrobbanása történt tegnap hajnalban a fővárosban, egy hatszintes épületben. Két emelet magas lángok csaptak ki a detonáció fészkéből, egy szolgálatban lévő éjjeliőr harmadik emeleti lakásából. Hárman megsérültek, az otthonok többsége átmenetileg lakhatatlanná vált. fotó: feb/diósi imre A korhatár előtti nyugdíj új feltételei (2.) Csak munkanélkülieknek Varga Károly felügyelőbizottsági tag szerint a nyilvánosság elé tárt ügyek miatt mondott le Torday Zsolt. Fiktív kilométerelszámolásokról, elhibázott beruházásokról kerültek elő bizonyítékok a közgyűlésen. A szövetkezet 100 ezer forintért vásárolt egy gépet, de félmilliót fizetett ki közvetítői díjként. A fűszerdarálót 10 millióért októberre ígérte a szállító, ennek ellenére 14 milliós szerződés született, ráadásul még ma sem került Fajszra a berendezés. A tehenészeti telep fejlesztése a vezetést is megosztotta. Sokan ellenezték, de a küldöttgyűlésen sikerült áterőltetni a 95 milliós beruházást. Ez máig 120 milliót emésztett fel, és még további 10-15 milliót igényel. Az ígért hároméves megtérülési idő sem felel meg a valóságnak. Úgy érzem, Torday úr félrevezette a tagságot - mondja Varga Károly. Egyes vélemények szerint az utóbbi években a szövetkezetben felélik a vagyont. Ezt a felügyelőbizottság tagja részben igaznak tartja, de pozitívumként említi a 35 kg-os földjáradékot, ami magasabb a szokásosnál. Ugyanakkor a helyi gazdákkal is versenyben vannak a földtulajdonosok kegyeiért. Az évtized elején leköszönt vezetőség több száz millió forint készpénzzel adta át a stafétát. A 3 ezer hektáros termőterület 1300-ra csökkent. Ma 230 embernek ad munkát a félezer tagot számláló szövetkezet.-Szerintem a volt vezetői garnitúra tudatosan züllesztette le a szövetkezetét - véli Tumó Lajos nyugdíjas tag, aki az évtized elejéig főállattenyésztőként dolgozott a Kék Dunában. Tordayt ráerőltették a fajszi- akra, amikor két éve elnökké választották. Elhibázott beruházásokba vágott bele, feleslegesen szórta a pénzt, ráadásul szabálytalanságok is bőven akadtak. Heti egy megjelenéssel nem lehet vezetni a szövetkezetét - sorolja Tumó Lajos. Megítélése szerint helyi, szakmailag képzett, keménykezű elnököt kell választani, aki rendet tesz a szövetkezetben, mert vannak még érdemtelen emberek vezetői poszton. Árvái József gazdajegyző nem dolgozik a Kék Dunánál, de tagja a szövetkezetnek. Ő azt szeretné, ha mindenki megkapná az üzletrészét, és utána azok szövetkeznének, akik nem haragszanak egymásra. Úgy látja, addig nem lesz nyugalom a faluban, amíg ez meg nem történik.- Amikor a két legértékesebb munkatársamat eltávolították, már tisztában voltam vele, hogy a lemondatásom a cél. Fajszon nem szeretik vezető posztokon látni az idegeneket, de én emelt fővel távozom - mondja a történtekről Torday Zsolt. Szerinte a szakértelem ellen küzdöttek a szövetkezetnél, és az ő felkészültségét bizonyítja, hogy a közelmúltban doktorált a közgazdaság-tudományi egyetemen. Vezetése mellett az évi 100 millió forintnál nagyobb nyereség 60-70 százaléka az általa lebonyolított pénzügyi műveletekből származott. - Szemléletváltozást szerettem volna elérni, de erre nem voltak vevők a fajsziak. Két év alatt 50 százalékos béremelést hajtottunk végre, karácsony előtt közel 50 millió forintot fizettünk ki, a szövetkezet belépett egy nyugdíjpénztárba - sorolja az eredményeket. A tehenészeti telep fejlesztését ma is sikernek tartja. - Több évtizedes elmaradás szűnt meg ezzel a beruházással, ami világszínvonalú technikát hozott Fajszra. Ráadásul a tejhatóság rendszeresen kifogásolta a minőséget, így szükségszerű volt a korszerűsítés, amihez közel 90 millió forint támogatást sikerült szerezni - értékel Torday Zsolt. Úgy véli, a szövetkezet érdekeit szolgálta, hogy a korszerű zöldségtermesztés mellett ma már a telepre is büszkék lehetnek. Szerinte Fajszon megérett a helyzet új gazdasági forma kialakítására, de ettől tartanak a helyiek. Pedig a szövetkezetét komoly érdekellentétek gyengítik. - A fajsziak jó dolgukban nem tudják, mit csináljanak, senkivel és semmivel nem lesznek elégedettek - összegzi kétéves tapasztalatait a lemondatott szövetkezeti elnök. Az utóbbi hetekben munkahelyi gyűléseken kérték ki a szövetkezeti dolgozók véleményét. Elnökjelöltként négy személy neve merült fel, ám közülük csak ketten vállalták volna a feladatot. Később ők is meggondolták magukat. A jelölőbizottság tovább keresi a leendő elnököt. A közgyűlés időpontja még kérdéses. Kubatovics Tamás A nyugdíjkorhatárt szabályozó törvény január 1. óta hatályos módosítása magával vonta az előnyugdíj feltételeinek bizonyos mértékű átalakítását is. Lechnerné Vadász Juditot, a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási tanácsadóját e változásokról kérdeztük.- 1997. január 1-jétől a nőknél korosztályonként 1-1 évvel, míg a férfiak esetében először az 1938-ban születetteknél emelkedik a korhatár 61 évre, majd mindkét nem esetében 62-re. Ugyanakkor, ha egy férfi valamilyen korhatárhoz kötött kedvezményt igénybe akar venni, akkor már 1997- ben az ő irányadó korhatárát veszik figyelembe. Az 1996. évi 59. törvény bevezette a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét azok számára, akik korosztályonként változó mértékű magas szolgálati idővel rendelkeznek. Ugyancsak ez a törvény szól arról, hogy akinek a korhatár előtti nyugdíjhoz szükséges maximális szolgálati ideje nincs meg, de ahhoz legfeljebb 5 év hiányzik, az a hiányzó évek arányában csökkentett nyugdíjat kaphat. A nők korai nyugdíjra jogosító szolgálati éveinek száma módosul a megszült, illetve felnevelt gyermekenként 1-1 évvel, de legfeljebb 3 évvel csökkenthető ez az idő.- Mit takar az. előnyugdíj fogalma és milyen feltételekhez kötött az igényelhetősége?- Az előnyugdíj tulajdonképpen munkanélküli-ellátás. Ezért a jogosultság megállapításához az kell, hogy az érintett nyilvántartásba vett munkanélküli legyen, s legalább 180 napig munkanélküli-járadékban részesüljön. Feltétel az is, hogy az illető számára a helyi munkaügyi központ ne tudjon munkát ajánlani, és az illető rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A résznyugdíjhoz legalább 15 éves munkaviszony felmutatása szükséges, de az általános feltételek szerint legalább 20 szolgálati év kell. Szalóky Eszter A figyelem az M5-ös autópályára irányult Az úthasználati díjat mindenki soknak tartja A szokásos napirend előtti vitával kezdte meg keddi ülésnapját az Országgyűlés. Elsőként Barsiné Pataky Etelka (MDNP) kapott szót, aki az autópályadíj csökkentése érdekében szólalt fel. Mint elmondta: az autópályadíj 12 százalékos áfáját a költségvetésnek vissza kellene forgatnia az M5-ösbe, így jelentős árcsökkenést lehetne elérni. Emellett szükséges az üzemeltető, az Alföldi Koncessziós Társaság jobb üzletpolitikája is - hangsúlyozta -, mivel jelenleg a magas díjak miatt naponta mintegy 2000 autós kerüli el az M5-öst, 2,2-2,5 millió forint bevételkiesést okozva. Barsiné Pataky Etelka úgy vélekedett, hogy az áfa visszaforgatásával és az üzemeltető díjcsökkentésével mintegy 25-30 százalékos ár- csökkentést lehetne végrehajtani. Miután nem csak egy tárcát érintő kérdésről van szó, az MDNP-s képviselőnő kezdeményezni fogja a környezetvédelmi miniszter bizottsági meghallgatását. Minden adófizető fizesse az építést? Kovács Kálmán, a közlekedési minisztérium politikai államtitkára válaszában elmondta: a jelenlegi finanszírozási rendet még az előző kormány idején, 1991-92-ben állapították meg. Az államtitkár álláspontja szerint az autópályák építése össztársadalmi érdek, így célszerű lenne, ha az utak építéséhez és fenntartásához nemcsak az azt igénybe vevők, hanem minden adózó hozzájárulna. Kovács Kálmán emlékeztetett arra is, hogy Lotz Károly miniszter szót emelt a koncessziós társaságnál annak érdekében, hogy a helyi lakosok kedvezményt kapjanak. Ki a felelős? Baráth Etele (MSZP), a környezetvédelmi bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a testület decemberben kezdeményezte Baja Ferenc meghallgatását. Varga Mihály (Fidesz) szóvá tette az M5-ös irreálisan magas díját, és úgy vélekedett, hogy az árak megállapításánál kizárólag az üzemeltető cég és a költségvetés érdekeit vették figyelembe. Bauer Tamás (SZDSZ) Kovács Kálmánhoz hasonlóan felhívta a figyelmet arra, hogy az MDF-kormány döntött arról, hogy az autópályák költségvetési támogatás nélkül, kizárólag a külföldi befektetők pénzén épüljenek meg. Surján László (KDNP) szerint a felelősség egymásra hárítása helyett minden eszközzel a probléma megoldására kellene törekedni. Tardos Márton (SZDSZ), a gazdasági bizottság elnöke közölte a képviselőkkel, hogy az általa vezetett testület a jövő héten meghallgatja Lotz Károly minisztert. Rámutatott arra is: ahhoz, hogy hazánk a nyugathoz kapcsolódhasson, 800 kilométernyi autópályára van szükség. Gyimóthy Géza (FKgP) szerint a lakosság a benzin árába épített adóval már bőven megfizette az autópályadíjakat. A kisgazda képviselő felhívta a figyelmet a dél-alföldi zöldségtermesztők helyzetére is, akik vagy kénytelenek megfizetni az autópályadíjat, vagy árujukat kerülő utakon kell szállítaniuk. Dávid Ibolya (MDF) kifejtette, hogy megoldást jelenthetett volna, ha tavaly a privatizációs többletbevételt autópálya-építésre fordították volna. A miniszter tárgyalt, de nem ígért Nem született megállapodás csak véleményt cseréltek a felek kedden a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban, ahol Lotz Károly közlekedési miniszter fogadta az M5-ös autópálya környéki településekről érkezett polgármestereket. Zsigó Viktor, Lajosmizse első embere csalódottságának adott hangot a találkozó után és egyben reményét fejezte ki, hogy két héten belül választ kapnak konkrét kérdéseikre a minisztertől. Lotz Károly kifejtette: a koncessziós szerződés kezelése rendkívül kényes ügy. A minisztérium semmiképpen nem kezdeményezheti a szerződés felülvizsgálatát, mert úgy véli, hogy ezzel az ország presztízsveszteséget szenvedne. Szalai Béla kormánybiztos a tárgyalásokon kifejtette: továbbra is kitart azon véleménye mellett, hogy nem az autópályadíjakat kellene csökkenteni, hanem a kedvezmények körét növelni. Zsigó Viktor lajosmizsei polgármester arról szólt, hogy a delegáción belül sincs teljes egyetértés az esetleges díjcsökkentés ügyében. Ám hozzátette: a polgár- mesterek, illetve az érdekképviseleti szervezetek kiálltak a legalább 50 százalékos díjmérséklés mellett. Nagyobb állami szerepvállalás lesz Délutáni parlamenti interpellációjában az SZDSZ-es Csi- kai Zsolt arról szólt, hogy az M5-ÖS autópálya használatáért, a Budapest-Kecskemét távolságért oda-vissza fizetendő 1700 forintos díj aránytalanul nagy terhet ró a lakosságra, hiszen az összeghez még a benzinköltség is járul. Azt tudakolta a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztertől, hogy lát-e lehetőséget a probléma enyhítésére, vannak-e tervek a használati díj mérséklésére, a helyi lakosság kedvezményeinek növelésére? Lotz Károly miniszter válaszában elmondta, hogy az autópályák használati díjai azért aránytalanul magasak, mert az építéshez felvett hitelek adós- ságterhei épültek be az ösz- szegbe. Lotz szerint a nemzetközi gyakorlat az, hogy az állam legalább 40-45 százalékban hozzájárul az autópályák építéséhez. „Hiba volt az Mles és az M5-ÖS autópályák megépítésekor az állam szerepétől eltekinteni” - mondta, hozzátéve, hogy e gyakorlaton változtatni fognak. Felfüggesztették az MSZP pénztámokának mentelmi jogát (Folytatás az 1- oldalról) Tocsik Márta július végén kötött újabb szerződést az ÁPV Rt.-vel, aminek alapján augusztus 9-én 449 millió 106 ezer 800 forintot vett fel. Az összegből három nap múlva 112 millió 276 ezer 700 forintot - ami megfelel a 25 százaléknak - utalt át az Utilitas Rt. számlájára, majd másnap ugyanennyit az Arány Rt.-nek. Tocsik Márta számára egyik részvénytársasaság sem végzett tevékenységet. Az Arány Rt. időközben megváltoztatta nevét és októberben Tipic Rt.- ként utalta vissza a korábban két alkalommal felvett pénzt. Az Utilitas szintén októberben a teljes összeget befizette a Fővárosi Bíróság letéti számlájára. Varga István a levél ismertetése után elmondta, hogy az Országgyűlés mentelmi bizottsága megtárgyalta az ügyet, s meghallgatta Boldvai Lászlót. A szocialista képviselő ártatlanságát hangoztatta és kérte mentelmi jogának felfüggesztését, hogy a büntetőeljárás során megnyugtató módon tisztázhassa magát. A bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy javasolja a mentelmi jog felfüggesztését. Boldvai László e ponton kifejthette volna véleményét az Országgyűlés előtt, ám a képviselő betegsége miatt nem vett részt a plenáris ülésen. A törvényhozás ezek után a szükséges kétharmados többségnél jóval nagyobb arányban, 289 igen, 3 nem és 1 tartózkodó szavazat mellett hozzájárult Boldvai László mentelmi jogának felfüggesztéséhez. A szavazási jegyzőkönyv szerint Csintalan Sándor (MSZP), Czellár István (MSZP) és Bleyer Jenő (MSZP) voksolt nemmel, míg Mészáros Gyula (KDNP) tartózkodott a szavazásnál. A cégautót üzletre tartják Alkotmányellenes az adótörvény azon rendelkezése, amely arra a vélelemre épül, hogy a cégautók használata során a magánszemélynek mindig, jövedelme keletkezik, tekintet nélkül arra, hogy a cégautót magáncélra, vagy kifejezetten és kizárólag a cég tevékenységi körében eljárva használja - mondta ki kedden aláírt határozatában az Alkotmánybíróság. A határozat megállapítja, hogy a jogalkotó a törvény módosításakor nem vette figyelembe az Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos követelményeket. A határozat rámutat arra, hogy a cégautókat a tulajdonos elsősorban üzleti, hivatali használatra tartja fenn és az ilyen célú használatból magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. Sérti az alkotmányt az a rendelkezés is, amely szerint a cégek az APEH által megállapított üzemanyagárakat kötelesek irányadónak tekinteni és - ellentétben a magánszemélyekkel - nem vehetik figyelembe a számlákkal igazolt, ténylegesen megfizetett üzemanyagárat - szögezi le az Alkotmánybíróság határozata.
