Petőfi Népe, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-16 / 13. szám
Píníér József: Tudtam, ha megtorpanok, az egyenlő a véggel. És repültem, és repülök. Kecelen a mérce: Paks Márk és Csilla beugrott a nagypapához A z új esztendő első hetének vége. Szombat délelőtt. Kinn záporozik a hó. Lassan minden újra egyenletesen fehér lesz. Ide- benn, a gyárban néha hangok hallatszanak. Nincs műszak, de vannak, akiknek ma is akad dolguk. Pintér József prémgalléros pilótadzsekiben ér- A nagypapa boldog. A gyártulajdonosnak milyen a hangulata az új év elején? - kérdezem a keceli vállalkozót.- Tényleg nagyon boldog nagyszülők vagyunk a feleségemmel. Csak egy Pintér család létezik Csaba házasságkötése óta is. Együtt vagyunk a munkákezik vissza valamelyik üzemből az irodájába. Äz íróasztala telis-tele van dossziékkal, iratokkal, levelekkel. A falon dús párnán vörös hajú nő alszik, kibomió keblei fedetlenek - egy festményen. Álló fogasról dobtáras géppisztoly csüng le - másik jeleként a hírneves gyáros hobbiban és a szabadidőnkben is a fia- mékkal. De a gyártulajdonosnak sincs oka panaszra. Jó évet zárt a Pintér Művek. Az árbevételünk egymilliárd fölött volt 1996-ban.- Milyen céljai voltak a múlt évben?- Fel akartam jönni olyan szintre, hogy fővállalkozó lehesjának. Egyszer csak mint két óriás hópihe, Márk és Csilla viharzik be. Pintér József unokái. A papa kivesz az üvegszekrényből egy öblös serleget. Tele van csokival, nyalókával. Egyet- egyet választanak a gyerekek. Aztán puszi, ölelés a papának ésmennektovábbap- jukkal, Csabával. sek nagyberuházásoknál. Sikerült, most már önállóan is indulhatok tendereken. Ezt komoly eredményként könyvelem el. A Pintér Művek másik nagy sikere az, hogy letéve a szükséges „vizsgát”, ezentúl mi magunk tervezhetjük meg azokat a termékeket, amelyeket atomerőművekhez gyártunk. Korábban a tervdokumentációt máshol készítették el. No és az ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszert is megteremtettük a cégnél. A megrendelők, főleg a nyugatiak szemében ez a garancia arra, hogy minden igényüket kielégítjük.- Hová dolgoznak?- A Paksi Atomerőmű átmeneti fűtőelem-tárolójának beruházásánál kaptunk komoly feladatot. Mi készítjük és szereljük be a helyszínen azokat a csöveket, amelyekbe a kiégett nukleáris fűtőelemeket helyezik, páréves tárolásra. Aztán viszik őket a végleges temetőbe. Ez a munkánk tavaly egész évben futott. És az év végén a partner francia cég megnyerte az atomerőmű négy blokkjának a rekonstrukciójára kiírt tendert is. Ez azt jelenti, hogy 2000-ig újabb feladatunk van, a hűtőrendszer felújításánál.- A bankárokkal milyen a kapcsolata mostanában?- Egészen tűrhető. Van hitel- tartozásom, de tavaly egy jelentős csarnokberuházás is történt a műveknél. A régi bakit még egyszer nem követem el. A hitelekkel csínján kell bánni, jól megjegyeztem. Egyébként az 1993- as óv volt a legnehezebb eddig az életemben. Pintér József ebben az évben szenvedett autóbalesetet. Hajszálon múlott az élete. Fiatalabbik fia, Zsolt nem volt ilyen szerencsés. Elment... És ebben az Pintér József helyettesével, Pongrácz Jánossal a gyár főépülete előtt. A két férfi óvodás korától jó barát, innen a tulajdonos bizalma. A nagypapa és a gyáros évben indítottak támadást ellene a hitelezői. Elárverezték az egyik repülőgépét, egyebeket.- A járása, úgy látom, már tökéletes.- Hála a jó Istennek, rendbe jött a bal lábam is. Az orvosaim fölkészítettek rá: lehet, hogy életem végéig a rokkantkocsihoz leszek kötve. Hat hónapig úgy teltek a napjaim, hogy reggel jött értem a kisbusz. Betettek rokkantkocsistól és behoztak a gyárba. A kiskocsiban ülve dolgoztam végig a műszakokat. Azt mondták, lehet, hogy sosem fogok lábra állni. Én meg azt mondtam: járni fogok! Kis dobozt vesz elő Pintér József az íróasztalából. Kicsi és hosszúkás, ami benne van. Ezt építette be a bal combjába egy amerikai professzor. Fantomfájdalom kínozta a lábát, azt kellett kicseleznie ennek a rádióhullámokat az agyához továbbító herkentyűnek.- Egy hónapig tűrte csak meg a szervezetem a beépített adóvevőt - meséli Pintér úr. - Akkor ki kellett venni. De szerencsére a célt elértük vele. Megmozdultak előbb a lábujjaim, aztán az izmok is élni kezdtek a lábamban. De a gyógyuláshoz sok-sok tornára volt szükségem. Örökre hálás leszek Flaiszné Áginak, innen Kecelről, aki vállalta, hogy a kecskeméti Honvédkórházban és Budapesten megtanulja azt a speciális masszírozást, amelyre szükségem volt. Két éven át napi egy órát masszírozott. Ez kellett a győzelemhez. Különben csak sokkal később jöttem rá, mi is történt velem a baleset éjszakáján. Szibériából érkeztem haza, Ferihegyre repülővel. Ott beültem a hatszázas Mercedesbe és elindultam Ke- celre. Egyszer csak megszólalt a kocsiban a rádiótelefon. Fölvettem és beszélni kezdtem. Az antenna belül volt, a számítógép mellett, amely a kocsit vezérli. A telefon működése megzavarta a komputert és teljesen felgyorsult az autó. Négy napig feküdtem eszméletlenül a kórházban... Egyébként, hogy a rádiótelefon okozta a bajt, arra csak sokkal később jöttem rá. Amikor mindez megismétlődött, de szerencsére úrrá lettem a kocsin. Ki kellett tenni az antennát kívülre. így nincs baj.- Korábban egyszer már veszélyben forgott az élete. A kényszerleszállásra gondolok.- Sajnos Ausztria fölött repülve kifogyott a helikopterből a kerozin. Megúsztuk, csak a gép tört össze. Gondoltam rá, hogy nem ülök bele többé. De tudtam, ha megtorpanok, az egyenlő számomra a véggel. És újra repültem és repülök. Évi 400-600 órát, de csak belföldön. Ötven perc alatt bárhová eljutok az országban. Az idő pénz, néha nagyon sok pénz! Külföldre Malév-géppel megyek. Megtanultam tisztelni a repülést, s hogy mit jelent a maximális biztonság követelménye. Megfizettem a tanulópénzt, de én voltam az egyetlen vállalkozó akkoriban, aki ilyen röpdösésre vállalkozott. Bevallom, szeretek első lenni. Szeretek olyat csinálni, amit más még nem csinált. De miért kellene nekem huszadiknak lennem? Szeretek első lenni- Mi Pintér József életfilozófiája?- Szeretek első lenni. Persze ez kockázatokkal jár, de én ezt vállalom. Vallom, hogy sohasem szabad föladni. Ezért állok újra két lábbal a földön. Tudom, hogy ez szerénytelenül hangzik, de nagyon szeretek adni a városomnak, Kecelnek, a munkatársaimnak, rászoruló embereknek. Az idén a művek gazdasági helyzete megengedi, hogy visszaszerezzem, amit kilencvenháromban elvesztettem. Veszek egy buszt a munkatársaimnak, amivel újra járhatnak kirándulni. És vásárol a Pintér Művek egy üdülőt is, hogy legyen hol pihenni az embereimnek. Úgy szoktam én ezt mondani, hogy három szelet húst meg bírok enni, de a negyedik már rám romlana. Ezért inkább odaadom másnak. A mecénás új évi terve A Pintér Műveknél január elsejével nettó(!) 15 százalékkal emelkedtek az órabérek. Amit mindenki megkapott. Egyébként jelenleg 110 alkalmazottja van a cégnek és rajtuk kívül 400 bedolgozót foglalkoztatnak. Tavaly a paksi munkák mellett a hadiiparba is bemerészkedett a keceli vállalkozó. Lokátorokat gyártottak külföldi megrendelésre. Jelentős feladat volt a rádiótelefon-tornyok készítése és helyszíni szerelése is.- Az üj évben milyen terveket forgat a fejében?- Legfontosabb számomra az atomerőművi berendezések készítése. Említettem, hogy kétezerig részt veszünk Pakson a rekonstrukció folyamatában. A külföldi partnerrel együttműködve van esélyünk exportmegrendelésre is az idén. Különben ebben az évben nem sokat módosul a gyártott termékek köre és a megrendelőké sem. Viszont a tavalyi árbevételnek a háromszorosát is elérhetjük, ha minden úgy alakul, ahogy kigondoltam. Úgy tűnik, Kecelen a mérce: Paks. Az atomtechnika minden tekintetben teljességet kíván az őt kezelő emberektől. Minőség, precizitás, biztonság - százszor is. Pintér József ezeknek a vezérlő elveknek az elfogadására, betartására készteti az embereit. Ebben segít majd a mágneskártyás beléptető rendszer, ilyet alkalmaznak a Paksi Atomerőműben is. Mindenki mellén ott lesz rövidesen egy kártyácska, benne adóvevővel. Ezáltal a számítógép mindenki útját követni tudja a cég területén. S mindenki csak oda léphet be, ahová jogosult bemenni. Raktárba, tervezőirodába például csak az illetékes személyek kapnak zöldutat. Pintér úrnak - aki Kecel díszpolgára - van idénre egy grandiózus mecénási terve is. Hadtörténeti múzeumot hoz létre szülővárosában. Hogy legyen Kecelnek egy újabb nevezetessége, vonzereje. A budai Várból - ahol a meglévő egyetlen ilyen itthoni múzeum található - rövidesen elindulnak ide az első szállítmányok. A magyar és a világtörténelemben használt mindennemű fegyverek. A gyáros a mindenkori fejlett technikát látja bennük, nem az öldöklés eszközeit. A múzeumalapításban számít az ön- kormányzat együttműködésére.- A határon túlra hová vezet az útja az új évben legelőször?- Brazíliába megyek el a Göncz Árpád elnök urat elkísérő vállalkozótársakkal, a jövő hónapban - mondja Pintér József. Egyébiránt még számos terve van az új esztendőre. Megvalósításuknak immár teljes egészségnek örvendve láthat neki. Az atomerőműben helyükre szerelik a Kecelen készült fűtőelem-tároló csöveket.
