Petőfi Népe, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-29 / 279. szám

4. oldal VILÁGTÍJ KÖR 1996. november 29., péntek Több tucat rendőr állta útját csütörtök reggel a fehérorosz parlamentbe igyekvő képvise­lőknek. Végül is beengedték őket az épületbe, de csak azért, hogy személyes tárgyaikat ma­gukhoz vegyék. Aleszandr Lu- kasenko államfő be akarja zá­ratni a régi parlamentet, mert az őt támogató képviselőkkel ked­den új, hozzá hű törvényhozást hozott létre. Bukarestben csütörtök dél­után összeült az RMDSZ „belső parlamentje”, a döntés­hozó jogkörű Szövetségi Kép­viselők Tanácsa (SZKT), hogy áttekintse és megvitassa a kor­mánykoalíciós tárgyalások eredményeit. Hírek szerint a szövetség a létrehozandó kabi­netben két miniszteri és több ál­lamtitkári tárcát kap. A közeli napokban aláírják a cseh-német megbékélési nyi­latkozatot, amelyről több mint két éve tárgyal Prága és Bonn - írta a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Ratko IHladics boszniai szerb főparancsnok és Manojlo Mi- lovanovics tábornok csütörtö­kön Páléban átadta a hadsereg vezetését a Biljana Plavsics boszniai szerb elnök által kine­vezett Pero Colic tábornoknak és az új hadvezetés tagjainak. Egynapos általános sztrájk volt csütörtökön Görögország­ban, tiltakozásul a kormányzat gazdasági szigora ellen. A két legnagyobb szakszervezet által meghirdetett munkabeszüntetés megbénította az egész országot. A Zsidó Világkongresszus úgy véli, hogy Svédország és Norvégia bankjaiban is. szuny- nyadnak olyan vagyonok, ame­lyeket a holocaust későbbi ál­dozatai tettek be a két ország pénzintézeteibe. Hárommillióval emelkedett az idén a HIV-vírussal fertőzöt­tek száma, és összességében már huszonhárommillió AIDS- beteget tartanak nyilván világ­szerte. A csupán becsléseket tartalmazó ENSZ-jelentés sze­rint Közép- és Kelet-Európábán (beleszámítva a közép-ázsiai országokat is) ötvenezer AIDS- betegről tudnak. A szibériai Abakan mellett csütörtök hajnalban szerencsét­lenül járt orosz Il-76-os katonai szállítógép 23 utasa közül csü­törtök estig huszonkét áldozat holttestét találták meg a men­tőbrigádok. Jelcin próbaútja. A szívmű­téte után lábadozó Borisz Jelcin elnök esetleg már a jövő hét végén néhány „próbautat” tesz a Kremlbe, és orvosai szerint december közepétől már ismét a korábbiak szerint dolgozhat. Tibetiek tüntettek Új-Delhiben Csiang Cö-min kínai elnök indiai látogatása ellen, ő lesz az első kínai államfő, aki Indiába látogat. Ismeretes, hogy Tibetből sokan emigráltak a kom- munista kínai uralom elől, s maga a láma is a hazátlanok kenyerét eszi. Indiában jelentős számban élnek tibetiek. fotó: feb-reuters A közvélemény és a NATO Tanácskozások napirendjén az integráció A közvélemény tájékoztatásának szükségessége is indokolja, hogy mind több fórumon esik szó hazánk euroatlanti integ­rációjáról. Csütörtökön két tanácskozás tűzte napirendre a témát: a Parlamentben a kommunikációs feladatokat vitat­ták meg hazai és külföldi szakértők, a Honvédelmi Miniszté­riumban pedig a civil szervezetek képviselői folytattak pár­beszédet a tárca vezetőivel hazánk NATO-csatlakozásáról. A NATO képviselői, bizton­ságpolitikai szakemberek, kül­földi és hazai újságírók egy­aránt résztvevői annak a há­romnapos tanácskozásnak, amely a Konrad Adenauer Alapítvány kezdeményezésére a Parlament épületében kez­dődött csütörtökön. Megnyitóbeszédében Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke hangsúlyozta: a NATO kiszélesítése visszafordíthatat­lan tény, s hazánk előkelő he­lyen szerepel ajelöltek között.- A bővítés nem elszigetelt jelenség, része annak a folya­matnak, amelynek keretében hazánk az Európa Tanács, majd a fejlett országok gazda­sági szervezete, az OECD tag­jává vált - mutatott rá a Kül­ügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője. Somogyi Ferenc előadásá­ban elmondta: csatlakozásunk a NATO-hoz egyfelől intéz­ményes megjelenítése az ösz- szetartozásnak és az együtt­működésnek, másfelől azt je­lenti, hogy az európai értékek­nek következetesen kell érvé­nyesülniük gondolkodásunk­ban. Az államtitkár néhány ag­gályra, kérdésre maga is kitért. Rámutatott: a nukleáris fegy­verek állomásoztatása nem feltétele a NATO-tagságnak. Az európai biztonság jelenlegi keretei között a konfliktusok megoldásának fő eszköze a politika; erő alkalmazása ese­tén is csak hagyományos fegyverekről lehet szó. Vagyis: az atomerő csupán a biztonság garanciája, s csak elvi lehetőségként szerepel a nukleáris potenciál kiterjesz­tése. A semlegesség szorgal­mazóinak válaszolva Somogyi Ferenc kijelentette: ennek ha­zánkban nincs hagyománya, de hiányozna a szükséges nagyhatalmi garancia is; egyébként a semlegesség sok­kal többe kerül, mint egy vé­delmi szervezet tagsága. Egyebek között ezt hangsú­lyozta dr. Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára is, aki a minisztériumban tartott ta­nácskozáson fejtette ki véle­ményét Magyarország NATO- csatlakozásáról. A társadalmi szervezetek részvételével zajló konferen­cián Gyarmati elmondta: a magyar haderő elkerülhetetlen korszerűsítése nem függ össze majdani NATO-tagságunkkal; a modernizációt akkor is végre kellene hajtani, ha nem csatla­koznánk az atlanti szövetség­hez. Ám ha nemzeti alapon szerveznénk meg a védelmün­ket, a költségek jóval maga­sabbak lennének - hangsú­lyozta a helyettes államtitkár, és hozzátette; ebben az eset­ben a szomszédaink is fenye­getésként értékelnék lépésein­ket, és vélhetően megfelelő válaszintézkedéseket tenné­nek. Gyarmati István szerint a NATO-csatlakozásunk vár­ható költségeit taglaló elemzé­sek és tanulmányúk többsége irreális összegeket tartalmaz - egyebek között azért, mert nem az önmagában is meg­újuló, átalakuló szövetség igé­nyeihez méri a kiadások nagy­ságát, hanem a régi struktúrák követelményeihez igazítja azt. A helyettes államtitkár alap­talannak tartotta azokat az ag­gályokat is, amelyek szerint a NATO-tagság szuverenitá­sunk részleges feladását jelen­tené. - A NATO nem a nyu­gati Varsói Szerződés, hanem tizenhat egyenrangú tagország védelmi-politikai szervezete, amelynek döntései konszen­zussal születnek. Mivel a szö­vetség határozatai jelentős be­folyást gyakorolnak Európa jelenére és jövőjére, Magyar- ország számára rendkívül fon­tos lenne, hogy részt vegyen ebben a döntéshozatalban - hangsúlyozta Gyarmati István. Csák-Halniai Miért beteg olyan sok politikus? Meciar gyakran eltűnik Pozsonyban találgatások tár­gya Vladimír Meciar meg­romlott egészsége - írja a Die Presse című osztrák lap. Megfigyelők attól tartanak, hogy egyik napról a másikra elvész az a „relatív stabilitás”, amelyet a szlovák politikai élet mély megosztottsága ellenére a kormányfő személye garantált. A bivalyerősnek tűnő mi­niszterelnöknek már jó ideje megrendült az egészsége. A fel- tételezést, miszerint agydaga­nata van, maga Meciar dobta be a köztudatba, amikor kijelen­tette: Michal Kovác elnök új­ságírók előtt azt terjesztette róla, hogy beteg az agya. Mindenesetre tény, hogy Meciar az utóbbi időben gyak­ran eltűnik, az utolsó pillanat­ban mond le találkozókat, s úgy hírlik, nem bír ki két óránál hosszabb ideig tartó közszerep­lést - írja a Die Presse. A lap összeállítást közöl ar­ról, hogy mostanában több or­szág vezetője betegedett meg: Havel cseh és Klestil osztrák ál­lamfőnek „titokzatos” tüdő­gyulladása van, Tudjman horvát elnök nemrég tért haza az Ame­rikai Egyesült Államokból egy kivizsgálás után, s noha a rákos megbetegedéséről szóló híreket rendre cáfolták, ritkán látni az utóbbi időben. A lap szerint kérdéses az is, hogy a szívműté­ten átesett Jelcin orosz elnök mennyire lesz terhelhető. Európában a tévénézés a legfőbb időtöltés Próbál nyomulni a mozi A szórakoztatásra - Európá­ban is - egyre inkább rá­nyomja bélyegét a televízió, állapította meg az audiovi­zuális szokásokat tudakoló felmérésében az Eurostat, az európai statisztikai hivatal. Az Európai Unió tagországai­ban a háztartások 95,7 százalé­kában legalább egy televízió van, és évente legfeljebb két­szer mennek el moziba az em­berek. A televízió térnyerése fo­lyamatos. 1985-ben még csak a családok 92 százalékának volt készüléke. Tizenöt év alatt a közszolgálati csatornák száma 30-ról 42-re ugrott, míg a ke­reskedelmieké nyolcról 46-ra. Kábeltévézésben Európa egé­sze még nem érte utol Ameri­kát, de Nyugat-Európa már majdnem: a Benelux államok „behálózottsága” 91 százalé­kos, míg a dél-európai régióban alig egyszázalékos a kábeltévé elterjedtsége. A mozik pedig küszködnek a fennmaradásért. Számuk ugyan a negyedére csökkent 1981 és 1991 között, de azóta már lassú (3,1 százalékos) fejlődés kez­dődött. Összesen 19 501 mozi mű­ködik ma kontinensünkön, amelyekben évente 682 millió jegyet adnak el. Utoljára tizenöt évvel ezelőtt regisztráltak egy- milliárdnál is több európai mo­zinézőt. FEB Repülőgépgyártók párharca Nemrég megszületett egy régóta halogatott döntés: az európai ér­dekeltségű Aiibus konzorcium­tól vásárol új gépeket az US Air, a negyedik legnagyobb tenger­túli légitársaság. Az amerikai ipar óriása, a Bo­eing az utolsó pillanatig remélte, hogy megkapj a a négy száz gépre szóló megrendelést. Az USAir azonban az elkövetkező évek­ben A319-es, A320-as és A321 - es típusokat kíván vásárolni, összesen 12-15 milliárd dollár értékben. Az európai gyártók háza táján most nagy az öröm, de több prob­léma is veszélybe sodorhatja az évtized üzletét. Az Airbus válla­latainál például hosszabb ideje leépítés folyik, s a létszámot a mamut megrendelés hatására sem szabad növelni. De még füstbe mehet a szer­ződés azért is, mert az amerikai szakszervezetek tiltakoznak: az öreg kontinensen az állam ha­talmas összegekkel támogatja a repülőgépgyártást, s így a tenge­rentúliak behozhatatlan hát­rányba kerülnek. Az európaiak egyébként azzal lőnek vissza a dömpingvádakra, hogy az ame­rikai óriások, köztük a McDon- nell-Douglas nagy megrendelé­seket kapott a hadiipartól. Az utóbbi időszak légika­tasztrófái ráirányították a Fi­gyelmet a gépparkok megújítá­sának szükségességére. Az USAir megrendelése nagyon nagy falat, de még ennél is na­gyobbak ígérkeznek a világ más tájairól. Kína az elkövetkező húsz évben mintegy nyolcszáz repülőgépet kíván vásárolni; igaz, Peking a Boeingek mellett döntött. Az Airbus és a Boeing közötti verseny ma még eldöntetlen. Egyelőre mindkettő alig állja a rohamot, és a fő gondja az, hogy sikerüljön megtartani a szállítási határidőket. Gyermekmunka Bulgáriában Bulgáriában a gyermekmunkát tiltó törvények ellenére húszezer gyermeket kényszerítettek az idén rendszeres, kimerítő mun­kára. hetvenezer gyermek vég­zett alkalmi munkát a termelés­ben vagy valamilyen szolgálta­tási': a, tízezer pedig koldult, il­letve prostitúcióval tartotta fenn maga Ezeket az adatokat Pana- jot Raridev, a bolgár Oktatáslé­lektani és Szociálpszichológiai Társaság elnöke, a veszélyezte­tett gyermekek védelmével fog­lalkozó központ vezetője kö­zölte csütörtökön a BTA bolgár hírügynökséggel. A társaság ál­tal készített tanulmányból kitű­nik, hogy a leggyakrabban a me­zőgazdaságban, a turizmusban, a kereskedelemben és az építke­zéseken vettek igénybe gyerek­munkát. A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola az alábbi képzésekéi indítja:- 340 órás OKJ szerinti számviteli ügyintézői tanfolyam (feltétel érettségi);-150 órás számítógépes gépírás és szövegszerkesztés (feltétel: általános iskolai végzettség);- számítógép-kezelői tanfolyam (DOS, Word, Excel), igény szerint, 40 vagy 60 órás (feltétel: általános iskolai végzettség), A képzések ideje a délutáni órákban, illetve szombaton. Jelentkezni a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola (Kecskemét, Katona J. tér4. Tel.: 76/320-106, fax: 76/481-787) titkárságán lehet. (37286) OTP RÉSZLETRE VÁSÁROLHAT üzleteinkben számítógépet, telefaxot, nyomtatót. Néhány példa kínálatunkból: Számítógép: DX4-133/P75, 850 MB HDD 4 OOO FT HAVI TÖRLESZTÉSTŐL Fax: Sägern 140R í SOO FT HAVI TÖRLESZTÉSTŐL Nyomtató: HP Deskjet 600 2 950 FT HAVI TÖRLESZTÉSTŐL Ha ajánlatunk felkeltette érdeklődését, további információért forduljon a Delfin Számítástechnikai üzleteihez. A CENTRUMBAN VAGYUNK! W c • “ 0 * N . 0 N = - '0 * < J: :o­Zö i 1 r 0) u fc 0 K í f­fű I < ° -x * c * Zx . 55 § Megjelent a decemberi Lakáskultúra! Benne: A Gerendák közt, falak nélkül A Megrendelt otthon A Változatos minikonyhák A Műteremkonyha-látogatás A Nemzetközi Bútoripari Szakvásár A Burkolatok 2.- csempe, kő, kerámia A Üvegpalotában királyi virágok A A házigazdák: Csákányi Eszter és Kulka János Lakáskultúra 100 oldalon! * í Cl ; fi L ISIK H A V ö N T A >: Ui. tViOlVA« '> : Hí / :2 . D£CEMSC:A * >29 f 7 Lakáskultúra NEMZETKÖZI BÚTORIPARI. SZAKVÁSÁR MÁZICAZ0> <: AJÁNDÉK BŐN

Next

/
Thumbnails
Contents