Petőfi Népe, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-09 / 287. szám
1996. december 9., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Mérsékelt növekedés az idei vendégjárásban Nem utaztak a magyarok Valamelyest több külföldi látogatott hozzánk, és több időt töltött nálunk az év első tíz hónapjában, mint tavaly ilyenkor, mi pedig ritkábban utaztunk határainkon túlra. Ez év januárjától októberig 2,6 millió külföldi vendég fordult meg a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, ami 2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. A szállodákban, panziókban, kempingekben eltöltött éjszakák száma összesen 9,5 millió volt, 6 százalékkal több a tavalyinál. A szállodák szobái a tíz hónap átlagában 49 százalékban ’ voltak foglaltak, a tavalyi 44 százalékkal szemben. Budapesten 61, míg a magyar tenger partján csak 43 százalékos volt a telítettség. Húsz százalékkal több japán, amerikai és angol turista jött hazánkba, ezek a nációk a korábbinál több szálláshelyet vettek igénybe. Jóval kevesebb szlovén, orosz, belga és horvát érkezett. A német turisták valamivel hosszabb időt töltöttek nálunk. Az osztrák és román állampolgárok tíz százalékkal kevesebb szálláshelyet foglaltak el. A statisztika másik oldala: egy év alatt 9 százalékkal csökkent a külföldre utazó magyarok száma. Tavaszra várható a KRESZ módosítása Vita a mobiltelefonokról A KRESZ módosításáról előreláthatóan február- ban-márciusban tárgyal a kormány, és az új szabályok várhatóan a tavaszi hónapokban életbe is lépnek. A tervezett változtatásokról Gyurkovics Sándor, a közlekedési tárca államtitkára az Országos Baleset-megelőzési Bizottság hét végén Budapesten megrendezett konferenciáján elmondta: elképzelhető, hogy a vasúti átjárók fokozott veszélyességére való tekintettel 40 kilométer/órára korlátozzák az átjárók előtt a sebességet. A mobiltelefonok autóban való használatáról még folyik a vita, azt azonban valószínűleg elrendelik, hogy a kisgyermekeket gépkocsiban csak biztonsági gyermekülésben lehet szállítani. Az előírást hosszabb türelmi idő után kérik számon. A segédmotor-kerékpárosok számára is várhatók változások. Az egészen kis köbcentis „szitakötőket” vezetőknek a lakott területen valószínűleg nem kell bukósisakot viselniük, ám a többi típusnál feltehetően előírják a használatát. A KRESZ szerint jelenleg csak az országutakon kell bukósisakban vezetni, holott a balesetek túlnyomó többsége lakott területeken történik. A KHVM és a Belügyminisztérium a kerékpárutaknál olyan új forgalomirányító fényjelzés bevezetését tervezi, amely a kerékpárosokat és a gyalogosokat együttesen engedné át az úttesten. A végzet teherautója. Szombaton kora délután Pécs- Somogyon, a Kőbánya és a Somogy utca sarkán lévő családi házba belerohant egy pótkocsis teherautó. Meghalt a lakásban tartózkodó özv. Németh Imréné és ötéves unokája, Dávid. A sofőrt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Nemcsak a ház, hanem a lakás belső falait is ledöntötte a súlyos járműszerelvény, amely téglát szállított. Talán egy új családi otthonhoz. fotó: feb/müller andrea Az alapszerződésekről. A hazánk és a szomszédos országok között létrejött alapszerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai - jelentette ki egy tegnapi tanácskozáson Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Hozzátette: a szerződések alapvető célja, hogy megteremtsék a bizalomnak azt a minimumát, amellyel rendezni lehet a kisebbségi kérdéseket. Elhunyt Pethő Tibor. Életének 79. évében, szombaton váratlanul elhunyt Pethő Tibor, a Magyar Nemzet Szerkesztőbizottságának elnöke. Hosszú pályája során kisebb-nagyobb megszakításokkal hű maradt az édesapja, Pethő Sándor alapította Magyar Nemzethez. Temetéséről később intézkednek. Díjátadás. Nyíri Tamás-díjat nyújtott át Dabóci Mária filozófusnak, a Nemzetközi Maritain Társaság tagjának és Weissmahr Béla filozófusnak, a Szegedi Hittudományi és a Müncheni Filozófiai Főiskola tanárának Magyar Bálint kultuszminiszter. A díjat azok kapják, akik a hívők és nem hívők közötti párbeszédet előmozdítják. MIÉP-tanácskozás. Ismét Csurka Istvánt választották a MIÉP elnökévé a párt hétvégi V. országos gyűlésén. Megbízatása két évre szól. A régi-új elnök a párt szövetségi politikájáról kifejtette: a KDNP-vei - ha Giczy György marad a vezetője -, a Kisgazdapárttal és az MDF-fel keresnek majd kapcsolatot. Az obsitra érett bankó legrégibb forgalomban levő papírpénzünk: a forinttal egyidejűleg, 1946-ban jelent meg. Címoldalát Horváth Endre tervezte és metszette, hátoldalára pedig Nagy Zoltán „tette át” rézmetszetben Lotz Károly Menekülés a közelgő vihar elől című festményét. Persze a legelső 100-asok- ból eredeti példány csak gyűjtőknél lehet. A papírpénzek élettartama ugyanis meglehetősen rövid; a forgalomtól függően általában 2-3 év alatt elrongyolódnak. Hogy kinek tetszik, kinek nem, az ízlés dolga - mondják a banki szakemberek, s hozzáteszik: kereken fél évszázados múltja azonban a bankók családjában matuzsálemi kornak számít. Amint az is ritkaság, hogy hármas társbérletben él: a több millió piroshasú mellett két különböző fémpénz is „forog” 100-as címlettel. Rövid hazai bankóleltárt készítve: újabb pénzcserét nem terveznek, az 500, az 1000 és az 5000 forintosnak hosszú jövőt jósolnak a Magyar Nemzeti Bankban. A tízezer forintost pedig a jövő év első felére ígérik. Előkészületben van a papír 200 forintos is. (deregán) Jövőre forgalomba kerül a tízezres, már tervezik a 200 forintost is Védett korban a százas bankó Kivonják a forgalomból a papír 100-asokat - jelentette be a Nemzeti Bank, de még nem kell búcsúznunk a „piroshasútól”, mert csak 1998. december 31-én vonul nyugdíjba. Az idősebbeknek igazán szívükhöz nőtt pedig, mindig rá vágytak. Matuzsálemi korúak a bankók családjában. FOTÓ: kalli s Százhat év. Csak a pártok feletti együttműködés lehet alkalmas arra, hogy felvegye a küzdelmet hazánk mai legfőbb problémája, a társadalom szétszakadása ellen -jelentette ki Kapolyi László, a 106 éves Szociáldemokrata Párt elnöke. A kecskeméti sortűz körülményei további vizsgálatra szorulnak Mint arról lapunk szombati számában hírt adtunk, a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának tavaly júniusban hozott ítéletét az 1956-os kecskeméti sortűz perben. A Legfelsőbb Bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította az ügy elbírálására jelenleg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot, a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsát. Mint ismeretes, az első fokon eljáró bíróság az első és a másodrendű vádlottakat két-két évi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság a pótnyomozás elrendelésére vonatkozó végzésének indoklásakor hivatkozott az Alkotmánybíróság határozatára, amely alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvényt. Egyben rámutat a Genfi Egyezmény 3. cikkében rögzítettekre, miszerint nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetén mindegyik fél köteles azokat a személyeket, akik az ellenségeskedésekben nem vesznek közvetlenül részt, bármely hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásmódban részesíteni. A Legfelsőbb Bíróság rámutat: a rendelkezésre álló adatokból nem tisztázható egyértelműen, hogy az ügy sértettjei részesei voltak-e bármilyen ellenségeskedésnek, avagy a forradalmi cselekményekben részt nem vevő polgári lakosok voltak. A megalapozott döntéshez szükséges a forradalom és szabadságharc 1956. október 23. és október 27. közötti harci cselekményei kronológiájának rögzítése. Mert a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ebből lehet csupán megállapítani, hogy a forradalom fegyveres erői - az adott esetben október 27-én - felelős parancsnokság alatt állottak-e; ellenőrzést gyakoroltak-e az ország területének egy része felett, és ennek során folyamatos, összehangolt ■ tevékenységet fejtettek-e ki. Kevesebb segély, több állás Az állam állja a fiatalok továbbképzésének költségeit A rendszerváltás óta hazánkban 1,4 millió munkahely szűnt meg. Ennek talán legnagyobb vesztesei azok az iskolákból kikerülő fiatalok, akik nem találnak állást. Helyzetük tulajdonképpen a legsiralmasabb az országban. Munkanélküli járulékra nem jogosultak, ráadásul az idén a pályakezdési segélytől is elestek. Az ő kilátásaikról, elhelyezkedési esélyeikről, reményeikről nyilatkozott lapunknak Kiss Péter munkaügyi miniszter.- Jövőre végre megindul a gazdásági növekedés, s a tervezett 3 százalékos teljesítménytöbblet egyben biztosíték lehet arra, hogy javulnak az elhelyezkedési lehetőségek - mondja a miniszter. - Ezt támasztja alá az is, hogy az idén, hat év óta először, megállt a munkahelyek számának drasztikus csökkenése. Valamelyest enyhül tehát a munkanélküliség szorítása, így javulnak a fiatalok munkába állásának esélyei is. Jó példa erre a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő Békés megye, ahol az állástalan fiatalok 50 százalékának az, idén már sikerült elhelyezkednie. A munkanélküli pályakezdők segélyezési rendszere nem vált be, hiszen annak lejártát követően sem tudtak elhelyezkedni. Ezért a kormány a jövőben a segélyeknél jóval nagyobb összeget fordít a fiatalok elhelyezkedési esélyeit növelő egyéb támogatásokra. Egyfelől állja a fiatalok ingyenes továbbképzését, másfelől a kezdőket foglalkoztató munkaadóktól átvállalja a pályakezdők munkabérének kifizetését. Az a tapasztalat, hogy akik az iskola befejezése után egy évet dolgoznak, azoknak nyolcvan százaléka megragad a munkahelyen. (újvári) PANNON ▼ ▼▼▼▼ Az élvonal. GSM Ön mennyiért állna fel?
