Petőfi Népe, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-11 / 289. szám
4. oldal Adómelléklet 1996. december 11., szerda A rendszer új eleme az adó jellegű egészségügyi hozzájárulás A társadalombiztosítási szabályok 1997-es változásai A járulékrendszer átalakítása szinte minden adózónak többletterheket jelent 1997-től megkezdődik annak a zárt társadalombiztosítási rendszernek a kiépítése, amelyben - az Adókódex szakírói szerint - mind az állampolgárok, mind az egészségügyi intézmények biztonsága nagyobb lesz a jelenlegihez képest. Vitathatatlan, hogy azok számára, akiknek eddig sikerült kivonni magukat a közteherviselés alól, nemcsak az újonnan bevezetett egészségügyi hozzájárulás, hanem a 39 százalékra csökkentett társadalombiztosítási járulék megfizetése is többletterhet jelent a jövő évtől, ez azonban az adott körülmények között elengedhetetlen. Nem tartható ugyanis az a helyzet, hogy miközben a bérbŐl-fizetésből élők csupán a 69 százalékát alkotják az aktív népességnek, ők teljesítik a társadalombiztosítási járulékfizetés 90 százalékát. Januártól lényegesen bővül azoknak a kifizetéseknek és juttatásoknak a köre, amelyek után társadalombiztosítási - nyugdíj- és egészségbiztosítási - járulékot kell fizetni. A járulékalap a biztosítottaknál nagyjában-egészében azonos az adóköteles jövedelemmel. A járulékalap Adóköteles jövedelemnek az szja-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységekből származó, valamint egyéb jogcímen szerzett bevételnek az adóelőleg-számításnál figyelembe vett része, és a jövedelemadó-törvény 69. paragrafusa szerinti természetbeni juttatás számít. Ide tartozik többek között a kifizető által harmadik személlyel kötött , lízingszerződés alapján megszerzett és a magánszemély használatába adott olyan vagyontárgy is, amelyek később a magánszemély maradványértéken vásárol meg. Beleszámít a járulékalapba a kifizető által adott ajándék, ideértve a reprezentáció címén adott terméket és szolgáltatást is, kivéve az adómentesnek minősített eseteket. Járulékköteles a kifizető, mint szerződő által kötött olyan biztosítás díja is, amelynek kedvezményezettje a szerződésben név szerint meg nem nevezett magánszemély. Ugyancsak járulékköteles lesz az osztalék 27 százalékos adóval terhelt része is. Nem kell járulékot fizetni viszont a lakásépítéshez vagy -vásárláshoz nyújtott munkáltatói támogatás után, és a cég által a munkavállaló javára az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg - de legfeljebb havi 20 ezer forint - után. Természetesen nem vonatkozik a tb-járulék- fizetési kötelezettség például a bérbeadással összefüggésben történő kifizetésekre, illetve a tőkejövedelmekre abban az esetben, ha e jövedelmek nem a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben kerülnek kifizetésre. Továbbra is járulékmentes marad a természetben nyújtott étkeztetés vagy a kizárólag fogyasztásra kész ételek vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalványok értékéből az szja-mentes rész. Nem kell tb-járulékot fizetni ezután sem a valódi művészeti értéket képviselő szerzői díjak meghatározott köre után sem. A jövőben biztosítottnak minősül viszont a bedolgozó, a megbízási, vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, az alapítvány, társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, a társasházközösség, az egyesület, a köztestület, a közhasznú társaság, a kamara, a biztosítási ön- kormányzat, a gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, választott bíróság bírája, továbbá a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője, tisztségviselője és a társadalmi megbízatású polgármester is. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a kifizetett díjazás összegétől függetlenül fennáll az említett személyek biztosítási jogviszonya, és így járulékfizetési kötelezettségük is. A járulék mértéke A korábbi 42,5 százalékról 39 százalékra mérséklődik a munkáltatók által fizetendő tb-já- rulék mértéke 1997-től. Ebből 24 százalék a nyugdíjak, 15 százalék pedig az egészségügyi ellátások fedezetéül szolgál. Ez utóbbi 11,5:3,5 arányban megoszlik a természetbeni, illetve a pénzbeli ellátások között. A 11,5 százalékot általában a munkáltató - a megbízó - fizeti be, de azokat is terheli, akiknek más forrásból - például lakásbérbeadásból - származó, adóköteles jövedelmük van. A kötelezettség alapja a tényleges adóköteles jövedelem, de legalább a mindenkori minimálbér. Az új törvény lényegesen leszűkíti azok körét, akik eddig úgynevezett kiegészítő tevékenységet végeztek, s ennek alapján könnyítéseket, kedvezményeket élveztek. Többes jogviszonyok Jövőre már csak a nyugdíja mellett egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás tagja végezhet tb-fizetés szempontjából olyan kedvezményes kiegészítő tevékenységet, amelyet továbbra is csak a 10 százalékos mértékű, baleseti járulékfizetési kötelezettség terheli. Minden más esetben a többes jogviszonyok esetén az egyéni illetve társas vállalkozást fő foglalkozás keretében folytatókra vonatkozó járulékfizetési szabályozást kell alkalmazni a munkaviszony mellett vállalkozókra is. A munkaviszony mellett egyéni vállalkozást folytató személy esetében tehát a következőképpen alakul a járulékfizetés: a) A munkaviszonyból származó szja-köteles jövedelem alapján a munkáltató megfizeti a 39 százalékos tb-járulékot, az egyén pedig a 10 százalékot az új felső határig, havi 99 000 forintig. (A 10 százalékos járulék megoszlik 6 százalék nyugdíj- és 4 százalék egészségbiztosítási járulékra.) b) Egyéni vállalkozásában az egyén a vállalkozásból származó jövedelme után, de legalább a mindenkori minimálbér alapján ugyancsak megfizeti a 39 százalékos tb-járulékot. (Ez az szja illetve a társasági adó szempontjából természetesen költség!) Az egyéni járulék fizetésénél figyelembe kell venni a főmunkaviszonyban már kifizetett 10 százalékos járulékot úgy, hogy az egyéni vállalkozásnál csak akkor kell ismét megfizetni a 4 százalékos egészségbiztosítást, ha a munkaviszony nem éri el a heti 36 órát. A 6 százalékos nyugdíjjárulékot pedig csak addig kell megfizetni, amíg az egyén havi, szja- köteles, munkaviszonyból és vállalkozásból származó együttes jövedelme el nem éri a 99 000 forintot, illetve az éves jövedelme az 1 204 500 forintot. A törvényi szabályozás arra is kitér, hogy mi legyen az új eljárás a nyugdíjalap kiszámításakor. Eszerint az 1996. december 31-ét követően elért, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmeket, kereseteket havi 99 000 forint összeghatárig együttesen kell majd figyelembe venni. Az egyéni járulékfizetés szabályainak változása 1997.január 1-től változik az egyéni (10 százalékos) járulékfizetés felső határa is. Az 1992. óta változatlan, havi 75 000 (napi 2500) forint összeghatár havi 99 000 (napi 3300) forintra növekszik. A nyugdíjalap-számítás változása Jövőre már 10 év átlagkeresete alapján kerül sor a nyugellátás meghatározására. Változnak az úgynevezett valorizációs szorzószámok is. Az 1988-ban elért keresetet 3,651-gyei kell szorozni, az 1989-ben elértet 3,123-mal, az 1990-ben elért keresetet 2,568-cal, az 1991- ben elértet 2,046-tal, az 1992-es keresetet 1,687-tel, az 1993-as év keresetét 1,433-mal kell szorozni, s az ellátást 1998. január 1. és 1996. december 31. közötti bérekből kell megállapítani. Módosul az úgynevezett degresszív nyugdíjalap-számítás szabályozása is. 1997. január 1-jétől a jelenlegi 25 000 forint helyett 30 000 forintra nő a havi átlagkeresetnek az a része, ameddig a jövedelem 100 százaléka képezi a nyugdíj alapját. Az egészségügyi hozzájárulás A jövőre hatályos törvény új, adó jellegű kötelezettséget vezet be, egészségügyi hozzájárulás címén, amely a munkáltatót/kifizetőt terheli a társadalombiztosítási járulékon felül. 1997.január 1-jétől a munkáltató/kifizető az általa munkavégzésre, közreműködésre, ügyellátásra, vagy munkával elérhető eredmény létrehozására irányuló szerződés (megállapodás) alapján foglalkoztatott személy után havi 1800 (napi 60) forint összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. A törvény eredeti szövegezése szerint a kifizető a vele tagsági jogviszonyban álló személy után is köteles megfizetni ezt az összeget, ám a Pénzügyminisztérium ígértet tett arra, hogy a rendelkezés hatályba lépése előtt még korrigálja e kitételt. így például a mezőgazdasági szövetkezeteknek nem kell majd minden tagjuk után egészségügyi hozzájárulást fizetniük, ha azok egyébként nem közreműködnek személyesen a szövetkezet munkájában. Az egészségügyi hozzájárulást az egyéni vállalkozóknak is meg kell fizetniük saját maguk után is, kivéve ha e tevékenységüket főfoglalkozás mellett végzik. Ilyenkor - ha a főfoglalkozásuk szerinti jogviszonyban a foglalkoztatásuk eléri a heti 36 órát, illetve bérük a minimálbért -, akkor a vállalkozási tevékenységük után nem kell újra megfizetni a havi 1800 forintot. Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni arra az időtartamra sem, amikor a foglalkoztatott- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;- gyermekgondozási segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, kivéve ha az ellátás folyósítása alatt munkát végez;- háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadságon van;- sorkatonai/polgári szolgálatot teljesít;- fogva tartott, A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő, illetve a szociálisan rászoruló személyek után a települési önkormányzat köteles megfizetni az egészségügyi hozzájárulást. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők után a havi 1800 forint 75 százalékát a Munkaerő-piaci Alap, 25 százalékát a települési önkormányzat fizeti. A szociálisan rászorulók esetében a havi 1800 forint l/3:2/3-ad arányban oszlik meg a települési önkormányzat és a központi költségvetés között. A társadalmi szolidaritás elve alapján mentesül az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól:- az öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban;- ideiglenes vagy állandó özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban;- nemzeti gondozási díjban/pótlékban;- bányászati keresetkiegészítésben;-rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban;- hadigondozotti ellátásban részesülő;- felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár;- kiskorú magyar állampolgár;- személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben élő személy, kivéve ha nem magyar állampolgár;- hajléktalan, és szociális rászorultságát a tartózkodási helye szerint illetékes polgármester megállapította. Kompenzálás A módosítások csak az 50 000 forint bruttó átlagbérnél többet kereső munkavállalók esetében jelentenek tb-teher-csökkenést a munkáltatóknak. Az ez alatti átlagbérrel gazdálkodók és költségvetési szervek bizonyos többletterhekkel kell, hogy számoljanak. Ezek kompenzálására a központi költségvetés 800 millió forintot, a Munkaerő-piaci Alap 1,5 milliárd forintot különít el. A hozzájutás feltétel- rendszerét, paramétereit a Munkaerő-piaci Alap a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel közösen alakítja ki. Megállapodás 1997 januárjától a Magyarországon élő, nem biztosított magyar állampolgár - például őstermelő, szellemi szabadfoglalkozású - kizárólag a nyugdíjra jogosító szolgálati időre köthet külön szerződést a társadalombiztosítási szervekkel, egészségügyi ellátásra nem. Esetükben a járulék mértéke 35 százalék, a járulékalap alsó határa a minimálbér, felső határa havi 99 000 forint. E két szélső érték között az egyén maga döntheti el, mekkora összeg után fizet járulékot, illetve kap majd nyugdíjat. Egészségügyi szolgáltatásra a jövő évtől kezdve csak azok a külföldiek köthetnek külön megállapodást a társadalombiztosítási szervek- ■ kel, akik Magyarországon valamilyen tevékenységet folytatnak (pl. diplomáciai testületek tagjai, diákok, alkalmazottak). Esetükben is emelkedett az egészségügyi szolgáltatás havi tarifája. A Magyarországon dolgozó, vállalkozó vagy diplomáciai szolgálatot teljesítő külföldinek havi 7200 forintot, a vele élő gyermekek és házastárs után személyenként havi 3200 forintot, a tanulmányait itt folytató külföldi diáknak pedig havi 4000 forintot kell fizetnie. Ezentúl a külön megállapodásban rögzített egészségügyi szolgáltatás a sürgősségi eseteket kivéve nem az első perctől kezdve jár, hanem csak legalább hathavi járulékfizetést követően vehető igénybe. Őstermelők tb-kötelezettsége 1997-től a kötelező tb nem terjed ki a mező- számára sem ad teljes járulékmentességet, gazdasági őstermelőkre. Ezt a fogalmat az idén természetbeni egészségügyi ellátásuk fejében a tb-törvény sem használta, eddig a mezőgaz- ugyanis adóköteles jövedelmük után 11,5 szá- dasági kistermelők jövedelme évi 36 ezer fo- zalékos egészségbiztosítási járulékot és - ha rintot meghaladó adóalap esetén volt tb-köte- más biztosítotti jogviszonyuk nincsen - havi les. 1800 forint egészségügyi hozzájárulást kell fiA változás a mezőgazdasági őstermelők zetniük. Szerzői jogdíjak 1997-től a kötelező nyugdíjbiztosítás kiterjed a szerzői jogdíjakra is. Ezentúl a kifizetőt 24 százalékos, a jogdíjban részesülőt pedig 6 százalékos járulék-fizetési kötelezettség terheli. Az egyéni járulékfizetési plafont ebben a esetben is alkalmazni kell, tehát a 6 százalékot csupán az évi 1 204 500 forint jövedelem eléréséig kell megfizetni. A szerzői jogdíjak járulékoltatásáért ellenszolgáltatás is jár: a nyugdíjjárulék fizetésénél figyelembe vett jövedelem beleszámít a majdani nyugdíjalapba. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alól számos kivétel van. Nem kell megfizetni a járulékot például a felhasználói szerződés keretében nyilvánosságra hozott irodalmi, kulturális, tudományos, és ismeretterjesztő művek, műfordítások szerzői díja után, ha a kifizető költségvetési intézmény, kulturális tevékenységet végző egyesület, közalapítvány vagy közhasznú társaság. Ugyanakkor például a gazdasági társaság szervezésében tartott előadás szerzői honoráriuma nyugdíjjárulék-köteles. Továbbra sem kell járulékot fizetni a rádió- és tévéjáték, a film-, a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások (pl. a jelmez- és díszlettervezés, az alkalmazott grafika, textilművészet, öltözködéskultúra, üvegművészet, ötvösség, stb.) szerzői honoráriuma után. Nem marad járulékmentes viszont például az újságírás, az építészeti tervezés vagy a számítógépes programozás. Valamennyi honoráriumot terheli viszont - függetlenül attól, hogy nyugdíjjárulék-köte- les-e vagy sem - a 11,5 százalékos egészség- biztosítási járulék és a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulás.
