Petőfi Népe, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1996. november 14., csütörtök II. János Pál az éhezőkért. A szerdán megnyílt római élelmezési világkonferencián el­hangzott beszédében a pápa fölszólította a világ vezetőit, hogy vállaljanak egyértelmű köte­lezettséget a több mint 800 millió éhező drámájának megoldására. fotó: feb/reuter A jelölés módja is ludas a megállapodást felborító szavazási eredményben Egy, csak egy alkotmánybíró... Belpolitikai vihart kavart, hogy a kulisszák mögötti szokásos előzetes egyeztetés és megállapodás ellenére 90 parlamenti képviselő nemmel szavazott kedden az ellenzék alkotmány­bíró-jelöltjére, Bruhács Jánosra. Az a tény azonban, hogy a két jelölt közül csak egy jutott be a taláros testületbe, nem veszélyezteti az Alkotmánybíróság munkáját. Alkotmányjogi szakértőnk vé­leménye szerint a korántsem példátlan, de mindenképp rendhagyó eset nem az érintett személy, hanem a t. Ház tekin­télyén ejtett csorbát. A fiaskó legfőbb oka, hogy az 1989 óta érvényben lévő je­lölési szisztéma működéskép­telen. Ez ugyanis azt írja elő, hogy a jelölőbizottságnak a parlamenti pártok egy-egy de­legáltjából - most 5 ellenzéki és 2 kormánypárti honatyából - kell állnia. Csakhogy a bizottság indít­ványáról jelen esetben a nagy kormánypárti többségű Par­lament szavaz. A „kalapban” tehát benne van, hogy míg a jelölőtestületben inkább az el­lenzék akarata érvényesül, ad­dig a Házban a másik oldalé. Az előzmény az volt, hogy a jelölőbizottság leszavazta a koalíció három bíráról (két kormánypárti és egy ellenzéki jelöltről) szóló javaslatát - holott célszerű lett volna mind a három, jelenleg üres helyet betölteni. Valószínű, hogy - az alkotmányügyi bizottság­ban később született egyezség ellenére - a kormánypártiak egy része ezért voksolt nem­mel az ellenzéki jelöltre. Mindemellett túlzóak azok a vélemények, hogy „a politi­kai demokrácia végének” vagy „az Alkotmánybíróság működésképtelenségének” le­hettünk tanúi. A most tízfősre bővült talá­ros testület el tudja látni fel­adatát. 1998 közepe táján vi­szont - az addig nyugdíjba vonuló három bíró kiesése mi­att - komoly gond lehet, mert a határozatképességhez leg­alább nyolcnak jelen kell len­nie a grémium ülésein.- rian Fa Nándor még nem adta fel a versenyt? „Nem kérek segítséget a beha­józáshoz, csak amennyit a Ven- dée Globe versenyszabályai megengednek, mert még nem adtam fel” - nyilatkozta Fa Nándor, a Vendée Globe non­stop Föld körüli vitorlásverseny magyar résztvevője, aki egy hétfői ütközés miatt másodszor is visszafordulni kényszerült. A hír hallatán Philippe Jean- tot versenyigazgató örömét fe­jezte ki, s hozzátette: „Ha ezt Fa Nándor mondja, annak biztosan örülni fog vala­mennyi, a mezőnyben vitorlázó versenyző, mert ebből az derül ki, hogy ezek az emberek nem mindennapi teljesítményre ké­pesek. Fa Nándor valamennyi­ünk közül a legjobban ismeri, milyen óriási feladat egy ilyen kategóriájú hajót megteremteni, életben tartani, egy ilyen verse­nyen végigmenni. Ha ő mondja, hogy van remény a visszatéré­sére, az biztosan úgy is lesz.” Fa Nándor egy székesfehér­vári rádióamatőrrel, Pál Zsolt­tal folytatott beszélgetése során elmondta: rendkívül óvatosan vitorlázik, 35-40 csomós szem- beszélben, 6-8 méteres hullám­zásban, a legkisebb viharvitor­lával, hogy a legkevésbé ter­helje meg a Budapest hajó sé­rült veretezését. „A panamai hajó okozta ká­rok miatt egy rossz hajómozdu­lat, egy erősebb széllökés le­dönthetné az árbocot. Nekem nem érdekem a hajómat hasz­nálhatatlanná tenni. Sokkal többet dolgoztunk annál, hogy a vitorlás itt fejezze be a karri­erjét.” Fa Nándor legutolsó pozíci­ója alapján 130 mérföldre volt a Les Sables d’Olonne-i kikötő­től, körülményeit figyelembe véve leghamarabb csütörtökön késő este érhet partot. A visszatéréshez kapcsolódó hír, hogy szimpátialátogatásra Les Sables d’Olonne-ba utazik Szombati Béla, a Magyar Köz­társaság párizsi nagykövete. Új (társas)házi rend készül A jövőben a társasházak közös- költség-hátraléka esetén jelzá­log terheli az adott tulajdonrészt, legyen bármekkora a fizetési elmaradás. Ezt tartalmazza a tár­sasházakról szóló törvényterve­zet, amelyet Pesta János, az Igazságügyi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese muta­tott be tegnap az újságíróknak. A jelzálog tulajdonra terheléséről a társaság közgyűlése döntene, ehhez azonban szabályozni kell a jelzálogjog rendszerét. Mind­erre azért van szükség, mert je­lenleg a közös költségek behaj­tása hosszadalmas és bonyolult eljárás. A főosztályvezető-he­lyettes szerint a társasházakat érintő fő gondok elsősorban a lakásprivatizáció gyors végre­hajtásából származnak. Ennek során a tulajdonossá vált bérlők - felkészületlenségükből adó­dóan - valamennyiükre egysé­gesen érvényes alapító okiratot fogadtak el, és a közös költséget illetően is azonos feltételek vo­natkoznak mindegyikükre. Gond, hogy a tulajdonosi képvi­selet, a vagyonkezelés, valamint a szakipari munkákra vonatkozó megbízás gyakran egy személy kezében összpontosul. Pesta Já­nos szerint célszerű lenne a há­rom különböző funkciót elkülö­níteni, és a társasházak gazdál­kodásának, illetve működésé­nek felügyeletére valamilyen el­lenőrző szervezetet létrehozni. A törvénytervezet várhatóan ta­vasszal kerül a kormány elé. Szerencseposta Illett a szerencsezárba annak a lottózónak a „kulcsa”, aki a múlt héten megnyerte a hatos lottó főnyereményét. A sikerjáték Ez a szerencsejáték egyéb­ként nemcsak nálunk, hanem szerte a világon sikerjátéknak számít. Hazai népszerűségét kü­lönösen öregbítette az idén - a legutóbbival együtt - a tizenkét telitalálatos szelvény. így jó eséllyel lehet pályázni ezen a héten is a főnyereményre, amely ezúttal 13 milliót ér. És lehet fohászkodni az 5 plusz 1 találatért is, amely most 23 mil­liót fizet. Egyre vonzóbb az ötös Mind többen kacérkodnak az ötös lottóval is, ami érthető, hi­szen hétről hétre vonzóbbá válik a főnyeremény. Már 78 millió forinttal kecsegteti a reményke­dőket. Ráadásul újabban a „Ket­tesek közt kétmillió” akcióban a kertes találattal is lehet egymil­lió forintot nyerni. így vált mil­liomossá a múlt héten két buda­pesti játékos, akik közül - az egyik postán küldte játékba szelvényét. Lehet, hogy éppen egy csekk vagy távirat feladá­sára várva tört rá a játékkedv. Mindenesetre szerencséje volt. Válasszon Jokert! Fantasztikus, eddig soha nem látott nyeremény, 57 millió fo­rint várakozik a Jokeren. Sokan úgy vélik, hogy a Joker esetében nem befolyásolhatják szerencsé­jüket, a lottószelvényeken lévő előrenyomtatott számokba vajmi kevés beleszólásuk van. Ez tévedés! A játékosok vá­logathatnak a szelvények között, kinek-kinek módja van a neki tetsző - szerencseszámait, vagy születési dátumát tartalmazó - sorszámú szelvényen mondani igent a Jokerre. Csúcsnyereményre, 15 millió forintra van kilátás a totón is. Ennyit ér ugyanis most a plusz egy találat. Tombol a kenóláz Gyarapodik a kenórajongók tábora. Ebben nagy része van a kenómanónak, hiszen az ő révén lehet hétről hétre bekerülni az „Induljon el egymillióért” ve­télkedőbe. Vasárnap a Szeren­csepercek műsorában, a kecs­keméti Casinóból közvetített ha­todik fordulóban Varga Edina volt a legszerencsésebb: ő jutott tovább a december 13-ai szup­erdöntőbe. A legnagyobb össze­get, 190 ezer forintot Veres Já- nosné nyerte. Szerencsés Karácsony! Bár még messze van a kará­csony, a Szerencsejáték Rt. jó­voltából péntektől már ajándé­kot bontogathatunk egy újfajta sorsjegyen. A Szerencsés Karácsony igen szép kivitelben készült sorsjegy, amely egy fenyőfát ábrázol, ajándékdobozokkal feldíszítve. A díszdobozokban nyeremé­nyek lapulnak, amelyekre le­kaparás után derül fény. Igaz, elődeitől eltérően, kissé többe - 300 forintba - kerül az ünnepi sorsjegy, viszont minden ne­gyedik szelvény nyerő. Az aján­dékdobozokban megbújó legna­gyobb nyeremény egymillió fo­rint, amelyből jó néhányat fel­aggattak a karácsonyfákra. Akiknek nincs szerencséjük, ne dobják el a sorsjegyeiket. Hogy miért? Az egyelőre titok. De a Szerencsejáték Rt. boszor­kánykonyhájában valami mindig fő a játékos kedvű ínyencek szá­mára. Érdemes elkezdeni gyűjteni a nyeretlen sorsjegyeket! (X) Marvin, a mintaalkalmazott Mindenki Marvinnak hívja, de senki sem tudja megmondani, hogyan ragadt rá a név. 300 kilós és 120 centi magas. Négyszáz kiiónyi küldeményt képes pontosan eljuttatni a címzettekhez. Az FBI-nak, az amerikai Szö­vetségi Nyomozó Irodának az X-aktákon kívül is rengeteg titka van. Különleges eszközei­nek zömét hírből sem ismerjük. Nos, Marvin az FBI baltimore-i igazgatóságának egyik „titkos fegyvere”. A hatalmas épületben min­den folyosót és szobát ismer: a szőnyegre festett láthatatlan fluoreszcens festékcsíkon halad fáradhatatlanul. Leolvassa a padlóba rejtett információkat, s így találja meg a megfelelő szobákat. A keresett helyiség előtt megáll, bip-bip jelzéseket ad ­a titkárnőknek ez­után 30 másodper­cük van arra, hogy leemeljék a nekik szóló küldeményt. Ha a robot egy­szer elindul, nem áll meg senki és semmi kedvéért. „Történ­tek már balesetek is, Marvin egyszerűen legázol, vagy a fal­nak nyom, ha az út­jába kerülsz” - me­sélte az FBI egyik A robot fáradhatatlanul kézbesít ügynöke. A hivatal főnökei ugyanakkor minta- Mert: nem kér fizetésemelést és alkalmazottként emlegetik. . nincsenek családi gondjai. Gazdaköri vezetők Lakiteleken A magyar termőföld csaknem 50 százalékát művelő családi gaz­daságok támogatása, illetve a családi gazdaságok szövetkezé­sének támogatása csak szavak­ban történik meg, tettekben en­nek semmi jelét sem látni - állí­totta Jakab István, a Magyaror­szági Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke a szerdán Lakiteleken megkezdő­dött gazdaköri tanácskozáson mondott nyitóelőadásában. Az eddigi ismeretek szerint az ag­rárgazdaság támogatására a jövő évben szánt 88 milliárd forint re­álértékben 40 százalékkal keve­sebb, mint 1995-ben volt- muta­tott rá -, az agrárágazat befizeté­sei pedig a tervezett támogatást várhatóan 70-80 milliárd forint­tal haladják meg. Az egyre mé- lyülőbb válságban lévő mező­gazdaságtól tehát voltaképpen elvon az állam. A negyvenhá- romezemyi tagot számláló 830 gazdakört tömörítő érdekképvi­selet elnöke, Kozma Huba azt hangsúlyozta: bűnös mulasztást követ el a kormány, amikor ha­logatja az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítését. Ta­pasztalataik szerint ugyanis - melyeket alátámasztottak a laki­teleki tanácskozáson felszólaló nyugat-európai társszervezetek képviselői is - máshol, ahol ko­molyan vették a csatlakozást, 5- 6 évvel előbb készültek az integ­rálódásra. Nálunk a kormány nemcsak a lakosság részletes, fo­lyamatos tájékoztatásával kés­lekedik, hanem a gazdaság, s mindenekelőtt az agrárgazdaság előkészítésével is, holott előre­láthatóan 1998 második felében megkezdődnek a csatlakozással kapcsolatos konkrét tárgyalá­sok. Az viszont számos forrás­ból ismert, hogy a mezőgazda- sági kvóták alapja a tárgyalások kezdete előtti három év lesz, vagyis gyakorlatilag másfél, legfeljebb két év áll rendelke­zésre ahhoz, hogy a kormány úgymond helyzetbe hozza a ma­gyar mezőgazdaságot, a jövő évre tervezett agrártámogatás viszont még e mélypontnak is minősíthető szint megtartására is kevés. A gazdakörök szövet­sége egyébként támogatja az in­tegrációs törekvéseket, de azzal a feltétellel, hogy az érdemi tár­gyalások alapjának kell tekin­teni a magyar gazdák verseny­helyzetbe hozását, illetve egyes ágazatok versenyképességének megtartását. Rengett a föld Peruban. Tizenöt halálos áldozata és 700 sérültje van a perui földmoz­gásnak, amely kedd este pusztított a latin-amerikai ország déli részén. Az áldozatok több­sége gyermek vagy idős ember, akik a leomló falak alatt lelték halálukat, fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents