Petőfi Népe, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-19 / 42. szám

1997. február 19., szerda Hazai Tükör 5. oldal Elkeseredettségében festékszórót vett kezébe egy ba­racskai polgár, és bizony indulatait felírta családi háza hom­lokzatára. Bár családja megpróbálta rábeszélni, hogy fesse le a kormányt alaposan bíráló falfirkát, egyelőre kitart vélemé­nye mellett. Úgy gondolja, nemcsak tüntetni van joga az ál­lampolgárnak, hanem a véleménynyilvánítás eme formájára is. Mivel forgalmas főút mellett fekszik az elhíresült ingatlan, a járművek lelassítank, hogy megszemléljék az eddigitől el­térő és szokatlan politikai szókimondást. FOTÓ: P. Z. Bizakodó tűzoltóparancsnok A tavalyi a szabályozás éve volt, az idei pedig a műszaki fejlesz­tésé lesz a magyar tűzoltóságnál - mondta Bleszity János vezér­őrnagy, a tűzoltóság országos parancsnoka kedden Budapes­ten a szolgálat vezetői értekezle­tén. Mint elhangzott: készülnek a tavaly elfogadott tűzvédelmi törvény végrehajtási rendeletéi. Jól vizsgázott az önkormányzati tűzoltóság első éve, és már csak egy település, Hódmezővásár­hely nem vette át tűzoltóságát az államtól. Statisztikai szempont­ból kedvező helyzetbe került a szervezet, tavaly ugyanis csök­kent (20 ezer) a tűzesetek száma. Másodfokon is pervesztes lett az APEH Másodfokon is pert nyert a Glo- bex Általános Befektetési Szö­vetkezet egyik ügyfele az APEH ellen Kaposvárott. Az ügyben a Somogy Megyei Bí­róság Kollámé dr. Foglyos Zsuzsanna által vezetett tanácsa hozott ítéletet. A fellebbviteli bíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Kaposvárt Városi Bíróság ítéletét, amelyben az alperes (APEH) határozatát a bíróság megváltoztatta és a fel­peres terhére megállapított adókülönbözetet törölte. Egyúttal kimondta, hogy a fel­peres (a Globex ügyfele) adó- kezdvezmény igénybevételére jogosult. A Globex ügyfelei ré­vén azért fordult bírósághoz, mert az APEH nem ismeri el, hogy a személyi jövedelmadó- ról szóló törvény értelmében 30 százalék adókedvezmény jár mindazoknak - vagyis 6000 tagjuknak -, akik kárpótlási je­gyükért üzletrészt vásároltak a befektetési társaságnál. Az APEH az ügyletet színlelt és ez­által semmis szerződéskötés­nek tartja, ezért is fellebbeztek. Álláspontjuk szerint továbbá a törvény szövegezésében a „megvásárlásra fordítható ösz- szeg” egyértelműen pénzbeli, nem pedig kárpótlási jeggyel való vásárlást jelent. A Somogy Megyei Bíróság a helybenha­gyó ítéletet a többi között azzal indokolta, hogy adott adóév­ben, 1995-ben, a Globexnek semmilyen jogszabály nem til­totta, hogy a felperestől - aki egyébként saját kárpótlási je­gyét használta az üzletrész megvásárlásához - fizetőesz­közként kárpótlási jegyet fo­gadjon el, ugyanis a jogszabá­lyok szerint a kárpótlási jegy át­ruházható értékpapír, s mint ilyen, meghatározott pénzbeli értéket képvisel. A szerződés- kötéskor hatályos jogszabályok elemzése és összevetése alap­ján a bíróság megállapította: a szerződött felek jogszerűen jár­tak el és ennélfogva a felperes jogosult az adókedvezményre. Az indoklásban szerepel to­vábbá az is, hogy a bíróság a ki­hirdetett és az adott adóévre ha­tályos jogszabályokat köteles alkalmazni, nem pedig az eset­legesen szándékozott, de szabá­lyozni elmulasztott jogalkotói célok szerint kell eljárni. Ez vo­natkozik az APEH-eljárásra is. Az ítélet jogerős, további fel­lebbezésnek nincs helye. Az APEH a jogerős ítélet ellen fe­lülvizsgálati kérelemmel a Leg­felsőbb Bírósághoz fordulhat. Tárgyalások a nyugdíjreformról Autópálya-fórum Félegyházán A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat elnöke szerint jó esély van arra, hogy a nyugdíjreform legfontosabb kérdéseiben kon­szenzus szülessen. Ezt elősegí­tendő az önkormányzat elnök­sége részletesen kidolgozta a nyugdíjszámításra vonatkozó, úgynevezett pontrendszeres ja­vaslatát. A kormány és a nyugdíjbiz­tosító között immár nincs kon­cepcionális vita a nyugdíjre­form alapkérdéseiben. Ameny- nyiben a polémia megmarad szakmai szinten, a kormányja­vaslat legvitatottabb pontjával, a tőkefedezeti elemmel kapcso­latban is megegyezés születhet - vélekedett Vágó. A nyugdíj- biztosító által kidolgozott pont­rendszeres nyugdíjszámítási ja­vaslat az elnök szerint tökélete­sen megfelel annak a törekvés­nek, hogy a nyugdíjasok szol­gálati idejük, valamint befize­tett járulékaik arányában része­süljenek nyugellátásban. A koncepció lényege az, hogy az aktív dolgozók keresetét min­den esztendőben nyugdíjponttá alakítják. Egy nyugdíjpontot az szerez, aki az adott évben az országos átlagkeresettel azonos jövede­lemmel rendelkezik, az ennek megfelelő járulékot befizette. Aki ennél nagyobb összeg alap­ján fizetett járulékot, az arányo­san több pontot szerez, akinek pedig kevesebb volt a jöve­delme - s így a befizetett járu­léka is -, az egy pontnál keve­sebbre jogosult. A folyamato­san megszerzett nyugdíj ponto­kat egyéni pontszámlákon ösz- szegzik. A nyugdíj összegét a nyugdíjazásig megszerzett pontszám és a szolgálati idő alapján határozzák meg. A Fiatal Demokraták Szövet­sége a lehető legrövidebb időn belül az adatvédelmi biztoshoz fordul, hogy mondja ki: nem titkosítható egy olyan szerző­dés, amely az ország lakossá­gának egészére kihat - mondta el kedden Kiskunfélegyházán tartott fórumán Illés Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt al- elnöke. Hangsúlyozta: elfogad­hatatlan, hogy az M5-ös autó­pálya mentén fekvő települése­ken kialakult áldatlan helyzetet a tárca nemhogy orvosolná, ha­nem a miniszter és a miniszteri biztos politikai manőverezéssel próbálja megosztani a települé­seket és az érdekképviseleteket. Illés Zoltán szólt arról, hogy az M5-ÖS autópálya koncessziós szerződését valóban Scham- schula György írta alá, de nagy a valószínűsége, hogy a pénz­ügyi konstrukciót tartalmazó szerződésen Lotz Károly neve szerepel, különben miért üt­közne a szaktárca részéről ilyen ellenállásba a szerződés nyil­vánosságra hozatala. A politi­kus határozottan állította, hogy a matricás díj bevezetése jelen­tené a megoldást, mégpedig úgy, hogy az autósok az ország összes autópályáján évi 10 ezer forintért megvásárolt matricá­val haladhassanak. Ez elvisel­hető összeg - vélekedett -, rá­adásul ez a rendszer a tranzit- forgalommal együtt a legóvato­sabb becslések szerint is 40-50 milliárd forint bevételt hozna, amiből fedezni lehetne az autó­pályák fenntartását. Ugyanak­kor hangsúlyozta azt is, hogy az autópálya-építés állami feladat. A minisztérium ma tárgyal a kiskőrösi gazdákkal Negyvenmilliós vasúti lopás (Folytatás az 1. oldalról) A két szervező mellett szakkép­zett könyvelő és jogász is képvi­seli a gazdákat. Ä néhány héttel ezelőtt elküldött petícióra a ter­melők az említett faxon kívül semmiféle választ nem kaptak az illetékesektől. Zsikla Győző vé­leménye szerint ugyan az utóbbi napok sajtóban közzétett kor­mánynyilatkozatainak hang­neme mintha változott volna, de ez számukra nem elegendő. Hi­ába ismeri be a kormány, hogy rosszak a törvények, ha csak az érdekképviseleti szervek mun­katársaival hajlandó tárgyaló- asztalhoz ülni. A szervezők úgy érzik, hogy a kamara és a hegy­község csak látszat érdekképvi­seleti szervek, mert eddig nem emelték fel hangjukat képviselt­jeik érdekében. Áz, hogy a gaz­dák ezekbe a szervezetekbe be­léptek, csak a törvény kénysze­rítő erejének köszönhető, való­jában nem élvezik a termelők bi­zalmát. A pénzügyi tárca távol marad A 18-án 24 órakor lejáró határ­időig a kormánytagokhoz első­ként eljuttatott petíció értelmé­ben hatályon kívül kellett volna helyezni a mezőgazdasági ter­melőkre vonatkozó, január else­jével hatályba lépett törvény- módosításokat. Kosa Gyula saj­nálatosnak tartja, hogy a Pénz­ügyminisztérium eddig nem je­lezte tárgyalási szándékát, pedig a legtöbb megszorító intézkedés az ő hatáskörükbe tartozik, melyről a földművelésügyi tárca munkatársai nem dönthetnek. A jelen helyzetben úgy látszik, hogy a megfogalmazott követe­lések a megadott határidőig nem teljesülnek, így a gazdák meg­tartják február 24-re meghirde­tett, félpályás útlezárást jelentő tiltakozó megmozdulásukat, melyet február 26-án kívánnak befejezni. A kiskőrösi szervező bizottság képviselői tegnap beje­lentették a helyi rendőrségnek az újabb demonstrációt, melyet a hatóság, Kosa Gyula tájékozta­tása szerint, törvényesnek ítélt. Némi kedvezmény a bortermelőknek A kormány azt tervezi, hogy meghatározott feltételekkel a bortermelőknek is biztosítja az őstermelőknek adott kedvezmé­nyeket. Ez azon a megbeszélé­sen derült ki, amelyet a Hegy­községek Nemzeti Tanácsának képviselői a Pénzügyminiszté­rium szakembereivel folytattak kedden Budapesten a január 1 - jétől bevezetett adójogszabá­lyok kormány által tervezett módosításáról. Ezt a Pénzügy­minisztérium sajtóosztálya köz­leményben tudatta a távirati iro­dával. A megbeszéléseken szóba ke­rült, hogy a kormány az elmúlt héten kilátásba helyezte: egyes területeken módosítani kell a bortermelőket érintő jogszabá­lyokat. A Pénzügyminisztéri­umban a bortermelők képviselő­ivel ismertették az elképzelése­ket. Eszerint a bortermelők által fizetendő személyijövedele- madó-előleg a jelenlegi 39 szá­zalékról mérséklődne 2 száza­lékra. A must- és a borértékesítés esetén az áfa rendszerében az ál­talános szabályok helyett visz- szaállítanák a múlt évben alkal­mazott módszert. Ez az úgyne­vezett kompenzációs felár. En­nek lényege: a termelő nem kerül elszámolási kapcsolatba az adó­hatósággal, hanem átalány alapján kap kompenzációt a fel­vásárlótól, továbbá mentesül a számlaadási kötelezettség alól is. Az eszmecserén a Pénzügy­minisztérium szakértői kitértek arra is, hogy az a magánszemély, aki kiváltja az őstermelői iga­zolványt, és borát - vagy annak egy részét - továbbfeldolgozó felvásárlónak adja el, a borérté­kesítésből származó jövedelmét az elképzelések szerint meg­oszthatja majd a továbbfeldol- gozásra és a máshová értékesí­tett bor arányában. Az előbbi részt őstermelői jövedelemként veheti figyelembe. Ily módon a továbbfeldolgozásra eladott borból szerzett jövedelemre is érvényesíthető lenne a százezer forintos őstermelői adókedvez­mény. Az őstermelői igazolvány birtokában a felvásárlók a bor el­lenértékéből nem vonnának le adóelőleget. A tárgyaláson a Hegyközségek Nemzeti Taná­csának képviselői kifejtették: a javaslatokat elfogadhatónak tartják. Ugyanakkor vélemé­nyük szerint: szükséges, hogy a bortermelés, -feldolgozás, va­lamint -értékesítés területén az adóhatósági ellenőrzés hatéko­nyabb legyen. A Vas megyei gazdák csatlakoznak A Vas megyei gazdakörök csat­lakoznak a kiskőrösi mezőgaz­dasági termelők demonstráció­jához és tiltakoznak a parasztsá­got sújtó intézkedések ellen. Er­ről Miháczi Sándor, a Vas Me­gyei Gazdakörök Szövetségé­nek elnöke tájékoztatta kedden az MTI-t. Hangsúlyozta: elvár­ják, hogy a jövőben a parasztsá­got érintő kérdésekről az érde­keltek bevonásával döntsenek. Megítélésük szerint a paraszt­ság csak akkor tudja az Európai Unióhoz való csatlakozást tá­mogatni, ha előbb megerősítik a mezőgazdasági ágazatot. Ennek érdekében az agrárszféra min­den képviselőjének fel kell emelnie a szavát, függetlenül at­tól, hogy szövetkezeti formában vagy a saját földjén, egyénileg gazdálkodik. A vasi mezőgaz­dasági termelők érdekképvise­leti szervezetei rövidesen eldön­tik, hogy a demonstrációnak mi­lyen formáját választják - mondta el Miháczi Sándor. Felhívás Imrehegyről Tegnap Molnár Ferenc imrehe- gyi hegybíró faxot küldött szer­kesztőségünkbe, melyben leírja: az Imrehegyi Hegyközség Vá­lasztmánya és tagjai felhívással fordulnak minden mezőgazda- sági termelőhöz, hogy amennyi­ben a kiskőrösi kezdeményezők szerdán nem tudnak egyezségre jutni a minisztériumok képvise­lőivel, úgy a február 24—25-26- ai demonstrációkhoz csatlakoz­zanak a gazdák. Balaton-parti támogatás Demonstrációra készülnek a Ba­laton-parti szőlősgazdák is - kö­zölte az MTI-vel kedden Tóth Gyula, a Parasztszövetség Veszprém megyei igazgatója. Amennyiben az Országos Pa­rasztszövetség vezetőinek és a szaktárca képviselőinek szerdai tárgyalása nem vezet ered­ményre, gépeikkel, traktoraik­kal kivonulnak a 71-es főútvo­nalra. A Balaton-parti szőlősgaz­dák teljes mértékben egyetérte­nek a kiskőrösiek követelésé­vel, továbbá sérelmezik, hogy a kárpótlás után még mindig las­san halad a földek birtokba­adása és a volt szövetkezetek részarány-tulajdonosai sem kapták meg a nekik járó terüle­tet. Szerintük a kárpótlás után a mostani adózási rendszer már a második csapás a történelmi borvidékre, amely nem heverte ki a felaprózódást, a tulajdo­nosváltást; a szőlőültetvények legalább egyharmadát ma sem művelik, a gondozatlan kertek­ből kirajzó kártevők megfertő­zik az egész vidéket. A mező- gazdasági termelőket sújtó adó- és tb-rendelkezések azoknak a kedvét is elvette a szőlőterme­léstől, akik már hozzáfogtak volna a telepítéshez. Negyvenmilliós lopás tetteseit keresi a rendőrség. Az eset feb­ruár 9-én éjjel egy óra körül tör­tént: a gödöllői MÁV-állomás egy félreeső vágányán veszteglő csukott vasúti kocsi ólomzárját ismeretlen tettesek feltörték, és a vagonból elvittek három ládányi repülőgép-alkatrészt. A szállít­mány Oroszországból érkezett és MiG-vadászgépekhez való elektronikus műszereket, loká­toralkatrészeket és célzóberen­dezéseket tartalmazott. (A szür­ke színű ládákon cirill betűs fel­irat látható.) A rendőrség gya­núja szerint a tettesek megbízás­ból dolgoztak, elképzelhetően külföldön akarják értékesíteni a hozzávetőleg negyvenmillió fo­rint értékű hadifelszerelést. A Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetői kérik, hogy aki az üggyel kapcsolatban felvilá­gosítást tud adni, jelentkezzék munkaidőben a 3124-811-es, munkaidőn túl az 1117-272-es telefonszámon. amatmentes finanszírozással! BEVEZETŐ ÁRON lehet az Óné! KORONA Kft. 6000 Kecskemét, Külső-Szegedi út 53. Tel.: 76/484-475; 484-814

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents