Petőfi Népe, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

1996. november 4., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Az intézkedő rendőrnek be kell mutatkoznia A helyszíni bírságért nyugta jár Néhány napja eltávolítottak egy rendőrt a testülettől, mert az országúti ellenőrzés során 10 ezer forint kenőpénzt foga­dott el a szabálysértő gépjárművezetőtől. Az eset kapcsán arra kerestünk választ, hogy az ellenőrzések során milyen jogai és kötelességei vannak az igazoltató „közegnek”. Dr. Vári László rendőr alezre­des, az Országos Rendőr-fő­kapitányság Közlekedésren­dészeti Főosztályának helyet­tes vezetője elmondta, hogy kétféle eszközzel mérik a gép­járművek sebességét: radarral, illetve újabban lézersugaras technikával. A műszereken pontosan nyomon követhető, hogy a bemért autó milyen tempóban halad, s adott eset­ben a gyorshajtóról fénykép- felvétel is készülhet. A gyorshajtókat - éppen a későbbi viták elkerülése vé­gett - minden esetben megál­lítják és igazoltatják, mert nem a gépkocsi tulajdonosát, ha­nem annak tényleges vezetőjét lehet csak felelősségre vonni. A megengedett sebesség leg­feljebb 20 százalékos túllé­pése helyszíni bírsággal jár. A komolyabb szabálysértést fel­jelentés követi, annak árát az eljárás lefolytatása után kell megfizetni. Ellenőrzéskor a személyi igazolványt, a jogosítványt, a gépkocsi forgalmi engedélyét, a zöldkártyát, a biztosítási csekket, valamint a súlyadó befizetésének igazolását kér­heti a szolgálatot teljesítő rendőr. Ha úgy látja jónak, át­vizsgálhatja a gépjárművet is. Ugyanakkor ■ kötelessége, hogy a vezetővel közölje, mi­lyen szabálysértést követett el. A helyszínen legfeljebb 2000 forintos bírságot róhat ki a rendőr, s arról kötelező elis­mervényt - nyugtát - adnia a szabálysértőnek. Az elismer­vény sorszámozott, így vita, reklamáció esetén bármikor megállapítható, hogy ki rótta ki a bírságot. A szabályzat azt is ki­mondja, hogy ha a gépkocsi vezetője kéri, az intézkedő rendőr köteles magát igazolni. Meg kell mondania nevét, rendfokozatát, sőt munka­helye címét is, ahol szolgálatot teljesít. Sz. E. A helyszínen legfeljebb kétezer forintos bírságot lehet kiróni. fotó: feb archIv felvétel Hatvanöt településen már lezajlott a válóper A népszavazás kevés az önállósághoz Két településen is az urnák elé járultak a közelmúltban a polgárok, hogy miként az utóbbi években annyiszor, a szét­válásról, pátriájuk önállóságáról szavazzanak. Megtehették, de a válóperes eljárásnak ez csak az egyik lépcsőfoka volt. A tanácsi rendszer község­egyesítési programja során mintegy száz összevont tele­pülést hoztak létre s ezzel sok helyen jelentős társadalmi fe­szültséget teremtettek - mondta Frücht Pál, a Bel­ügyminisztérium önkormány­zati főosztályának vezetője. így érthető, hogy pár éve, amikor erre lehetőség nyűt, rövid időn belül 65 helyen ad­ták be a „válópert”. Napjaink­ban Kazincbarcikától Berente, Várpalotától Pét, Szegedtől Algyő és Zamárditól Szántód kíván különválni. Zamárdi és Szántód harca már öt esztendeje folyik. Többször volt Alkotmány- bíróság előtt az ügyük, a rend­őrség is foglalkozott velük. A legutóbbi, a legújabb voksolás eredménye: búcsút mond egymásnak a két település.- Most nincs tudomásunk szabálytalanságról - mondta a főosztályvezető de ezzel, még nem került pont a folya­mat végére. Az ilyen népsza­vazás ugyanis véleménynyil­vánító szavazás és csak egy, bár fontos része az eljárásnak. Az önkormányzati törvény szerint a válások feltétele még, hogy a kiváló rész elkülönült legyen, legalább 300-an lak­ják, el tudja látni az önkor­mányzati feladatokat, és ne kerüljön gazdaságilag ve­szélybe a megmaradó és az új község működőképessége. Számos más kérdést, pél­dául a közös terhek és kötele­zettségek megosztását is tisz­tázni kell. A válást végül a köztársasági elnök mondja ki. Ez történt Balatonboglár és Balatonlelle esetében is. Ott ráadásul még az furcsaság is előfordult, hogy egyesítésük­kor Boglárlelle várossá vált. A köztársasági elnök most, a szétváláskor mindkét telepü­lésnek meghagyta ezt a rangot. Koós Tamás Felperesek a levéltárosok, alperes a kormány Konferencia a katasztrófákról Budapesten tegnap, vasárnap megkezdődött a 6. Nemzet­közi Katasztrófaorvosi Konfe­rencia. A négynapos tanácsko­zást a Nemzetközi Katasztró­faorvostani Társaság, valamint a Magyar Katonai és Kataszt­rófaorvosi Társaság szervezi. A 26 országból érkezett szak­emberek többek között a ka­tasztrófák áldozatainak ellátá­sáról, a közegészségügyi és járványügyi veszélyeztetettség­ről, valamint az ezzel kapcso­latos oktatásról, képzésről ta­nácskoznak. A konferencia zárónapján, szerdán katasztrófaelhárítási és mentési technikai bemutatót tartanak majd a részvevő ta­nácskozóknak. Perre menő bérvita látszik ki­bontakozni a kormány és a levél­tárosok között, amelyet a gond­jaikat rendszerint csendesen ki­nyilvánító szakma művelői kö­zösen, érdekvédelmi szerveze­teik segítségével vívnak meg. Az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa, valamint a Közgyűj­teményi és Közművelődési Dol­gozók Szakszervezete bírósági eljárást kezdeményez a kor­mány, a Belügy-, a Pénzügy- és a Munkaügyi Minisztérium ellen. A kereset benyújtói azt nehez­ményezik, hogy a kormány a kö­telezően előírt egészségügyi pót­lékot a levéltárosok esetében nem ismerte el a központi költ­ségvetés terhére kifizetendőnek, így azt nem is finanszírozza. Pénz híján a fenntartó önkor­mányzatok sem képesek erre. Márpedig ezt aközalkalmazot- tak jogállásáról szóló törvény 1996-os módosítása kötelezővé tette. A levéltárosok panasza megjárta a legkülönbözőbb hi­vatali és szakmai fórumokat, ahol a jogszabályokat sokféle­képpen értelmezték. A tisztior­vosi szolgálat vizsgálatai pél­dául igazolták, a levéltárak irat­anyagain mintegy negyven gombafajta tenyészik, amelyek allergiát és légúti megbetegedé­seket okozhatnak. Ha nem fizet­nek pótlékot, az intézményeket fertőtleníteni kell, ami több mil­liárd forintba kerülne. Csárdáskirálynő: 80 éves diadalmenet Hajmási Péter a lövészárokban - Hannus és Kamill összeveszése Tegnap volt 80 éve, hogy magyar színpadon először csendültek föl Kálmán Imre Csár­dáskirálynő című operettjének dallamai. A premier kirobbanó sikert hozott, s csupán 1954-es felújított változatát mintegy 1800- szor (!) játszotta a Fővárosi Operett Színház társulata. Az örökzöld dalmű népszerűség­ben ma is vetekszik ifjú versenytársaival, a musicalekkel és rockoperákkal. Ősbemutatója egyébként nem Pesten, hanem Bécsben volt - 1915. október 17-én. Eredeti címe Éljen a szerelem volt. A krónikák szerint a premierre minden jegy előre elkelt Kálmán Imre muzsikáját az idő nem tudta kikezdeni, a szö­vegkönyvet azonban alkalma­sint le kellett porolni. Ezt - ava­tott kezekkel - Békeffi István és Kellér Dezső végezte el. 1954- ben dolgozták át a librettót, nem titkolva, hogy a Csárdáski­rálynő szerepét Honthy Han­nára, Miska pincérét pedig Feleky Kamillra igazították. Langer Ede, az Operett Színház nyugdíjas epizodistája fél évszázada a Csárdás­királynő minden előadásán színpadra lépett. Mint mondja, az 1954-es felújítás páratlan si­kert hozott, amelynek híre kül­földre is eljutott. 1955 decem­berében a társulat kéthetes meghívást kapott Moszkvába és Leningrádba.- A vendégjáték végén, mintegy 35 előadás után már mindenki becsomagolt, amikor jött a hír, hogy Hruscsov és fe­lesége is szeretné látni a dara­bot - meséli Langer bácsi. - Műsoron kívüli előadás követ­kezett, ám jöttek az újabb felké­rések, így a kéthetes vendégjá­tékból hathetes lett.- A Csárdáskirálynő népsze­rűségére még régebbi példa is van. Megboldogult apám me­sélte, hogy az első vi­lágháború idején az ólasz fron­ton kará­csonykor el­hallgattak a fegyverek, s a magyar ka­tonák tele torokból rá­zendítettek a „Hajmási Péter, Haj- Felejthetetlen másl Pál”­ra. Legnagyobb meglepeté­sükre a front másik oldalán az olasz katonák is bekapcsolód­tak a kórusba, s együtt dalol­ták a fülbemászó betétdalt.- Kevesen tudják, hogy 1956. október 23-án este is a Csárdáskirálynő ment az Ope­rettben. A közönséget úgy le­bilincselte az előadás, hogy csak a finálé után látták, hal­lották, mi zajlik a pesti utcá­kon.- A darab sok mindent túl­élt - még a két felejthetetlen művész, Honthy és Feleky összeveszését is. Történt ugyanis, hogy egy alkalom­mal, az előadás végén - a ko­reográfia szerint - kiment a függöny elé Honthy és Feleky, ám Hannuska esernyőjével rá­csapott Kamii lka kezére. „Miska” ezen úgy megsértő­dött, hogy sokáig nem volt páros: Honthy és Feleky. hajlandó fellépni a primadon­nával. Az örök haragnak végül az 1962-es újabb szovjet meg­hívás vetett véget; a vendéglá­tók ragaszkodtak az eredeti szereposztáshoz. Cecíliát Honthy Hannán kí­vül olyan nagyszerű színész­nők játszották, mint Németh Marika, Lehoczky Zsuzsa, vagy Mednyánszky Ági.- Agika nevéhez ritka telje­sítmény fűződik: mindmáig ő az egyetlen olyan színésznő, aki a darab összes női szerepét eljátszotta. A jubiláns operett diadal- útja 80 év múltán sem zá­rult le. Nemrégiben Zala­egerszegen és Szolnokon láthatta a közönség a Csár­dáskirálynőt, néhány hét múlva pedig a Fővárosi Operett újítja föl. Szalóky Eszter PANNON qsm ***** A* élvonal. * ...*...HUÜW A Pannon-történet Ma a friss víznél és a tiszta levegőnél is ritkább adomány a siker. A Pannon GSM cég története e kivételes sikersztorik egyike. Három születésnapot is ünnepelhet a Pannon, de ezért nem csak a gyerekek irigyelhetik. 1993. augusztusban lett a rá­diótelefon-tender egyik győztese, ősszel aláírták az alapító okiratot. 1994-ben pe­dig elkezdődött a szolgáltatás, először csak Budapesten. Ez utóbbi a harmadik születésnap. Ami a gyermek fejlődését illeti - a cég vezetői szívesen hasonlítják szépen erő­södő, okosodó gyermekhez a vállalatot idén lépett a felnőttkorba. Választ vár a kérdés, hogy mi lehet a titok? Emri Gussi úr, a magyar származású svéd vezér- igazgató szerint a siker titka abban rejlik, hogy a mobiltelefon-rendszer úgy hiány­zott Magyarországnak, mint a falat ke­nyér. A gazdaság fejlődése és a gyors kommunikáció elválaszthatatlan. Egysze­rűen jót tesz a magyar gazdasági életnek. A Pannon, a skandináv-holland-ma- gyar tulajdonú cég, bár hátránnyal indult - ugyanis csaknem minden adatátviteli tornyot magának kellett megépíteni -, mára behozta a lemaradást. A verseny igazi haszonélvezője a magyar gazda­sági élet. Tevékenységük első évében a hálózat kiépítése és az előfizetők meg­nyerése volt az egyenrangú cél, a máso­dik évben már szinte versenyzett a Pan­non technikai és kereskedelmi részlege. Előfizetőket hozni csak magas színvo­nalú rendszerrel érdemes - tartották. A harmadik év az idei. Ahogy a vezérigaz­gató mondta: ez már a Pannon éve. Ez azt jelenti, hogy Európában több szem­pontból is a Pannon GSM előfizetői kap­ják a legmagasabb színvonalú szolgálta­tást. Árakat nézve itthon a legolcsóbb, Európában a második, az úgynevezett le­fedettséget vizsgálva az országnak szinte egész területét uralják, minőségileg pedig világszínvonalú a Pannon GSM kínálta rendszer. A bevezető után a Pannon-sztorit foly­tatjuk. Mit jelent a telefonhasználóknak a lefedettség szó, és mennyit költött eddig a magyar kommunikációra a Pannon GSM? Egyebek között ezekre a kérdé­sekre adunk majd választ holnapi cik­künkben. Kecskeméten három Pannon GSM-torony szolgálja az előfize­tőket. Fotósunk bravúros képén kettő is látható, bár másfél kilomé­terre vannak egymástól. A közelebbi a Dobó körúti lakóház tetején, a tá­volabbi a régi víztornyon áll. Most csütörtökön a Pannon GSM a Petőfi Sándor utcában megnyitja kecske­méti képviseletét is.

Next

/
Thumbnails
Contents