Petőfi Népe, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-09 / 236. szám

8. oldal Petőfi Népe 1996. október 9., szerda Járulékreform a tb-ben Félmillió nemfizető előtt bezárulnak a mai kiskapuk A kormány jóváhagyta a társadalombiztosítás járulékreformjá­ról szóló törvényjavaslatokat. A változtatás lényege egyfelől a já­rulékalapok kiszélesítése, másfelől pedig az egész rendszer szer­kezeti átalakítása. Néhány kivételtől eltekintve - ezekről nem tudni bővebbet - az szja-köteles jövedelem lesz a társadalombiztosítási járulék- fizetés alapja 1997. január else­jétől. A kötelezettség egyaránt vonatkozik a munkáltatóra és a munkavállalóra. Ezentúl nem kell szétválasztani az szja-előleg és a biztosítás alapjául szolgáló jövedelmeket. Létrejön tehát egy többes jogviszony, ami azt jelenti, hogy aki főfoglalkozás mellett egy társas vállalkozás­nak is tagja, e két jogviszonyból származó jövedelmét egybe­számolhatja, táppénzét, nyugdí­ját ez határozza meg. A munkáltatói tb-járulék 28 százalékra csökken. Ebből 24,5 százalék a nyugdíjbiztosítási, 3,5 százalék az egészségbiztosí­tási járulék. Ám a törvényjavas­lat tartalmaz egy új kötelezettsé­get: az adójellegű egészségügyi hozzájárulást. Ennek mértéke a mindenkori'bruttó jövedelem 13 százaléka, de legalább havi 4500 forint munkavállalónként. így a munkáltatók által befizetendő összes kötelezettség 42,5-ről 41 százalékra mérséklődik csupán. Az egyéni járulék összesen 10 százalék, amiből 4 százalék az egészségbiztosítás, 6 százalék pedig a nyugdíjbiztosítás kasz­szájába kerül. Az előbbit mind­addig fizetni kell, amíg a havi bruttó jövedelem el nem éri a 99 ezer forintot. Ha a munkaválla­lót valamely jogviszonyában heti 36 órában foglalkoztatják, a további jövedelmeit már nem terheli egészségbiztosítási járu­lék. A biztosításra kötelezett egyéni vállalkozó mindaddig köteles fizetni az egészségbizto­sítási járulékot, míg ugyanezt a plafont el nem éri. A 6 százalékos nyugdíjbizto­sítást viszont a munkaidőtől függetlenül fizetni kell, a havi 99 ezer forintos felső korlát azon­ban itt is érvényes. A reform igazságosabb köz­teherviselést ígér. A ma félmilli­ósra becsült járulékot nem fize­tők tábora előtt bezárulnak a kis­kapuk. (bozsó) Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium lett az IKM-böl Mit jelenthet egyetlen i betű? A kormány javaslatára teg­nap úgy döntött az Ország- gyűlés, hogy az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium (IKM) nevét Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Mi­nisztériumra (IKIM) változ­tatja.- Madách óta tudjuk, egy i be­tűvel több vagy kevesebb - nem sokat számít. Miért fontos önöknek mégis, és mit jelent ez a turizmus, mint ágazat szá­mára? - kérdeztük Székely Györgytől, az Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium idegenforgalmi fő­osztályának vezetőjétől.- Úgy gondolom, kézzel fogható haszna is lesz ennek a parlamenti döntésnek. Nem szakmai fennhéjázás okán, ha­nem mert az idegenforgalom ma már olyan nagyságrendet képvisel a magyar gazdaság­ban, hogy sok tekintetben he­lyes, ha megjelenik az ágazatért felelős tárca elnevezésében is.- Ilyen nagy jelentőséget tu­lajdonít egy egyszerű névvál­toztatásnak?- Igen, mert ennek az az ígé­rete, hogy a kormány e terület­nek az eddiginél nagyobb fi­gyelmet szentel. Reményeink szerint a táblacsere tartalmi vál­tozásokat is hoz majd. Gondo­lok itt olyan támogatásokra, amelyek következtében várha­tóan jelentős bevételnöveke­désre számíthatunk majd. . A kormány közelmúltbeli döntése értelmében jövőre 1,645 milliárd forint állami tá­mogatást várhat az ágazat. Ezt kiegészíti még az a 2-2,2 milli­árd forintnyi összeg, amely a vállalkozói befizetésekből jön össze, így jövőre már több mint 3,5 milliárdot fordíthat az ide­genforgalomra a költségvetés. A külföldi kapcsolatokban is van üzenete annak, ha egy kormányzatban akár önálló mi­nisztériumként, akár valame­lyik minisztériumon belül ne­vesítve van a turizmus. A nemzetközi szakma szá­mára ez azt jelenti, hogy a kor­mány fontosnak tartja ennek az ágazatnak a fejlesztését, hiszen részesedése a nemzeti jövede­lem megtermelésében egyre növekszik. Ezt a gesztust a kül­földi idegenforgalmi szakem­berek észre fogják venni, s ér­deklődésük is növekszik ha­zánk iránt. ( / KÖZLEMÉNY Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) a vidéki ügyfélszolgálati tevékenységét 1996. október 1-jétől új helyszíneken biztosítja. Kérünk minden érdeklődőt, hogy az alábbi címeken vegyék igénybe szolgáltatásainkat: MEGYE ÜGYFÉLSZOLGÁLATI HELY CÍM SZEMÉLY TELEFON TELEFAX Budapest ÁPV Rt. 1133 Budapest, Újpesti rkp. 31-33. Zsigmond Éva dr. Schiff Ervinné Oláh Ervinné 269 8990 269 8991 Bács-Kiskun Konzumbank Rt. kirendeltség Regionális Fejlesztési Társaság 6000 Kecskemét, Csányi u. 1-3. 6400 Kiskunhalas, Semmelweis tér 28. Bányai Ágnes Kocsis József 76/481 883 77/422 963 76/483 224 77/423 411 Baranya Konzumbank Rt. kirendeltség 7621 Pécs, Rákóczi u. 46. Brányi Endre 72/232 188 72/225 161 Csongrád Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. Regionális Fejlesztési Társaság 6700 Szeged, Széchenyi tér 3. 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 2. Lenti Szilvia dr. Ocsák Miklósné 62/486 965 62/342 004 62/486 965 62/342 004 Fejér Közép-Pannon Regionális Kockázati Tőkebefektetési Kft. 8000 Székesfehérvár, Bástya u. 8. Nagymihály Kálmán 22/315 102 22/315 102 Jász­Nagykun­Szolnok Konzumbank Rt. kirendeltség Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Rt. 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 28. 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 11. Tuzáné Czanka Valéria Magyar Béla 57/411 246 56/371 761 57/411 620 56/379 933/239 Pest Konzumbank Rt. kirendeltség Konzumbank Rt. kirendeltség 1132 Budapest, novemberig: Nyugati tér 5. 1051 Budapest, novembertől: Nádor u. 31. Németh Károlyné Németh Károlyné 269 3840 153 0222 269 3859 Tolna Konzumbank Rt. 7100 Szekszárd, Garay tér 8. Granovitter Gábor 74/412 086 74/416 944 kirendeltség ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. Nyílt lapokkal

Next

/
Thumbnails
Contents