Petőfi Népe, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12 / 239. szám

1996. október 12., szombat Hazai Tükör 5. oldal A Mártitok többé nem titok Hová tűnt az önkormányzatoknak járó pénz? No és hová tűnt Tocsik? Két, látszólag egyszerűnek tűnő kérdés, amely csak­nem egy hónapja lázban tartja a közvéleményt. Az alábbiak­ban megkíséreljük összefoglalni a történet hiteles krónikáját. Az eddigi mérleg: egy minisz­ter és egy teljes igazgatóság megy, a kérdőjelek azonban maradnak. A megoldás - még az illetékes urak és hölgyek Deutsch, a leleplező. számára is - sűrű, sötét ködbe vész. Hát egyelőre ennyi. Szeptember 3.: A Figyelő kérdésére Horn Gyula kijelenti: a kormány minden privatizá­cióval kapcsolatos vádat ki­vizsgál, ám eddig visszaélésre utaló jelre nem bukkant. Szeptember 19.: „A megta­karító” címmel megjelenik a Figyelői cikke, amelyben lelep- leződik'a titok: „Egy év alatt 600 millió forintot söpörhet be az államtól az a külső tanács­adó, akit az ÁPV Rt. igazgató­sága 1996 januárjától teljhata­lommal ruházott fel a helyi ön- kormányzatokkal folytatott tár­gyalások levezetésére.” Az akkor még csak T. M.- ként emlegetett szerencsés ki­választott (parlamenti forrás szerint), politikai kapcsolatai révén halászta el a „nagy üzle­tet” a konkurencia orra elől. A cikk azt is megjegyzi, hogy ez­zel a munkával a saját (ugyan­csak jól fizetett) alkalmazottját is megbízhatta volna az ÁPV Rt. Az önkormányzatok re­ménytelennek tűnő ügyét a Vektor Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. „vállalta ma­gára”. Szeptember 24.: Suchman Tamás sajtótájékoztatóján a külső szakértő sikerdíjjal tör­ténő honorálását törvényesnek nevezi, de elismeri annak szo­katlan mértékét. Szeptember 26.: A kor­mányfő vizsgálatot kér az ÁPV Rt. és az önkormányzatok kö­zötti elszámolásról. Szeptember 27.: T. M-ről le­hull a lepel. A Népszava kérdé­sére Tocsik Márta elmondja: „...arra vállalkoztam, hogy az önkormányzatok szerintem sem jogos, erősen túlzó követeléseit peren kívüli megállapodások­kal mérsékeljem, de nemcsak az ÁPV Rt., hanem a költségve­tés, az állam, azaz mindannyi­unk javára. Annak pedig, hogy jutalékért tettem, teszem mind­ezt, az a magyarázata, hogy eredménycentrikusan dolgo­zom.” Azt a felvetést pedig, hogy „parlamenti politikai kö­rök” ajánlották az ÁPV Rt. fi­gyelmébe, a főszereplő egyér­telműen kacsának minősíti. Bevallása szerint ő egyetlen pártnak sem tagja, sőt még csak nem is szimpatizál velük. Ne­mes egyszerűséggel „mezítlá­bas állampolgárának vallja magát. Szeptember 30.: A Fidesz- MPP Országos Választmánya Suchman „fejét követeli” a fennhatósága alá tartozó ÁPV Rt.-nél történt jogtalan kifizetés miatt. Az MSZP-frakció az ügy kivizsgálására országgyűlési bizottság felállítását sürgeti. Több parlamenti képviselő a közbeszerzési törvény módosí­tását követeli, méghozzá úgy, hogy az új jogszabály alól az ÁPV Rt. se tudjon kibújni. A miniszterelnök bejelenti, hogy felkéri az ÁPV Rt. igazgatósá­gát egy azonnali, rendkívüli ülés megtartására. Itt a résztvevők úgy dönte­nek, hogy a vizsgálatok befeje­zéséig felfüggesztik az érintett szerződések végrehajtását. Horn Gyula a Kormányzati El­lenőrzési Irodát (KEI) bízza meg az ügy kivizsgálásával. Október 2.:Az ügy egyre szövevényesebbé válik. Balsay István (MDF) a legfőbb ügyészhez fordul az általa vé­lelmezett törvénytelenségek miatt. Az Országgyűlés Deutsch Tamás fideszes képvi­selő indítványára vizsgálóbi­zottság felállításáról határoz. Október 3.: A parlament al­kotmányügyi bizottsága meg­hallgatja Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnökét. A meghallgatás nem jár ered­ménnyel, mivel az elnök szinte valamennyi kérdésre kitérő vá­laszt ad. Időközben Hack Péter, a bizottság SZDSZ-es elnöke Balsai kérésére bekéri a Tocsik- ügy dokumentumait. Október 4.: A KEI vizsgála­taiból kiderül: Tocsik Márta ügyvédi szakvizsgával nem rendelkezik, így az ÁPV Rt. február 12-én kötött megbízá­sának teljesítése során zugírá- szati tevékenységet folytatott. A KEI azt is megállapította, hogy Tocsik pályáztatás nélkül nyerte el a megbízatást. A vizsgálatok eredményeire alapozva Tocsik Márta ellen zugírászati tevékenység folyta­tása, ismeretlen tettes ellen pe­dig hanyag kezelés vádjával feljelentést tesz a kormány. A miniszterelnök ekkor még nem mérlegeli Suchman meneszté­sét. A vizsgálatot követően a kormány felmenti az ÁPV Rt. teljes igazgatóságát, és java­solja a felügyelőbizottság elnö­kének és tagjainak visszahívá­sát, és vizsgálóbizottság felállí­tásáról határoz. Október 5.: Az MSZP orszá­gos elnökségi ülésén több kép­viselő felveti, hogy Suchman Tamásnak is távoznia kell. Horn Gyula ekkor még szilár­dan kiáll minisztere mellett, de ígéretet tesz, hogy hétfőig át­gondolja a felelősség kérdését. Október 6.: Horn átgondolta. A Miniszterelnöki Hivatal rendkívüli közleményében a kormányfő kijelenti: kezdemé­nyezni fogja a köztársasági el­nöknél Suchman felmentését miniszteri tisztsége alól, októ­ber 15-i hatállyal. Ugyanezen a napon kiszivárog a hír: a siker­díj nagyságát is meghaladhatja az a jutalék, amelyet a Fővárosi Önkormányzatnak kell majd ki­fizetnie az 1000-es ügyvédi irodának. Október 7.: A Tocsik-ügy miatt Hóm Gyulának bizalmat­lansági indítványt kell előter­jesztenie önmagával szemben, és a belügyminiszternek is tá­voznia kell - mondja Torgyán József kisgazda pártelnök rend­kívüli sajtótájékoztatóján. Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja kezdemé­nyezi egy parlamenti vizsgáló- bizottság felállítását az ügy pontos tisztázása érdekében. Ä felmentett minisztert mintegy másfél millió forint illeti meg távozása napján. Október 8.: Kocsis István, az ÁPV Rt. vezérigazgatója tény­megállapító bizottság felállítá­sát rendeli el. A testület a ter­vek szerint felméréseket készít az önkormányzatokat megillető vagyon kiadásának helyzetéről. Az összegek visszaadásánál előnyt élveznek a jogerős ítéle­tekkel eldöntött perek. Október 9.: Tocsik Márta megromlott egészségi és ideg­állapotára hivatkozva nem jele­nik meg a parlamenti meghall­gatáson, levélben fordul Hack Péterhez, amelyben kéri, hogy a bizottság kérdéseire írásban válaszolhasson. Kéréséhez a testület nem járul hozzá, így Tocsikot ismét berendelik. Az ügyben szintén érdekelt Liszkai Péter az ÁPV Rt. ve­zető jogtanácsosa, kitérő vála­szokat ad a hozzá intézett kér­désekre. Kocsis István az MTI- nek nyilatkozva elmondja: megteszi a szükséges lépéseket, hogy Tocsiktól visszaszerezzék a jogtalanul megítélt sikerdíjat. Október 10.: Tocsik ismételten nem jelent meg az Országgyű­lés alkotmányügyi bizottságá­nak ülésén. Ott volt viszont Suchman, aki kijelenti: az ügy­ben őt jogi felelősség nem ter­heli, és úgy véli, az ÁPV Rt.- nél nem történt korrupció. Feb­ruárban értesült a „hölggyel” kötött szerződésről, s azonnal jelezte, hogy túl sok a 10 száza­lékos sikerdíj. .Kocsis István el­Suchman, a tisztakezű. mondása szerint azonban jú­niusban köttetett az a bizonyos szerződés Tocsikkal, és az már degresszív sikerdíjról szólt. Suchman leszögezi: a kabinet tagjai és a miniszterelnök tud­tak az egyezkedésről, ám e kér­désben nem volt szükség kor­mányhatározatra. Hát ,/ovidén” ennyi a To- csik-ügy eddigi krónikája. De ahogy már Oscar Wilde is meg­írta: „Egy tojás mindig nagy ka­land. Ez valami más lesz.” Szigeti Ildikó Szokai Imre nem önként állt fel. Sikerdíj, vagy amit akartok Ma már nyilvánvaló, hogy az ÁPV Rt. önkormányzatokkal vívott macska-egér játékának százmilliói és milliárdjai mö­gött gátlástalan magánérdekek és a közérdek harca folyik. Az évtized korrupciós botrányaként emlegetett ügy sokat árt hazánk lábadozó tekintélyének. A helyzeten az sem javít, hogy Európa korrupciós listáján Magyarország a középme­zőnyben szerepel. A kályha, amelytől el kell in­dulnia annak, aki a milliárdok táncának koreográfiáját meg akarja ismerni, az 1989-ben meghozott átalakulási tör­vény, amely rögzítette, hogy az állami vállalatok átalaku­lása — részvénytársasággá ala­kítása - után a cégek alaptőké­jéből az általuk elfoglalt terü­let arányában a belterületi föld értéke szerinti tulajdoni há­nyadra tarthatnak igényt az önkormányzatok. Dr. Tocsik Márta A települések jussa A következő évben elfoga­dott önkormányzati törvény pontosabban fogalmaz. Az át­alakuló vállalatok vagyonmér­legében szereplő belterületi föld értékének megfelelő részvény illeti meg a helyha­tóságokat. A passzust 1992- ben az akkori vagyonkezelő, az ÁVÜ javaslatát is figye­lembe véve módosították. A változtatásra azért volt szükség, mert a magánítás előtt álló vállalatok vagyon­mérlegében szereplő telek ér­téke jó néhány esetben megha­ladta a cég teljes értékét. A törvénymódosítások rö­vid története ezzel véget is ér. Az érvényben lévő jogszabá­lyok hézagainak betömködése most, a visszásságok és a visz- szaélések okán vált ismét ége­tően aktuálissá. A miniszterel­nök állítása szerint 1994-ig semmi sem történt az önkor­mányzatok jogos igényeinek kielégítése érdekében. Annak ellenére sem, hogy a törvény egyértelműen rendelkezik ar­ról, mekkora hányad jár a te­lepüléseknek. Ez azonban sem a privatizáló szervezetet, sem a költségvetést nem érdekelte, nem is tették félre a vállalatok eladásából származó bevéte­lek önkormányzatoknak járó részét. Ketyeg a kamat Az idő múlásával nemcsak a ki nem fizetett pénz kamatai nőttek, hanem az indulatok is erősödtek. Az ÁVÜ az 1992- es törvénymódosításig a maga álláspontja szerint törvény- sértő módon intézte a vagyon­átadási ügyeket. A két éve föl­állított új szervezet - az ÁPV Rt. - privatizációs sikersztorit kanyarított a mámoros dia­dalmenetről, eladott mindent, amit vittek. A pénz pedig el­folyt a költségvetés résein. Áz elégedetlen önkormány­zatok - mi mást tehettek volna - perek garmadáját zúdították a vagyonkezelőre, melyek kö­zül a legemlékezetesebb és egyben példa értékű is Duna­újváros esete. A Legfelsőbb Bíróság tava­lyi ítélete ugyanis a már kifi­zetett járandóságon túl még 2,348 milliárd forintnak meg­felelő részvény átadására köte­lezte az ÁPV Rt-t. A taláros testület szerint ennyivel keve­sebbet kapott a település a bel­területi földekért. Dr. Liszkay Péter, a va­gyonkezelő vezető jogásza a Világgazdaság című üzleti na­pilapnak nyilatkozva elmondta: az önkormányzatoknak eddig kifizetett 23 milliárd forintnyi tartozásból 19 milliárd kész­pénz volt. A fennmaradó össze­get részvény és üzletrész formá­jában adták át. Néhány nappal korábbi információk szerint a kifizetett kápé csupán 16 milli­árd forint volt. A Figyelő úgy értesült, 1996-ban az önkormányzatok 15,564 milliárd forint kész­pénzt, 4,513 milliárd forintnyi részvényt és 41,8 millióval egyenértékű üzletrészt kaptak az ÁPV Rt-től. A tartozások és követelések mértékéről a fele­lősök eltérően nyilatkoznak. Ami jár • •• Suchman Tamás egyik nyi­latkozatában 20, másikban 30 . milliárd hátralékot emleget. A Világgazdaságban 50 és 70 milliárdra becsülte a vagyon­kezelő összes kötelezettségét. Az önkormányzatok követe­lése az ÁPV Rt. számításai szerint 60-70 milliárd - állí­totta dr. Liszkay. Egy másik hír szerint ez az összeg eléri a 120 milliárdot. A tényként aligha kezelhető számok közül a leghitelesebb talán az 1996. évi központi költségvetés módosításterve­zetében megjelölt 53 milliárd forint. Ennyit javasol a Pénz­ügyminisztérium „félre tenni” az idén az önkormányzatok ki­fizetésére. Bozsó Bea A mindent tudók Az igazgatóság dönt az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyon eseté­ben az állami tulajdonú részvények, üzletrészek értékesíté­séről, amennyiben a vagyon értéke eléri az 500 millió forin­tot. Dönt a térítés nélküli vagyonátadásról, a privatizációs tanácsadók kiválasztásáról, és javasolja az állami tulajdon körének módosítását. Az ÁPV Rt. igazgatótanácsának tagjai: Dr. Kocsis Ish’án - jelenlegi vezérigazgató (elődje Lascsik At­tila, január 17-Ő1 állt a testület élén), Kamarás Miklós - pénz­ügyi-gazdasági vezérigazgató, dr. Szokai Imre - elnök, dr. Vi- rágh Attila - elnökhelyettes, Bessenyei Zoltán, Győtfi István (elődje Hegedűs Éva), Hídvégi Gábor, Komáromi Gábor, Lajt- ner Tamás, Réti Tamás és Spanyol József. A felügyelőbizottság a társaság igazgatósága és ügyvezetése munkájának ellenőrzésére hivatott. A szervezet tagjai a parlamenti pártok egy-egy képviselője és az Érdekegyeztető Tanács mindhárom oldalának küldöttei. Elnökét az Állami Számvevőszék javaslatára a kormány nevezi ki. A felügyelőbizottság tagjai: Puskás Sándor - elnök, Állami Számvevőszék, Bakay Árpád - MDF, Gansperger Gyula - Fidesz-MPP, Maro­sán György - MSZP, Nógrádi László - KDNP, Sipos Árpád - FKGP, Vásárhelyi István - SZDSZ, Velez Zoltán - kormány, Jancsó Péter - kormány. Sáring József - ÉT munkavállalói ol­dal, Nagy Tamás - ÉT munkaadói oldal. Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin. A hét sztárja: Paul Newinan Van Damme-ék afrikai kibékülése Michelle Pfeiffer álmai Priscilla Presley, a keménykezű anya Demjén Ferenc őrzi játékos kedvét Játsszon velünk! 28 db márkás tévét sorsolunk ki! őrzi kedvét Vau DammC'éK afrikai kibékülése Michelle Pfeiffer álmai Pr&ciüa Pmley, a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents