Petőfi Népe, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-30 / 280. szám

1996. november 30., szombat Hazai Tükör 5. oldal Nem lesz változás a jelenlegi választási rendszerben Átlátható kampánypénzek A következő országgyűlési vá­lasztást 1998. május 29-e és december 29-e között bárme­lyik napra ki lehet tűzni, a törvény erre nézve nem tar­talmaz pontos előírást. A voksolás időpontját - amely­ről a köztársasági elnök dönt - az említett májusi határidő előtt 90 nappal ki kell hirdetni. Mindez tegnap hangzott el Bu­dapesten, a Félidőben címmel rendezett kétnapos választási konferencia megnyitóján. Tóth Zoltán, az Alapítvány a választásokért kuratóriumi tit­kára azt is elmondta, hogy a vá­lasztási törvény módosítását előkészítő parlamenti bizottság egyelőre nem tudott meg­egyezni az érdemi kérdésekben. Egyetértés kezd azonban kiala­kulni abban, hogy átlátható le­gyen a pártok kampánypénzei­nek nyilvántartása és a finan­szírozásuk. Bihari Mihály egyetemi ta­nár, szocialista országgyűlési képviselő úgy vélte: megérett a helyzet arra, hogy a választó- jogi rendszer néhány alapele­mét beemeljék az új alkot­mányba. Ő egyébként nem lát esélyt arra, hogy legkésőbb jövő év márciusáig a kormány benyújtsa az Országgyűlésnek a választási törvény módosítá­sáról szóló előterjesztését. Nagyon valószínű - mondta Bihari Mihály hogy a 1998- as voksolások is ugyanazon alapelvek és rendszer szerint zajlanak majd le, mint eddig. A parlamenti pártok többsége ugyanis amellett van, hogy a szabályozásban minden marad­jon a régiben. Levegőfigyelő. Nemzetközi környezetbiztonsági konfe­rencia kezdődik ma Budapesten több hazai és külföldi, il­letve NATO-szakértő részvételével. Elemzik a védelmi szervezetek szerepét az ipari katasztrófák elhárításában. A Magyar Honvédség szűkösen áll ugyan pénz dolgában, de azért rendelkezik olyan korszerű berendezésekkel, mint amilyen például a képünkön látható automatikus adat­gyűjtő rendszer. fotó: feb/kallus györgy Lezárják a költségvetés vitáját Szót kaphat-e a parlamentben Tőkés László ? A Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, hogy Tőkés László felszólalhasson a ma­gyar törvényhozásban, a ma­gyar-román alapszerződés ratifikációs vitájakor. A döntést az Országgyűlés házbizottsága jövő csütörtökre halasztotta, mert egyelőre sem Tőkés László, sem az RMDSZ álláspontja nem ismert. Fiizessy Tibor alelnök a ház­vezetés szokásos pénteki sajtó- tájékoztatóján elmondta, hogy a kormány benyújtotta a zsidó­kárpótlás végrehajtására vonat­kozó törvényjavaslatot, vala­mint azt az előterjesztést, amely a költségvetési törvény módosí­tásával lehetővé teszi, hogy a közoktatásban dolgozók egy­szeri rendkívüli juttatást kapja­nak. Deutsch Tamás (Fidesz) 78 támogató aláírást mellékelt ah­hoz a javaslathoz, amely szerint az ÁPV Rt.-nek be kell szá­molnia munkájáról a törvény- hozásnak. Ami a jövő heti törvényho­zási munkát illeti: hétfőn, ked­den és szerdán lesz plenáris ülés. Várhatóan lezárja a Ház a költségvetés részletes, valamint a tb-költségvetés általános vitá­ját. Beszámolót vitatnak meg a képviselők a magyar tudomány helyzetéről is. A mostani ütemterv szerint elképzelhető, hogy a törvény- hozás december 19-én tartja utolsó idei plenáris ülését. Vélemények a főrendőrleváltásokról Mint mai lapunkban beszámolunk róla, a miniszterelnök - a belügyminiszter javaslatára - felmentette az országos rend­őrfőkapitányt, az ORFK közbiztonsági, valamint gazdasági főigazgatóját és a budapesti rendőrfőkapitányt. A bejelentést követően Kuncze Gábor tájékoztatót tartott. A belügyminiszter a rendőrségen belüli gazdálko­dási problémákkal, a testületen belüli fegyelem megromlásá­val és a fővárosi bűnözési hul­lámmal indokolta a pénteki le­váltásokat. A belügyminiszter kijelen­tette: az ő feladata, hogy a ki­alakult helyzetben végrehajtsa a szükséges lépéseket. Ha ezek nem hozzák meg a kívánt eredményeket, akkor az ő fele­lőssége is fölvethető. A mi­niszter jelentős szervezeti vál­tozásokat helyezett kilátásba a Belügyminisztériumban és a rendőrségen. Kónya Imre (MDNP), az előző kabinet belügyminisz­tere szerint a kormány két és fél év alatt ellehetetlenítette a rendőrség munkáját, a mostani személycserékkel pedig lefe­jezte a testületet. Ezzel a köz- biztonság romlása miatt bűn­bakként a rendőrség vezetőit állítja a közvélemény elé. A politikus szerint a felelősség azt a kormányt terheli, amely elmulasztotta a közbiztonság megóvását, többek között az­zal, hogy a rendőrség működé­séhez szükséges anyagi feltéte­leket nem teremtette meg. Kó­nya Imre szerint sajátos, hogy ez a lépés éppen akkor történik meg, amikor a politikát is elérő korrupciós ügyekben a rendőr­ség - úgy tűnik - határozottan és személyekre való tekintet nélkül fellép. Az MDNP-poli- tikus a rendőri vezetők felmen­tését meggondolatlan, kap­kodó intézkedésnek minősíti, a főkapitány és mindhárom he­lyettesének menesztésével „szemmel láthatóan bűnbakra volt szüksége” a jelenlegi kormánynak. Torgyán József helyes, bá­tor és jó - igaz, némileg meg­késett - döntésnek tartja a rendőrségi vezetők meneszté­sét. A kisgazda pártelnök az MTI kérdésére elmondta azt is, hogy a közbiztonság helyzeté­nek jelentős javításához elen­gedhetetlen volt a rendőrségi kulcspozíciókban végrehajtott változtatás. Torgyán József beszámolt arról is, ' hogy Kuncze Gábor telefonon tájé­koztatta őt intézkedéseiről, és arról, hogy kit kíván az ORFK élére jelölni. A belügyminisz­ter gesztusát a kisgazda elnök úgy értékelte, hogy az a honi politikai kultúra új szakaszá­nak tekinthető, amelynek álta­lános meghonosodása igen kí­vánatos lenne. Először a belügyminisztert kellett volna leváltani, és csak azután a rendőrség vezetőit - reagált Orbán Viktor, a Fi­desz elnöke a rendőrségi veze­tők leváltására, pénteken este, egy újpalotai lakossági fóru­mon. Orbán Viktor szerint a rendőrség rossz helyzetéért a politika felelős, és mindenek­előtt Kuncze Gábor, aki még egy költségvetési vita során sem volt képes tárcája érdekeit érvényesíteni. A Fidesz első embere feltette azt a kérdést is: vajon a miniszterelnök a bel­ügyminiszterrel karöltve nem azért áll-e bosszút, mert Pintér Sándor országos rendőrfőkapi­tány egy nyilatkozatában sej­tetni engedte, hogy a Tocsik- botrányért a koalíció is felelős. A KDNP véleménye szerint a kormány késve cselekedett, hiszen már hónapok óta nyil­vánvaló volt: valakinek fele­lősséget kell vállalnia azért, hogy Magyarországon teret hódíthatott a maffiabűnözés. - A kormány azonban téved, ha azt hiszi, hogy a saját és a bel­ügyminiszter politikai felelős­ségének vizsgálata nélkül megoldható a probléma - nyi­latkozta Füzessy Tibor, a Ke­reszténydemokrata Néppárt egyik vezető politikusa Giczy György pártelnök megbízásá­ból a rendőrségi vezetői levál­tásokkal kapcsolatban. Annak fényében, hogy a pénteki sajtó még Bodrácska János vezérőrnagy új, főkapi­tányi biztosi jogköréről szá­molt be, az intézkedés a kor­mányzat működésének teljes fejetlenségét tükrözi. Azt a za­varos állapotot, amely sajnála­tosan a közbiztonságot is jel­lemzi. Füzessy Tibor leszö­gezte: a felelősségre vonást nem lett volna szabad halo­gatni, ugyanakkor nem ért egyet a vezérkar tagjainak egy­szerre történt leváltásával.- A Magyar Szocialista Párt vezérkara mélységesen egyet­ért azzal, hogy a kormány konkrét intézkedéseket hozott a rendőrségi vezetők ügyében - tolmácsolta a szocialisták vé­leményét Tardos Júlia, a párt sajtófőnöke. Tardos elmondta: a csaknem egyhetes előkészí­tés, alapos vizsgálódás után meghozott döntés a szocialis­ták szerint figyelembe veszi az állampolgároknak azt a jogos elvárását, hogy hatékonyabb munka folyjék a közbiztonság javítása érdekében. A sajtófő­nök hozzátette, hogy az MSZP különböző testületéi az ügy természeténél fogva előzete­sen nem foglalkoztak e témá­val; ekkora horderejű döntés­nek nyilvánvalóan a lehető legszűkebb körben kell meg­születnie. A szocialisták egyetértenek a döntés tartal­mával és formájával - össze­gezte Tardos Júlia, azzal: üd- vözlik, hogy a kormányfő és a belügyminiszter teljes egyetér­tésben hozta az intézkedést. Az SZDSZ megnyugvással fogadta a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek a rend­őrség vezetőinek felmentésé­vel kapcsolatos döntését - kö­zölte Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője. A szabaddemok­rata politikus elmondta, hogy pártja az ORFK megújítása ér­dekében fontosnak tartja e dön­tést és támogatja azt. Hozzá­tette: az SZDSZ azt várja, hogy a mostani személycserék nyo­mán a rendőrség hatékonyab­ban tud majd fellépni a közbiz­tonság javítása érdekében. Boross Péter (MDF), az előző kormány miniszterel­nöke, volt belügyminiszter ki­jelentette: fel van háborodva, mert a rendőrség vezetői nem háztartási alkalmazottak, aki­ket így, egyik pillanatról a má­sikra el lehet küldeni. Nívót- lannak és stílustalannak minő­sítette az intézkedést. Boross Péter hozzátette: ezt a lépést megsínyli a bűnüldözés, mert eddig sem bérben, sem techni­kában nem biztosította a jelen­legi kormányzat a rendőrség­nek a feltételeket, s mindezt azzal tetézi, hogy lefejezi a ve­zetést. Boross Péter szerint ma már nem csupán a belügymi­niszter belügye a közbizton­ság, hanem az egész kormány­nak kellett volna más módon kezelnie ezt a területet. Nem elég, hogy az elmúlt időszak­ban politikai támadásoknak volt kitéve a rendőrség, a szük­séges anyagi és technikai biz­tonságot sem tudták megte­remteni és ez Boross szerint már a kormány mulasztása. * * * Az országos rendőrkapitányi tisztségre javasolt Forgács László 47 éves. A rendőri munkát 1972-ben kezdte Sátoraljaújhelyen. Előbb nyomozó, vizsgáló, majd fő­nyomozó volt. A rendőrtiszti főiskola levelező tagozatán - bűnügyi szakon - 1980-ben végzett. Ezt követően, 1983- tól a sárospataki rendőrkapi­tányságot, majd egy évvel ké­sőbb a kazincbarcikai rendőr- kapitányságot vezette. Öt év­vel ezelőtt nevezték ki a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság közbiz­tonsági vezetőhelyettesévé. 1992. február 16-tól ugyanott a főkapitányság vezetője. Különvélemény. A parla­mentnek benyújtott törvényja­vaslattól eltérően Magyar Bá­lint kultuszminiszter nem tartja alkotmányosnak, hogy a köz­célú egyházi intézmények - csak azért mert egyháziak -, kimaradjanak abból a kedvez- ményezetti körből, amelynek javára az állampolgárok fel­ajánlhatják személyi jövede­lemadójuk egy százalékát. Titok vagy közérdek? Az APV Rt. köteles a kezelésében lévő közérdekű adatok megis­merését lehetővé tenni - állapí­totta meg az adatvédelmi biz­tos. Majtényi László a privati­zációs miniszter kérésére fo­galmazta meg álláspontját a magánosítás adatainak kezelé­sével kapcsolatban. Eszerint az üzleti titok kérdése csak a pá­lyázatok beérkezésénél és érté kelésénél merülhet fel. Hivatalos értékelés. Az ok­tóber végén megrendezett Ma­gyar Filmesek Világtalálkozója - a résztvevők és a hazai, il­letve a nemzetközi sajtóvissz­hang szerint - sikeres volt. Az esemény 86-90 millió forintba került, amelynek felét az állam fedezte. Száztíz meghívott ma­gyar származású művész közül megtisztelőén sokan, hetvenha- tan jöttek el. Mérföldkő. A hazai turizmus fejlesztésében meghatározó év­nek bizonyult 1996 - hangoz­tatta az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter egy pénteki konferencián. Fazakas Szabolcs elmondta: a tavalyinál mintegy 30 százalékkal na­gyobb turisztikai bevételre tesz szert az ország. Az ágazat szá­mára biztató, hogy a jövő évi adótörvények további kedvez­ményeket adnak az idegenfor­galmi vállalkozásoknak. Munkanap-áthelyezés. A kormány azt javasolja a minisz­tériumoknak, a központi és te­rületi államigazgatási szervek­nek, hogy december 23-át, hét­főt december 21-én, szomba­ton, december 24-ét, keddet de­cember 28-án, szombaton dol­gozzák le. Mindkét esetben cél­szerű, ha szombaton a pénteki rendnek megfelelően történik a munkavégzés. A kormány fel­kéri az egyéb munkáltatókat is, hogy vizsgálják meg, alkal­mazhatják-e a ezt a megoldást. Pénzek szétválasztása. Az orvosegyetemek finanszírozási gondjainak tisztázására ad hoc bizottságot hoznak létre az or­vosegyetemek rektorai, az érin­tett tárcák, valamint az egész­ségbiztosító szakértői. A teg­napi megbeszélésén egyetértet­tek abban: a jövőben szét kell választani a gyógyító és az ok­tató munkára szánt pénzeket az orvostudományi egyetemek támogatásánál. Biztonságnövelő program Pakson Jól felépítettek és jól kidolgo­zottnak értékelték a Paksi Atomerőmű Rt. (PA) bizton­ságnövelő programját a Nem­zetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) szakemberei, akik no­vember 18. és 28. között vizs­gálódtak Pakson - jelentették be az erőmű pénteki sajtótájé­koztatóján. A független szakér­tők a vizsgálatot a Paksi Atom­erőmű kérésére végezték azzal a céllal, hogy a felülvizsgálat végén az erőmű biztonságnö­velő programját minősítsék. Az elemzésben hét országból érke­zett 11 nukleáris szakértő vett részt. A Paksi Atomerőmű bizton­ságnövelő programját a csoport jónak, sőt néhány intézkedés tekintetében még túl szigorú­nak is ítélte. Mint a sajtótájékoztatón el­hangzott, az erőműben folyama­tosan egész sor gépészeti, villa­mos- és szabályozástechnikai módosítást terveznek. A nagy­méretű forgógépek alkatrésze­inek esetleges elszabadulását, kirepülését megakadályozandó például további elemzéseket lát­tak szükségesnek. A NAÜ-vizs- gálócsoport jelentősnek ítélte és támogatta a Paksi Atomerőmű Rt. földrengésállóság-javítását szolgáló programját, illetve an­nak végrehajtását. A PA Rt. képviselői a sajtótájékoztatón elmondták, hogy erre a prog­ramra a négy blokk esetében 6,5 milliárd forintot költenek, és 2002-re fejeződik be ez a munka. Az MTI érdeklődésére a szakemberek elmondták, hogy az atomerőmű későbbi lebon­tásának költségeire már most gondolni kell, hiszen az első re­aktorblokkot 1982-ben adták át. A nemzetközi gyakorlat szerint az átlagosan 30 évig üzemelő atomerőművek félidejénél a le­bontás költségeit a villamos energia árába beépítik. Magyar- országon erről a parlamentnek benyújtott atomtörvény rendel­kezik majd. A Paksi Atom­erőmű szakembereinek vélemé­nye szerint azonban a lebontás költségei a villamos energia árában nem képviselnek jelen­tős tételt. Ennek oka az, hogy az atomerőmű addigra visszafizeti azokat a hiteleket, amelyeket még az atomerőmű létesítésekor vettek fel, így ez a tartozás nem terheli majd tovább a villamos- energia-előállítás költségeit. Civil különvélemény az 1 százalékról A pártok is bekerülhetnének a támogathatók körébe ? A személyi jövedelemadó egy százalékának közcélú fel- használásáról folyó vitában a lényegi kérdésekről alig esik szó a társadalom nyilvánossága előtt. A Társadalmi Ér­dekegyeztető Tanács sajnálatos és súlyos hibának tartja, hogy a civil szervezetek dolgában épp az érintettek véle­ménye számít a legkevésbé. Kemény László politológus, a TÉT szakértője lapunknak adott nyilatkozatában ki­emelte: az egy százalék sza­bad felajánlása nem pusztán anyagi jellegű gesztus, ha­nem a társadalmi szerveze­tek megmérettetése, az adó­fizetők sajátos, évenkénti szavazása. Nyilván annak a civil szervezetnek adnak legna­gyobb támogatást, amelynek tevékenységét a leghaszno­sabbnak ítélik. Ebből kiin­dulva társadalmi vitára kel­lene bocsátani a törvényter­vezetet és a jogszabályt a ci­vil szervezetek véleményé­nek figyelembevételével cél­szerű megalkotni. Jelenleg még az sem vilá­gos, miért pont 1 százalék a felajánlható összeg - mondja Kemény László. - A támoga­tási arányt ugyanis attól kel­lene függővé tenni, hogy mi­lyen széles azoknak á szerve­zeteknek a köre, amelyek felhasználhatják. Ismereteim szerint viszont az SZDSZ által frissiben be­nyújtott törvényjavaslatból kimaradtak például a nagy- családosok, a munkanélkü­liek, az egészségkárosodot­tak szervezetei - pedig meg­győződésünk, hogy feltétle­nül helyük volna az adóforin­tokkal segíthetők között. Ugyanakkor érdemes mér­legelni a gondolatot, hogy a pártokat se zárják ki a támo­gathatók köréből. így ugyanis finanszírozásuk és egyben működésük az adófi­zető polgárok voksértékű tá­mogatásától függne. Bozsó Bea

Next

/
Thumbnails
Contents