Petőfi Népe, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-22 / 18. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1997. január 22., szerda Interjú a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatójával 22 milliárd forint az egészségügynek A megyei egészségbiztosítási pénztár nem tartozik a közszere­tetnek örvendő hivatalok közé. A járulékterhek növekedése ért­hetően elkeseredést vált ki, s az indulatok a MEP körül is kava­rognak. Jól sáfárkodik-e a pén­zünkkel a hivatal? - tesszük fel gyakran. a kérdést. Különösen akkor, ha a kórházak eladósodá­sáról hallunk, s saját bőrünkön tapasztaljuk az egészségügy vál­ságát. Hideg József, a MEP igazgatója szerint nem a járulék­terhek növekedése okozza a fő gondot, hanem az, hogy a terhe­ket nincs miből kigazdálkodni. A bérek nem tudnak lépést tar­tani a terhekkel.- Jól beosztja a pénzünket az egészségbiztosítási pénztár?- Erre a kérdésre konkrét számokkal tudok válaszolni. Tavaly 24 milliárd 469 millió fo­rint folyt be pénztárunkba. Ez a folyó évi előírásokra beérkezett bevétel. A kiadási oldalon 22 milliárd 600 millió forint szere­pel, ennyit fordítottunk a megye egészségügyi intézményeinek működtetésére, egészségügyi szolgáltatások, ellátásokbiztosí- tására. A költségkímélésre pedig egyetlen adatot említek: amegye 340 fős tb-apparátusának egész évi bére, működtetése, az igaz­gatási költségek e 22,6 milliárd forint 2,5 százalékát teszik ki.- Mennyi pénzt költött a pénztár az egészségügyi intéz­mények működtetésére és gyógyszerár-támogatásra ?- 1996-ban 9 milliárd 461 millió forintot fordítottunk a kórházak, rendelőintézetek, há­ziorvosi praxisok finanszírozá­sára. Gyógyszerár-támogatásra 5 milliárd 71 millió forintot fi­zettünk ki, s például a köz- gyógyellátottak gyógyszerár­támogatására - ők térítésmente­sen válthatják ki a gyógyszert - 443 millió forintot fordítottunk.- Mennyit költöttek az ellá­tások finanszírozására?- Csak a nagyobb tételeket említem: családi pótlékra 4 mil­liárd forintot, táppénzre 996,5 millió forintot, várandóssági pótlékra 61 millió, gyesre 751 millió, gyedre 970 millió forin­tot fizettünk ki tavaly.- Óriási összegekről van szó, de minden esetben jó helyre kerül-e a pénz? Szakértők úgy tartják: az egészségügyre fordí­tott összeg 20 százaléka nem jut el a betegekhez. Visszaélések, csalások derülnek ki.- Az egészségbiztosító dolga az, hogy megvásárolja az egészségügyi intézményektől azt a szolgáltatást, amit a beteg kért. Azért fokoztuk az ellenőr­zési tevékenységünket, hogy még hatékonyabban ki tudjuk szűrni az olyan eseteket, ami­kor az intézmény fiktív, el nem végzett beavatkozásokat akar kifizettetni a biztosítóval. Szankcióval is élünk: visszafi­zettetjük az összeget, vagy a következő havi teljesítmény­díjból levonjuk. De éltünk már a feljelentés eszközével is. Az biztos, hogy a MEP munkatár­sai mindent megtesznek azért, hogy a megye polgárai által be­fizetett tb-j árulék időben oda kerüljön, ahova kell. A. E. Cukoripari rendtartás A Cukor Terméktanács re­méli, hogy az október 1-jével kezdődő üzleti évben már ha­tályos lehet a cukoripari rendtartás. Ezt Kovács And­rás, a terméktanács alelnöke mondta az Európai Unió és a Cukoripari Egyesülés kétna­pos regionális konferenciáját záró sajtótájékoztatón. Be­számolt arról, hogy a répa­termelők és a cukorgyártók már megegyeztek az alap­szövegről, s a rendelet meg­alkotásához Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter is támogatását ajánlotta fel. A rendtartás többek között a termelési kvótákat és az elér­hető garantált árat határozza majd meg. A kétnapos konferencián a hazai cukoripar prominensei mellett a térség csaknem minden országa, valamint az európai cukoripari szerveze­tek is magas szinten képvisel­tették magukat. PARjót ritkító ajánlatok február 28-ig Az akció ideje alatt garantáljuk árainkat! Ingyen extrák Ft-ért! 1. Ha Fiat Bravo/ Brava 1.4S modellt vásárol: • szabadon választhat a rendelkezésre álló extrákból, illetve autós kiegészítőkből 250.000 Ft értékben! Ingyen extrák 200.000 Ft-ért! 2. Ha .3 vagy 5 ajtós Fiat Punto 55-ös modellt vásárol: • szabadon választhat a rendelkezésre álló extrákból, • illetve autós kiegészítőkből • 200.000 Ft értékben! Használt autót a piaci érték 120%. 3. Használt autóját is beszámítjuk!°Ráadásul • az autó piaci értékének 120%-án: • a legmagasabb többletérték 100.000 Ft! • Ezenfelül ingyenes átvizsgálást és értékbecslést is biztosítunk! Fantasztikus pénzügyi ajánlat! 4. Eddigi ajánlatainkat egy hihetetlenül kedvező pénzügyi konstrukcióval is kiegészítjük, amely mindenki számára testreszabott fizetési feltételeket biztosít. ’ Az ajánlat nem vonatkozik az akcióban részt \wő Fiat modellekre, illetve azokra az autókra, amelyek fél évnél rövidebb ideje vannak a vásárlók tulajdonában. Kivételt képeznek továbbá azok a gépkocsik is, amelyeknek a legfrissebb Eurotax által meghatározott piaci értékük az 500.000 forintot nem éri el. Használt gépkocsi beszámítása esetén az Eurotax által meghatározott piaci ár alapján vett +20%, illetve az ingyenes átvizsgálás és értékbecslés csak abban az esetben érvényes, ha a vásárló a Bravo/Brava vagy a Marea modellek közül választ (a Bravo/Brava 1.4S modell kivételével). Dalos és Gyulai Autóház Kft., 6000 Keesekemét, Szent László krt., tel.: (76) 486 569, fax: (76) 415 465 A multikhoz csatlakozni érdemes A magánzót a járulék is húzza Új szelek fújnak az MVA-nál Magyarországon a magánszektor 85 százaléka külföldi vagy vegyes tulajdonban van. A GDP 70 százalékát idegen tőke ter­meli. A magyar kis- és középvállalkozói kör helyzetét ráadásul még a folyton változó adó- és járulékrendszer terhei is nehezí­tik. Vajon van-e legalább csekély esély arra, hogy talpon ma­radjanak és bírják a versenyt? Molnár Mihályt, a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) elnökét arról kérdez­tük: 1997-ben miben tudja segí­teni az országos hálózattal ren­delkező szervezet a vállalkozó­kat?-Az MVA-t a gazdasági és jogi környezet némiképp kény­szerítette is arra, hogy új straté­giát dolgozzon ki - állítja Mol­nár Mihály. - Az idén aktí­vabbá fogjuk tenni a hálózatot. Az MVA klasszikus tevékeny­ségeit továbbra is folytatjuk, de kibővítve speciális képzések­kel. Az idegenforgalom, a me­zőgazdaság, a terület- és általá­ban véve a gazdaságfejlesztés a kiemelt feladatok között lesz ebben az évben. Napi kapcsolatban A 160 kirendeltségből álló szervezet behálózza az egész országot. A rendszerben lévő erőt azonban eddig nem jól használtuk, mert hiányzott a koordináció. Ezen is változta­tunk az idén. Egy-egy vidék programja akár országossá is válhat, ha az irodák napi kap­csolatban vannak és munkáju­kat összehangoltan végzik. A szolgáltatások színvonalán is emelnünk kell. Bővítve az in­formációs hálózatot, az oktatás és a szaktanácsadás is alapo­sabbá, főleg hasznosabbá vál­hat. Az EU-jogszabályok, a minőségbiztosítás megismerte­tése is feladatunk. Új munkaprogramok Új munkaprogramok beindítá­sára is sor kerül, amelyek a technológiatranszfer, az ipari parkok, az inkubátorház kínálta lehetőségeket szándékoznak ismertté tenni. A pénzügyeket tekintve fon­tosnak tartom a források koor­dinálását. A bankok profiljából gyakran kiszorulnak a kisvál­lalkozók hitelei, sokuknak nem éri meg ezekkel foglalkozni. Ezért most saját bankhálózat létrehozásán dolgozunk, amely az alapítványi hálózat szerveze­tére épülne. Az MVA egyébiránt jó év­nek néz elébe a támogatottságot illetően. Az idén a központi költségvetés ugyanannyival - 1,8 milliárd forinttal - járul hozzá a működéshez, mint amennyivel a Phare-program. Tízmilliárd sorsa Ennek a 3,6 milliárd forintnak a 80 százalékát a hálózat felé irá­nyítjuk, és csak a maradékot fordítjuk központi, országos programok finanszírozására. Egyéb forrásokat is bevonva összesen 10 milliárd forintból gazdálkodhatunk az idén. A költségek ésszerűsítésére és a támogatások hatékonyabb el­osztására különösképpen oda kell figyelni 1997-ben. Az új járulék- és adórendszer bevezetésével a kisvállalko­zóknak nemcsak a kedélyálla­pota romlott, hanem működé­sük feltételei is nehezültek. Pedig a közép- és kisvállal­kozói szektornak döntő szerepe lehetne a gazdaság élénkítésé­ben, ha a kormány több figyel­met fordítana rá. A multinacio­nális vállalatokkal ugyanis nem versenyezni kellene, hanem csatlakozni hozzájuk. Még ma sem késő kiépíteni azt a beszál­lítói kört, amelynek révén egy­részt biztos megélhetést te­remthetnek maguknak a ma­gyar vállalkozók, másrészt pe­dig javulhat az ország külke­reskedelmi mérlege. Egyetlen esélyünk Az idegen tőkével szemben a szaktudás jelenti az egyedüli esélyt számunkra. Az MVA ál­tal kínált lehetőségeknek azért tulajdonítok nagy szerepet, mert pótolja, amit a kormány elmulaszt: szervezett szakmai és anyagi támogatást nyújt a kis- és középvállalkozók szá­mára. Ha komolynak vehető az or­szág Európai Unióhoz való csatlakozási szándéka, akkor sürgősen ki kell találni valami hathatós módszert a vállalkozá­sok ösztönzésére. A fejlett gaz­daságokban ez a kör állítja elő a GDP 60-70 százalékát. Ma­gyarországon egyelőre a kül­földi tőke teljesíti ezt. Saját ér­dekünk az arányokon változ­tatni. Bozsó Bea 1997 az exportkönnyítés éve A kereskedők az idén az első fél­évben átlagosan 10 százalékkal több fogyasztási cikket impor­tálhatnak, mint a múlt év azonos időszakában. Ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy több sza­badkereskedelmi egyezmény lép hatályba 1997-ben. Már va­lamennyi CEFTA-országgal ér­vényben van a szabadkereske­delmi egyezmény, és hamarosan aláírják az erről szóló megálla­podást Törökországgal, és vár­hatóan még 1997 első felében Romániával, illetve Izraellel - hangzott el az Országos Keres­kedelmi Szövetség keddi ta­nácskozásán, amelyen a külke­reskedőket tájékoztatták a mi­nisztérium illetékesei az idei ki­látásokról. Kaufmanné Szirmai Katalin, az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium fő­osztályvezetője kifejtette; 1997 az exportiberalizáció éve lesz, hiszen a veszélyes vegyi anya­gok és a haditechnikai termékek kivételével szinte teljesen meg­szűntek a kiviteli korlátok, s ex­portengedélyt is csak néhány termékre, például nemesfémre, illetve nemesfém-hulladékokra kell kérni. Az importban a globálkvóta- rendszer ugyanúgy működik, mint az elmúlt években, s némi könnyebbséget jelent a kereske­dőknek, hogy az elmúlt öt év ta­pasztalatai alapján a ruházati cikkek, a használt ruhák, vala­mint ahal- és haltermékek kvótá­ját „nyitva hagyták”, ezek a kon­tingensek ugyanis az elmúlt esz­tendőkben kihasználatlanok ma­radtak. Az év első felében egyébként 22,5 millió dollár ér­tékű háztartási tisztítószert, 38,5 millió dollárnyi lábbelit, 57,2 millió dollár értékű ruházati cik­ket, csaknem 45 ezer új autót, 29 ezer használt személygépkocsit, és 100 lakóautót importálhatnak á kereskedők. A méteráruk kvó­tája 26 millió dollár, az éksze­reké 18,8 millió dollár. Az enge­délyeket az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztéri­umtól január végéig kapják meg a kérelmezők. A második félévi globálkvótákat a tárca májusban teszi közzé.

Next

/
Thumbnails
Contents