Petőfi Népe, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-30 / 25. szám

14. oldal Jó Napot! 1997. január 30., csütörtök Nyelvvizsgáztatás Magyarországon Évente százezren jelentkeznek állami nyelvvizsgára az Állami Nyelvvizsga Bizottságnál. A je­lentkezők mintegy fele angol­ból kíván vizsgát tenni, ezt kö­veti a német, majd nagyságren­dekkel lemaradva a francia, az olasz és a spanyol. Hazánkban ez idő tájt összesen 52 nyelvből lehet vizsgázni. A fővároson kívül hat egyetemi városban - Debrecenben, Miskolcon, Sze­geden, Sopronban, Veszprém­ben és Pécsett -, valamint több más településen is szerveznek vizsgákat. Az állami nyelvvizsgára je­lentkezők 70 százaléka 16 és 20 év közötti fiatal. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a bizonyítványt szerzők mente­sülnek az idegen nyelvi érettsé­gitől, továbbá teljesítményük pluszpontokat jelent a főiskolai vagy egyetemi felvételinél. Az egyre inkább az ifjúkorban le­tett vizsga egyúttal a munkae­rőpiac új szükségleteit is jelzi. Ma már egyértelmű, hogy el­sősorban nem a nyelvpótlék mi­att vizsgáznak az emberek. Az állami nyelvvizsgára mindaddig szükség lesz, amíg a munkáltató nem tudja eldönteni, illetve felmérni, hogy a munkavállaló milyen szinten beszéli a kívánt nyelvet. A hazai vegyes vállala­toknál általában már nem kér­nek nyelvtudást igazoló papírt a pályázóktól. Magyarországon továbbra is szükség van kétnyelvű vizsgáz­tatásra. Hazánkban ugyanis még mindig kevesen beszélnek idegen nyelveket, ezért igen fontos a nyelvi közvetítő tevé­kenységek - a nem szakmai ér­telemben vett tolmácsolás és fordítás - gyakorlása és mé­rése. Az új vizsgarendszerben az egynyelvű vizsgát egyenér­tékűvé kellene tenni a kétnyel­vűvel, mert a vizsgázók min­den valószínűség szerint az első típust részesítik majd előnyben. Hosszú távon az idegen nyelvi érettségit kell olyanná tenni, amely képes a megfelelő szintű nyelvtudás mérésére. Dobálás Rongálás Kábellopás Légvezeték-lopás 235 A juhtartási támogatásokról Az agrártárca 1997-ben újra meghirdette az anyajuhok be­szerzésének támogatását, amely remélhetőleg megállítja az állomány csökkenését és öregedését. Támogatást az 1997. január 1-jén a tenyésztő tulajdonában lévő, illetve az 1997. december 31-ig beszerzett vagy tenyész­tésbe állított, 6 hónapos vagy annál idősebb jerkékre lehet kérni. A pályázóknak vállal­niuk kell anyajuhállományuk legalább 100 egyedre való nö­velését. A támogatás mértéke a törzs­tenyészetből származó állatok­nál 8000 forint, a szaporító te­nyészetből származó jerkék esetében 6000 forint állaton­Támogatást csak törzskönyvezett állomány kaphat. ként. A megnövelt létszámú jerkeállományt a gazdáknak 2000. december 31-ig kell te­nyésztésben tartaniuk. Ezzel egy időben változott a tenyészkosok támogatási rendje is. Támogatást csak a te­nyészállat-minősítéssel és pe- digrével rendelkező állatok után igényelhetnek a tenyész­tők - akkor, ha a kost értékesí­tik vagy saját gazdaságukban tenyésztésre fogják. A támoga­tás összege függ a minősítéstől: 90-110 indexpont között 10 ezer, 111-130 indexpontig 15 ezer, 131 indexpont fölött pedig 20 ezer forint egyedenként. Mindez várhatóan a tenyészko­sok árának hasonló mértékű csökkenéséhez vezet majd. Élettani hatása kifogástalan Gyógyszer a méheknek Ha a gyerek balkezes Világszerte megoldatlan a mé­hészetekben évről évre ko­moly pusztítást végző, gyak­ran 30-70 százalékos fertőzőtt- séggel járó betegség, a köl- tésmeszesedés elleni teljes vé­delem. Ez a kór annyira le­gyengíti a méheket, hogy még saját méz- és virágporszükség­letüket sem képesek begyűj­teni, súlyosabb esetekben el is pusztulnak. Mérések szerint egy 200 családos méhészet ebből eredő éves vesztesége csaknem egymillió forint. Németh Kálmán zalaeger­szegi nyugdíjas főállatorvos - úgy tűnik - meglelte a köl- tésmeszesedés biztonságos el­lenszerét az általa Ketacidnak elnevezett, többkomponensű folyékony gyógyszer formájá­ban, amelyet bejelentett a Ta­lálmányi Hivatalnál. Először kitenyésztett kórokozókon, majd három éven át 50 erősen fertőzött méhcsaládon - évente három kezeléssel - próbálták ki a szert, teljes si­kerrel. A méhek nemcsak visszanyerték normális terme­lőképességüket, de a kontroli- családokénál átlagosan 55 szá­zalékkal több mézet és virág­port produkáltak. Az Állatgyógyászati Oltó­anyag-, Gyógyszer- és Takar­mány-ellenőrző Intézet által eddig elvégzett vizsgálatokból az is kiderült, hogy a Ketacid semmilyen káros maradék­anyagot nem tartalmaz, élet­tani hatása - beleértve a mé­hek szaporodóképességét is - kifogástalan. Jelenleg a végső szakasznál tart a szabadalmi bejegyzésre váró gyógyszer stabilitási vizsgálata. Sok szülő kétségbeesik, ha a gyerek a vastag ceruzát is bal kézzel fogja. Pedig a balkezes­ség nem szégyen és nem beteg­ség - állapította meg egy mün­cheni szakorvosnő,, dr. Johanna Barbara Sattler. íme, a szülőknek szóló taná­csai. 1. Fogadják el, ha a gyerek balkezes! A balkezesség velünk született tulajdonság, igen sok „nagy ember” is szintén balke­zes volt. 2. Ne erőltessék, hogy a gye­rek a másik kezét használja, mert ennek akár egy életre szóló közlési zavar, betű- és szócsere lehet a következmé­nye. 3. Ne hagyják, hogy bárki csúfolja emiatt a gyereket! Ha a kicsi balkezét csúnya kéznek nevezik, nagy lelki traumát okoznak neki. ••• 4. Ha óvodába adják a gyere­ket, közöljék az óvó nénivel, hogy a gyerek balkezes. Általá­ban külön eszközökre (olló, toll, hegyező) van szükségük. 5. Mielőtt iskolába menne a gyerek, időben játékos formá­ban szoktassák rá: figyeljen arra, hogy bal kezével a munka lázában ne mázolja el a frissen készült irományait és rajzait! Ha így tesznek, könnyebben meg­tanul a pici írni és szebb lesz a füzeteinek külalakja is... 6. Ha lehetőség van rá, kérjük meg az óvó nénit, majd a taná­rokat: úgy ültessék a gyereket, hogy ú;ás, rajzolás közben ne tudja a másik gyerek a kezét lökdösni. 7. Arra is ügyeljünk, hogy a szobájában, vagy abban a helyi­ségben, ahol tanulni szokott, az íróasztalát úgy állítsuk be, hogy az árnyék ne vetődjön a kezére. A Telefondoktor az influenzáról Február 9-éig a Telefondoktor az influenzajárvány hasznos tudnivalóiról tájékoztatja az ér­deklődőket. Ismerteti, hogy a néhány hét alatt lezajló töme­ges megbetegedést okozó jár­ványokat többnyire az A vírus idéző elő, a B vírus kevésbé ve­szélyes. Az influenza általában derék­táji és végtagfájdalommal, hi­degrázással, levertséggel és magas lázzal jelentkezik. Idő­sebb korban más tünetek is le­hetségesek. A járvány gyors el­terjedésének megakadályozása miatt fontos követelmény, hogy aki megbetegedett, ne menjen egészséges emberek közé, ha­nem feküdjön le, maradjon ott­hon ágyban, egyenletes hőmér­sékleten és szükség esetén láz­csillapítót vehet be elsősegély­ként. A Telefondoktort éjjel­nappal lehet hívni a 117-2111- es számon. Nemrégiben látott napvilágot a MÁV összesítése a tavalyi vasúti bűncselekményekről. Az óriási anyagi károkat okozó esetek elleni védekezésre egyelőre nem sok esély mutatkozik. Egy dolgot viszont tehet az átlagutazó is: egy kis odafigyeléssel segítheti a vasúti alkalmazottak munkáját, hogy legalább a ki­sebb rongálásokat megakadályozhassák. Végtére is, nemcsak a vasúti eszközökben eshet kár, de az utazók tulajdonában is. Néhány jótanács vonaton uta­zóknak: 1. A legalapvetőbb: legalább mi magunk kíméljük a vasúti ko­csik berendezését, ha már má­sok nem teszik ezt. 2. Ne csak saját értékeinket tart­suk szemmel, hanem ha lehet, utastársainkét is. Ha el akarják lopni a velünk egy kocsiban utazó táskáját, ugyanúgy lép­jünk fel ellene, mint ha a sajá­tunk kerülne veszélybe. Külön­ben hogy várhatnánk el, hogy alkalomadtán nekünk segítsen valaki? 3. A rongálások jelentős részét ittas emberek követik el. Ha vé­letlenül ilyet látunk, ildomos a kalauznak szólni. Egy a fontos: ne tegyünk úgy, mintha nem látnánk semmit. 4. Sajnos gyakran dobálják kő­vel a vagonokat. Ha véletlenül a behulló kő, vagy az üvegszi­lánkok megsebesítenek valakit, próbáljuk ellátni a sérülést an­nak mértékétől függően. 5. A vasúti eszközök ellopása borzalmas következményekkel járhat. Emlékezzünk csak a pörbölyi tragédiára, amikor is a vasúti átkelő fényjelző beren­dezéséből lopták ki az akkumu­látort. Ha valahol megrongált, használhatatlanná tett berende­zést látunk, próbáljuk értesíteni a MÁV-ot, mielőtt a hiánynak beláthatatlan következményei lesznek. Akkulopás Egyéb lopás A bank, személyesen rom HYPO K Térjék István fiókvezető HYPO-BANK Hungária Rt 6000 Kecskemét Rákóczi Ferenc u. 22/24. Telefon (06-76) 500-110 Telefax (06-76) 500-130 A HYPO-BANK Hungária Rt., az egyik legnagyobb, 160 éve fennálló német kereskedelmi bank magyarországi leányvállalata, megnyitotta kecskeméti fiókját. Minden bankfiókunk tel­jes körű banki szolgáltatást nyújt magán- személyek és cégek számára egyaránt. Válo­gatott, a helyi sajátosságokat jól ismerő szak­embereink és szolgáltatásaink magas szín­vonala biztos alapot jelent a hosszú távú, ered­ményes együttműködéshez. Rendkívül fontos számunkra az időtálló és személyes kapcsolat- tartás, ezért ügyfelünk a különböző bankügyle­tekben mindig saját tanácsadójához fordul­hat. A HYPO-BANK mindig megbíz­ható és elérhető partner, akár egy igazi jó barát. A Matáv csökkentette a közületi előfizetési díjat A Matáv szeretné, ha a jövő­ben közületi előfizetői növel­nék vonalaik számát. Ezt ösz­tönzi a Magyar Távközlési Rt. azzal az intézkedésével, hogy január közepétől csökkentette a fő-, illetve az ikerállomások bekapcsolási díját a cégek ré­szére. Ezzel szemben az egyéni előfizetők továbbra is a régi áron juthatnak telefon- vonalhoz. Mindezt Nyevrikel Emília, a Matáv Rt. árosztá­lyának vezetője mondta. Nyevrikel Emília kifejtette: a közületi fővonal áfa nélküli ára 90 ezer forint helyett 72 ezer lett. Az ikervonal ára 75 ezer forintról 60 ezerre csök­kent. Az árleszállítás okai kö­zött a Matáv illetékese arra is rámutatott: kínálati piac jött létre a szolgáltatásban, és en­nek hatása érvényesül a tele­fonszolgáltatás árában is. A Matáv a nemzetközi gyakor­lathoz hasonlóan a jövőben szeretné tovább közelíteni a közületi tarifát az egyéni elő­fizetői díj szintjéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents