Petőfi Népe, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-21 / 246. szám

1996. október 21., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Avatásra készen. A Tabánban a forradalom 40. évfordu­lójára elkészült az emlékmű. fotó: feb/hatlaczky Balázs A kiútról tanácskoztak a kormánypártokban Tisztán szeretnének látni Mindkét kormánypártban politikai önvizsgálatot tar­tottak a hét végén. Az SZDSZ az Országos Tanács ülésén elemezte a helyzetet és határozatban foglalt ál­lást a tennivalókról. Az MSZP képviselői frakciója az elnökséggel közösen ve­tett számot az elmúlt napok vihart kavaró eseményeivel. A szabaddemokraták vezető testületé határozatban mondta ki: „Senkinek nincs és nem is lehet felhatalmazása arra, hogy a közpénzeket ne köz­célokra használja, s ilyen ügyekben felelőtlenül járjon el.” Szorgalmazták az össze­férhetetlenségi törvény mi­előbbi megalkotását, és a képviselők teljesebb vagyoni átláthatóságának megteremté­sét, például nyilvános va­gyonnyilatkozat formájában. Az MSZP képviselőcso­portjának tanácskozásán, amelyen az elnökség tagjai szintén részt vettek, Horn Gyula pártelnök-miniszterel­nök helyzetértékelését köve­tően egyetlen politikus sem kérdőjelezte meg a koalíció hosszú távú szükségességét, és senki nem támadta a kor­mányfőt. Boldvai László, az MSZP pénztárnoka közölte: mind­azokat feljelenti, akik azt állí­tották, hogy a Tocsik-ügyben kihallgatta őt a rendőrség. Patológia határok nélkül A patologusok legnagyobb világszervezete kétévenként rendezi meg kongresszusát. Kelet-Közép-Európában el­sőként hazánké a megtisz­teltetés, hogy mától öt na­pon át vendégül láthatja a 21. Nemzetközi Kongresz- szus 1700 résztvevőjét. A kongresszus a napról napra fejlődő diagnosztikus mód­szerek megismerése mellett lehetőséget ad a tudományos kutatások eredményeinek bemutatására is.' Az előadások palettáján több mint nyolcvan külön­böző téma szerepel, amelyek közül igen nagy érdeklődés kíséri a lágyrész- és a csont­tumorok kérdését, a nyirok­szervek rosszindulatú dagana­tainak és a festékes bőrdaga­natok diagnosztikajanak is­mertetését. Ez utóbbiról a nemzetközi hírű, magyar származású Dr. Krausz Ta­más tart továbbképző kurzust. A megvitatandó napirendi pontok között szerepel a szervátültetések patológiája, amely számos diagnosztikus, technikai, anyagi és morális problémát vet fel. A kong­resszus kiemelkedő esemé­nyei között említhető Martin Rodbell, 1994. évi orvosi No- bel-díjas előadása a sejtek kö­zötti kommunikáció legújabb elméletéről. A találkozó ideje alatt kiál­lítók és könyvkiadók mutat­ják be új termékeiket: műsze­reket, diagnosztikus finom- vegyszereket, kiadványokat, valamint számítógépes prog­ramokat. szigeti Kinek a javaslatára akarja lemondatni a tábornok a megyei főkapitányt? (Folytatás az L oldalról) Kuncze Kábor belügyminisz­ter lapunk alábbi kérdéseire a következő válaszokat adta.- Igaz-e, hogy Ön taná­csolta Pintér Sándor altábor- nagynak, hogy javasolja dr. Kocsis Attila Bács-Kiskun me­gyei főkapitány önkéntes le­mondását? (Azóta nyilvánosan kiderült, hogy dr. Kocsis Attila ezt nem fogadta el.)- Nem. A belügyminiszter ugyanis nem tanácsadója az ORFK vezetőjének, hanem fe­lettese, aki a rendőrségről szóló törvény alapján irányítja és felügyeli a rendőrséget. Ugyancsak e törvény rendel­kezései szerint a rendőr-főka­pitányságok vezetői felett a munkáltatói jogkört az orszá­gos rendőrfőkapitány gyako­rolja. E pillanatban úgy látom, hogy Pintér Sándor nem szorul a tanácsomra és a konkrét ügy­ben tett eddigi intézkedései nem indokolják, hogy számára utasítást adjak.- Dr. Kocsis Attila azt is ki­jelentette, hogy nem érzi magát felelőknek. Leváltása esetén munkaügyi pert indít a minisz­térium ellen. Mi erről a bel­ügyminiszter úr véleménye?- Az előzőekből az is kö­vetkezik, hogy az országos rendőrfőkapitány hatásköré­ben eljárva vizsgálja Kocsis Attila felelősségét. Ami persze nem jelenti azt, hogy nincs ki­alakult véleményem a rendőri vezetők felelősségét illetően. Amennyiben bármely rendőr fegyelmi vétséget, sza­bálysértést vagy netán bűncse­lekményt követ el, azért a tör­vényes úton felelősségre kell vonni és vele szemben a szük­séges személyzeti következ­ményeket is érvényesíteni kell. A parancsnokok felelőssége ettől annyiban tér el, amennyi­ben a belügyminiszteri rende­lettel kiadott rendőrségi szol­gálati szabályzat az elöljárókat több vonatkozásban is fele­lőssé teszi beosztottaikért. A parancsnokoknak ugyanis alárendeltjeiktől meg kell kö­vetelniük az alkotmány, a jog­szabályok, a szolgálati tevé­kenységet szabályozó egyéb rendelkezések betartását. Sőt ezen túlmenően személyes helytállással kell példát mutat­niuk a szolgálat ellátásában, a fegyelmezett magatartásban, valamint az erkölcsi normák betartásában. Gondosan kell mérlegelni tehát, hogy vajon Kocsis At­tila mint vezető megfelelt-e ezeknek a normáknak vagy sem, és ha nem, akkor ez mennyiben áll összefüggésben az irányítása alatt működő rendőri szervnél bekövetkezett eseményekkel. Ami pedig Kocsis Attila fel­tételes perindítási szándékát il­leti, csak annyit tudok mon­dani: joga van hozzá.- Az elmúlt félévben a bel­ügyminiszter úr mit tett a Bács-Kiskun megyében egyre nyilvánosabban burjánzó rendőri korrupció ellen?- A belügyminiszternek nem egy megyében és nem egy félévre kell intézkedése­ket tenni az általa irányított szervezet alkotmányos és tör­vényes tevékenységének biz­tosítása érdekében. Ezért mindenekelőtt' az a feladat, hogy az irányított szervek vezetői számára biz­tosítottak legyenek a fegyelem megtartásának és a fegyelem­sértők felelősségre vonásának törvényes eszközei. Úgy gon­dolom, hogy ez az eszköztár adott. Emellett a korrupcióellenes harcban fontos szerepet tölt be a miniszter alárendeltségében működő belső biztonsági szervezet, amelynek létszámát éppen a közelmúltban emel­tük. Az ORFK vezetőjének tá­jékoztatása és éppen e szerve­zet működése révén is eléggé pontos, képem van a Bács- Kiskun megyei eseményekről. Szükséges persze az is, hogy a rendőrök bérezése el­lene hasson a korrupciós je­lenségeknek. Talán nem kell bizonygatnom, hogy a gazda­ság lehetőségeinek függvé­nyében e téren is megtettük mindazt, ami lehetséges. Amennyiben úgy látom, hogy a megyében intenzíven folyó rendteremtési törekvé­sek nem vezetnek megfelelő eredményre, szükség esetén élhetek a rendőrségi törvény­ben biztosított egyedi utasítási jogommal is. Bízom abban, hogy erre nem kerül sor. Hetenként három-négy fegyveres rablást követnek el hazánkban Súlyos fenyegetések árnyékában A rendvédelmi szervek megerősítése nélkül drámai mé­reteket ölthet hazánkban a bűnözés, s az ezredfordulóra évi 600-700 ezerre emelkedhet a bűncselekmények száma a jelenlegi félmillióról. Minderről Túrós András vezérőr­nagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója számolt be szombaton. A Budapesten tartott közbiz­tonsági fórumon elmondta: Magyarországon hetente há­rom-négy fegyveres rablást követnek el, és átlagosan egy embert gyilkolnak meg lő­fegyverrel. Megjelentek az orosz, az ukrán, a szerb és a kínai bűnözők, akik gátlásta­lan tetteikkel, hidegvérű erő­szakkal sokkolják a közvéle­ményt. A magyar társadalom évi 400 ezer körüli bűncselek­ményt tudna nagyobb meg­rázkódtatás nélkül elviselni - vélte, s hozzátette: a rendőrség nem felelős a közbiztonság romlásáért. A testület tagjai­nak többsége ugyanis becsü­lettel helytállt az elmúlt évek­ben. Aggasztónak nevezte, hogy az anyagi nehézségek miatt egyre több felkészült szakem­ber hagyja ott a testületet. A megyei vezetőknek pedig gazdasági kérdésekkel kell foglalkozniuk ahelyett, hogy a közbiztonság javítására össz­pontosíthatnák figyelmüket. Farkas György, az Orszá­gos Polgárőr Szövetség tit­kára a polgárőrségek na­gyobb arányú állami és ön- kormányzati támogatását szorgalmazta. Mint mondta: egy 30-40 tagú polgárőrcsa­pat évi 100 ezer forintból fenntartható, míg egy rendőr foglalkoztatása másfél millió forintba kerül. Borai Ákos, a Belügymi­nisztérium osztályvezetője le- sújtónak nevezte a büntetőel­járás reformjának jelenlegi koncepcióját. Megmaradna például a rendőri munka túl­bürokratizáltsága, és nincs nyoma az eljárásokat lerövi­dítő, úgynevezett egyszerű­sítő megoldásoknak sem. Azt is kifogásolta, hogy az Igaz­ságügyi Minisztérium keveset tesz a tanúvédelem területén, holott ennek kiemelt jelentő­sége lenne a szervezett bűnö­zés elleni küzdelemben. Az MDF módosítana. Nem támogatja a jövő évi költ­ségvetési javaslatot az MDF-frakció, mondván az sem a kedvezőtlen folyama­tok megállítására, sem a jö­vőépítésre nem alkalmas. A frakció mintegy 100 milli­árd forintot kíván átcsopor­tosítani a költségvetésben. Törvényjavaslatot készít arra, hogy nyilvánítsák vé­detté az 1956-os sírokat. A frakció kezdeményezi, hogy a televízió egyenes adásban közvetítse az ÁPV Rt. tevé­kenységét vizsgáló bizott­ság üléseit. Nem alkusznak. Befejezte munkáját ‘ a Pedagógusok Demolaatikus Szakszerve­zetének IV. kongresszusa. A csaknem 18 ezer tagú tömö­rülés továbbra is pártoktól függetlenül, kollektív veze­tési struktúrában működik, és nem fogadja el a pártok, valamint a szakszervezetek között szerinte egyre gyako­ribbá váló külön alkukat. Válaszolnia kell. Az FKGP frakciója ma tisztázni kívánja, hogy milyen sze­repe volt a párthoz nemrég csatlakozott Schamschula Györgynek az 1,4 milliárd forintos sikerdíjjal jutalma­zott GSM-pályázat lebonyo­lításában. Ha beigazolódik, hogy köze volt a pénz kifi­zetéséhez, akkor távozásra szólítják fel - nyilatkozta Torgyán József pártelnök. Ám ha vétlennek bizonyul, a rágalmazók elmarasztalá­sát kezdeményezik. Fogas kérdések. Az Al­kotmánybíróság e heti teljes ülésén megvizsgálja: elfo- gadható-e, hogy a miniszte­rek jogállását és díjazását nem törvény szabályozza. Arról is véleményt mond: hátrányos megkülönbözte­tésnek tekinthető-e, hogy nem minden egyéni vállal­kozónak biztosítják az egy­szerűbb, méltányosabb adó­fizetés lehetőségét. Záhonyi alapkő. George Pataki, New York állam magyar származású kor­mányzója vasárnap elhe­lyezte a Záhony térségében tervezett különleges gazda­sági-vállalkozói övezet első beregi ipari létesítményének alapkövét. Áradó folyók. Az utóbbi két napban hullott jelentős csapadék következtében ár­hullám indult el az észak­keleti folyók, a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr magyarországi szakaszain. A Kraszna és a Túr várha­tóan kilép a medréből. Exkluzív beszélgetés az Amerikában letelepedett E. T.-vel Segíteni jött haza a professzor Marslakók ékeztek a Földre. Azt persze mondani sem kell, Magyarországon landoltak. Hogy ne okozzanak különösebb feltűnést, gyorsan emberi lénnyé alakultak át, hétköznapi életet éltek - járja a történet. Ki tudja, miért, elhagyták hazánkat, és az USA-ban telepedtek le. Los Alamos- ban gyanússá lett egyikük: magyar akcentussal beszélte az angol nyelvet. ő nem is titkolta, hogy mars­lakó. Még a monogramja is er­ről árulkodott: E. T. Ha pedig baráti körben valaki arról fag­gatta, valóban a távoli bolygó­ról jött-e, nem tiltakozott.- Igen, vállalom a történetet - mosolyodik el E. T., azaz Ede Teller, Teller Ede professzor. Valahol itt is van nálam a nyakkendőm, amelyen az E. T. monogram látható. Egy szál sportszatyorral ér­kezett. Az állítólagos földönkí­vüli teljes földi valójában, nagy bottal a kezében egy széken ül. Nincsen rajta semmi különös, csak éppen igen fáradt. A Ma­lév zürichi járatával érkezett Magyarországra a miniszterel­nök meghívására. Már 1995-ben is hazavárták a Magyarország 2000 elneve­zésű rendezvényre, de Teller professzor éppen akkor esett át egy betegségen, így csak most tudott eleget tenni a szíves invi­tálásnak.- Megkaptam a miniszter- elnök úrtól az ország moderni­zációs programját. Kérte, ta­nulmányozzam át, mondjam el a véleményem, segítsek taná­csaimmal. Kérem, itt vagyok. Örömmel segítek, persze csak arról mondhatok véleményt, amihez értek. Kísérő nélkül repülte át a fél világot nyolcvannyolc évesen. Egy-egy többhetes külföldi útja során például maga mossa az ingeit. A kevéssé fűszeres éte­leket szereti, úgy este tizen­egyig fennmarad, nem bánja, ha valaki beszélget vele vacso­rázás közben. Volt időszak, amikor a vilá­gon csupán a hidrogénbomba feltalálójának személyével azonosították, Budapesten szü­letett, apja jómódú ügyvéd volt. A Trefort utcai gimnáziumban, ahol érettségizett, az egyik órán matematikatanára bonyolult egyenletet vezetett le. Teller je­lentkezett, és közölte, egysze­rűbb levezetés is van. Be is bi­zonyította. „Teller, maga zseni - mondta a tanár, majd hozzá­tette -: de mi nem szeretjük a zseniket!” Huszonhét évesen, 1935-ben ment ki Amerikába. Az elsők között dolgozta ki a csillagok nukleáris energiatermelésének elméletét, amelyet később fel­használt a hidrogénbomba fej­lesztésében. Jelen volt, amikor 1939. au­gusztus 2-án Einstein aláírta a Szilárd Leó által fogalmazott levelet, amelyben felhívták Roosevelt elnököt: indítsa el az atomenergia-kutatást. Los Alamosban egyetlen magyar­ként dolgozott az Oppenheimer vezette atombomba-fejlesztés munkájában. Hirdette: az atom­Száz évig akar élni. fotó: feb energiát ismerni és birtokolni kell, ám fegyverként bevetni nem szabad! Több mint ötven esztendő után, 1990-ben jött ismét Ma­gyarországra. Elkérte a paksi erőmű biztonsági rendszerének dokumentációját. Szakértőivel véleményezte, majd közölte: az erőmű biztonságos.-Várom a találkozást a mi­niszterelnökkel, mert szeretnék segíteni az országnak. Szerin­tem az atomerőműnek az állam kezében kell maradnia. Ez biz­tonsági kérdés - mondja, s egy pohár tejet kér.- Én például nagy jelentősé­get tulajdonítok annak, hogy igen gyorsan tudunk többet, és egyre többet a biokémiáról, a mutációkról. Szerintem ennek eredményeit kellene felhasz­nálni új mezőgazdasági termé­kek fejlesztésére - véli. Ma Paksra látogat, előadást tart a szakembereknek. Tájéko­zódni kíván az augusztusi mű­szaki probléma okairól. Azután kedden találkozik a miniszter- elnökkel is, a megbeszélés per­ceit maradéktalanul ki akarja használni arra, hogy tanácsaival segíthessen az országnak. És kérdez, kérdez - minden érdekli. Mindössze 88 éves. Bencze Szabó Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents