Petőfi Népe, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-08 / 235. szám

1996. október 8., kedd Hazai Tükör 5. oldal Kérdések sokasága vár válaszra az ÁPV Rt. sikerdíja ügyében csendesedik a Tocsik-ügy hullámverése A korrupciós ügy vitája éles hangnemben folyt a parla­mentben. Torgyán a ház feloszlatását követelte. Nem Az elmúlt hét végén tovább gyűrűzött a Tocsik-ügy. Suchman Tamás leváltásá­nak híre nem vetett véget a botránynak, újabb kérdések, feltételezések és vádak fo­galmazódnak meg. A kérdé­sek kérdése tulajdonképpen az, hogy „kinek a kicsodája” is valójában Tocsik Márta, hiszen ekkora húsosfazékhoz nem szoktak bárkit odaen­gedni. A sajtóban megfo­galmazódott kérdésként az is: meddig lehet még aláírási joga az ÁPV Rt. vezérigaz­gatójának és jogászának? Megváltozik-e a privatizáció további menete? S ha a To­csik-ügy csak a jéghegy csú­csa, milyen meglepetések várnak még ránk? Az Országgyűlés hétfői ülé­sén napirend előtt szólalt fel a miniszterelnök, aki a Tocsik Márta ügyében lefolytatott vizsgálat eredményeiről és a megtett lépésekről számolt be. Horn menesztené a felügyelőket is A kormányfő emlékeztette a parlamentet arra, hogy a Kor­mányzati Ellenőrzési Iroda gyors vizsgálatot végzett a Tocsik-ügyben, és ennek eredményeként a kormány felmentette az APV Rt. vezér­karát. Jogi és erkölcsi alapon elkerülhetetlenné vált a priva­tizációs szervezet felügyelőbi­zottságának visszahívása is, hiszen a testület tagjai szemet hunytak az ügy felett. A mi­niszterelnök beszámolt arról is, hogy a hétvégén döntött Suchman Tamás felmentésé­ről, annak ellenére, hogy a privatizációt is felügyelő ipari miniszter nem vett részt az ÁPV Rt. döntésének meghoza­talában. Suchmant - folytatta a kormányfő -, akinek tisztes­ségéhez nem fér kétség, nehéz lesz pótolni. A kabinet döntött arról is, hogy minden törvé­nyes eszközt igénybe vesz ah­hoz, hogy a Tocsik Mártának kifizetett pénzt visszaszerezze. Az elmúlt két év privatizá­ciós gyakorlata az ország számára eredményes volt, ezért semmi ok a magánosítás politikai megváltoztatására - tette hozzá Horn Gyula. Az eddig megkötött szerződések továbbra is érvényesek, és ér­vényesek is maradnak. A miniszterelnök hangoz­tatta azt is, hogy senkinek sincs joga a kormányt vagy a koalíciót rágalmazni. Elfogad­hatatlan az is, hogy egyesek az Országház falain túl folytat­ják a hangulatkeltést és az uszítást; ez nem szolgálja az ország politikai stabilitását. Horn végül leszögezte: nem az gyengíti bárki hitelét, ha feltár egy ügyet, hanem az, ha eltus­solja. További vizsgálatokat követelnek Pető Iván (SZDSZ) kijelen­tette: az SZDSZ nem tekinti befejezettnek a vizsgálatot. A további vizsgálatok fontos színtere lesz az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága, és az a vizsgálóbizottság, amely­nek felállításáról még nem döntött a Ház. Ennek ellenére a szabaddemokraták már kije­lölték azt a két honatyát, akik a testület munkájában részt vesznek majd. Pető emlékezte­tett arra is, hogy az előző cik­lusban nem sikerült hasonló bizottságokat felállítani, mert az akkori többség ehhez nem járult hozzá. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcso­portja további teljes körű vizs­gálatot igényel az úgynevezett Tocsik-ügyben. Ennek érdeké­ben támogatja a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását és szükségesnek tartja a részletek pontos tisztázását - jelentette be Lamperth Mónika frakció­vezető-helyettes a szocialista képviselőcsoport hétfői tanács­kozása után. Szóba került az is, hogy va­jon az MSZP-nek lehet-e köze a botrányhoz. Lamperth Mó­nika leszögezte, hogy a párt­nak semmi köze az ügyhöz, ezért érdekeltek a mielőbbi ki­vizsgálásban. A frakcióülésen egyébként sem Horn Gyula, sem pedig Suchman Tamás nem vett részt. Torgyán feloszlatná a parlamentet is Torgyán József (FKgP) sze­rint a Tocsik-ügy olyan bot­rány, amely a jéghegy csúcsa. A kisgazda frakcióvezető le­szögezte: az ÁPV Rt. vezér­kara - kevés kivétellel - ki- vénhedt bolsevikokból áll, akik Horn Gyula baráti köréhez tar­toznak. Tocsik Márta ügyét nemcsak a kormányzati, ha­nem rokoni összefonódás is jellemzi. - Horn Gyula nem számolt be arról, hogy Tocsik Márta melyik államtitkár uno­kahúga, melyik államtitkár élettársa-- tette hozzá Torgyán József. Az FKgP frakcióveze­tője végül dokumentumokra hivatkozva közölte: Tocsik Márta 355 millió forintot vett fel ügyvédi munkadíjként, pe­dig nem tagja egyik ügyvédi kamarának sem. Torgyán Jó­zsef kifejtette, hogy szerinte a helyzetet csak a parlament fel­oszlatásával és új választások kiírásával lehetne feloldani. Az ellenzék további követelései Isépy Tamás (KDNP) han­goztatta: a kormányfő beszé­dének üzenete az volt, hogy a társadalom nyugodjon meg, a vizsgálat befejeződött, a bűnö­söket „lefejezték”. Pedig ez nem mondható el addig, amíg ki nem derül, hogy hova jutott a rengeteg pénz, és kinek volt érdeke a jogásznő megbízása. A kereszténydemokrata frak­cióvezető utalt arra is, hogy az ÁPV Rt. jogászainak munka­köri feladata lett volna az ön- kormányzatokkal történő tár­gyalások lefolytatása. Deutsch Tamás (Fidesz) szerint téves beállítás az, minthogyha a Tocsik-ügy vizsgálata véget ért volna, hi­szen'a parlamenti ad hoc tes­tület még fel sem állt. A kép­viselő úgy vélekedett, hogy Suchman Tamás felmentése is megmutatta: az ügy szálai a kormányzathoz vezetnek. Nem igaz, hogy Horn Gyula nem tudott az ÁPV Rt.-n belüli szabálytalanságokról, hiszen a szervezet felügyelőbizottsága a nyár elején levélben tájékoz­tatta őt. Válaszolni kell arra a kérdésre is, hogy hol van az a 804 millió forint, amit az ÁPV Rt. fizetett ki. Dávid Ibolya (MDF) emlé­keztette a kormányfőt arra, hogy 1994-ben - hatalomra ju­tását követően - a kabinet egy vizsgálóbizottságot hozott létre, amely az addigi privati­zációs döntéseket tekintette át. A testületnek azonban egyet­len ügyből sem sikerült bot­rányt kreálnia, így kicsinyes árukapcsolás, ahogy Horn - Gyula egy konkrét eset kap­csán ezekkel az ügyekkel akar takarózni. Hol kezdődött, hol végződik? A Tocsik-üggyel olyan ta­posóaknára lépett a Hom- kormány, amelyet még a Né- meth-kabinet rakott le az 1989-es törvényekkel - jelen­tette ki Szabó Iván hétfőn Bu'- dapesten, a Képviselői Iroda­házban tartott sajtótájékoztató­ján. A Magyar Demokrata Nép­párt elnöke a továbbiakban ki­fejtette, hogy a Tocsik-ügy nem önmagában áll, hanem része azoknak a botrányoknak, amelyek amiatt alakultak ki, hogy a jelenlegi kormány „le­zseren túlteszi magát” a hatá­lyos törvényeken. Ez utóbbi­val kapcsolatban a Néppárt el­nöke példaként említette Bok­ros Lajos végkielégítését, a Budapest Bank privatizációját, majd Bokros Lajos lemondá­Tocsik Márta háza. sának okát. Szabó Iván hozzá­tette: ez az ügy nem választ­ható el az olyan beavatkozás­tól, kézi vezérléstől, amely a HungarHotels esetében is tör­tént. Szóvá tette Bokros Lajos lemondásának körülményeit, külön hangsúllyal azt: a mi­niszterelnök nem járult hozzá ahhoz, hogy a pénzügyminisz­ter nemzetközi auditorral vizs­gáltassa meg a Postabank mér­legét. Szabó Iván szerint meg kel­lene vizsgálni a Vektor Rt. te­vékenységét is, valamint To­csik Márta bankszámláját, mert véleménye szerint Tocsik Márta csak stróman. Szabó Iván megemlítette, az lett volna az elegáns, ha Suchman Tamás lemond miniszteri posztjáról, mert a politikai fe­lelősség kérdése egyértelmű. Ki álljon fel, ki vizsgáljon? A Miniszterelnöki Hivatal­tól hétfő késő délutánig nem érkezett hivatalos felkérés arra vonatkozóan: az ÁSZ vizs­gálja meg annak lehetőségét, hogy Puskás Sándort, az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága elnökét visszahívják posztjáról. Mind­ezt Sándor István, az Állami Számvevőszék alelnöke nyi­latkozta hétfőn délután. A felmentést a miniszterel­nök kezdeményezi, de egyet kell értenie a visszahívással az Állami Számvevőszéknek is. Ha az ÁSZ nem ért egyet a visszahívással, akkor helyén marad Puskás Sándor. A jelenlegi ellenőrzés az 1995-ös és az 1996-os első félévi tevékenységre vonatko­zik. Az Állami Számvevőszék szélesebben fogja megvizs­gálni: milyen forrásokat, mi­lyen döntések alapján juttatott az ÁPV Rt. az önkormányza­toknak. Zwack Péter önálló indítványa Az ÁPV Rt. körül kirobbant botrány kivizsgálására hivatott bizottság ne korlátozza tevé­kenységét a konkrét esetre, a Tocsik-ügyre, illetve a sikerdí­jak kérdésére, hanem vizsgálja felül az 1990 Óta végrehajtott privatizáció fontos ügyeit is. Ezzel a javaslattal Zwack Pé­ter független országgyűlési képviselő hétfőn írásban for­dult a parlamenti pártok frak­cióvezetőihez és a Ház elnö­kéhez. Zwack Péter megállapítja: az a cél, hogy az ország köz­véleménye - pártpolitikai szempontoktól mentes - egyér­telmű képet kaphasson az ÁPV Rt. és annak jogelődjei tevékenységéről. Beszélgetés dr. Brúszel László országgyűlési képviselővel a Tocsik-ügyről Kit illetnek a privatizációs sikerdíj százmilliói? A szombati MSZP-választmá- nyi ülésen dr. Brúszel László országgyűlési képviselő ken­dőzetlenül kimondta a minisz­terelnök előtt, hogy a privati­zációs minisztert - a jól ismert Tocsik-ügy miatt - fel kellene állítani a bársonyszékéből. A kecskeméti politikust kereste meg lapunk munkatársa a bot­ránnyal kapcsolatban. A politi­kus elmondása szerint olyan tények merültek fel az üggyel kapcsolatban, amely után egy miniszternek már korábban le kellett volna vonnia a konzek­venciát. Ez nem egy egyszerű belső ügy, mert itt egy 50-100 milliárdos vagyonjuttatás kér­déséről volt szó. A képviselő elmondta, hogy nem ő volt az egyetlen, aki a miniszter me­nesztését forszírozta. A miniszterelnök a belső nyomás hatására válaszolta a választmánynak azt, hogy új­ból átgondolja: továbbra is bi­zalmat szavaz-e a miniszteré­nek - mondta dr. Brúszel László. A honatya szerint csak ezután, azaz vasárnap reggeltől szólalt meg a koalíciós partner, az SZDSZ a lemondatást tá­mogatva. Azaz mindenekelőtt a szocialisták nyomására állí­totta fel Horn Gyula Suchman Tamást a bársonyszékből. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kifi­zetett 804 millió sorsa, a képvi­selő a következőt válaszolta: ahhoz, hogy azt az összeget az ÁPV Rt. visszakövetelhesse, a szerződést semmissé kell nyil­vánítani. A honatya, aki egy­ben jogász is, megemlítette, hogy ez már jogi kérdés. Ha egy bíróság elé kerül az ügy, s a bíró azt mondaná, hogy esetleg a dokumentum egy jogilag ki- fogásolhatatlan szerződés, ak­kor az ÁPV Rt. vesztett. A képviselő szerint ekkor léphet az állam. Ha ugyanis a kor­mányzat úgy véli, hogy itt az ÁPV Rt. szabályzatának el­lentmondó módon kötötték meg a szerződést, és ezért az igazgatóság a felelős, akkor a szerződést megszavazó tagokat beperelheti. S ha a polgáijogi felelősségük megállapításra kerül, akkor azok vagyonukkal kötelesek helytállni a rossz döntésért. A honatya azonban el­mondta, hogy nem tud olyan polgárjogi perről, melyben egy gazdasági szervezet valamely tisztségviselőjével szemben anyagi felelősséget állapítottak volna meg. Vagyis nem kizárt annak a lehetősége, hogy senki sem fog fizetni egy fillért sem a szerződést megszavazó igazga­tósági tagok közül. A képviselő szerint nem elképzelhetetlen az, hogy a Tocsik-ügy során ki­fizetett több mint 800 milliós közpénz nagyobbik része örökre magánzsebekben ma­rad. Dr. Brúszel magánvélemé­nye szerint teljesen szükségte­len volt az ÁPV Rt. és az ön- kormányzatok közötti vitás anyagi kérdésekben magán- szektorból szerződtetni közve­títő céget. Mind a két szerve­zetnek ugyanis kiváló szakem­berei vannak. Olyanok, akikjól ismerik a jogszabályokat, a legfelső bírósági végzéseket is. Meg tudtak volna egyezni kö­zösen elfogadható álláspont­ban. A politikus vélekedése sze­rint elmarasztalhatóak az érin­tett önkormányzatok is. Őket sem kötelezte semmi sem arra, hogy a Tocsik-céggel egyez­kedjenek. így például Dunaúj­város is megkapta a pénzét úgy, hogy nem egyezkedtek. Dr. Brúszel megjegyezte, hogy sok olyan telefont kapott, melyben a polgárok véleménye szerint az ügyben érdekelt elöl­járók is besározhatták magu­kat. Dr. Brúszel László azt is elmondta, hogy nagyon sok cég igen jól keres a privatizá­ciós ügyletek lebonyolításából. Tanácsadásból szerinte gyor­sabban meg lehet gazdagodni, mint a vagyon megszerzéséből. 1991-92-93 során, amíg futott a nagy vállalatok átalakítása, gyakorlatilag pontosan kivá­lasztott ügyvédi irodák, s cégek óriási vagyonra tettek szert. A vidéki, ún. mezítlábas irodák nem nagyon vettek ebben részt. Legfeljebb a négermunkát vé­gezték. A képviselő szerint a Hom- kormány abban hibázott, hogy csak 30-35 ismert privatizá­ciós ügyet vizsgált meg. Ezek után persze nem történt semmi. Egyéb pitiánernek tűnő tanácsadásos ügylettel - ahol lehet, hogy milliárdok mentek ki - szintén nem fog­lalkoztak. A képviselő szerint itt az ideje annak, hogy a kor­mány foglalkozzék ezekkel az ügyletekkel. A Tocsik-ügyben a képvise­lőügyben nincs újdonság, spa­nyol viasz. A képviselő szerint nem kevés hasonló ügyet le­hetne még feltárni, ha jobban megkapamá valaki a régi dol­gokat. Barta Zsolt A kecskeméti RENO Cipőcentrum (Magyarország vezető cipő­kereskedő hálózatának tagja) élére keresünk munkatársnőt, vagy munkatársat Vezető eladó munkakörbe Amennyiben Ön munkabírásával és szorgalmával tudja motiválni kollégáit és képesnek tartja magát a munkatár­sakkal kialakítandó jó kapcsolat révén cégünk elvárásainak és elképzeléseinek csapatával történő megvalósítására,- örömét leli vásárlóink igényeinek kielégítésében, amit az Ön és gárdája áldozatos mukája révén ér el,- 35. életévét még nem töltöte be,- számítógépes pénztárgépek kezelésében járatos (vagy képes elsajátítani),- lehetőleg beszél németül, akkor Ön a mi partnerünk, akinek precíz munkájáért nívós, európai színvonalú munkahelyet, tőkeerős nemzetközi hát­tér nyújtotta stabilitást és versenyképes fizetést kínálunk. Ha kedvet érez dinamikusan fejlődő cégünk fiatal gárdájá­nak tagjává válni, kérjük küldje el fényképes önéletrajzát a RENO Cipő Kereskedelmi Kft. címére: 1138 Budapest, Váci út 168. jelige: Kecskemét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents