Petőfi Népe, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-05 / 258. szám
Nincs ára az almának, a keceliek mégis telepítenek Aki fát ültet, az bízik a jövőben - tartja a mondás. A keceliek nagyon is reménykedhetnek, hiszen akkora lett az almatelepítési kedv, hogy annak csak egynegyedét tudta kielégíteni a Szőlőfürt Szakszövetkezet. Amint kiderült, hogy 21 hektáros új ültetvényt terveznek létrehozni, arra máris négyszázan jelentkeztek. A gazdaság még időben megpályázta az agrártámogatást, s arra számítva hozzá is láttak a szervezéshez. A legnagyobb gondot az összefüggő, jó termőterület megszerzése okozta. Végül a szövetkezet 25 évre bérletbe vette a tulajdonosoktól a földet, s azon kezdte meg leendő almásának talaj-előkészítő munkálatait. A 21 ezer csemete nagy része Idared, Jonagold, illetve Golden. Ezeket a múlt héten ki is osztották a használati jogot szerzett tagoknak, akik alig több mint százan vannak. A munka lázasan beindult. U- gyanis a kézi munkák zömét nekik kell elvégezni. Időközben persze megérkezett a támogatás is, ami éppen csak a fele - majd 7,4 millió forint -, mint amire számítottak. A bekerített területen hátravan még az öntözőrendszer kialakítása is. De ennél nagyobb „falat” lesz a termőre- fordulás idejére megvalósítani a hűtőkapacitás bővítését. Ugyanis - vallják a keceliek - az almának szüret idején nincs ára, ezért feltétlenül szükséges a tárolást megoldani. EgyébHuszonegyezer csemetét ültettek el az új almásba. ként a gazdaságnak most is van tagi hasznosítású, 30 hektáros almása, amelynek termésének zöme a meglévő, kétezer köbméter befogadóképességű hűtőházukban van. Innen karácsony után már jó árat remélnek az eladott gyümölcsért. Mint azt a Szőlőskert illetékesei elmondták, ha megfelelő állami támogatási rendszer lesz, akkor folytatni kívánják a tagi integrációs tevékenységüket. Akkor már szőlőben és meggyben gondolkodnak, ugyanis az ilyen ültetvényeik elöregedőben vannak. Pulai Sára Új alapokon a szakképzés A szakképzési alapról szóló, ma még hatályos törvényt 1997 január elsejétől új jogszabály váltja fel az Országgyűlés minapi döntése értelmében. Az alapelv azonban változatlan, tudtuk meg a munkaügyi tárca főtanácsosától. Bagics Lajos elmondta, a jelenleginél egységesebb szerkezetbe foglalt törvény született. Változatlanul alapelv, hogy a gazdaság közvetlenül vegyen részt a szakképzés finanszírozásában, a munkaadók támogassák az állam által elismert és fontosnak minősített szak- képesítés megszerzését, továbbá a munkaviszonyban állók indokolt képzését. A szabályozás a gazdaság szereplőit a saját igényeiknek is megfelelő munkaerő oktatására ösztönzi. Az így kialakuló támogatási rendszer a szakképzés korszerűsítéséhez az eddiginél jelentősebb mértékben nyújthat fedezetet. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett többek között a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá a személyi jövedelemadózásról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó is, ha magánszemélyt foglalkoztat. A hozzájárulás mértéke az éves bérköltség másfél százaléka. Kivétel az agrártevékenységet folytatóké - ők az átlagosnál is kisebb nyereséggel dolgoznak -, akik az eddigi 1 százalék helyett 1997-től 1,1 százalékot fizetnek, majd évente 0,1 százalékkal növekszik a mérték, egészen 1,5 százalékig. A hozzájárulás mérsékelhető, ha a munkaadó az állam által elismert szakmára maga képezi ki saját dolgozóját. Ily módon az iskolai és az azon kívüli szakoktatás közötti finanszírozási különbségek fokozatosan eltűnnek. (cs) Kukoricára váltható búzakvóták Megindulhat a gabonaexport Egy-két héten belül megindulhat a gabonaexport, miután feloldották a gabonakiviteli korlátozást. A korlátozás feloldásának módjáról napokon belül közleményt tesz közzé a földművelésügyi tárca. Többek között ezt hangsúlyozta a Gazdasági Kabinet ülését követően Lakos László földművelésügyi miniszter hétfőn. Mint elmondta: a földművelésügyi tárcánál úgy döntöttek, hogy a kiadott búzakvótákat liszt-, illetve kukoricakiviteli engedélyekre válthatják át a gabonaexportban érdekelt cégek. Mint ismeretes, a gabona- kiviteli korlátozás ez év január 1-jétől aratásig volt érvényben. A földművelésügyi tárca összesen 1,2 millió tonna gabona Jd- vitelére adott engedélyt, ebből 200 ezer tonna eredetileg lisztre vonatkozott, 1 millió tonna pedig búzára. A korlátozás feloldása szerint 1 tonna búza kiviteli engedélyét 1 tonna kukorica kivitelére lehet átváltani, illetve 1 tonna búza exportja helyett, ha a kivitelt végző cég úgy dönt, 7 mázsa lisztet lehet majd exportálni. A tárca számításai szerint az 1 millió tonnára vonatkozó búzakiviteli engedély alapján eddig 300 ezer tonna búzát vittek ki, azaz a fennmaradó 700 ezer tonna gabonát elvileg 700 ezer tonna kukorica, vagy mintegy 500 ezer tonna liszt exportjára lehet változtatni. A döntés a miniszter szerint „stabil középutat” jelent. A minisztérium ugyanis a jelenlegi helyzet alapján úgy véli, hogy ez a határozat még elfogadható mind a gabonatermelő, mind az állattenyésztő lobbi számára. Azt elismerte, hogy a mezőgazdasági ágazat e két meghatározó szakmai közössége éles vitát folytat arról, mennyi gabonaexport engedélyezhető hazánkban. Malacvásár félpénzért Nagykőrös idei Dömötör-napi országos vásárában félpénzből is futotta választási malacokra. A kereken egy évvel ezelőtti sokadalomhoz képest most legalább 40-50 százalékkal került kevesebbe a hízónakvaló. A 7-9 hetes fehér hússertéseket 2000- 2500 forintért adták és a szép, 10-11 hetes állatok sem kerültek 3000-3500 forintnál többe. A 4 hónapos körüli süldőket 5500-6000 forintért tartották, de 4 ezernél nemigen ígértek többet értük. A nagy és olcsó kínálat ellenére kevés malac kelt el, azok is többnyire egyesével vagy párban. Hasonlóan nagy felhajtás mellett kicsi volt a forgalma a szarvasmarha-vásárnak is. Ott inkább csak 2-3 hónapos magyar tarka hízóbikákra mutatkozott érdeklődés. Az utóbbiak 38-43 ezer forint körüli áron keltek. Az ugyanilyen korú üszőket 33-38 ezerért tartották, a másfél hónapos holstein-fríz bikákért 28-30 ezer, az 5-6 hónapos magyar tarka bikákért 50-55 ezer, az 1 év körüliekért 73-76 ezret kértek. Kevés fejőstehén akadt. A 3-4 éveseket fi- astól 135 ezerért árulták, a nagy testű, úgy 20-25 liter tejhozamú magyar tarkákat 140-150 ezerért számították meg. A lóvásárban az 1 éves csikók ára 75-100 ezer forint között alakult, a féléveseket 70-80 ezerért kínálták. A fiatal, 3-4 éves, közepes igáslovak ára 140-160 ezer forint között mozgott, az erősebb nagy testű kocsislovakat 220-250 ezerért árulták. A szép telivér tenyészlovak ára elérte a 350-400 ezer forintot. Az 5-6 éves szamarakért 35-40 ezer, a szamárcsikókért 22-25 ezer forintot kértek. Az 50-60 kilós vá- gójuhokat 13-15 ezerért lehetett megvenni. M. J. Tiltakoznak a kisiparosok Elfogadhatatlannak tartja az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a tervezett járulékreformot. A szervezet hétfői állásfoglalása szerint a kormányzati elképzelések a társadalombiztosítás kétségtelenül meglévő, krónikus hiányának csökkentésére irányulnak. E törekvések általános és közös jellemzője, hogy a munkáltatók terheit kívánják emelni, elsősorban azokban az ágazatokban, ahol alacsonyabbak a keresetek. Ebbe a körbe tartozik a tervezett 1800 forintos egészségügyi adó is, amelyet többek között az egyéni vállalkozóknak, az iparosoknak és kisiparosoknak kellene viselniük. Az IPOSZ szerint a tb-hiány rendezésére törvényi megoldást kell találni, de az érintettek egyetértése mellett. Ferenczy átalakítja cégét I Josef von Ferenczy hétfőn Münchenben bejelentette, I hogy átalakítja vállalkozását 1 és teljes jogú meghatalmazot- | tat nevez ki az üzleti tevékenység irányítására. Közölte, hogy a Ferenczy Media Holding AG | néven létrehozandó cég fogja | | majd össze müncheni, zürichi és budapesti vállalkozásait, I amelyek azonban megőrzik j jogi önállóságukat. Ferenczy a j i: médicsoport üzleti tevékenységének irányításával, teljes jogú meghatalmazottként Ehrhard van Straatent hízta | meg. | Az utolsó csapolás | Fekete zászló leng a diósgyőri | 1; nagykohón: így búcsúznak a kohászok az egyik legősibb 1 mesterségtől, a nyersvasgyár- 1 tástól. A borsodi kohászatnak a : H ííí | kormány által az elmúlt évben | elfogadott reorganizációs programja alapján ugyanis hét- főn - az eredeti terveknek megfelelően - leállították az 1952- ben épült nagykohót, délelőtt | | utoljára csapoltak. | Koreai siker 1 | A dél-koreai Samsung cég, a | | világ vezető félvezetőgyártója hétfőn bejelentette, hogy sike- | rült kifejlesztenie a világ első 1 I gigabit teljesítményű chipjét - jelentette az AP-DJ. A memóriaalkatrész két évi fejlesztési : munka eredménye, s a chip ké- | pes 8 ezernyi újságoldalt „raktározni”. Sorozatgyártása csak I 2005 körül kezdődik. | Német munkások I tiltakozása Több mint 150 ezer német fémipari munkás vett részt hétfőn a figyelmeztető sztrájkokon és | 1 nagygyűléseken, amelyeken a | betegségi ellátás csökkentése ellen tiltakoztak. A fémipari J I dolgozók szakszervezetének | felhívására a dolgozók egyre § szélesedő tiltakozó kampányt § tartanak, amelynek most Ba- 1 jorország volt a központi hely- ! színe és a sort más tartomá- I nyok folytatják majd. Szerkeszti: A. Tóth Sándor A Viktória Első Magyar Gabona Részvénytársaság kalocsai telephelyére malomüzem-vezetőt keres A munkakör betöltéséhez legalább főiskolai végzettség szükséges, agrár- vagy élelmiszer-ipari felsőfokú végzettség előnyt jelent. Jelentkezni lehet: személyesen Ábrahám Attila általános vezérigazgató-helyettesnél, Kecskemét, Halasi út 27. szám alatt, telefonon a 76/482-260-as számon. (33729) Sörminősítés A Brau Union Csoporthoz tartozó két sörgyár egy-egy termékét - a Kaiser Prémiumot és a Stefiit - ítélték a két legjobb minőségű magyar sörnek a hazai szakemberek. Erről a minden évben a hét magyar sörgyár által szervezett szakmai rendezvényen, a Magyarországi Sömapokon döntött a söripari szakértőkből álló bírálóbizottság. László Attila, a Brau Union Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, a Brau-cso- port magyar érdekeltségeinek igazgatósági tagja ezzel kapcsolatban elmondta: a Kaiser Premium a martfűi sörgyár termelésének mintegy kétharmadát teszi ki, míg a Stefii a soproni termelés 20 százalékát adja. A két magyar Brau érdekeltségű sörgyár termelésének együttesen ez a két márka adja a 37-40 százalékát. Gasztronómiai vásárt tartottalt a portugáliai Santaremben, kóstolós bemutatókkal. A sózott tőkehal portugál nemzeti eledel, ezernél több receptje ismert. Fotó: feb-reuter Első Magyar Gabona Részvénytársaság 1997.évre az alábbi, szerződéses felvásárlási árakat ajánlja: Malmi búza 24.000 Ft/t + áfa vagy komp. felár Durumbúza 28.800 Ft/t + áfa vagy komp. felár Árpa, tak. búza 21.000 Ft/t + áfa vagy komp. felár Rozs, tritikálé 19 000 Ft/t + áfa vagy komp. felár A termelés finanszírozására kedvező feltételekkel banki hitel felvételéhez segítséget nyújtunk. Vásárolunk továbbá 1996. évi termésű kukoricát, búzát, árpát, zabot - napi áron, kedvező fizetési feltételekkel. Érdeklődni lehet az alábbi telefonszámokon: 76/480-746,76/482-260. (3161B)
