Petőfi Népe, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-04 / 29. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 12. oldal A hegybíró: tavalyi bor után tavalyi szabályozó szerint adózni A származási bizonyítvány segítene Az elmúlt héten a Kiskőrös kör­nyéki bortermelők gyűlést tar­tottak a ’97-es adó- és társada­lombiztosítási szabályzók ellen tiltakozva. A felszólalók közül többen hiányolták a hegyközség érdekvédelmi szerepét. Véle­ményük szerint ilyen esetekben a szervezetnek hallatni kellene a hangját. Lapunk megkereste Kiskőrös hegybíróját, Takács Lászlót, az újonnan bevezetett szabályozókról alkotott véle­ménye felől érdeklődve.- Nekem az a véleményem, hogy akik ezeket a jogszabályo­kat alkották, nem vizsgálták meg, hog}/ a termelők fogadóké­pesek-e. Ügy érzem, a szőlő- és borágazatot jelentős sérelem éri a változtatások miatt, és ez az a helyzet, amikor a hegyközség nem maradhat csendben. Az előkészítésbe nem volt semmiféle beleszólásunk. Én is a Magyar Közlönyből ismertem meg a változásokat. Az adózás módja a termelők számára bo­nyolult és érthetetlen. Fogalma­kat mosnak össze. A kisterme­lőknek, őstermelőknek nincs adózási tapasztalatuk. Most a nyakukba zúdítottak egy csomó fogalmat, amelyek jelentésével még a szakemberek egy része sincs tisztában. Az elmúlt pár héten megismerhettem a gazdák véleményét, ami sok esetben az én véleményemmel is találko­zott. A tapasztaltak alapján, úgy érzem, elsősorban a borral kell nekünk foglalkozni. 1995-ben a térségben máig tisztázatlan nö­vényvédelmi problémák voltak. ’96-ban hatalmas területeken ta­rolt a jég. Most kezdődnek a vizsgálatok, de az a sejtésünk, hogy az ültetvények jelentős fagykárt szenvedtek. Azok a gazdák, akik több éven keresztül nem szüretelhettek teljes ter­mést, mára minden tartalékukat fölélték. Nagyon sok termelő napi pénzgondokkal küzd. A borpiac áll. Akinek még hordóban a tavalyi termése, nem tudja, a tavasszal miből kezd gazdálkodni. Az elkeserítő az egészben az, hogy a megoldás­nak még csak a reménye sincs meg. A belföldi piacon csökken a fizetőképes kereslet, az ex­portpiac szintén megbénult az eddig meglévő minimális támo­gatás megvonása miatt. Nem beszélünk róla, de igaz, hogy a hagyományos szőlő- és bortermelés veszteséges. Ma egy hektár művelési költsége há­romszázezer forint. Egy liter bor, adózás előtti, előállítási ára hatvan forint körül mozog. Eh­hez képest a mai borfelvásárlási árak negyven-ötven forint közt vannak. Kisebb kiszerelésben negyven forintért már kiskeres­kedelmi forgalomban lehet bort kapni. A piacon jelenleg negatív árharc folyik. Magyarán az a nyerő, aki pár forinttal olcsób­ban tudja adni a bort. A legtöbb esetben nem a minőség, hanem egy-két forint dönt a piaci helyek között. Ha ezekhez a hátrányos tényezőkhöz hozzávesszük az 1997-ben megjelenő adózási kö­töttségeket, az a vég. Véleményem szerint a prob­lémát csak átfogóan kezelve le­hetne megoldani. Magyarorszá­gon vannak hatályos törvények. De a törvény annyit ér, ameny­nyire be tudják tartani. Tavaszra új bortörvényt emlegetnek, de még a régit sem sikerült megva­lósítani. Ha megkövetelnék a származási bizonyítványt a bor- forgalmazásnál, meg lehetne szüntetni az anomáliákat. Az eredeti elképzelések szerint ezek kiadása a hegyközségek faladata lett volna, de nem kaptuk meg a szükséges jogosítványokat. A bortermelők tudják, hogy a bor mindig is az adózott termé­kek közé tartozott. Most sem az adózás ténye ellen hadakoznak. Egy korrekt, a kiadásokkal össz­hangban lévő adó megfizetésére ma is készséget mutatnának. Az 1996-os termést nem volna sza­bad az adózandó jövedelmek között szerepeltetni. Ha a régi szabályozó szerint termelte, ak­kor a régi szabályozó szerint szabadna adóztatni is. A másik megoldás az lehetne, hogy a borkészítést, mint elsőd­legesen feldolgozott terméket, hasonlóan a savanyú káposztá­hoz, vagy a tejtermékekhez, meg kellene hagyni az őstermelői ágazatban, hogy ne kelljen az önálló tevékenységi körbe so­rolva duplán adózni. A borban nincs akkora jövedelemtarta­lom, hogy a plusz adóköltsége­ket elbírja. Ha ezeket nem vál­toztatják meg, akkor a Kiskőrös környékén lévő, mintegy há­romezer hektár szőlő nagy részét otthagyják, mert nem lesz érde­mes megművelni. A hegyközség választmánya a héten foglalkozik a szükséges jogszabályi változtatásokkal, és eljuttatja véleményét az illetéke­seknek. T. Zs. Vállalatok privatizációja Jugoszláviában Gazdasági megfigyelők szerint Kis-Jugoszláviában az év elején nagy lendületet vett az állami tu­lajdonú vállalatok magánosí­tása. Csak Szerbiában 16 500 édesipari, bőripari, textilipari és fémfeldolgozó közepes és nagy- vállalat kerül eladásra, vagy ka­lapács alá. Ugyanis a privatizá­lás azokat a cégeket érinti, ame­lyek a délszláv válság ideje óta a csőd szélére kerültek. A polgár- háború előtt ezek viszonylag korszerű technológiával ren­delkező, jól működő, összesen 800 000 munkást foglalkoztató gyárak voltak. Most a vezetőség nyersanyag-ellátási gondokra és a berendezések elértéktelenedé­sére hivatkozik. Rossz nyelvek szerint az árverésekre azért nem hívtak külföldi befektetőket, mert a politikai elitet képező vál­lalatvezetők szeretnék minél ol­csóbban megkaparintani ma­guknak az „aranytojást tojó tyú­kokat”. K. L. Mezőgazdasági felvásárlási árak ■ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A búzát 2,2-szeres, a kukoricát 1,7-szeres, a napraforgót pedig ötödével magasabb áron értéke­sítették a gazdálkodók tavaly az év első 11 hónapjának átlagá­ban, mint a megelőző esztendő­ben - közölte a Központi Statisz­tikai Hivatal. Az adatokból kitűnt: a búza ki­lónkénti ára októberben és no­vemberben kissé növekedett, a kukoricáé viszont mérséklődött: a szeptemberi 26 forint 40 fillér­ről 18 forint 80 fillérre csökkent. Az időszak jellemző sajátos­sága, hogy a gyümölcsök ára 26 százalékkal alacsonyabb volt a múlt évinél. A zöldségfélék fel- vásárlási árának növekedése az utóbbi hónapokban ugyancsak lefelé mozdult el, az időszak egészében azonban 28 százalék­kal növekedett. A mezőgazda- sági termékek felvásárlási ára összességében január-novem­ber átlagában 32,9 százalékkal haladta meg a megelőző év azo­nos időszakának árszínvonalát. Az élő állatok és az állati ter­mékek felvásárlási ára tavaly az első tizenegy hónapban 12,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának ár- szintjét. Ezen belül az élő állatok 10,3, az állati termékek 16,5 szá­zalékkal kerültek többe. A vágó­sertés termelői-felvásárlási ára a megelőző évihez hasonlóan ala­kult, a vágómarha átlagára 3, a baromfié 28, a juhé 23 százalék­kal nőtt. Az állati termékek kö­zül atehéntej 22, a tyúktojás 33, a méz ára pedig 47 százalékkal emelkedett. a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Bácsalmási Gyermekotthona igazgatói állásának betöltésére A pályázatot meghirdető szerv: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés címe: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. A munkahely neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Gyermekotthona elme: 6430 Bácsalmás, Hősök tere 12. A vezetői megbízás feltételei:-felsőfokú iskolai pedagógus-szakképesítés- 5 év szakmai gyakorlat- nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő határozatlan időre szóló alkalmazás A pályázatnak tartalmaznia kell:- a pályázó szakmai életrajzát- az intézmény vezetésére vonatkozó programot, a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelést,- iskolai végzettséget igazoló okiratok másolatát A pályázat benyújtásának határideje: 1997. február 22. A pályázatot a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökéhez kell benyújtani (6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.). Az intézmény tevékenységéről információk beszerezhetők a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatalnál,' Farkasné Péter Ágnes főtanácsosnál, a 76/487-387 telefonon. A megbízás határozott időre, 1997. augusztus 1-jétől kezdődően, 5 tanévre szól, 2002. augusztus 30-áig. Alapilletmény és vezetői pótlék a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. alapján. (4osi) Szeretek mindenhez jó áron hozzájutni! óaufílax En a minőséget értékelem a legtöbbre! minden termekből 1997. február 7. péntek BUDAPEST. XVII. Pesti út 2. BUDAPEST. XVIII. Üllői út 661. BUDAPEST. XXI. Rákóczi F. u. 277. Tel.: 256-2768 Tel.: 294-3064 Tel : 277-4378 PÉCS, Siklósi út 47. Tel.: (72) 439-361 SZEGED. Dorozsmai ut 13-178. KECSKEMET. Kurucz krt. 8. Tel.: (62) 313-727 Tel.: (76) 481-499 ÉRD, Velencei u. 29. Tel.: (23) 365-205 SZÉKESFEHÉRVÁR. Budai u. 171. Tel.: (22) 302-484 , VL, Soroksárt át 9&

Next

/
Thumbnails
Contents