Petőfi Népe, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1997. január 16., csütörtök Tanfolyamokat indítanak a munkanélküli tisztek számára További átszervezések a légierőnél Az év végén bejelentett elbo­csátásokat a légierőnél az idén újabbak követik, de ez már nem érinti sem Pápát, sem pedig Kecskemétet - jelentette be tegnap Kositzky Attila vezér­őrnagy, a Magyar Honvédség 2. Repülő és Légvédelmi Had­test parancsnoka. Megszüntet­nek viszont egy alföldi és egy dunántúli alakulatot. Mint mondta, igyekeznek kibővíteni kapcsolataikat a munkaügyi központokkal. Eddig ugyanis csak a munkanélküli sorkato­nák átképzésére szerveztek kö­zösen tanfolyamokat, de most a munkanélkülivé váló hivatásos katonák átképzését is szeretnék megoldani. Bizonyos munka­körökben nem lesz nehéz elhe­lyezkedniük az elektronikához értő katonatiszteknek. Az el­vándorlás máris megindult és a tábornok attól tart, hogy a leépí­tés során éppen a legjobb szak­embereiket vesztik el. Rendsze­resen konzultálnak az érintett megyék rendőrségi vezetőivel is, hiszen egyre gyakrabban fordul elő, hogy a volt katoná­ból szívesen látott rendőr lesz. Arra vonatkozóan, hogy a légvédelemből hiányzó pénzt nem tudnák-e a repülőterek polgári hasznosításával pótolni, a hadtestparancsnok úgy nyi­latkozott: foglalkoznak ezzel a lehetőséggel, de a számítások szerint legalább félmilliárd fo­rint kellene ahhoz, hogy egy ka­tonai repülőteret rendszeres polgári használatra alkalmassá tegyenek. Az elképzelés nem rossz, hiszen például a Bala­tonhoz közeli szentkirálysza­badjai repülőtér sok szempont­ból kiváló lehetőségeket nyújt, de pénz nélkül még ott sem oldható meg még a rendszeres charterjáratok fogadása sem. Időnként a minisztérium ad en­gedélyt polgári gépek leszállá­sára, de az rendkívüli eset min­dennemű anyagi haszon nélkül. Bevételt csak azok a helikopte­res specialisták hoznak a hon­védségnek, akik részt vesznek egy-egy nagyobb építmény lét­rehozásában. Ki nyer és ki veszít az új nyugdíjreformmal? Számos érvet és ellenérvet vo­nultattak fel a Pénzügyminisz­térium nyugdíjreform-koncep­ciója mellett, illetve ellene a Társadalombiztosítási Tudo­mányos Tanács (TTT) tagjai a testület szerdai vitanapján, Bu­dapesten. A tanácskozáson a nyugdíjbiztosító elnöke beje­lentette: amennyiben a gazda­ság helyzete nem teszi lehe­tővé, saját tervezetükben ké­szek lemondani arról, hogy az alapnyugdíj intézményének be­vezetését szorgalmazzák, és hajlandók elfogadni a PM ja­vaslatát a rászorultsági alapon adható állami járadékról. Vágó János, a Nyugdíjbizto­sítási Önkormányzat elnöke szerint a jelenlegi nyugdíjrend­szer feszítő problémáit sem a PM, sem a biztosító javaslata nem orvosolja. Miközben a- zonban az előbbi a nyugdíjre­formot gazdaságélénkítő esz­köznek tekinti, a nyugdíjbizto­sítónak alapvetően a rendszer jobbá tétele a célja. A biztosító problematikusnak tartja' azt is, hogy a tőkefedezeti elemet is tartalmazó PM-koncepció csak a 25 év körüli, stabil munka­hellyel és magas keresettel ren­delkező férfiak számára jelent perspektívát, a társadalom többségének viszont semmit sem ígér. A pályakezdők szá­mára ugyanis kötelező lenne belépni az új rendszerbe, azok pedig, akiknek még tíz vagy annál kevesebb évük van a nyugdíjig, nem léphetnének ki a jelenlegi rendszerből. Az új szisztéma azonban nem csak ezért diszkriminatív - mutattak rá többen is. A nők például azonos befizetés és szolgálati idő mellett is mintegy 15 száza­lékkal kevesebb nyugdíjat kap­nának, mint a férfiak. A PM ugyanis abból indul ki, hogy a nők hosszabb ideig élnek, így noha nyugdíjuk alacsonyabb, azt tovább élvezhetik. Rubicsek Ernő, a TTT tagja mind a PM, mind a biztosító tervezetével elégedetlen volt, mondván: a tőkefedezeti elem nem tartal­maz semmilyen garanciát a fel­halmozott pénzek kifizetésére, a jelenlegi rendszer megrefor­mált változata szerint viszont az ellátásokat túlságosan érzé­kenyen érintik a gazdaság in­gadozásai. Radnai György, a Pénztárfelügyelet elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: a PM tervezete több szintű ga­ranciarendszert tartalmaz. Kö­zülük az egyik legfontosabb a létrejövő garanciaalap, amely mögött tulajdonképpen az ál­lam kezességvállalása áll. A PM koncepciója mellett szól az is, hogy a tőkefedezeti rész ke­zelésére alakuló pénztárak hosszú távon jótékony hatással lesznek a gazdaságra: befekte­téseik révén általában is csök­kennek a kamatok, így mérsék­lődik az állami kamatteher, végső soron csökken az állam- adósság. Lemondott a főgyógyszerész asszony Nem a gyógyszerár-lista megje­lentetésével kapcsolatos polé­miák miatt, hanem egészségi okokra hivatkozva mondott le Matejka Zsuzsanna, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főgyógyszerésze. Erről Cser Ágnes főigazgató tájékoz­tatta szerdán az MTI-t, hozzá­téve: a főgyógyszerész lemon­dását hétfőn írásban kapta meg, s az újságírók ezzel kapcsolatos kérdései elől eddig csak azért tért ki, mert az érintettel ebben állapodott meg. Az egyezséget most csak azért szegi meg, mert több napilapban már a szerve­zet jó hírét sértő írások jelentek meg. A főigazgató megerősí­tette, hogy a főgyógyszerész szerda óta kórházban van. Ételmérgezést kaptak a kutyasasliktól Kazahsztánban huszonhárom ember szenvedett súlyos étel- mérgezést tavaly amiatt, mert kutyahúst fogyasztott - jelen­tette be szerdán a közép-ázsiai köztársaság közegészségügyi hatóság illetékese. A legutóbbi, ismertté vált tömeges megbe­tegedés Pavlodarszkoje telepü­lésen történt. Az ITAR- TASZSZ által idézett szakem­ber szerint a pénz- és takar­mányhiány miatt az állami és a magángazdaságokban egyre fogy az állatállomány, egyre kevesebb lovat, tevét, bárányt és sertést tenyésztenek. Ezért Kazahsztánban a különben is nagyon rossz szociális és gaz­dasági körülmények között élő emberek rákényszerülnek arra, hogy kóbor ebek húsát fo­gyasszák. A „kutyasaslik” ké­szítése egyre gyakoribb jelen­ség, de súlyos és tömeges fer­tőzéseket okoz a köztársaság­ban. Az egyiptomi államfőt az ágyából ugrasztották ki a megállapodás hírével Izraeli-palesztin egyezség Hebronról Egymás kezéből kapkodták ki a telefont fotó: feb/reuter Szerda hajnalban Izrael és a Palesztin Hatóság képviselői aláírták a megállapodást a hebroni csapatkivonásról. A dokumentumot a két kül­döttség vezetője látta el kéz­jegyével. A várva várt megállapodás Jasszer Arafat palesztin elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő találkozóján szüle­tett meg. „A valószínűtlen partnerek: Netanjahu és Arafat, mindvé­gig megőrizve mélyről fakadó, egymás iránti bizalmatlansá­gukat, végül kezet fogtak, s ezzel jelezték, a megállapodás megköttetett” - írta a Wa­shington Post. Az amerikai közvetítő, Dennis Ross nem sokkal haj­nali 3 óra előtt foglalta össze a megegyezés lényegét a hely­színen várakozó tudósítóknak: az izraeli hadsereg 10 napon belül kivonul Hebron területé­nek 80 százalékáról. A várost lényegében fölosztják a 130 ezer arab és a' mintegy 450 zsidó telepes között. Az izraeli katonák csak az utóbbiak által lakott területeket ellenőrzik. A dokumentum előirányozza, hogy az izraeli hadsereg 1998 közepéig elhagyja Ciszjordá- nia vidéki területeit is. Netanjahu beleegyezett a Jordán folyó nyugati partja és a Gázai övezet között húzódó „biztonsági folyosó” létreho­zásába, valamint nemzetközi repülőtér és kikötő megépíté­sébe Gázában. Arafat kötele­zettséget vállalt arra, hogy a palesztin alkotmányból végre törlik az Izrael elpusztítására vonatkozó passzust. A szerda hajnali megálla­podás után a mobiltelefonok­nak jutott a főszerep, hiszen a két vezető politikus „azon me­legében”, a tárgyalások hely­színéről hívta föl Clinton ame­rikai elnököt, Husszein jordá- niai királyt és Mubarak egyip­tomi államfőt. Ez utóbbit - az amerikai lap értesülése szerint - az ágyából ugrasztották ki a jó hírrel. Bili Clinton üdvözölte a Pa­lesztin Hatóság és Izrael heb­roni megállapodását, és ígére­tet tett arra, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz a békefolyamat támogatása ér­dekében. Hágában az Európai Unió szerdán méltatta a „fáradhatat­lan erőfeszítéseket", amelyek lehetővé tették a megállapodás megkötését. A méltatok mellett bírálói is akadnak a hebroni megállapo­dásnak: Jichak Samir volt iz­raeli miniszterelnök „kapitu­lációnak” nevezte. az egyez­ményt egy francia rádióadó­nak adott nyilatkozatában. A Hamasz iszlám ellenállási mozgalom szerdán ugyancsak elutasította a palesztin-izraeli megállapodást, s óvta az ön- kormányzati hatóságokat attól, hogy leszámoljanak a fegyve­res mozgalommal. Benjamin Netanjahu szerdán elfogadás céljából kormánya elé terjesztette a Hebronról szóló megállapodást. Háború előtti szinten az állattartás A falu- és az agrárpolitikában a mostani kormány hatalomra ke­rülése nem jelentett áttörést, ugyanis a koalíció gazdasági fi­lozófiája és a kormányprogram vidékpolitikája nem képez szer­ves egységet - mondta Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke szerdán Budapesten a MOSZ közgyűlé­sén. Nagy Tamás úgy vélte, hogy a rendszerváltás a mező- gazdaságban még nem fejező­dött be. Az 1990-94 közötti drasztikus visszaesést követően az elmúlt két évben sem történt érdemi változás ezen a terüle­ten, a felhalmozódott feszültsé­gek nem csökkentek. Kitért arra: a rendszerváltást követő három évben több mint egyharmadával csökkent ha­zánkban a mezőgazdasági ter­melés. Egyes területeken még az átlagosnál is nagyobb volt a visszaesés. Áz alapvető ágaza­tokban, a gabonatermesztésben és az állattenyésztésben a terme­lési szint az 1938-asra zsugoro­dott. A magyar agráriumban tíz éve nincs érdemi műszaki fej­lesztés. Az agrárolló nyílása, azaz az agrár- és az ipari termé­kek árkülönbsége több mint százmilliárd forint árvesztesé­get okozott az agráriumnak. így a mezőgazdasági termelés nem biztosít jövedelmet a moderni­zációhoz és dolgozóinak csak szegényes megélhetést nyújt. Figyelmeztető jelként értékelte, hogy e gondok nem átmeneti jellegűek, hanem tartós állapot­ról tanúskodnak. A mezőgazda­ság 1994 óta is stagnál, a válság tünetei nem enyhültek. Nagy Tamás kitért arra, hogy az Eu­rópai Unió felé tartó kelet-euró­pai országok többségében már megindult a mezőgazdasági termelés növekedése. Hazánk­ban azonban a GDP 0,7-1 száza­lékos növekedéséről lehet be­szélni, ami szinte a mérhetőség határán van. A mezőgazdasági termelők helyzetére a tartós bi­zonytalanság, a kiszolgáltatott­ság jellemző. Ez a helyzet füg­getlen attól, hogy a termelés családi, szövetkezeti vagy más társas vállalkozásban folyik. A helyzet okai között emlí­tette a mezőgazdasági termelés­hez szükséges intézmények és struktúrák hiányát; a földtulaj­don és a használati viszonyok rendezetlenségét; az állami sza­bályozás kiszámíthatatlanságát; a kárpótlás szövetkezetekre gyakorolt hatását, a tulajdonjogi rendezetlenséget. A revíziók éve A kormány mai ülésén tár­gyal a Kormányzati Ellen­őrzési Iroda tavalyi tevé­kenységéről és idei első fél­éves munkatervéről. A KEI tavaly 36 vizsgála­tot fejezett be, míg 1995- ben 22-t. Tavaly az eredeti­leg tervezett ellenőrzéseken kívül 7 vizsgálatot a kör­mi illetve a miniszterel­nök utasítására végeztek el, köztük a Budapest Bank privatizációjának elemzését. 1997-ben megközelítőleg 30 ellenőrzést tervez a KEI, ebből 9 új vizsgálat az első félévben kezdődik. Ezek so­rában felülvizsgálnák pél­dául a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttá­mogatás rendszerét, vala­mint a szerencsejátékok el­lenőrzési rendjét. Romagyász. Kihirdették a XV. Magyar Sajtófotó-pályázat eredményét, amelyre 130 szerző összesen 1712 képet küldött. Áz Áxel Springer Ma­gyarország Kiadó különdíját Barna Sándor, az MTI Fotó Szerkesztőség szolnoki külsős munkatársa Romagyász című képriportjáért kapta. A képe­ket a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Néprajzi Múzeumban állítják ki márciusban. ■■■■■■ :■

Next

/
Thumbnails
Contents