Petőfi Népe, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-15 / 12. szám

1997. január 15., szerda Hazai Tükör 5. oldal Kártalanították a nyáriőrinci almáskert-tulajdonosokat (Folytatás az I. oldalról) A kártalanításra 300 millió fo­rintot különítettek el a költség- vetésből, ebből 281 millió fo­rintot az ültetvénytulajdonosok megkaptak. A fennmaradó ösz- szeg az esetleges bírósági perek alapján fizetendő további kárta­lanítások fedezetéül szolgál. Erre valószínűleg nem kerül sor, hiszen a kifizetés feltétele volt annak a szerződésnek az aláírása, amelynek egyik pontja szerint a tulajdonosok eleve lemondtak arról, hogy bíróság­hoz forduljanak, ám az igazgató úgy véli, hogy jogi kiskaput mindig talál, aki akar. Ha a „maradékra” mégsem lesz igény, akkor az visszakerül a költségvetésbe. A nyárlőrinci ültetvénytulaj­donosok képviselője, Mák Já­nos elmondta: a károsultak túl­nyomó többsége elégedett a ki­fizetett összeggel, bár egyelőre még nem tudják, hogy ebből a pénzből kell-e, s ha igen, mennyi személyi jövedelem- adót fizetni, miként azt sem, hogy az újratelepítéshez szük­séges szaporítóanyag ára mi­lyen mértékben emelkedik a következő évben. E bizonyta­lanságok ellenére, legalábbis tudomása szerint, senki sem fordul bírósághoz, sem további kárigény, sem a nyárlőrinci al­matermelőket ért erkölcsi kár miatt. A termelők belefáradtak ugyanis az eddigi huzavonába - fejtette ki Mák János -, szeret­nék elfelejteni a számukra nemcsak anyagi, de érzelmi megrázkódtatást is okozó, utó­lag szakmailag is megalapozat­lannak bizonyult ültetvényir­tást. Az egyenként kötött szer­ződés alapján a kertben csak gyümölcsféle lehet; néhányan az idén ősszel kajszibarack-te­lepítést terveznek, a nagy több­ség viszont változatlanul almá­val kíván foglalkozni, hiszen ehhez ért leginkább. Más gyü­mölcsféléket már az idei őszön, almát viszont a növény-egész­ségügyi zárlat miatt csak a jövő esztendő tavaszán telepíthet­nek, de a terület előkészítésére, a facsemeték megrendelésére már most gondolniuk kell. Ez utóbbira annál is inkább, hiszen az úgymond jövő évezred faj­taválasztékának - például a jo- nagold család színesebb válto­zatainak vagy a gála család tag­jainak - nagyobb mennyiségű előállítására a faiskoláknak is készülniük kell. Politikai szövetség terve Legkésőbb márciusig ki kell alakulnia az ellenzéki együttműködés stabil kere­teinek, de ma még bizonyta­lan, hogy az MDF-en és a Fi- deszen kívül mely pártok kapnak meghívót a jelenlegi kormány leváltására szövet­kező alakulatba. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz- MPP elnöke jelentette ki egy tegnapi sajtótájékoztatón, ahol érdemben nem válaszolt arra a kérdésre, hogy igazak-e a hírek a fiataldemokratáknak az MSZP-hez való közeledéséről. A politikus Lez.sák Sándor­ral, az MDF első emberével kö­zösen számolt be a két párt év­kezdő egyeztetéseinek eredmé­nyéről. Mindketten élesen bírál­ták a kormány gazdaságpoliti­káját - amelyben szerintük az ellenzéknek gyökeres fordula­tot kell kikényszerítenie -, majd azt ecsetelték, hogy a Polgári Szövetség munkacímet viselő ellenzéki csoportosulá­son belül egyelőre csak az MDF-Fidesz kapcsolat stabil. Bár csütörtökön sor kerül egy Lezsák-Giczy találkozóra is, Orbán szerint a KDNP-n belül most annyira zavaros a helyzet, hogy csak az erővonalak letisz­tulása után van értelme velük érdemi egyeztetést folytatni. Az MDNP szövetségi kilátásairól csupán annyit jegyzett meg: 1 százalék körüli támogatottsága miatt a párt egyelőre „súlyta­lan”. Lezsák hozzátette: érdek­lődéssel várják a saját utakon járó kisgazdák beígért politikai stílusváltását. (takács) 150 hamis bizonyítvány Az' eddigi ellenőrzések során több mint 150 egyetemista, il­letve főiskolás nyelvvizsga-bi­zonyítványát találták hamisnak. Az okmányhamisítási ügy fej­leményeiről Juhász Gyula, az Állami Nyelvvizsga Bizottság alelnöke tájékoztatta kedden a sajtót. Mint elmondta: a vizsgá­lat során eddig együttesen csak­nem 18 ezer dokumentumot el­lenőriztek, valamennyit az egye­temisták és főiskolások körében. Az átvilágítás azonban már nemcsak a múlt szeptemberi fel­vételi jelentkezésekhez csatolt okmányokra, hanem a korábban kiadott bizonyítványokra is ki­terjed, és ezáltal a hallgatókon kívül többek között a közalkal­mazottak széles körét is érint­heti. A vizsgálat folytatódik. Változik a támogatási rendszer (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter a támogatási rendszer ismertetésekor a konkrét összegekre nem tért ki, mivel az érintettek a jövő héten hat tájértekezleten is­merhetik meg ezeket. A mi­nisztérium megbízottai ezeken az idei szabályozórendszer változásairól is tájékoztatnak. Nagy Frigyes fontosnak tar­totta kiemelni: az idei támoga­tási rendszer alapjaiban nem új, hanem egy működő kon­cepció továbbfejlesztett válto­zata. Ennek lényeges alap­eleme, hogy azokat az áruter­melő ’’vállalkozókat segítse, akik elkötelezettjei a tisztes­séges és átlátható termelésnek. Ennek egyik feltételeként je­lölte meg, hogy a gazdálkodók tevékenységükről adatokat szolgáltassanak. Az agrártá­mogatási rendszer kiemelt célja a termelés anyagi, mű­szaki, biológiai alapjának mi­nőségi és mennyiségi fejlesz­tése. Fontosnak tartotta Nagy Frigyes az agrártermékek - mindenekelőtt a gabonafélék - piacának stabilizálását, az in­tegráció ésa termelők közötti szövetkezés ösztönzését, fej­lesztését, valamint a kedvezőt­len adottságú agrárkörzetek gondjainak enyhítését. Mind­emellett szükséges az eddigi­nél fokozottabban bevonni az agrárkamarát, az agrárképvi­seleteket, valamint a megyei területfejlesztési tanácsokat és a főbb ágazatok terméktaná­csait a különböző kérdések és gondok megoldásába. A miniszter közölte: a nem­zetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeknek megfelelően a tárca szűkíti a direkt exporttámogatásban ré­szesülő termékek körét és a támogatás összegét is. A ga­Nagy Frigyes bonapiac egyensúlyának biz­tosítása érdekében piackon- form beavatkozásokat - kész­letgyűjtés, állami készletek ér­tékesítése, raktározási költség- térítés stb. - kezdeményeznek. A piacra jutási támogatások módosítása elsősorban egy új típusú ösztönzési rendszer ki­alakítását szolgálja. Ez eleme­iben már közeledést jelent az EU gyakorlatához, illetve a WTO elveihez. A tárca továbbra is fenn­tartja az agrárberuházások tá­mogatását, amelyeknél az alapmérték általában 20 száza­lék, amihez még 5 százalékos kiegészítő támogatás igényel­hető. A kedvezőtlen adottságú térségekben a pályázatok elbí­rálásakor általában azok ré­szesülnek előnyben, akik terü­letfejlesztési, foglalkoztatási, vagy turisztikai keretből is kapnak már segítséget. Az ál­lattenyésztés fellendítése ér­dekében a nőivarú tenyészálla­tok számának növeléséhez igényelhető támogatás. A ser­téseknél a minőségi cserét is támogatják. A támogatás ösz- szege tenyészüszőknél álla­tonként 30 ezer, tenyészkoca- süldőnél 6-15 ezer, tenyész- jerkénél és kecskegidánál 6-8 ezer forint lehet. A szövetke­zetek alakítását, valamint az integrációs együttműködést is segíteni kívánják. Változik a kamattámogatási konstrukció, amelyben új szabály, hogy a támogatást a jegybanki alap­kamat százalékában állapítják meg, általában 40 százalék­ban. Kamattámogatás csak akkor igényelhető, ha a pénz­intézeti kamat nem haladja meg a 4 százalékkal növelt jegybanki alapkamatot. A négy fontos gabonafélénél - búza, kukorica, árpa, rozs - to­vábbra is érvényes a 70 száza­lékos állami hitelgarancia. Az átlagosnál gyengébb, 17 aranykorona alatti földek, földterületek hasznosítását hektáranként 2-3 ezer forinttal segítik. Kis Zoltán, az FM politikai államtitkára a tárca törvény- előkészítő munkájáról szólva jelezte, hogy több törvényter­vezet is hamarosan a Tisztelt Ház elé kerül majd. így a halá­szatról és horgászatról, az in­gatlannyilvántartásról, a bor­ról, valamint a mezőőri szol­gálatokról rendelkezők. Nagy Frigyes újságírói kér­désre válaszolva lényegesnek tartotta a nemzeti agrárprog­ram kidolgozását és az ehhez kapcsolódó törvényjavaslat elkészítését is, valamint az EU-csatlakozással kapcsolatos árnyalt tájékoztatást. Ez utóbbi szerinte azért fontos, hogy ne alakuljon ki az érin­tettekben a „csodavárás” han­gulata. Modellváltás helyett a mai gyakorlatot kellene megújítani A nyugdíjasok is nemet mondanak A pénzügyminiszter szerint elkerülhetetlen a jelenlegi nyug­díjrendszer változtatása, a tárca által javasolt vegyes finan­szírozású gyakorlat bevezetése. Nem kevesen vannak azon­ban - s a legkülönbözőbb korúak akik ezt vitatják. A nyugdíjasok érdekképvise­letei szerint semmi sem indo­kolja a jelenlegi módszerrel való szakítást: nem modellvál­tásra, hanem reformra van szükség. Ez a Nyugdíjasok Országos Szövetségében hangzott el, Budapesten. Medgyessy Péter a tegnapi társadalmi vita bevezető elő­adásában hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer átalakítása el­sősorban a jövő generációinak a sorsát befolyásolja, de érinti a mai nyugdíjasokat is. A tervezet szerint megvál­tozna például a nyugdíjemelés módszere: a jövőben fele-fele arányban a nettó keresetek növekedéséhez, illetve az inf­lációhoz igazítanák azt. - Ez a gazdasági ingadozások hatását jobban tompítaná - érvelt a miniszter, de elismerte, hogy a fellendülés időszakában az előnyökből kisebb mértékben részesülnének az idősek. Jelentős változtatást tervez a tárca az özvegyi nyugdíjak­nál is. Javaslatának lényege az, hogy elhunyt házastársa nyugdíjának bizonyos száza­lékát a sajátjával együtt meg­kaphatná az özvegy. Med­gyessy hangsúlyozta azt is, hogy a tb-járulék egyharma- dára, az új, úgynevezett tőke- fedezeti pillérbe befizetendő összeg tőkerészére az állam garanciát vállalna. Pirityi Ottó, a NYOSZ alel­nöke szerint a finanszírozási problémák miatt nem szabad eltérni a mai rendszertől, an­nak megreformálásán kellene dolgozni. A nyugdíjasok sze­rint a megoldást hosszú távon a járulékok hiánytalan behaj­tása jelentené, erre pedig az ál­lam köteles ügyelni. Gondban a KDNP. Mizsei Zsuzsa, a Kereszténydemokrata Néppárt múlt év decemberében megválasztott választmányi el­nöke azt várja, hogy a vidéki választmányok ügyében be­nyújtott kereseteket visszavon­ják a perek kezdeményezői, akik csaknem 70 küldött man­dátumát kérdőjelezik meg. A tisztázatlan helyzet Mizsei sze­rint veszélyezteti a párt cselek­vőképességét, és a perek elhú­zódása esetén meg is akadá­lyozhatják, hogy a KDNP in­duljon a legközelebbi ország- gyűlési választásokon. ORFK-MAV megáUapodás. A vasúti-közúti kereszteződé­sekben bekövetkezett balesetek száma tovább emelkedett 1996- ban. Az idén a hatékonyabb fel­lépés érdekében együttműködik a MÁV és az ORFK. Az erről szóló dokumentumot kedden írta alá Forgách László, az ORFK vezetője és Sipos István, a MÁV Rt. megbízott vezér- igazgatója. Újabb vízlépcső? A magyar és a szlovák fél újabb vízlépcső építéséről állapodott meg Esz­tergomnál - állította Illés Zol­tán kedden, újságírók előtt. A Fidesz-MPP alelnöke leszö­gezte: Bős-Nagymaros kérdé­sében a hágai bíróságnak kell döntenie. Érvényes vallomás. Hiába vonta vissza Tocsik Márta jo­gásznő még októberben tett val­lomását arra hivatkozva, hogy azt gyógyszerezett állapotban tette, a büntetőeljárási törvény szabályai szerint jegyzőköny­vezett vallomást visszavonni nem lehet, az továbbra is érté­kelhető bizonyítékként. Ezt Fá­bián János, a legfőbb ügyész helyettese nyilatkozta kedden. Drága kátyúk. A Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium a tavalyi évhez ha­sonlóan az idén is a tervezettnél jóval több pénzt kénytelen for­dítani az útburkolat kárainak helyreállítására. A tárca 1996- ban 2,7 milliárd forintot költött az útkárok rendbehozatalára. Fejlődő átkelőhelyek. A Magyarország és az Európai Unió közötti tranzitforgalom fejlesztését fogja elősegíteni az a 4,3 millió ECU-s támogatás, amelyről Medgyessy Péter pénzügyminiszter és Hans Beck, az Európai Unió nagykö­vete írt alá megállapodást. Eb­ből a pénzből fejlesztik a gyu­lai, a záhonyi, az ártándi és a rédicsi átkelőket. Bűnügyi konferencia. Elvi megegyezésre jutottak a Bel­ügyminisztériumban „A bűnö­zés, az igazságügy és a közrend nemzetközi perspektívái” című nemzetközi konferencia 1998. évi budapesti megrendezéséről. A bajai kilencek adócsalási pere március 11-én folytatódik Többen cáfolják a kényszervallatást A történet még 1994 nyarán kezdődött, tegnap pedig tár­gyalással folytatódott a Bajai Városi Bíróságon. Kilenc ba­jai polgár adócsalási ügye még tavaly került a bíróság elé, de a jelek szerint még jó ideig eltart a tárgyalássorozat. Ez alkalommal dr. Cserjés Sándor tanácsvezető bíró el­sősorban arról kívánt meg­győződni a tanúk meghallga­tása révén, hogy történt-e kényszervallatás a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányságon G. R. elsőrendű és S. J. ki­lencedrendű vádlott esetében. (G. P. ötödrendű vádlott az elmúlt alkalommal vissza­vonta erre vonatkozó vallo­mását, amikor a bíró a hamis vád következményeire fi­gyelmeztette.) Dr. Cserjés Sándor először az I. rendű vádlott két, időközben lecserélt ügyvédjét szólította a tanúk padjára. Dr. Nagy Mátyás volt védő, aki a kezdeti kihall­gatásokon jelen volt, úgy nyi­latkozott, hogy a jegyzőköny­vet felvevő Hága József rendőr őrnagy kifejezetten úriember­ként viselkedett. Dr. Sárközi István, a második volt védő el­mondta, hogy - bár ez alka­lommal nem történt ilyen - van tapasztalata a Tolna megyei ka­pitányságról, ahol nagyon hír­hedt módszereket alkalmaznak. Az elsőrendű vádlott egyébként a rendőrségen arra utalt, hogy ügyvédje tanácsa volt megta­gadni a jegyzőkönyv aláírását. A tanúként szintén beidézett Imreh Tasnád rendőr alezredes megemlítette, hogy lassan már nem tudják, miként kell megírni egy jegyzőkönyvet. A gyanúsí­tottak rendszeresen visszavon­ják - testi vagy lelki kényszerí­tésre hivatkozva - a vallomásu­kat. Ezataktika-melyetG. R. je­lenlegi ügyvédje, dr. Mészáros Sándor is megkísérelt alkal­mazni - a jelen esetben nem vált be, mert mind a volt ügyvédek, mind a beidézett négy tanú úgy nyilatkozott, hogy semmiféle kényszerítés nem történt. Ezt azért a vádlott is elismerte. Kü­lönös ellentmondásba kevere­dett viszont a kilencedrendű vádlott. S. J. már a múlt alka­lommal kimondta, hogy vele a kihallgató tiszt lelki kényszert alkalmazott. Ennél akkor is megmaradt, amikor a tanúval­lomások állítását megcáfolták. Elképzelhető, hogy helyzete így még a hamis váddal is sú­lyosbodik. Az ügyész ésa védők további tanúk - többek között a könyv- szakértő - meghallgatását in­dítványozták. Á tanácsvezető bíró helyt adott a kérésüknek, továbbá elrendelte dr. Krizsán István rendőr százados tanú­ként való megidézését. A tár- gyalást-tekintve,hogy korábbi dátumot a védőkkel nem sike­rült egyeztetni - március 11 -éré napolta el. Gál Zoltán Megroggyant az 50-es út Örkénynél a forgalom miatt Az M5-ÖS autópályán beve­zetett úthasználati díj miatt a forgalom zöme a vele párhuzamosan haladó 50- es útra terelődött. Pest me­gyében különösen négy te­lepülés - Dabas, Alsóné- medi, Táborfalva és Ör­kény - érzi meg a nagyobb megterhelést. Amint Kovács István, Ör­kény polgármestere az újság­íróknak elmondta: a telepü­lésen áthaladó úton állandó a zsúfoltság, az előzés szinte lehetetlen. Az aszfalt a nagy megterhelés miatt több he­lyen megrogyott, töredezett, ami tovább nehezíti az autók haladását. Ugyanakkor a megnövekedett forgalom fel­keltette a vállalkozói kedvet. Mind többen fordulnak az önkormányzathoz különféle szolgáltatások engedélyezte­tésére az út mentén. így élelmiszerboltok nyíltak, a helyi éttermet és presszót ki­bővítették. A polgármester megítélése szerint az autópályadíj még akkor is irreálisam magas, ha az érintett települések la­kóinak 20 százalékos ked­vezményt nyújt az AKA. A helyi lakosokat igazoló kártyákat az önkormányzat­nál lehet átvenni. Az ennek alapján kiváltott kedvezmé­nyes bérletet az autópálya-fi­zetőkapuknál ellenőrzik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents