Petőfi Népe, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-08 / 261. szám

1996. november 8., péntek 5. oldal Hazai Tükör Koalíciós javaslat a családi pótlék felemelésére Júniustól plusz 23 százalék Jövő júniustól átlagosan 23 százalékkal emelkedik a csa­ládi pótlék, ha a parlament el­fogadja az MSZP- és az SZDSZ-frakció közös indít­ványát - jelentette be Csehák Judit (MSZP) és Béki Gab­riella (SZDSZ) tegnap a par­lamentben. A képviselőnők kifejtették a sajtótájékoztatón, hogy az emelt összeget 1997 júniusától kapnák a családok, ugyanis a jogosultsági év májustól áprili­sig tart. Az emelés legkisebb összege 550, maximuma 1600 forint lenne. Ugyancsak megemelkedne a jogosultság jövedelemhatára és az eddigi három kategória ket­tőre csökken. E szerint 21 200 forintos egy főre eső havi nettó­jövedelem esetén a családi pót­lék teljes összegét, afölött - 23 000 forintig - ennek 50 szá­zalékát kapnák a jogosultak. Béki Gabriella elmondta: vé­leményük szerint a családi pót­lék differenciált növelése meg­felelőbb eszköz a gyermekne­velés támogatására, mint az adókedvezmény. Ez utóbbival ugyanis a jogosultak nagy része nem tudna élni. Az e célra szánt 7,5 milliárd forintot a családi pótlék jelentősebb emelésére fordítanák, ami az egygyereke- seknél 20, a kétgyermekeseknél csaknem 30, a három- és több- gyermekeseknél 40 százalékos növekedést jelent. Arra töre­kedtek, hogy a családi pótlék reálértéke ne csökkenjen to­vább, hiszen ez az a juttatás, amely 1990 óta a legtöbbet vesztette értékéből. Csehák Judit mindehhez hozzáfűzte: mivel az első emelt összeget júniusban folyósítják, az emelés éves átlaga mintegy 15 százalék. Űj gondolkodás kell a gazdaságpolitikában Kritikák a költségvetés címére A parlament tegnap lezárta a jövő évi költségvetés általános vitáját. Az előterjesztést meg­lehetősen kritikus szemmel vizsgálták kormánypárti és ellenzéki képviselők egy­aránt. Többen kifejtették, hogy a gaz­daság átalakításának fontos kérdéseiben nem jutottunk előbbre, nincs a javaslatban új koncepció, új ötlet. Juhász Pál (SZDSZ) szerint gazdaságpolitikánkban új gon­dolkodásmódot kell kialakíta­nunk, mert az egész világ meg­változott körülöttünk. A szemi­náriumokon annak idején elsa­játított marxi fogalmak már nem használhatók. Daróczy Zoltán (MSZP) ál­lamháztartási reformelképzelés nélkül benyújtott javaslatnak értékelte a költségvetést, amely azt tükrözi, hogy stratégiai cé­lok helyett a különböző lobbyk harca dönti el, hogy hová, mennyi pénz jut. Az igazságszolgáltatás költ­ségvetéséről szólva Bruszel László (MSZP) elismeréssel szólt arról, hogy az ágazatnak juttatott összegek 36 százalék­kal növekednek. Áder János (Fidesz) viszont úgy ítélte, e fontos területen olyan jelentős a lemaradás, hogy még ennyi is nagyon kevés ledolgozásához. Béki Gabriella (SZDSZ) ki­fogásolta, hogy egyetlen forint sem jut bölcsődei normatívára, pedig amennyivel csökkentjük a gyermekellátási hozzájárulá­sokat (gyes, gyed), annyival lesz nagyobb igény a gyermek- intézményekre. (simonffy) Lemondott Kasza László tévés főszerkesztő A két portás esete (Tudósítónktól) Benyújtotta lemondását Kasza László, a Magyar Televízió po­litikai műsorainak főszerkesz­tője, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa. Lemondá­sát Peták István tévéelnök egy barátinak mondható beszélge­tés után elfogadta.- Megegyeztünk abban, hogy december 1-jéig látom el főszerkesztői teendőimet - nyi­latkozta Kasza -, azután meg­válók a Magyar Televíziótól. Eddigi műsoraimat azonban to­vább csinálom. Miután nem tartozom azok közé, akik kilépésük után a munkahelyükkel, korábbi vagy jelenlegi vezetőikkel kapcsola­tos nézeteltéréseit a nyilvános­ság előtt vitatja meg, ezekről a kérdésekről nem kívánok nyi­latkozni, de meggyőződésem, hogy a médiatörvénnyel a poli­tika naprakészen bebetonozta magát a közszolgálati médiák­ba. Konkrét veszélyét látom annak, hogy kialakul az a hely­zet, amely az osztrák közszol­gálati médiát negyven éve szakmai körökben a gúny tár­gyává tette, vagyis az úgyneve­zett „proporc” nevében egy jobboldali portást egy balolda­lival kellett ellensúlyozni. Felkarolják az elmaradt régiókat Kormány injekció a végelgyengülésben szenvedő kórházaknak Az egészségügyben tapasztalt eladósodásért az első számú fe­lelős természetesen a népjóléti miniszter. Még akkor is, ha a problémának szerteágazó, sokféle oka van. A kritikus véle­ményt maga a tárca - távozását fontolgató - vezetője, Szabó György fogalmazta meg tegnap, a kormány ülését követő sajtótájékoztatón. A miniszter egyébként a lekö­szönésének okát firtató kérdé­seket azzal hárította el, hogy a miniszterelnökkel két hetet ad­tak egymásnak a gondolko­dásra. Szabó György beszámolt arról, hogy a kabinet azonnali intézkedéseket határozott el a fizetésképtelen kórházak helyzetének rendezése érde­kében. Kezdeményezi, hogy az Országgyűlés iktasson tör­vénybe olyan átmeneti felha­talmazást, amely az egészség- ügyi alap kezelője számára le­hetővé teszi a problémakör megoldását. A pénzügymi­nisztert megbízta azzal, hogy az adósságkonszolidációra szánt, a pótköltségvetésben szereplő 2 milliárd forintot 4 milliárdra emelje fel. Az ille­tékes szervek bevonásával azonnali átvilágítás kezdődik azokban a kórházakban, ahol ez még nem történt meg. A honvédség szervezeti át­alakítása kapcsán Keleti György miniszter elmondta: már jövőre végrehajtják a 98- ra tervezett létszámcsökken­tést: az állományba 51-52 ez­ren tartoznak majd. A kabinet elfogadta a terü­letfejlesztési támogatásokról és a kedvezményezett régiók besorolásáról szóló tervezetet. E szerint - mint Baja Ferenc miniszter beszámolt róla - 1997-ben a kormány négymil- liárd forinttal támogatja a Bor­sod megyei integrált szerkezet átalakítási programot, míg a többi hátrányos helyzetben levő megyének az eddiginél 10-25 százalékkal magasabb összegű pénzalapot tartalékol­nak. T. M. * Es ha Horn nem veszi tudomásul? Bizalmi teherpróba a kormányfő és leköszönő minisztere között Politikai mérlegelés kérdése, hogy egy miniszter távozási szándékából mikor lesz tényleges lemondás, illetve hogy a miniszterelnök azonnal elengedi-e kormánytagját vagy ma­radásra bírja - mondta érdeklődésünkre Kukorelli István. Az ismert alkotmányjogászt Szabó György népjóléti minisz­ter minap bejelentett lemondásának kapcsán kérdeztük.- Sem hazánkban, sem külföl­dön nem szabályozza külön törvény a miniszterek lemon­dásának mikéntjét - mondja Kukorelli. - Igaz, nálunk 1973-ban született egy jog­szabály, amely - a kormány­tagok politikai felelősségét hangsúlyozva - nehezítette a megválást a bársonyszéktől, ezt azonban az Alkotmánybí­róság tavaly megsemmisítette.- Szabó György állítólag családi okokra hivatkozva nyújtotta be a lemondását. Kell-e indok ahhoz, hogy el­menjen, ha akar?-Jogilag nem, de a közvé­lemény, a sajtó legtöbbször kikényszeríti az indoklást.-Elég, ha szóban közli a kormánytag távozási szándé­kát a miniszterelnökkel vagy kötelező' az írás ?- A lemondást kívánatos írásban benyújtani.- S ha ezt a kormányfő' nem veszi tudomásul?- A politikai gyakorlat sze­rint a távozási szándék beje­lentésének pillanatától tulaj­donképp alku tárgya a lemon­dás, illetve a maradás. Vagyis a kormányfő és minisztere mintegy teherpróbának veti alá kapcsolatukat, az egymás iránti bizalmat. Ha a kapocs gyengébb a kívánatosnál, egyetlen tárca vezetőjét sem lehet visszatartani a távozás­tól. Ha meg tudnak egyezni bizonyos kompromisszumok­ban, akkor van visszaút: a mi­niszter helyén marad, esetleg elhalasztja távozását. (takács) Kincstári rendszerben a tb-alapok Egyetértési jog helyett a véleményezés lehetőségét kapnák Nem érinti hátrányosan az államháztartási törvény tervezett módosítása az egészségbiztosítási, valamint a nyugdíj-bizto­sítási alapot, és minden híresztelés ellenére a társadalombiz­tosítási önkormányzatok önállósága is megmarad. Ezt László Csaba, a Pénzügy­minisztérium helyettes állam­titkára, a tárca szóvivője mondta tegnapi sajtótájékozta­tóján. Hozzátette: jövőre az ál­lamháztartási törvény terve­zett módosítása révén a tb- alapok teljes finanszírozása beilleszkedik majd a kincstári rendszerbe. A törvénymódosítás alap­vető célja az, hogy kiküszö­bölje azokat a visszásságokat, amelyek a kormányzat és a tb- önkormányzatok hatáskörei­nek esetleges átfedése, egybe­esése, illetve ellentmondásai miatt alakultak ki. Az elképzelés szerint a tb- alapoknál minden év október 15-ig kellene benyújtani a kö­vetkező évi költségvetési ter­vezetet. Itt is létrehoznák az úgynevezett általános tartalék „intézményét”, hogy az eset­leg felmerülő rendkívüli ki­adásokat fedezni tudják. A kabinet azt javasolja, hogy szüntessék meg a tb-ön- kormányzatok egyetértési jo­gát a költségvetésükkel kap­csolatban, helyette csupán vé­leményezési joguk legyen. Önállóságuk azonban megma­radna, hiszen a tb-alapok min­denkori éves költségvetésére ők tennék meg a javaslatot a kormánynak. Igaz, a kabinet előzőleg megadná azokat a koordinátákat, amelyek alap­ján a költségvetést ki kell, il­letve ki lehet alakítani. Ha el­térne ettől a tervezet, akkor dolgozna ki a Pénzügyminisz­térium egy másik változatot. A változások révén több milliárd forintot takaríthatna meg az ál­lamháztartás. A módosítások jó részét a gyakorlatban már most is ér­vényesítik, hiszen a tb-alapok minden számláját a kincstár vezeti - mondta László Csaba. 1100 éve együtt. A Magyar Holocaust Emlékalapítvány „1100 éves együttélés - a ma­gyar és magyarországi zsidóság a haza és a fejlődés szolgálatá­ban” címmel nyilvános tudo­mányos tanácskozást rendez november 17-től az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Kara. Táblabíróságok. A Legfőbb Ügyészség elkészítette a bíró­sági reformhoz kapcsolódó ügyészségi reform koncepció­ját. Eszerint a megyei és a leg­felsőbb bírósági szint közé táb­labíróságokat építenek be, to­vábbá úgynevezett fellebbviteli ügyészséget alakítanak ki - egyet-egyet a Dunántúlon, Bu­dapesten, és a kelet-magyaror­szági régióban. Védett személyek. A köztár­sasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Al­kotmánybíróság elnöke, vala­mint a polgári nemzetbizton­sági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter részesül állandó személyi védelemben a most megjelent, és januártól ha­tályos kormányrendelet szerint. Nem mindegy. Az európai szabványnak megfelelő, kör­nyezetkímélő gyártmányokra kell a jövő évben kicserélni a jelenleg használatos tűzoltó ké­szülékeket; két és fél millió van belőlük, egyáltalán nem mind­egy tehát, hogy mely gyártó termékét részesítik majd előny­ben. Erről is tanácskoznak a Tűzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetségének tagjai Salgótarjánban. Gyerexpo. Magyarország első, speciálisan a 18 év alatti kor­osztálynak szánt szakkiállítását rendezi meg november 14. és 18. között a Hungexpo a kőbá­nyai vásárvárosban. A progra­mot koncertek és közlekedési bemutató is színesíti. Több pénz állt a házhoz. A bruttó átlagkereset szeptember­ben 24,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos idősza­kában mértet és elérte a 49 580 forintot - közölte tegnap nyil­vánosságra hozott jelentésében a KSH. A január-szeptemberi bruttó átlagkeresetek növeke­dése a szellemi állománycso­portban 24,2 százalék, a fizika­iaknál 22,9 százalék volt Ellenvélemény. Nem meg­alapozott a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezetének az a véleménye, miszerint el kell halasztani a Nemzeti Alaptan terv törvény által előírt 1998-as bevezetését - hangsú­lyozta Báthory Zoltán, a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium helyettes államtit­kára csütörtökön Zánkán. Sze­rinte a halasztás súlyos zava­rokat okozna. Aknátlanítók. Tiltakozó demonstrációt tartottak teg­nap a Honvédelmi Minisztérium előtt az Álba Kör tagjai, a gyalogsági aknák teljes körű betiltását követelve. A fiatalok állásfoglalásukban kifejtették, hogy ez a napjainkban álta­lánosan elterjedt fegyverfajta adott esetben a polgári lakos­ságot is veszélyezteti. A világon eddig a becslések szerint több mint százmillió aknát raktak le. fotó: feb/diósi imre Számítógépes fejőházat avattak Jánoshalmán A jánoshalmi Mezőgazdasági Szakképző Intézet életében je­lentős esemény történt tegnap. Két hollandiai cég magyaror­szági képviselője, a Milk Center és a TC Budapest Kft. egy magas színvonalú, teljesen automati­zált fejőházat adott át az intéz­mény tangazdaságában. Ezzel egy időben avatták fel azt az is­tállót is, melybe Hollandiából hoztak be 20 tenyészmarhát, me­lyek jól alkalmazkodnak ehhez a technológiához. A fejőházban számítógép vezérli a fejést, s egyben szabályozza a takarmá­nyozást is. A rendszernek kö­szönhetően nincs túlfejés és eb­ből eredő tőgygyulladás. A léte­sítmény mintegy 15 millió fo­rintba került. A beruházást az is­kolát fenntartó Földművelés- ügyi Minisztériumon kívül üzemek, cégek is támogatták. Jelentős állomás a jánoshalmi intézmény életében a tegnapi avatás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents