Petőfi Népe, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

Nádfedeles csárda, pártás lányok a Foodapesten Kisvárda átlépte a Duna vonalát Nádfedeles kis csárda csalo­gat. Meghitt sziget a kiállítási ötletek rengetegében. Ringó szoknyás, pártás lányok sü- rögnek-forognak a vendégek körül. A VARDA-DRINK Rész­vénytársaság italait kínálijat- ják. Szinte várom, mikor ugrik elő egy pusztai betyár a foko­sával. De helyette Szilágyi Lászlóval, a kisvárdai szesz­ipari cég vezérigazgatójával találom magam szemben.- Fölvállaltuk a vidéki pálinka­főző hagyományokat, az igazi értékek megőrzését - mondja Szilágyi László. - A csárda a törekvéseinket jelképezi. Beleillik a stílusunkba, ezért jelentünk meg így itt, a Foodapesten. Mi Szatmárban vesszük a gyümöl­csöt és ott főzünk belőle a ha­gyományaink szerint valódi pá­linkát. És képletesen szólva, megkínáljuk vele az egész or­szágot.- Itt, a nemzetközi kiállításon és vásáron vitathatatlan a sike­rük. Milyen a VÁRDA-DRINK- termékek fogadtatása az or­szágban?- Mindenütt teret tudunk nyerni a specialitásainkkal: a Szatmári szilvapálinkával, a kör­tével, a Várda keserűvel s a többivel. Ha a konkurenciától csípünk el piacot, annak is örü­lünk, de az igazi öröm az, ami­kor a nagyközönség rájön: a fe­ketepiacon olcsón megvehető „italoknál” sokkal érdemesebb a valamivel drágább, de valódi, el­lenőrzött minőségű termékeket fogyasztani. Vagyis a feketepiac harmincszázalékos részesedé­sének csökkentése is a céljaink közé tartozik.- Az ország egyik legna­gyobb szeszipari vállalkozása­ként mire törekednek még?- Fő célunk, hogy újra elfo­gadtassuk az eredeti, magyaros ízeket, a valódi magyar pálinká­kat. S újabb piacokat akarunk Szilágyi László szerezni. Azt hiszem, okkal bí­zunk a szakmai hagyománya­inkban. Már átléptük a Duna vonalát a nyugati országrészek felé haladva az értékesítési há­lózat építésében. Hogy úgy mondjam, bevettük Veszprém várát is. Budapesten és a Du­nántúlon vár még ránk sok piaci munka.- Milyen a valódi szatmári szilva?- Az utánozhatatlan íz- és il­lategyüttesét egzakt módon nem lehet meghatározni. Panyolai szilvából főzzük lehetőleg. Eh­hez kell a 70 éves likőrmeste­rünk tudása. Ő kulcsfigura. Az érzékszervei aranyat érnek. A szilva és ő együtt teszik igazzá szlogenünket: Ahol a gyümölcs lelkét itallá varázsolják. A VÁRDA-DRINK egyébként az italaink mellett szeretné elfogad­tatni hitvallásunkat is a fogyasz­tókkal: Ne az italt találják meg elsőként és az alakítson ki ben­nük egy hangulatot, hanem a hangulathoz találják meg az italt. És fogyasszák jóízűen, mértékkel! A VÁRDA-DRINK Rt. jövőre lesz 75 éves. Tisztán magyar tulajdonban van. A Szabolcsi Gazdák Szeszfinomító Szövet­kezetét, a jogelődöt 1922-ben alapították. Az évtizedek alatt összecsukott, nagy-nagy hor­dónyi szakmai tudást céltudato­san örökítik át a fiatalabb nem­zedékre.- Mit visz haza a Foodapest- ről Kisvárdára?- A partnerek, érdeklődők gratulációin kívül ötleteket is. Többen megkérdezték például: az alma hazájában élünk, van-e almapálinkánk? Nincs. De a fej­lesztőink feladata mostantól a 'jellegzetesen, egyedien szatmári almapálinka kialakítása - avat be terveikbe Szilágyi László, a kisvárdai VÁRDA-DRINK Rész­vénytársaság vezérigazgatója. Fölfelé a lejtőn a jövő évben? Gazdacentrum Szolnokon flamand segítséggel A flamand és a magyar kor­mány megállapodása alapján mezőgazdasági központot ala­kítanak ki Szolnokon. A há­roméves program keretében el­készülő bázis a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetsége, valamint a Szolnok Megyei Gazdák Beszerző és Értékesítő Szövetkezete tagjai­nak nyújt majd segítséget. A beruházáshoz a flamand kor­mány 22 millió belga frank tá­mogatást nyújt. Ezt a pénzt pá­lyázat útján nyerte el a két Szolnok megyei szövetkezet. Az anyagiakon túl az Alge- meen Boren Syndikaat flamand gazdaszövetség szakmai ta­pasztalataival is hozzájárul a terv sikeréhez. A szolnoki ön- kormányzat segítő szándékát Jelzi, hogy egy volt városi isko­laépület egy részét 25 éves használatra ellenszolgáltatás nélkül bocsátotta a gazdaszer­vezetek rendelkezésére. A példa értékű, az egykori Han­gya Szövetkezet modem kori változatának megfelelő szol­noki gazdacentrum alapvetően információkkal segíti majd a termelőket. Emellett közreműködik ab­ban is, hogy a gazdák terméke­iket - a lánckereskedelem kiik­tatásával - közvetlenül juttas­sák el a fogyasztókhoz. Az iparosok tiltakozása Az Ipartestületek . Országos Szövetsége tiltakozik a Pénz­ügyminisztérium által tervezett, az önálló tevékenységet foly­tató magánszemélyek jövede­lemadó-bevallásának kiegészí­tésére vonatkozó irányelve el­len. A szervezet elnöksége sze­rint ez a módszer nem alkalmas az egyenlő közteherviselés megvalósítására. A szervezet szerint a PM ál­tal meghatározott szakmánkénti és területenkénti értékhatárok nem elég finomak ahhoz, hogy kifejezzék a jövedelmek közöt­ti valóságos különbségeket. Ugyanakkor a rendelkezés kü­lönbséget tesz a társaságok és az egyéni vállalkozók között, holott az 1997-től érvényes vál­lalkozói adó célja ezzel ellenté­tes. Az irányelv szerint ugyanis nem az összes állampolgárnál vizsgálják, hogy jövedelmük fedezetet nyújt-e életvitelükre, hanem csak egyes rétegeknél. Az IPOSZ hangsúlyozza: a feketegazdaság felszámolására vonatkozó lépéseket támogatja, de a látszatintézkedések ellen tiltakozik. Mezőgazdasági összeírás Reprezentatív felmérést készít decemberben a mezőgazdaság­gal foglalkozó mintegy 1,2 mil­lió egyéni gazdaság tevékeny­ségéről a Központi Statisztikai Hivatal. December 1-16. között a kérdezőbiztosok személyesen keresik fel a gazdálkodókat és megkérdezik őket állatállomá­nyukról, ez évi növényi és ker­tészeti eredményeikről, vala­mint gép- és eszközállomá­nyukról. A közepes és nagyobb gazdaságoknál tudakozódnak a vágóállat- és állatitermék-ter- melésről, gyümölcs- és szőlőte­lepítésről, valamint a főbb me­zőgazdasági termékek felhasz­nálásáról. A gyűjtött adatokat a KSH kizárólag statisztikai célokra használja fel, az egyéni infor­mációk a törvényi előírásoknak megfelelően szigorúan titko­sak, azokhoz senki sem férhet hozzá. Az összeírás az ország 743 települését és 60 ezer gaz­daságot érint. Megbolondulnak I a számítógépek? | Világgazdasági válságot | okozhat egyes jóslatok szerint 1 az,hogy 1999.december31-én ( éjfélkor a világon rengeteg I számítógép „megbolondul­sz hat” az évszámozás miatt. A | problémát az okozza, hogy a J I hetvenes-nyolcvanas években 1 Í a számítógépes programok írói I memóriatakarékossági okok­ból kétjegyűre kurtították az aktuális évszámokat a gépek- § I ben. Ez nem is okoz gondot 1 egészen 2000-ig, amikor is 00- I ra váltanak a komputerek, s ez | I végzetes hibához vezethet. Egymilliárd felett :: A Quaestor Pénzügyi Csoport I július óta jegyezhető QIK köt- I vényéből eddig egymilliárd 150 millió forint értékben vá­jj sároltak. A kötvény hozama 3 százalékponttal magasabb az állam által kibocsátott érték­papírokénál. 50 millió dolláros szerződés 1997-re I A finn NOKIA Telecommoni- I catations és a Pannon GSM megállapodást kötött arról, I hogy meghosszabbítja a GSM I berendezések szállítására kö­tött hosszú távú keretmegálla- I podását. Az új szerződés sze­rint 1997-ben a NOKIA több j; mint 50 millió USA-dollár ér­tékű GSM hálózati berende­zést szállít a társaságnak. s Papírhatalommá akar válni Kína I Kína, amely több mint kétezer éve találta fel a papírt, a nem­zetközi együttműködésre ala- I pozva papímagyhatalommá kíván válni, 2010-ig megkét- I szerezve jelenlegi termelését. Évi 22 millió tonnás termelé­sével az ázsiai ország ma a vi­li lág harmadik papírgyártója, de az egy főre jutó évi 21 kilo- I gramm papírfelhasználás még ' a világátlag felét sem éri el. A tejágazat gondjai Mintegy 5-7 milliárd forint f támogatásra lenne szüksége a 1 tejágazatnak a jövő évi talpon 1 maradáshoz. Ez a Tej Termék- 1 tanács vezetőinek sajtótájé- 1 koztatóján hangzott el a na- I pókban. Hiányolták a nemzeti I agrárprogramot. Szerkeszti) A. Tóth Sándor Immár több mint ígéret - tényszerű bejelentés, hogy 1997-ben megáll a reálbérek csökkenése. Medgyessy Péter a jövő évi költ­ségvetés tárgyalásakor közölte ezt az Országgyűléssel, s az ál­lamháztartás jövő évi bevételi-kiadási terveit már ennek jegyé­ben állította össze a pénzügyi tárca. Adottak-e a feltételek ahhoz, hogy gazdaságunk meginduljon fölfelé a lejtőn? - kérdeztük Szabó Sándornét, a Gazdaság- kutató Rt. kutatásvezetőjét.- Hosszú idő óta most először vág lényegében egybe a kor­mány és a különböző gazdasági kutatóintézetek prognózisa - mondja a kutató. A pénzügyi tárca számításai szerint a január­ban életbe lépő új személyijöve­delemadó-rendszer következté­ben a nettó és a bruttó bérek azo­nos mértékben növekednek 1997-ben. Ennek alapján jövőre 20-23 százalék körüli bruttó át­lagos keresetnövekedés várható a gazdálkodói szférában. Ebből a vállalkozók 25, a költségvetési területen foglalkoztatottak 17 százalékkal részesedhetnek.-Reális a pénzügyminiszter által bejelentett cél?- Tény, hogy a rendszerváltás óta eltelt hat évben - a választás évét leszámítva - csökkentek a reálbérek. Idén például 95,0 szá­zaléka lesz a reálbér az előző évinek. Ennek tükrében a jövő évi értéktartás fordulatot, de nem irreális célt jelent.- 5 hogyan alakul a lakosság fogyasztása?- 1995-ben 5-6,1996-ban 3-4 százalékos volt a fogasztáscsök- kenés. A mi számításaink és a kormány előrejelzése azonban itt is egybevág: várható a fo­gyasztás visszaesésének megál­lítása. Szalóky Eszter Az OPEC-nél marad a termelési plafon A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) minisz­terei csütörtökön úgy döntöttek, hogy 1997 júniusáig érvényben marad az egy napon kitermel­hető olajmennyiség felső határ­értéke: a szervezet tagországai összesen ezentúl is naponta ma­ximum 25,03 millió hordónyi olajat hozhatnak felszínre. A kvótát idén júniusban emelték erre a szintre. Irak 1,2 millió hor­dós kvótát kap naponta, s 800 ez­ret exportálhat. Ázsia fenyegeti Európát az autópiacokon Óriási kapacitásaik állandó pi­acbővítésre kényszerítik az ázsiai autógyártókat. Az újabb piacokért folyó versenyben az olyan gyengélkedő európai cé­gek húzhatják a rövidebbet, mint a francia Renault, Peugeot vagy az olasz Fiat - áll az Economist Intelligence Unit elemzésében. A Reuter ismertetése szerint túl optimisták voltak az ázsiai autóeladási prognózisok, ezek adatait lefelé kellett módosítani. 2000-re az ázsiai és a csendes­óceáni térség gyártókapacitása- a teherautókat is beleértve- éves szinten 13,8 millióra nő, míg a helyi piac várhatóan csak 7,5 millió gépjárműre lesz vevő. A felesleg valószínűleg Észak- Amerika és Európa autópiaca felé veszi az irányt - véli az EIU társszerkesztője, Graeme Max- ton. A Renault, a Peugeot és a Fiat valószínűleg megszenvedi ezt, mivel mindhárom cég világ- viszonylatban drága termelési költségű országban termel, ráa­dásul olyanban, amelynek autó­piaca lassan bővül és a vállalat túlságosan függ a belső kereslet­től. Maxton Észak-Amerikát ugyanakkor kevésbé érzi fenye- getettnek az ázsiai autók gyen­gébb minősége miatt. Az ázsiai-Csendes-óceáni térség - Pakisztántól Indoné­ziáig - az idén 3 millió személy­autóra vevő, 2005-ben 5,2 mil­liót szív fel. Ez éves szinten 6,4 százalékos piacbővülés, ami triplája a fejlett országok várható autópiac-bővülésének, mégis elmarad számos gyártó várako­zásaitól, azokétól, akik 2005-re 10 milliós piacra számítottak. Három kulcsfontosságú ország­ban - Kínában, Dél-Koreában és Tajvanon - a vártnál lassúbb a piacbővülés különféle gondok, egyebek között az infláció miatt. A gyártásban ugyanakkor Dél- Korea uralkodik majd a követ­kező tíz évben, 2005-ben már 3,5 millió gépjárművet fog gyártani, a térség össztermelésének közel az egyharmadát adva. Csakhogy a belföldi szükségletnél több mint 3 millióval nagyobb lesz a termelőkapacitása már 2000-re. Hasonló jelenség tapasztalható majd Indiában, amely 1,2 milli­óval gyárthat majd többet saját piaci felvevőképességénél. Jochen Bordiert német mezőgazdasági és élelmiszer­ipari miniszter aratás előtt kipróbált egy John Deere-t. A nagy teljesítményre képes gép Magyarországon is ismert a jó teljesítőképességéről.

Next

/
Thumbnails
Contents