Petőfi Népe, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-15 / 12. szám

1997. január 15., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 7. oldal Visszatértek a betyárok? Kifosztják a munkavállalókat Lassan nyilvánvalóvá válik, hogy az 1997-es év sem hoz jelentős változást a munkavál­lalók számára. A munkáltatók nagy része nem hajt végre az inflációnak megfelelő béreme­lést, így a munkabérek vásár­lóértéke tovább csökken. Az árak megközelítik vagy meg­haladják sok esetben az euró­pai átlagot, viszont a nyomo­rúságos bérekből olyan nagy mértékű az elvonás, hogy egyre kevésbé lehet belőle emberhez méltó módon meg­élni. Nem árulok el titkot, ha tudatom az országgyűlési képviselő urakkal, hogy az emberhez méltó életnek a- nyagi vonzata is van. A családoknak egyre na­gyobb mértékben kell azokat a pénzeket a megélhetésre fordí­tani, amelyek a nemzet jövője szempontjából más célt szol­gálnának, pl. a gyermekek ta­níttatása. Ez az egyik sarkala­tos pontja ennek a kérdésnek, hiszen az oktatástól elvett pénz a jövőre nézve felér a ha­zaárulással. A képviselő urak legyenek szívesek annak szellemében munkálkodni, amit a válasz­táskor megígértek. Még kér a nép, de jövőre választani fog és én hiszem, hogy a magyar ál­lampolgár felelősséget érez az embertársai, családja és a saját sorsa iránt. Remélem, el fog­nak menni a következő válasz­táskor szavazni és megmutat­ják a nép erejét. Véleményem szerint a képviselőség nem úri passzió, hanem szolgálat, a vá­lasztók szolgálata. Ruszkovics János, Kunszentmiklós Lassan a tisztességes emberek kényszerülnek csalásra Vadőr gázolta halálra fiúnak sok pénze lett volna, biz­tosan levizsgázik autóvezetés­ből. Ha pénze lett volna, kifi­zeti a bírságot és nem hagyja ott a nagymamáját egyedül. Én azt gondolom, a rendőr­ségnek, a bíróságnak is mérle­gelni kellene, hogy bűnözővel állnak-e szemben, vagy egy szegény, de nem tisztességte­lennel. Nem ezeket a szeren­csétleneket kell börtönbe csukni, hanem azokat, akik mi­att az emberek nagy része ilyen volt szükség láncra. így szokták meg az életet. Talán nem szük­séges mondanom, amelyik ku­tya így nevelődik, inkább meg­fojtja magát, mint elfogadja a láncon tartást. Terveztük kerí­téssel körbevenni a területün­ket, de a tél közbeszólt. Ez a kiskutya nem volt véreb, nem harapott meg senkit. Csak szabadon mászkált a házunk kö­rül. Nem a városban, hanem ta­nyán, ahol ritkán jár ember vagy autó. Nem történt semmi, csak egy kiskutya volt! Talán mi, embe­rek vizsgáztunk megint „ember­ségből”! Frankó Zoltán, Ágasegyháza Mit ér a panaszkönyv? „Aranyhomok” - éz Szabad- szálláson többjelentésű szó. Vannak, kik a volt mg. szövet­kezetre vagy annak borászati üzemegységének pincéjére gondolnak. Beszélnek róla. Az embereknek nem szűnő témája. A bejárat előtt sziklakért, min­denütt rend. Odafigyeléssel őr­ködött Tóth Sándor ágazatve- zető. A lejárati alagút végén négy sorban elhelyezkedő fahordók az emberek között beszédtéma. Bekeretezett oklevelek a sok borversenyi győzelmekről ta­Sok utastársammal nap mint nap utazom Méntelekről Kecske­métre. Az egyébként jó minő­ségű ladánybenei út hosszú évek óta minden télen el van hanya­golva. Még egy szórógép sem képes végigmenni rajta. Mi megértjük, hogy elsősorban a város utcáit takarítják le, utána következhetne a periféria. Tud­juk, hogy a letaposott jégpáncélt feltörni nem tudja a hóeke. Mi csak egy kis jó magyar homokot kérünk a tükörfényes jégpán­Elkeseredve tapasztaltuk, hogy az Antenna Hungária elvette tő­lünk azt a csekély szórakozást is, hogy a TV 1 -es műsorát néz­hessük. Ugyanis leállította az át­játszó adót. Igaz, eddig se sokat törődött vele, mert elég sokszor nem volt működőképes. Abban a sokak által szidott „átkos” rendszerben azon vol­tak, hogy megszűnjenek a fehér foltok az országban, vagyis mindenhova eljusson megfele­lően az adás. Arra van pénz, núskodnak. Aki tehette, nem csupán a látvány kedvéért, de az ágazatvezető figyelmes kíná­latából is részesült. Munkától görnyedő idős emberek is bát­ran bementek. Tóth úrnak szólí­tották. Kiérdemelt tisztelet ér­ződött a már elfátyolosodó hangjukon. Ez már a múlté. A hordók és ami mozdítható volt, eltűnt. Azt beszélik az emberek: „rablók jártak erre és kirabolták”. Le­het, hogy visszatérő betyárok voltak? L. J. tanár, Szabadszállás célra. Talán a baleseti sebészet egyébként is túlterhelt stábja is megérezné, ha egy picit odafi­gyelnének az illetékesek a mos­toha sorsú vidékiekre is. A ménteleki összefogásnak köszönhetően a ladánybenei út egy szakaszát társadalmi mun­kában lehomokozták a lakók - köszönet érte -, de ez az út nem csak Méntelekig tart és a télnek sincs még vége. R. J.-né, a közlekedők nevében hogy Erdélybe külön adást ad­janak a Duna TV-vel és onnan nem kapnak vissza egy fillér adót, nálunk meg csak emelik. Figyelmébe ajánlom az An­tenna Hungáriának: amíg a szolgáltatás színvonala nem fe­lel meg a minimális kívánal­maknak, addig legfeljebb kísér­leti adásnak nevezhetjük a mű­sortovábbításukat. Ami azt je­lenti, hogy nem fizetünk tévé­adót. Bajnok Mihályné, Solt Bármilyen megfelel. Állapota nem számít, csak műszaki le­gyen rajta. Készpénzem sajnos nincs. De ha valakinek lenne olyan kocsija, amire nincs szüksége s eladná részletre, az, kérem, jelentkezzen a szerkesztőségben. Előre is köszönöm: B. F.-né miért a jutalmazás, ráadásul nagy dobra verve. Hiszen ez a munkájuk, a kötelességük, ezt vállalták a havi bérükért. Ki ju­talmazza meg az orvosokat, akik emberéleteket mentenek meg? Senki, mert ez a köteles­ségük. Tanácsolom ezeknek az egyenruhás uraknak, hogy egy- egy ilyen hőstett után a fekete pontjaikból radírozzanak ki egyet és maradjanak csendben. F. J., Kerekegyháza A Petőfi Népében január 7-én megjelent írásra (Tűzifát akart vinni a nagymamájának - Gya­log ment haza a szökevény) sze­retnék reagálni. Kérem, közöl­jék írásomat és egyben segítse­nek ennek a fiatalembernek és a nagymamájának, ha van rá le­hetőségük. Nagyon meghatott ez az eset, hogy egy fiú azért szökik meg a büntetés-végrehajtásból, hogy a nagymamájának tűzifát szerez­zen. Én úgy érzem, ha ennek a Számunkra szomorúan kezdő­dött ez az év. Az ablakomból láthattam, ahogyan egy terep­járó 60 kilométeres sebességgel fékezés és lassítás nélkül átha­lad (földúton) féléves németju­hász kiskutyámon. Aki állatok­kal közelebbi kapcsolatba került már, megérti, mennyi szeretet, hűség, odaadás lakozik bennük. Mint megtudtuk, ezt a kis jó­szágot éppen egy vadőr gázolta halálra! Minő fintora a sorsnak, egy vadőr, aki állatok védelmé­vel, gondozásával foglalkozik. Magától adódik a kérdés, mi­ért nem kötöttük meg? Igen, ez igaz. Jelenlegi lakhelyünkre egy hónapja költöztünk, előzőleg olyan helyen éltünk, ahol nem Egerből írt jókívánságok Egy kis magyarázattal tarto­zom, hogy a Petőfi Népe című lappal hogy is vagyok én kap­csolatban. A férjem rokonai Kiskőrösön élnek. Amikor ha­zamegyünk, már a szobánkba van készítve az újság. Nagyon szeretjük gondosan szerkesztett lapjukat olvasni. Ha ők jönnek hozzánk Egerbe, akkor is hoz­zák magukkal a számukra oly kedves lapot. Köszönjük és ké­rem a jó istent, adjon önöknek és családjuknak sikeres új esz­tendőt, jó egészséget. . Molnárné D. Magdolna Eger Megkárosított matróna Édesanyám 93 éves. Nincs egé­szen 13 ezer forint nyugdíja. December közepén elmentem vásárolni, s elfelejtettem a ka­put bezárni. Ő pedig elkóborolt a piacra.^ Sajnos a hóna alatt magával vitte egyetlen nagy­méretű plédjét, amit .jóindu­latú” emberek megvettek tőle 30 forintért. Én a lánya vagyok. Másik plédet nem tudok venni, mert a saját nyugdíjam sem sokkal több, mint a mamáé. Ha valakinek lenne egy használa­ton kívüli takarója s netán me­leg fehérnemű, szívesen elfo­gadnánk. Név és cím a szerkesztőségben Január 8-án a délutáni órákban bementünk barátommal a kecs­keméti széchenyivárosi Aka­démia körút sarkán lévő ABC- be vásárolni. Pénztártól való tá­vozás után egy szőke hajú férfi alkalmazott lopással vádolt meg bennünket. Miután gyanúja természetesen nem igazolódott be, egyszerűen minden bocsá­natkérés nélkül faképnél ha­gyott bennünket. Ott álltunk megalázva egy csomó ember előtt és igen kellemetlenül érez­tük magunkat. Természetesen mi is egyetér­tünk abban, hogy mindenki té­vedhet, de mivel ez a megalázás nyilvánosan, sok ember előtt történt, úgy gondoljuk, legalább helyzetbe kerül. Lassan tisztes­séges emberek kényszerülnek csalásra, mert a létük, a család­juk megélhetése kilátástalan helyzetben van. Én a kis nyugdíjamból fel­ajánlok ennek a fiatalembernek ötszáz forintot, hátha követik mások is a példámat. Én is nagymama vagyok, szeretnek az unokáim és ezt a fiút is vala­hogy a nagymama szemével nézem. Dekker Pálné, Kecskemét Jó programok Tizenegy éve lakom Kecske­méten, s mint nyugdíjas mindig keresem a lehetőséget, hogy fe­leségemmel az időnket haszno­san töltsük. Ehhez komoly se­gítséget nyújt a közelünkben lévő Erdei Ferenc Művelődési Központ, ahol egymást érik a kiállítások, amelyeket ingyen lehet látogatni. De vannak más, nívós rendezvények is. A város önkormányzata jól döntött a művelődési ház igazgatójának választásakor. Azt hiszem, sok nyugdíjastársam nevében kívá­nom, hogy sok tartalmas kiállí­tást rendezhessen. Dicséret il­leti az intézmény összes dolgo­zóját, akik segítséget nyújtanak neki. Ehhez kívánok sok erőt. Dr. K. L., Kecskemét egy bocsánatkérést megérde­meltünk volna. Ehelyett inkább úgy festett az egész, mintha az alkalmazott sértődött volna meg ránk, mivel melléfogott. Természetesen úgy gondol­tuk, hogy a panaszkönyvben is nyomot hagyunk az esemény­ről. Miután ez megtörtént, egy ott dolgozó fiatal férfi „csábos” mosollyal közölte velünk: „akár haza is vihetjük a könyvet, úgy­sem ér semmit az egész”. Ez a kijelentés elgondolkoztató lehet az illetékesek számára, hogy van Kecskeméten egy vállalat, akinek ennyit jelent a panasz­könyv alkalmazása. Kiss Péter, Remeczki Péter Akit naponta várunk Szőke Tóth József Bó­csán, jelenleg külterületen teljesít szolgálatot. A ’84 óta tartó postáskodása után májusban nyugdíjba megy. Azért addig még tár­sával együtt róják a tanya­világot, ahová, mi tagadás, kérésre megveszik és elvi­szik a Petőfi Népét is. Olvasószolgálat Még két hét Még január 29-éig lehet a szerkesztőség címére bekül­deni a téli Szerencsekártya-já- ték nyereményszelvényeit, amely még a jövő héten js megtalálható a Petőfi Népében. A nyereményjáték részvételi feltétele: a beküldő januárra előfizesse az újságot és febru­árra is elő fogja fizetni (ha még nem tette). Nem jelent te­hát hátrányt, ha valaki havonta fizet és azok is jó eséllyel pá­lyázhatnak, akik egyszerre hosszabb időszakra fizették elő a Petőfi Népét, a Duna-Tisza köze napilapját. Kétszáz nyeremény februárban A februári sorsoláson - ame­lyet közjegyző jelenlétében tar­tunk - kétszáz szelvényt fo­gunk kihúzni. A legelső kihú­zott szelvény beküldője nyeri a játék fődíját, a 40 ezer forint értékű élelmiszer-ajándékcso­magot. A további 199 szeren­csés nyertes lapunk ajándékát kapja, amit - a megszokott módon - kézbesítő kollégáink házhoz visznek. Köszönjük a jókívánságokat! Olvasószolgálatunk rekord- mennyiségű üdvözlőlapot ka­pott. Ezúton is megköszönjük kedves olvasóink vagy család­jának jókívánságait! Az ünne­pek elmúltával, a Szerencse- kártya-szelvény mellett vagy külön levélben, sok előfizetőnk a kézbesítő kollégák munkáját értékeli. „Mindegy, milyen idő van, úttalan utakon járva, reg­gel fáradhatatlanul hozza az újságot” - írja egy kunszállási előfizetőnk, és kéri, hogy to­vábbítsuk a köszönetét és a jó­kívánságait a kézbesítőnek. „Mint lapjuk rendszeres előfi­zetője, ezúton szeretném kö­szönetéin kifejezni az izsáki kézbesítők lelkiismeretes mun­kájáért, a lap pontos, korai el­juttatásáért” - fogalmazta meg levelét Árvái Zoltán. A kézbe­sítő munkatársaink nevében is megköszönjük a sok-sok ha­sonló tartalmú levelet! Olvasószolgálatunk címe változatlan A már jól ismert 76/480-756- os vagy a 76/481-391-es tele­fonszámon, illetve a Kecske­mét, Szabadság tér l/A címen várjuk olvasóink kérdéseit, észrevételeit és közérdekű ja­vaslatait. Kilopták a földből a gyümölcsfa csemetéket Budapesti lányom férje meg­kért, hogy segítsek neki gyü­mölcsfa csemetéket vásárolni és elültetni. Természetesen készséggel álltam rendelkezé­sére. Elmentünk Kalocsára, ahol a bőséges választékból vettünk is nyolc darabot, elég magas, 400-500 forintos áron. Annak rendje s módja szerint szakszerűen elültettük, várva, hogy pár év múlva termőre fordul. Két hét sem telt el, a fáknak csak összeáskált helye maradt, ugyanis ellopták. Ke­resni nem tudjuk, mert azt megismerni nem lehet. Ezért javaslom mindazoknak, akik facsemetéket vesznek, hogy azok kérgére színes olajfesté­ket kenjenek, mert így évek múlva is azonosíthatók lesz­nek. Bognár Béla, Ordas Keservesen oldható meg a beteg gyermek szállítása Egyedül nevelem nyomorék gyermekemet, akinek ápolása nagyon sokba kerül. Kevés pénzből tartom fennt a háztar­tásom. Tanyán lakunk. Az or­voshoz szállítás igen nehéz. Kerékpárral oldom meg, de rossz útviszonyok esetén autót keli fogadnom. Nagyon sze­retnék személyautót venni. Jutalmazott hőstett A január 11-ei Petőfi Népében olvastam, hogy a rendőrfőkapi­tány nyolc solti és kalocsai rendőrt jutalomban részesített. Már kezdtem arra gondolni, ta­lán régen eltűnt nemzeti kin­cseket találtak meg, de nem er­ről volt szó. Csupán egy elkö­tött kamiont állítottak meg, amire bizony nagyon büszkék. Én úgy gondolom, a rendőr­ség életében hétköznapi dolog, hogy megtalálnak egy körözött gépjárművet. Ezért nem értem, Jégpáncél a perifériákon is A Soltiak nem fizetnek a kísérleti (?) adásért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents