Petőfi Népe, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-11 / 35. szám
PN auz kezdőknek és profiknak Pult alá kényszerítik a savanyúságot Február 21-étől már csak pult alól mernek - a bátrak - savanyúságot árulni. Általános felháborodással fogadták a piacokon árusító bácskai őstermelők azt a kormányrendeletet, amely február 21 -én lép hatályba. A vásárokról és piacokról szóló jogszabály 4. paragrafusa így szól: „A mezőgazdasági őstermelő kizárólag saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, mézet (lépes mézet), virágot, tojást árusíthat. Nem hőkézelt, savanyított terméket, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott zsírt az az őstermelő árusíthat, aki a terméket az élelmiszerekről szóló törvényben előírt létesítési és működési engedéllyel rendelkező tízemben állította elő, és rendelkezik a termék forgalomba hozásához szükséges jóváhagyott gyártmánylappal.” A bajai piacon ezt az őstermelők a következőképpen kommentálják: Kihozunk a kedves vásárlónak néhány kiló nyers káposztát, azt tesszük ki a pultra. Ä savanyúságot majd kint tartjuk zacskókba szétmérve a parkolóban (a kocsi csomagtartójában) és mindenkinek megsúgjuk, hol áll a jármű. Van, aki azt fontolgatja, hogy névjegykártyát nyomtat, vagyis a törzsvásárlókat majd házhoz csalják az olcsó házi készítésű finom savanyúságért. A kevésbé óvatosak majd pult alól adják az ecetes csalamádét, céklát, uborkát, hagymát, paprikát. Persze ha lebuknak, 3 hónapra kitiltják őket a piacokról. De a kockázatot kénytelenek vállalni, hiszen sokuknak ez az egyetlen megélhetése. A füstölt sonkát, kolbászt, szalonnát árusító őstermelők azt fontolgatják, hogy a füstölőbe pulyka- és libacombot, sőt halfiiét aggatnak, hiszen azt még nem tilos árusítani. Sokan e rendelet mögött újabb adóbehajtást sejtenek. Kiszámították, hogy ha kiváltják a vállalkozói engedélyt és engedélyeztetik a házi vágóhidakat, illetve savanyítóüzemeket, a 2 millió forintot meghaladó beruházást életük végéig sem tudják kigazdálkodni. Tudniillik javarészt nyugdíjas nénikék és bácsikák foglalatoskodnak a most betiltásra kerülő élelmiszer-feldolgozással. A törzsvásárlók egybehangzó véleménye szerint ezzel az elhamarkodott rendelettel ismét a feketegazdaság felé taszítják a megzőgazdasági termelőt.- Egyelőre tanulmányozzuk a kormányrendeletet és várjuk a végrehajtására vonatkozó jogszabályt - mondja dr. Ványa y.italin, a bajai ÁNTSZ s/u/orvosa. - Rengeteg munkával jár majd ennek a betartatása. Nemcsak a tisztiorvosi szolgálatnak, hanem a piaci felügyeleteknek, valamint a gazdasági kamarának is akad majd többlet- munkája bőven. A város vonzáskörzetében több százan élnek abból, hogy piacon értékesítik mind a nyers, mind pedig a feldolgozott termékeket. Úgy érzem, hosszabb átállási időt kellett volna adni e mellé az EU- harmonizációs rendelet mellé. Király László A támogatásból kirekesztették a kis juhászatokat A juhásznak jól van dolga Jótékony hatással lehet a hazai juhtartásra az a rendelkezés, miszerint az állam az idén kivételesen jó pénzekkel támogatja azokat a gazdákat, akik törzsállományuk fejlesztésére vállalkoznak. Ennek kapcsán szakemberek szerint legalább 15 százalékkal nő a juhtenyészetek állománya. A baj csak az, hogy ez a támogatási rendszer csak a 300-nál több juh tartására berendezkedett gazdákat érinti, holott a kisebb tenyésztőket is érdemes lenne megfinanszírozni, mert így ugrásszerűen javulhatnának a mutatók. Kirekesztésük miatt most elégedetlenek. A juhászok jónak tartják az idei szaporulat számszerűségét és minőségét. De mivel a tovább- tenyésztésre a jerkéket visszatartják, kevesebb jut majd a piacra. Még nem lehet megjósolni, hogy ennek milyen hatása lesz a felvásárlási árra, ám jelenleg még mindig a karácsonyi árakon tartja magát a bárány. Áz is kérdéses, mennyi kerül exportra a pecsenyebárányból, és mit adnak érte a külföldiek. A 16-20 kilós bárányért most 631 forintot adnak kilónként, Tizenötre nő idén a megyében az agrárinformációs irodák száma Kissé kacifántos az agrárinformációs irodák elnevezése, de akiket oda várnak, már megtanulták. Az élet igazolta, hogy szükség van rájuk. Szerepük a jövőben, legalábbis a Duna-Ti- sza közén, tovább növekszik - tudtuk meg Rozsnyói Zoltántól, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara vezető gazdajegyzőjétől. Eddig hét irodát nyitottak a megyében (Mélykút, Kerekegyháza, Kalocsa, Kiskunhalas, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert), a nyolcadik, a bajai még nem működik. Számukat ebben az évben 15-re növelik s ezzel lefedik szinte az egész területet. Erről állapodott meg a múlt hét végén dr. Kecskés László, a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megbízott ügyvezető igazgatója és Rozsnyói Zoltán. Az újabb agrárinformációs irodák a megye északi és déli részében kezdik majd meg munkájukat. A két fél 4-4 irodát hoz tető alá, számítva az önkormányzatok, heKiskőrösön a tüntetésről (Folytatás az L oldalról) Várhatóan pénteken Fülöpszál- láson az 52-es főúton két ponton, Tabdi belterületén, Páhin az 5301-es úton, Kiskőrösön az 53-as főút vámudvar felőli részén, Akasztón az 53-as főút Solt felőli szakaszán, Császár- töltésen az 54-es főút Bajára vezető részén, Kecelen az 54-es főúton Soltvadkert felé, Solt- vadkerten a selymesi vasúti átjáró előtt, Tázláron az 5405-ös úton, Soltszentimrén az 5212- es úton, Bócsán az 54-es főút Kecskemét felé vezető részén és Soltnál az 52-es főúton kell számítani a gazdák fél pályát lezáró úttorlaszaira. Az orgoNem szükséges különleges intézkedés sertéspestisügyben amiben benne van a kompenzációs felár is. A 20-24 kilósak ára pedig 600 forint kilónként. Ezt természetesen az exportra kerülő élő állatra kell érteni. Kellner Ferenc, a Duna Menti Juhtenyésztők Egyesületének vezetője szerint a mai helyzetben a báránytenyésztés viszi a prímet az állattenyésztésben: 10-11 ezer forintot lehet kapni egy 20-21 kilós bárányért. Mindezt úgy, hogy az anyajuh éves tartása közel 10 ezer forint. Éppen ezért érdemes lenne a 100-200 darabos juhászatokat is fejleszteni. Papp Zoltán Nem tartja szükségesnek különleges intézkedések meghozatalát a németországi és hollandiai sertéspestis miatt a Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztálya. A Magyarországra érkező élelmiszereket és élő állatokat a határállomásokon a magyar állat-egészségügyi szolgálat szakemberei folyamatosan elJapánban féláron Japánban azzal is ösztönözni akarják a külföldiek látogatási kedvét, hogy a rövid ideig ott- tartózkodóknak csak a közlekedési díj felét kell majd kifizet- niök - jelentette a spanyol hír- ügynökség a tokiói közlekedési minisztériumra hivatkozva. lyi érdekvédelmi szervezetek (hegyközségek, termelői klubok) támogatására. A térség fejlesztésével is foglalkozó iroda- hálózat létrehozása a cél. Az agrárirodák komplex felméréseket készítenek Rozsnyói Zoltán elképzelései szerint a térségről, s pályázatokra figyelnek, melyeken indulni lehet. A hálózat operatív irányítása az agrárkamara feladata lesz, de a vállalkozásfejlesztési alapítvány is közreműködik, például a pályázatok elkészítésében. Erre garancia a két fél közötti kiváló kapcsolat is. A vezető gazdajegyző ezeken az irodákon keresztül tervezi irányítani a gazdajegyzőhálózatot, vagyis az 52 gazdajegyző munkáját. Egy-egy iroda összefogja majd a környékbeli gazdajegyzőket, miáltal jobb lehet az információ- áramlás. Ennek pedig a gazdák látják legfőbb hasznát: gyorsabban jutnak piaci, kamarai, szakmai stb. információkhoz. A. T. S. ványi termelők a páhi és az izsáki gazdákhoz csatlakozva fejezhetik ki tiltakozásukat. A bizottság tudomása szerint hasonló demonstrációk várhatók Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Kiskunmaj- sán, Szolnokon, Kecskeméten, Csongrádon és környékén, valamint Tiszaalpáron. A települések, társadalmi és politikai szervezetek csatlakozása a kezdeményezéshez folyamatos. Ám a szervezők véleménye szerint a 14-ei tüntetésbe sok település a közeli határidő miatt nem tud majd bekapcsolódni. Török Zsuzsa lenőrzik. Ezért a szokásostól eltérő intézkedésekre nincs szükség. Ezt Bálint Tibor, az FM állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrzési főosztályvezetője közölte hétfőn. Utalt arra: az Európai Unió és hazánk között folyamatban van az úgynevezett ekvivalencia-egyezmény megkötése, amely az ilyen esetekben irányadó. Csökkenő aranytermelés i| Negyven éve nem volt olyan l alacsony a dél-afrikai aranyig termelés, mint 1996-ban: 494,62 tonnát termeltek ki, I; pedig 1995-ben még 522,38 j tonnát - jelentette a Reuter a j bányaipari kamarára hivatkozva hétfőn Johannesburgból. A visszaesést a dráguló \ munkaerőnek és a gyengébb minőségű ércnek tulajdonítják. 1996-ban 5,3 százalékkal kevesebb aranyat állítottak elő, mint egy évvel az- l előtt. Zakuszka Moszkvába l A Limpex Kft. nagyatádi \ | konzervgyárában a múlt évi j 1 sikeres üzletkötéseket köve- | tőén a tavalyi száz tonna he- s lyett az idén már 300-400 tonna zakuszka gyártását \ tervezik. Ezt a mennyiséget J ; jórészt Moszkvában és a Baltikumban értékesítik. A párolt zöldségekből készült fűszeres előétel különösen kedvelt az orosz fogyasztók | körében. Üzemanyaghiány Bulgáriában Bulgáriában egyre súlyosabb a benzinhiány. Az ország legnagyobb olajfinomítója minimális kapacitással üze- f mel. A BTA jelentése szerint hétfőn az országban zárva« i volt a legtöbb benzintöltő állomás. Gyógyszergyári I beruházás Százmillió német márka értékű beruházással újítja fel Gyömrői úti gyártelepén régi termelőüzemeit a Richter Gedeon Rt. A fejlesztéssel a j piaci pozíciók megtartását kívánják megalapozni, u- gyanis a cég hosszú távú stratégiájának része az amerikai és a nyugati piacokon való expanzió. Folyamatos lejleértékelés A román jegybank hétfőn 1,8 százalékkal leértékelte a lejt. Ma további 3 százalékot veszít: árfolyamából a román valuta - közölte az AP-DJ. A jegybank hétfőn 6183 lej árfolyamon rögzítette a dollárt, amely kedden további 193 lejjel erő- 1 södik. A lej az év eleje óta 33 j | százalékot veszített árfolyamából. Szakértők a múlt héten úgy vélték, hogy a lej ezen a | héten további 5-6 százalékkal | | gyengül amiatt, hogy a jegybank fokozatosan kivonul a valutaárfolyamok séből. ellenőrzéSzerkeszti: A. Tóth Sándor A hasznon fele-fele arányban osztoznak a termelőkkel Az első magyar márkázotthús- program megkezdéséről kötött szerződést a Délhús Rt. és a Hungapig Kft. A program lényege, hogy első ízben kíván előállítani a két gazdasági társaság olyan minőségű sertéshúst, amely Nyugat-Európában minden gond nélkül eladható. A programba mintegy 200 millió forintot invesztáltak fele-fele arányban. Erről Illés Lajos, a Hungapig igazgatója tájékoztatta a napokban a sajtót. A legnagyobb magyar sertéstenyésztési integrációs szervezet vezetője elmondta: a két cég vállalkozása egyedülálló hazánkban és azt szeretnék nemzeti programmá tenni, kidolgozásához a dán és osztrák példát vették alapul. A márkázottser- téshús-program alapja az úgynevezett Hungahib 39-es sertés lenne, amelynek jók az adottságai. A tenyészanyag-előállítás, a tartás és az értékesítés is ellenőrzött folyamat része lesz és végig nyomon követik a minőség megőrzését és megtartását. A tervek szerint a Hunnia húsprogram keretében rövidesen évente mintegy 250 ezer vágósertés előállítására lesz lehetőség. A program kísérleti jelleggel már folyik, beindításátjövőjanuártól tervezik. Ekkor már reményeik szerint a hibákat kiküszöbölve indulhat a márkázotthús-prog- ram. Ennek során az állatok hallisztmentes takarmányt kapnak és 40 kilogramm súly felett már nem adnak nekik hozamfokozót vagy gyógyszeres takarmányt. Az állatok húsa így márványozott és zsírral átszőtt lesz, amelyet a fejlett országok piacain keresnek. Ezt az árut Nyugat-Európában 15-20 százalékkal drágábban lehet értékesíteni a hagyományosnál. így nemcsak a feldolgozók, hanem a tenyésztők is érdekeltté válnak a jobb minőségű hús előállításában. A hasznon ugyanis 50-50 százalékos arányban osztoznak majd. Tegnap adták át a Hypo-Bank Hungária Rt. kecskeméti fiókját. Walter Mindé vezérigazgató elmondta, a Magyarországon három és fél éves hagyományokkal rendelkező bank vezetősége stratégiai pontnak tekinti Kecskemétet. Képünkön az új, Rákóczi úti fiók.
