Petőfi Népe, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-13 / 37. szám
1997. február 13., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal „Akit Majsán be nem csapnak, a jég hátán is megél!” - így tartja a régi mondás. Az év első vásárát szombaton tartották. Hiába volt nagy a felhozatal az állatvásárban, az eladók kereslethiányra panaszkodtak. Lovat nem adtak el, viszont 32 szarvasmarha jó áron kelt el. A választási malacokat 3500-4000 forintért tudták eladni. FOTÓ: TAPODI Kálmán Kömpöcön hiányzik a gáz Egy híján nyolcvan éve, hogy Kiskunmajsa megvásárolta Kömpöcöt az Egri Káptalantól. A pusztai település 1950-ben vált önálló községgé. Jelenleg 867-en laknak Kömpöcön. A múltidézés mellett a község jelenéről is hallhattak az érdeklődők a majsai művelődési központban, ahol folytatódott a Városi Egylet által szervezett Szomszédolás elnevezésű sorozat. A kistérségből ezúttal Túri Mihály kömpöci polgármester mutatta be települését. Kömpöcön a munkaképes lakosság többsége növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A polgármester - aki maga is gazdálkodik - elmondta: „a homokon állandóan rajta kell, hogy legyen a keze az embernek”. Félszázan így is vidékre ingáznak dolgozni. A legnagyobb gondjuk továbbra is, hogy hiába találtak gázmezőket a falu határában, egyelőre nincs vezetékes gáz a községben. Az infrastruktúra jelentősen fejlődött, valamennyi utcát kikövezték. Három éve még csak nyolc telefonvonal volt, most pedig 180 van. A faluban 268 nyugdíjas korú él, de megoldott a szociálisan rászorulók ellátása is. A körzeti megbízott rendőrnek a halasi Vagyonvédelmi Alapítvány segítségével egy Lada Niva terepjárót és rádiótelefont vettek. Mint Túri Mihály elmondta, büszkék az iskola és az orvosi rendelő felszereltségére. A mostani költségvetés azonban szinte csak az alapfeladatok ellátására, a bérek és segélyek kifizetésére lesz elég. A polgármester véleménye: az ilyen kis településeken felesleges még egy alpolgármestert is fizetni. A takarékosságban ő maga is példát mutat, hiszen nem fogadta el a törvényesen neki járó fizetést, így most ő a megye „legolcsóbb polgármestere”. T. K. Adóbevallási ügyfélszolgálat Mivel a vállalkozók jövedelemadó-bevallásának határideje (február 15.) szombatra, tehát munkaszüneti napra esik, a február 17-én, hétfőn benyújtott, vagy postára adott bevallások is határidőn belülinek minősülnek. Az APEH megyei igazgatósága rendkívüli ügyfélszolgálatot tart pénteken 8-13, szombaton 8-12, valamint hétfőn 8 és 16 óra között. Ugyanakkor kérik az adózókat, hogy a torlódások elkerülése végett lehetőleg postán keresztül tegyenek eleget bevallási kötelezettségüknek. Szolgálati lakást ad az önkormányzat Soltvadkerti látogatáson a megyei rendőrfőkapitány Gergényi Péter ezredes, Bács- Kiskun megye rendőrfőkapitánya tegnap Berkecz László, Soltvadkert polgármestere meghívásának eleget téve hivatalos látogatást tett a kisvárosban. Megbeszélésük során természetesen a helyi őrs személyi állománya is szóba került. Megállapodtak abban, hogy a létszámhiány enyhítésére az önkormányzat szolgálati lakást ad, a kapitányság pedig még az idén egy státust biztosít. Ezután szinte slágernek számító téma került napirendre. Mint az köztudott, nemcsak Soltvadkerten, hanem az egész térségben évenként ismétlődő problémát jelent a külföldről beszállingózó i- dénymunkások foglalkoztatása. A számtalan razziát rendre követik a hazánkból történő kiutasítások. A polgármester elmondta, hogy szinte lehetetlen az idegenek nélkül a szőlőterületek megművelése és a szüret, s mégis minden esztendőben visszatérő gond a külhonból érkezők munkavállalásának legalizálása. P. S. Wk Gazdasarok j >2® ■ Őstermelői igazolvány 13. A tételes költségelszámolás Itt további döntésre van szükség. Igénybe veszi-e a termelő a 40%-os átállási költséghányadot, vagy nem. Ez attól függ, hogy a bevétellel szemben milyen arányban tudja költségeit számlákkal igazolni. Az átállási költséghányaddal azt kívánta elismerni a törvényalkotó, hogy a kistermelő főleg a saját és családja szabadidejét, a meglévő eszközeit használja fel termeléséhez, melyeket nincs módja költségként elszámolni. Másrészt átmeneti időt biztosít a kistermelőnek, hogy az igénybe vett szolgáltatásokról, a beszerzéseiről kérjen számlát, vagy számlát helyettesítő okmányt. Az átállási költséghányad igénybevételére csak a mezőgazdasági kistermelő jogosult. Aki a költségeit így számolja el, az veszteséget nem határolhat el. Annak a termelőnek, aki döntően saját gépeivel, saját eszközökkel maga végzi a munka zömét, berendezéseit, gépeit maga tartja karban, a takarmányt az állatai számára maga termeli meg, igazolt költségszámlái jóformán csak az ipari takarmány, műtrágya, növényvédő szer, üzemanyag-felhasználásról vannak, annak igen kedvező az átállási költséghányad. Példák az átállási költséghányad igénybevételével: Egy nyugdíjas vasutas szabadidejét évekig egy kertész mellett töltötte, hogy nyugdíját kiegészítse. Később örökölt egy 1000 m2-es öntözhető zártkerti földterületet, ahöl szántóföldi zöldségtermelésre rendezkedett be. A zöldségfélét személygépkocsija utánfutóján hetenként kétszer a helyi óvodának, iskoláknak és az önkormányzatnak szállítja. A zöldségfélék szedésébe, előkészítésébe munkaidő után a felesége, hétvégén a középiskolás gyermekei, néha egy-egy szomszédasszony is besegít. Az ültetést, növényápolást, öntözést egyedül végzi. Éves bevétele 1 millió Ft. Költségei: zöldség, vetőmagok, palánták, vegyszerek, műtrágya, üzemanyag a gépkocsihoz és az öntözőmotorhoz, számlák alapján összesen 340 ezer Ft. Az éves nyugdíja 480 ezer Ft, erre jutó szja 116 800 Ft. Adó kiszámítása: Őstermelői bevétel: 1 000 000 Ft- számlákkal igazolt költség: 318 000 Ft- elszámolható 40%-os átállási költséghányad: 400 000 Ft Őstermelői jövedelem: 282 000 Ft Összevonandó adóalap: 762 ezer Ft Adó az összevonandó jövedelem után: 217 000 Ft- Nyugdíj adója: 116 800 Ft Őstermelői tevékenység adója: 100 380 Ft Őstermelői adókedvezmény: 100 000 Ft Adófizetési kötelezettség: 380 Ft (Folytatjuk) Fizessen, vagy ne fizessen az eltartott hozzátartozó? Ki értelmezi helyesen a törvényt? Lapunk tegnapi számának 6. oldalán közöltük a Pénzügyminisztérium közleményét, melyben tájékoztatást adtak a mező- gazdasági tevékenységből származó jövedelmek után fizetendő adókról. Amint arra olvasóink felhívták a figyelmünket, a PM tájékoztatója, s a megyei egészségbiztosítási pénztár által több tízezer ügyfélnek kiküldött tájékoztató szövege egy ponton ellentmond egymásnak. A Pénzügyminisztérium közlése szerint annak a mezőgazdasági ős- vagy kistermelést folytató személynek, aki eltartott hozzátartozó - nem kell a havi 1800 forintos egészség- ügyi hozzájárulást fizetnie. A megyei egészségbiztosítási pénztár tájékoztatójában azonban az áll, hogy az egészség- ügyi hozzájárulást az eltartott hozzátartozónak is fizetnie kell. A MEP igazgatóhelyettese, dr. Kissné dr. Bori Klára szerint a két tájékoztató nem mond ellent egymásnak. A Pénzügyminisztérium közleményében az eltartókra vonatkozó terhekről - a havi 11,5 százalékos járulékról és a havi 1800 forintos egészségügyi hozzájárulásról - van szó, amelyeket azoknak a mezőgazdasági termelőknek nem kell fizetniük, akik más biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek, nyugdíjban, vagy járadékban részesülnek. Ezen személyek eltartott hozzátartozóinak viszont fizetniük kell a havi 1800 forintos egészség- ügyi hozzájárulást, bár a 11,5 százalékos járulékot nem. A megyei egészségbiztosítási pénztár - mondta az igazgató- helyettes - az ügyfeleinek azt a tájékoztatót küldte ki, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogászai készítettek, a hatályos tb-törvény szerint. Lapunk nem illetékes eldönteni, hogy a hozzájárulás megfizetése kire vonatkozik, s kire nem, ezért állásfoglalást kérünk ez ügyben a Pénzügyminisztériumtól is, melyet közlünk olvasóinkkal. Az önkormányzatok szabják meg az árat A kéményseprő számlát hoz Ezekben a hetekben az önkormányzatok sorra áttekintik településükön a kéményseprés rendjét, a kéményvizsgálatokkal kapcsolatos eljárások tapasztalatait. A témát időszerűvé az teszi, hogy az elmúlt év végén a belügyminiszter kiadta „az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről” szóló törvény végrehajtási rendeletét, s immár végleg rendet kell tenni a kémények körül. Az említett törvény leszögezi, hogy azokat a közszolgáltatásokat, amelyek i- génybevételéhez közérdek fűződik (ilyen a tűzveszélyt megelőző és elhárító kéményellenőrzés is), az állampolgár tűrni és fizetni köteles. Az új a dologban tulajdonképpen csupán annyi - hiszen elvileg ez eddig is így volt -, hogy ezt a kötelezettséget már a legmagasabb szintű jogszabály, a törvény írja elő. A megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok feladata, hogy a közszolgáltatás rendjét rendeletben szabályozzák, s ami a leglényegesebb: atérítési díjat meghatározzák. Lényeges változás viszont, hogy a kötelező kéményvizsgálatokat mindenütt újra meg kell pályáztatni! Bács-Kiskun megyében a februári közgyűlésen tárgyalják majd a kiírást, s a pályázatok elbírálását követően döntenek a térítési díjakról. A megyeházáról kapott értesülésünk szerint nem szólnak viszont bele azoknak a településeknek a kémény vizsgálati rendjébe, amelyek már közvetlenül a rendszerváltás után, a megyei tüzeléstechnikai vállalat vagyonának megosztásakor a maguk kezébe vették az ügyet. Kecskemétnek a megyei céggel, a Filantróp Közhasznú Társasággal van megújított szerződése a kéményvizsgálatokra, de itt is küszöbön áll a pályázat kiírása. A Filantróp Kecskeméten jelenleg 486 forintért végzi az egyedi gázkémények évenként kötelező felülvizsgálatát. U- gyanennyibe kerül a szén- és olajtüzelésű kályhák kéményeinek kötelező vizsgálata is, de erre évente kétszer kell sort keríteni. Bálái F. István Másodszori megtárgyalásakor a képviselő-testület elfogadta Tompa idei költségvetését. A bevételeknél - melyek 245,3 millió forintot tesznek ki - a normatív állami támogatások és a személyi jövedelemadó visszajuttatott része adják a legnagyobb tételeket. Ézeket követi nagyságrendben a helyi adókból származó 17,2 millió forint, majd a részvények és ingatlanok eladási ára. A bevételeket elsősorban inA közüzemeket is ellenőrizzék Mind erőteljesebb a nyomás a fogyasztók részéről: vessék alá szigorú ellenőrzésnek a közüzemi szolgáltatókat is! A vásárlásai során jószerivel lépten- nyomon becsapott emberek zsebéből ugyanis a közüzemi túlszámlázással lehet a legvasko- sabb összegeket kihúzni; az irreális számla ellen tiltakozó fogyasztó érdekeit viszont a mostani szabályozás szerint ugyanaz a felügyelet képviseli, mely a szolgáltató érdekeit, így aztán nem nehéz kitalálni, leggyakrabban ki húzza a rövidebbet - összegezték Nógrádban. Új melegedő hajléktalanoknak A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportja felújíttatta a Hoffmann János utca 11. szám alatti nappali melegedőt, amelyet a hajléktalanok február 17-én reggel 8 órakor vehetnek ismét birtokba. Kistérségek statisztikai határa Mint arról a területfejlesztési törvény hatályba lépése után többször is írtunk, a statisztikai hivatal által megadott adatok alapján elkészített kistér-- ségi beosztás ellen több település is tiltakozott. A törvény- alkotók sok esetben nem vették figyelembe a már működő térségi összefogásokat. Kormányzati kezdeményezésre a Központi Statisztikai Hivatal most felülvizsgálja a statisztikai kistérségek behatárolását. E hét péntekig van rá lehetőség, hogy a módosító javaslatokat megtegyék a települések és a kistérségek vezetői. Közéleti Hírek • A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Bács- Kiskun megyei választmánya február 14-én, pénteken 15 órai kezdettel közoktatási fórumot tart Kecskeméten a városháza dísztermében. Vendég Dobos Krisztina országgyűlési képviselő (MDF) és Bállá Gábor Tamás, a pedagógiai tudományok kandidátusa. Útépítésre tízmillió Tompán tézményei működtetésére fordítja az önkormányzat - iskolájára például 85,6, óvodájára 14,9 millió forintot -, több jogos igényüket azonban így sem tudja kielégíteni. Szociális segélyezésekre 12,3, sportra 1,8 milliót irányoztak elő. A gyermekek táboroztatását 403 ezer forinttal segítik. A beruházásokat nézve folytatják a műutak építését és bővítik a szociális otthont. Tompán 19 milliós biztonsági tartalékalapot is képeztek. Segítenek az agrártámogatásra pályázó gazdálkodóknak Jócskán megkésve, de végre a hónap elején a Magyar Mező- gazdaságban ismertették az 1997. évi agrártámogatások rendszerét. A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara közhasznú társasága (Bács-Agrár KHT) az idén is segít az érdekelteknek a pályázat elkészítésében, kedvezményes díj ellenében - tudtuk meg Geredy Pétertől, a kht ügyvezető igazgatójától. A részleteket személyes konzultálással beszélik meg. Bővebben a gazdajegyzőknél és a kht irodáján, Kecskemét, Bajcsy-Zs. u. 2. alatt lehet tájékozódni. Állami támogatás kérhető az agrárgazdasági beruházásokhoz: ültetvénytelepítéshez (szőlő, gyümölcs), erdőtelepítéshez és építési beruházáshoz (felújításhoz is). Az ültetvény- telepítési pályázat benyújtásának határideje igen közel van: a tavaszié március 1„ az őszi telepítésé április 1. Az építési támogatásra pályázóknak szintén április 1 -jéig kell beadni pályázatukat az FM megyei hivatalához. Ültetvény telepítéséhez, ha a pályázó minden kínálkozó kedvezményre jogosult, a beruházási költség 50 százalékát is megkaphatja. Aki épületet újít fel, a költség 40 százalékát szerezheti meg pályázattal, ha minden követelménynek megfelel. Új építkezéshez maximum 30 százalék a támogatás. Az erdőtelepítők legtöbb 35 százalékra számíthatnak. Az elmondottakon kívül a banktól fölvett hitel kamatának 40 százalékát adják támogatásként, ami a mindenkori jegybanki alapkamatra értendő.
