Petőfi Népe, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-10 / 288. szám
10. oldal Adómelléklet 1996. december 10., kedd Minél előbb veszel kártyaolvasó berendezést, annál több kedvezményt kapsz Hogyan adózunk 1997-ben? Amit az általános forgalmi adó fizetésének új szabályairól tudni kell Az általános forgalmi adóról szóló törvény 1997. január 1-jén életbe lépő változásai alapvetően két csoportra oszthatók. A módosulások egy része más törvények megváltozott rendelkezései miatt szükséges, másik része pedig az áfa-rendszeren belül az adóbeszedés biztonságosabbá tételét, az eltitkolt forgalom láthatóvá tételét, a „kiskapuk” bezárását célozza. Az adórendszer változásának szerves része az áfát érintő új jogszabály is. A más törvények változása miatti módosulások 1. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében az alapítványi befizetések jövőre már nem adóalapot csökkentő, hanem azt növelő tételekké válnak. Emiatt az áfa-törvényben módosulnia kell a természetbeni adományok áfa-mentességéről szóló rendelkezésnek. Ez a módosítás tartalmi változást tulajdonképpen nem eredményez. Változatlanul igaz, hogy amennyiben az adóalany nem pénzben, hanem természetben nyújt alapítványnak vagy közérdekű kötelezettségvállalásra adományt, az után nem kell áfát fizetnie. 2. A személyi jövedelemadóról szóló törvény tételes átalányadózásra ad lehetőséget a taxisoknak, fodrászoknak, kozmetikusoknak és fizetővendéglátóknak. A módszer lényege, hogy az adóalany egyetlen összeggel megválthatja valamennyi központi adónemben fennálló adókötelezettségét, így az áfa összegét is. Ezért a tételes átalányadózást választókat is be kellett illeszteni az áfa-rendszerbe úgy, hogy helyzetük az alanyi adómentességet élvezőkével azonos legyen. A tételes átalányadó összegében nincs benne pl. a termékimport után a tételes átalányadózóra kivetett adó, az apportként átadott termék, illetve a saját vállalkozásban végzett beruházás, és az ellenérték nélkül végzett, de adóztatható szolgáltatások után fizetendő adó összege sem. Ha a tételes átalányadózónak ilyen gazdasági eseményei is vannak, azokat a tételes átalányadó megfizetésén túl kell bevallania és megfizetnie. 3. Ugyancsak az szja-ról szóló törvény vezeti be 1997. január 1-jétcÜ a mezőgazdasági őstermelő fogalmát, amelyet az őstermelői igazolványhoz köt. Ez az új igazolvány annyiban kapcsolódik az áfa-rendszerhez, hogy a kompenzációs felár kifizetése során a felvásárlási jegyre az igazolvány számát is fel kell írni. Ezt természetesen csak akkor kell megtenni, ha a felvásárlás olyan magánszemélyektől történik, akik nem áfa-kötelesek, és akiktől a felvásárló egyébként adóelőleget nem vont le. 4. Valamennyi adótörvény előreláthatóan 1997. első fél évétől kezdve szankciókat fűz a nagy összegű - várhatóan 1 millió forint fölötti - készpénzkifizetésekhez. A normaszöveg szerint amennyiben az ügylet ellenértékét - részben vagy egészben - készpénzben elégítik ki, s az meghaladja az 1 millió forintot, a számlán szereplő áfa összege nem igényelhető vissza. A „saját jogú” módosítások 1. A vevő egyetemleges felelőssége az eladó adótartozásáért Napjainkban gyakori, hogy az adóalanyok a már elvégzett teljesítésről sem merik kiállítani a számlát mindaddig, amíg nem látják biztosítottnak, hogy a vevő fizetni is fog. Az eladó ugyanis ilyenkor halmozottan hátrányos helyzetbe kerül, hiszen túl azon, hogy saját ráfordításai nem térülnek meg, még az áfa összegét is finanszíroznia kell, ha kibocsátotta a számlát. A vevő viszont kétszeresen is előnybe kerül: egyrészt nem fizet a kapott teljesítésért, másrészt a számla birtokában visszaigényli az általa még meg sem fizetett áfa összegét. Az új rendelkezések értelmében a vevő ezért meghatározott esetekben kezesként felel az eladó adótartozásáért. Ez akkor következhet be, ha a számlát még nem egyenlítette ki, de adólevonási joga már megnyílt. így az adóhatóságnak több lehetősége van az adó beszedésére, hiszen az adótartozás összege nemcsak az esetleg fizetni nem képes eladótól, hanem a vevőtől is követelhető. Tudni kell, hogy a vevő az 1997. január 1. előtt lejárt tartozásai után is felelőssé tehető az eladó áfa-tartozásáért. 2. A behajthatatlan követelésre jutó áfa kezelése Eddig az adóhatóság - bizonyos körülmények között - engedélyezhette az adóalany által leírt követelésre jutó adó visszaigénylését. Tulajdonképpen a költségvetés ily módon osztozott az eladó kockázatában a vevő nem fizetése esetén. A jövőben erre nem lesz lehetőség. Az adóhatóság 1997. január 1. után csak a már hiánytalanul beadott kérelmeket bírálja el az 1996. évi szabályok szerint. 3. A lízing áfa-kötelezettségének változása Jövőre az áfa-fizetési kötelezettség (s ezzel a vevő adólevonási joga) a hitelre történő értékesítéseknél (a „lízingnél” és a részletvásárlásnál is) egységesen a termék tulajdonba - vagy ha az előbb történik - birtokbaadásakor kezdődik. Az 1996. december 31-én folyamatban lévő szerződésekre ez az új szabály még nem vonatkozik. Folyamatban lévőnek minősül az a szerződés, amelyben a terméket már birtokba vagy tulajdonba adták. Közömbös tehát, hogy mikor írták alá a szerződést. 4. A különbözet szerinti adózás Az Európai Unió a közelmúltban újraszabályozta a használtcikk-kereskedelem adózási rendszerét. Az új, árrés utáni adózás bevezetésére Magyarországon az áfa-törvény jelenlegi módosításával kerül sor. A módosított törvény már nem használja a használtcikk-kereskedelem kifejezést, helyette „különbözet szerinti adózást” említ, s általánosabban fogalmazza meg ezen adózási eljárás alkalmazhatóságának körét. Eszerint jogosult a különbözet szerinti adózási eljárással adózni az, aki áfa fizetésére nem kötelezett személytől vásárol fel annak érdekében, hogy a felvásárolt árut továbbadja. Ilyenek a lakosságtól felvásárló használtcikk-kereske- dők, az árverésszervezők, és a törvény hatálya kiterjed azokra is, akik nem közvetlenül a lakosságtól, hanem ugyanilyen adózást választó adóalanyoktól szerzik be árukészletüket. Az új adózás lényege, hogy a kereskedő által fizetendő adó alapja - főszabályként - az árrés. Emellett már nem szükséges például a személy- gépkocsik kizárása a használt termékek köréből. Az árrésadózás alanyának nincs joga a termékbeszerzéshez kapcsolódó, előzetesen felszámított adó visszaigénylésére. Nemcsak adólevonási joguk nincs, hanem olyan számlát sem bocsáthatnak ki, amellyel mást adólevonásra jogosíthatnának. Lényeges változás, hogy ezentúl a hulladékok felvásárlása is ezen a módon történik, így a hulladékfelvásárlás során senki nem jut áfa-visszaigénylési joghoz. A felvásárlóknak végül is ügyfélkörük ismeretében kell eldönteniük, hogy élnek-e az árrés szerinti adózás lehetőségével, vagy az általános szabályt alkalmazzák továbbra is. 5. A pénzforgalmi nyilvántartást vezetők Azok az egyéni vállalkozók, akik könyvvezetési kötelezettségüknek úgynevezett pénzforgalmi szemléletben tesznek eleget, eddig áfa-fizetési kötelezettségük teljesítésére 90 napos halasztást kaptak. Januártól ez a 90 nap 60-ra rövidül. Átmenetileg egymás mellett él majd a kétféle időtáv, hiszen az új, 60 napos halasztási lehetőség csak az 1996. december 31. utáni teljesítésekre alkalmazandó, az 1996. évi teljesítések esetén még a 90 napos türelmi idő érvényesül. 6. Kártyaolvasó berendezések A kormány a készpénz-helyettesítő eszközökkel történő fizetést kívánja szorgalmazni azzal is, hogy - mint azt korábban a pénztárgépek beszerzését ösztönözve tette - az elektronikus kártyaolvasó berendezések egyszeri beszerzéséhez kedvezményt nyújt. Minden kártyaolvasó berendezést vásárló adóalany jogosult arra, hogy üzletenként (nem pénzátvételi helyenként!) egyetlen berendezés beszerzési árának meghatározott százalékát visszakapja. A kedvezmény mértéke 1997 első fél évében a nettó beszerzési ár 75 százaléka, de legfeljebb 75 ezer forint. A második fél évben már csak a nettó beszerzési ár 50 százaléka, de legfeljebb 50 ezer forint, és az 1998-ban illetve 1999-ben beszerzendő berendezés nettó árának 25 százaléka, de legfeljebb 25 ezer forint igényelhető vissza. Várhatóan pénzügyminisztériumi rendelet szabályozza majd azokat az eseteket, amikor az igénybevett kedvezményt vissza kell fizetni. Például erre számíthat az, aki ugyan vásárol ilyen berendezést, de nem köt egyetlen pénzintézettel sem kártyaelfogadói szerződést. 7. A fogyasztási adó befizetése áfaként A cégeknek a továbbértékesítésre szánt benzin-, és dohánykészleteik év végi záróállományára jutó fogyasztásiadó-növekményt áfaként kell befizetniük a költségvetésbe. Ezzel a rendelkezéssel azt szeretné elérni az adóhatóság, hogy ne legyen érdemes az idén nagyobb készleteket fölhalmozni ezekből a fogyasztásiadó-kö- teles termékekből csak azért, hogy jövőre - a megnövelt fogyasztási adó miatt - nagyobb nyereségre tehessenek szert a kereskedők. Az áfaként befizetendő adó kiszámítása elég bonyolult feladat. A fogyasztásiadó-törvény- ben 1997. január 1-től előírt adómértéket csökkenteni kell az 1996. december 31-ei állapot szerinti adó összegével. Ezt növelni kell az útalap-hozzájárulás növekményével, persze, csak amennyiben érintett a termék. Azokban az esetekben, amelyekben 1996-ban százalékos és tételes adó egyaránt érvényesült, kisebbíthető az összeg az 1996-os legutolsó beszerzési árra vetített százalékos mértékkel. Az így kapott számot kell megszorozni az év végi zárókészlet mennyiségével, és már meg is kaptuk azt az összeget, amit az 1997. január hónapot (is) tartalmazó adóbevallásban be kell vallani és áfaként be is kell fizetni. 8. Költségvetési szervek átalakulása Megfelelő garanciák esetén a költségvetési szervek átalakulása adómentesen történhet. Ehhez az kell, hogy az átalakuló költségvetési szerv teljes vagyonát egyetlen más szervezetnek adja át, feltéve hogy az áfa-alanyként gazdasági tevékenységet folytat. Az átvevő ilyenkor az átadó jogutódjává válik. Ha az átvevő által levonható adó kisebb, mint az átadó költségvetési intézményé volt, a különbözetet a cégnek meg kell fizetnie. A gazdálkodó szervezetek átalakulása jelenleg is adómentes. 9. A cégautókra vonatkozó szabályok Általában egy-egy termék ingyenes használatba adásakor áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, de csak abban az esetben, ha a terméknek és alkotórészeinek beszerzéséhez is adólevonási jog kapcsolódott. Nem vonatkozik ez a szabály a cégautók ingyenes használatba adására, mivel a személygépkocsi beszerzésekor nem lehet visz- szaigényelni az áfát. Noha az alkatrészek után vissza lehet igényelni az általános forgalmi adót, a termékre és alkatrészeire együttesen mégsem teljesül az előírt feltétel. 10. Értékhatárok változása Az áfa-törvény új rendelkezése kétszeresére emeli az alanyi adómentesség és fizetővendéglátás esetén alkalmazható átalányadózás értékhatárát. 1997-től 2 millió forintig választható az alanyi adómentesség, és 4 millió forintos bevétel alatt lehet a kereskedelmi szálláshely értékesítéséből élőknek az egyszerűbb adózási módot választani. Az előző évek gyakorlatához hasonlóan újra az alanyi adómentesség mellett dönthet az, aki 1996-ban túllépte az 1 millió forintos bevételi határt, de alatta marad a forgalma az új, 2 millió forintos értékhatárnak. A fizetővendéglátókra is érvényes ez a lehetőség, az őket megillető értékhatárok figyelembevételével. Akik élni kívánnak e lehetőséggel, döntésükről 1996. december 31-ig értesítsék az adóhatóságot. 11. Kompenzációs felár A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok a beszerzéseikben kifizetett áfa-te- her alól úgy mentesülhetnek, ha a felvásárló magasabb vételárral kompenzálja a termelők számára „vissza nem igényelhető” adó összegét. Ezek az adóalanyok egyébként természetesen az általános szabályok szerinti adózást is választhatják. Szűkül azonban januártól az a termékkör, amely a kompenzációs felár alkalmazására jogosít. Kiesnek e körből azok a termékek, amelyek ipari feldolgozást igényelnek, például a lekvárok, savanyúságok, tejipari termékek. 12. A visszaigénylés lehetőségei Nem változnak az adómértékek, nincs szó átsorolásokról, a módosított törvény érintetlenül hagyja a visszaigénylés feltételeinek jelenlegi rendszerét is. Az adó-visszaigénylés feltételrendszere ugyan nem változik, ám az alanyi adómentesség értékhatára 2 millió forintra emelkedett. így jövőre az az adóalany kérheti a kiutalást, akinek az év elejétől számított, göngyölített árbevétele a belföldi értékesítésből eléri ezt a határt, vagy a tárgyi eszközök beszerzéséből adódó, kifizetett számlákon szereplő áfa összege legalább 100 ezer forinttal meghaladja az általa fizetendő adó összegét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kizárólag külföldön teljesített vagy exportnak minősülő szolgáltatással foglalkozó gazdálkodószervezeteknek csak adólevonási joguk van, visszaigényelni azonban a tipikus esetekben sem tudnak. 13. Termékazonosító rendszer A termékazonosítás továbbra is a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékén, illetve a Szolgáltatások Jegyzékén alapszik. A számlán tehát továbbra is az ITJ- illetve az SZJ- számot kell feltüntetni. Bár a törvénymódosításban ez nem jelenik meg, a kormány döntése értelmében 1998-tól az ITJ-t a kombinált vámnómenklatúra váltja föl. Ezért még az idén meg kell hirdetni az új, a vámnómenklatúra felhasználásával készített törvényi mellékleteket úgy, hogy a termékazonosító rendszer változása a jelenlegi besorolási struktúrát csak a legszükségesebb esetekben módosítsa. Ennek ismeretében az adózóknak módjuk lesz jelezni, ha termékeik a jegyzékváltás miatt esetleg más adókulcs alá kerülnek, s így az egymással szoros helyettesítési viszonyban lévő termékek adóügyi elbírálása esetleg nem lenne azonos. Az új termékazonosító rendszer szerinti, 1998- tól hatályba lépő melléklet az észrevételek feldolgozása után válik majd véglegessé. Változások az adózás rendjében Az elfogadott új szabályoktól azt várja az APEH, hogy erősítsék az adózási fegyelmet. Néhány példát közlünk ezek közül is. 1. A költségvetési támogatások visszatartása Jövőre az APEH már nemcsak akkor tagadhatja meg a költségvetési támogatás kiutalását, ha az igénylőnek az adóhatóság nyilvántartása szerint tartozása van, hanem akkor is, ha a cég, magánszemély a helyi önkormányzattal, a vámhatósággal vagy a társadalombiztosítással szemben adós. Ugyanez érvényes az adó-visszaigénylésre és az adó-visszatérítés kifizetésére is. Fennálló tartozásairól egyébként az adózónak kell informálnia az adóhatóságot a támogatás igénylésére szolgáló forma- nyomtatványon. Hamis vagy hibás információért a cégeket 200 ezer, a magánszemélyeket 100 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtja a hatóság. 2. A késedelmi pótlék késedelmi pótléka 1997.január 1-jétől visszaáll az a régebben érvényes szabály, amely szerint a késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Az elmúlt években az adófolyószámla-egyenlegről küldött értesítésben hozott határozatot az adóhatóság a pótlék pótlékolásáról, ez jövőre már nem így lesz. Áz adófolyószámla-értesítés valóban értesítés marad, az egyeztetés eddigi gyakorlata egyébként változatlan marad. 3. Tartozásátvállalás, kezességvállalás A módosítás konkrét törvényi tényállás nélkül is, két adózó nyilatkozata alapján, az adóhatóság jóváhagyásával teszi lehetővé az adótartozásért a kezességvállalást. illetőleg azt, hogy az egyik adózó magára vállalja a másik adózó adótartozásának megfizetését, amennyiben ez a másik az új kötelezett teljesítéséért kezességet vállal. így, ha az esedékesség lejártakor az átvállaló mégsem teljesíti fizetési kötelezettségét, akkor azt az adóhatóság az eredetileg kötelezett személytől - mint sortartó kezestől - külön intézkedés nélkül követelheti. 4. Előlegbevallás, mint végrehajtható okirat A végrehajtható okirat gyűjtőfogalmába bekerül a fizetendő adóelőlegről nyilatkozó adóbevallás is. A társasági adóelőleget 1997. július 1-től az adózók nem az éves adóbevallásuk alapján kiadott fizetési meghagyás szerint fizetik, hanem önadózás útján az előző évről beadott adóbevallásukban szereplő ösz- szegnek megfelelően. 5. Az önellenőrzés korlátozása Eddig az önellenőrzés lehetőségét lényegében tárgyi korlátozás nélkül megadta a törvény az adózóknak. Emiatt sok visszaélés is történt. Gyakran egy-egy korrekcióval sikerült áthidalniuk likviditási zavaraikat az adózóknak, aztán újabb korrekcióval visszaállították mégis az eredeti állapotot. Az új szabály csak abban az esetben engedi meg az önellenőrzést, ha az adózó a jogszabály rendelkezésétől eltérően állapította meg az adóját, illetve az általa igényelt költségvetési támogatás összegét, vagy ha az adómegállapítás során vétett számítási vagy más hiba folytán téves a bevallás. Egyazon adóbevallást érintő, ismételt önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlékot 50 százalékkal emelt mértékben állapítja meg az új rendelkezés, ezzel is nehezítve az indokolatlan vagy hitelezési célú önellenőrzéseket. Az önellenőrzés bevallása továbbra is érdeke az adózónak, mert ennek teljesülése esetén mentesül az esetleges adóbírság és a mulasztási bírság alól. Ha a feltárt adókülönbözetet és a felszámított adópótlékot megfizeti, nem kell késedelmi pótlékot fizetnie.
