Petőfi Népe, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

1996. október 1., kedd 11. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Új pékséget avattak a napokban Kecskeméten. A kunszállási P&P Pékáru Bt. 80 milliós beruházás keretében 46 új munkahelyet teremtett az Agromix szövetkezet egykori sütödé­jének felújításával: Ebben az üzemben két olyan kemence működik, amelyek országos szin­ten is egyedülállónak számítanak, s itt található a megye eddig egyetlen fagyasztásos péká­rurendszere. , ' FOTÓ: GALAMBOS SÁNDOR A vásárvárost fejleszteni kell Vasárnap este bezárta kapuit a 100. Budapesti Nemzetközi Vásár. Tóthné Pásztor Zsuzsa, a Hungexpo vezérigazgatója a zprás után elmondta: ahhoz, hogy Kőbányán valódi vásárvá­ros alakuljon ki, 4,8 milliárd fo­rint befektetés szükséges. Úgy véli, hogy a Hungexpónak nemzeti vállalatként kell tor vább működnie. A cég vagyona jelenleg 3,2 milliárd forint, s a fejlesztést jó lenne az ezredfor­dulóig végrehajtani, de ha ez nem megy, akkor folyamato­san, ahogy a források a rendel­kezésre állnak. A kamarák 34 százalékos arányban szeretné­nek részt vállalni a Hungexpo privatizációjában, de részt kér a Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége is, noha konkrét összegről, illetve részesedési arányról még nem nyilatkoztak. A kamarák közhasznú társasá­got szeretnének létrehozni és alaptőke-emeléssel lépnének be a Hungexpo Rt.-be. Veszélyben az ország megtermelt profitja Németországi továbbképzés kézműves-kamarai tagoknak A közvélemény szó nélkül tu­domásul veszi, ha Mr. Smith me­sés profitot vág zsebre, azt vi­szont már nem nézi jó szemmel, ha Kovács János vállalkozó gaz­dagodik - nyilatkozta a közel­múltban Demján Sándor, a ne­ves üzletember, a Közép-Euró­pai Fejlesztési Társaság veze­tője. Pedig az elmúlt néhány év­ben idehaza is jó néhányan tettek szert komoly vagyonra. Diczházi Bertalan, a Privati­zációs Kutatóintézet tanács­adója szerint a tőkefelhalmozás különféle módozatai révén a ha­zai, jelentős magántulajdono­soknak négy csoportja alakult ki. Elsőként a külföldről hazatért vállalkozókat említhetjük, akik ismerték a nyugati technikát. Várszegi Gábor, Zwack Péter, Kolos László sorolható ide. Vi­szonylag ismertek, de nincsenek túl sokijn. A másik csoport: a ko­rábban kialakított kapcsolati tő­kéből építették ki vállalkozásu­kat. Vezetőik korábban java­részt a politikában, a közigazga­tási apparátusban és a Magyar Nemzeti Bankban dolgoztak. E körben például a Dunaholdin- got, a Co-Nexust, a Bankár Kft.-t lehet említeni, vagy olyan sze­mélyeket, mint Nagy Imre, Gyurcsány Ferenc. A harmadik csoportot azok alkotják, akik már a 80-as években is vállalkoz­tak, mint például Széles Gábor. Ők viszonylag kevésbé tudtak részt venni a privatizációban. Egy-egy vállalatot próbáltak meg felfuttatni, de nem mindig találtak kapcsolatot a sikeres hi­telszerzéshez. A negyedik, leg­nagyobb kör a vállalati me­nedzsment tagjaiból áll, akik zömmel csak egy-egy cégben szereztek tulajdonrészt. A hazai tőkefelhalmozódást alapvetően meghatározza a kül­földi tőke rendkívül erős sze­repe. Ma a hazai hozzáadott ér­ték 40-45 százalékát külföldiek állítják elő, akik valószínűleg előbb-utóbb otthoni cégeiket lát­ják el megrendeléssel. Ez a leg­nagyobb különbség a lengyel, cseh vagy szlovén kapitalista át­alakuláshoz képest. E helyzet nagyon sok jótékony hatása sok­kal gyorsabb átalakulásra kész­teti a gazdaságot, mint másutt. Veszélye azonban az, hogy hosszabb távon hatalmas profi­tot szív ki a magyar gazdaságból. Lehetőség nyílt a Bács-Kiskun Megyei Kézműveskamara tag­jai számára németországi to­vábbképzésben való részvé­telre. A kínálat: rádió- és tele­vízió-technikusi alapképzés (nov. 10-23.), CNC alap- és to­vábbképző tanfolyam (nov. 3- 16.). Várhatóan hegesztő to­vábbképző tanfolyam is indul, később meghatározandó idő­pontban. A részvétel díjtalan, csak az útiköltség és a tolmács díja terheli a jelentkezőket. Magyarországon öt év óta fo­lyamatosan csökken a sörfo­gyasztás, az év első nyolc hó­napjában a tavalyinál 8 szá­zalékkal kevesebb fogyott a folyékony kenyérből. A sörgyárak termelése az idén nem haladja meg a 7,2-7,3 millió hektolitert. A szakembe­rek szerint a visszaesés csak részben írható a hűvös nyár ro­vására, sokkal inkább a sör - a bort sújtó 11 százalékosnál jó­val magasabb - 40 százalékos fogyasztási adóját okolják érte. Szakmai alapismeretek, szak­irányú végzettség szükséges, továbbá föltétel a kézműves­kamarai tagság is. Önköltséges a lézertechnika alkalmazásának megismerése a kézműiparban (okt. 10-13.), to­vábbá a hegesztőtanfolyam (okt. 27-nov. L, nov. 24-30.). Az érdeklődők a Bács-Kis- kun Megyei Kézműveskamará­nál jelentkezhetnek Kecskemé­ten a Bajcsy-Zs. u. 2. alatt, tele­fon: 76/480-106. E kedvezőtlen körülmények ellenére az év első felében átla­gosan 4—6 százalékkal több sört értékesített a Braun Union cso­porthoz tartozó martfűi és sop­roni sörgyár. Mint «azt László Attila, a Braun Union Hungária Keres­kedelmi Kft. igazgatója el­mondta: az osztrák érdekelt­ségű céghez tartozó magyar vállalatok a tavalyi 19 száza­lékról 1996 első felében 2) százalékra növelték részesedé­süket a hazai piacon. Csökken a sörfogyasztás Dunaholding-Kecskemét Kft. Értékpapírpiac Kiss Zoltán Feltámadás Aránylag gyenge teljesítményt kö­vetően az előző heti szinten zárt a Budapesti Értéktőzsde. A BUX ér­téke alig változott, de kedden 130 pontos mínuszt is mutatott. Aztán jött a hír: mégsem emel kamatot az Egyesült Államok jegybankja. Azonban az emelés ténye már be­épült az árfolyamokba, és a mostani döntés csak későbbre halasztja az elkerülhetetlent. így nem is hatott túlságosan a piacokra. Itthon pedig megfordult a kamatcsökkenési ten­dencia, de a túl nagy emelkedést az MNB alapkamat-csökkentéssel pró­bálja megelőzni. Nem mintha nagy elszaladtak volna a kincstárjegy­hozamok: az 1 hónapos hozam alig emelkedett, de a 3 hónapos már 0,2%-kal nőtt. A részvénypiac is mintha ennek megfelelően mozdult volna. A hét közepéig általában estek az árak. Ez történt a gyógyszerpapírok pi­acán: az Egis hét végére állt vissza a 11.000 Ft-os szintre. A Richternek ez már nem sikerült, mivel október elején megjelenik az "olcsó", dol­gozói és átváltott elsőbbségi rész­vények kínálata, mely rövid időre le­szoríthatja az árat. Minden idők re­kordját döntötte pénteken a Humán részvénye: ára 2.850 Ft-os szintet érintve 2.790 Ft-on állapodott meg. Tovább menetelt a Horizon-Multi- plan, egészen 235 Ft-ig. Kissé lejjebb került a BorsodChem és a TVK árfolyama, a műanyag­feldolgozók sem mutattak különö­sebb mozgást. A MÓL 6 hónapos minimuma (1.350 Ft) után péntekre 1.500 Ft-ig erősödött, de elsejétől igen nagy mennyiségű, olcsó rész­vény piacra kerülése várható itt is. Enyhén emelkedtek, illetve szinten maradtak a bankrészvények árfo­lyamai: a várható tőkeemelés, illet­ve a bónuszrészvényosztás miatt fo­lyamatos, ha nem is túl erős a ke­reslet az Inter-Európa Bank rész­vényei iránt. Tovább csúszott a Cofinec árfo­lyama, pedig nagy elemző cégek már vásárlásra ajánlják a cég rész­vényeit. Lendületben a Danubius részvé­nye: pénteken 3.150 Ft-on zárt, pe­dig még alá sem írták a Hungar­Hotels megvételéről szóló szerző­dést. Újra felfelé görbülhet a kárpótlási- jegy-tulajdonosok szája, ugyanis a papír árfolyama közelíti az előző he­ti szintet, csak most a piac nem olyan feszített és nem olyan bizony­talan. Ismét lehetőség nyílik a jegye­ket részvényre cserélni: október 7-től Dédász-részvények jegyezhetők, 2:3 arányban. Ilyen cserearány és kár- pótlásijegy-árfolyam mellett szinte mindegy, hogy az eladás vagy rész­vényjegyzés mellett dönt a kárpótolt, mivel a részvények ára jelenleg 41% a tőzsdén kívüli piacon, a becserélés után is valami hasonló lesz a rész­vények beszerzési árfolyama. A tőzsdén kívüli piacot kevésbé érintette a hideg szél, mely a tőzsdét megcsapta, de a hét végi fellendülés alól is kimaradt. Továbbra is a banki papírok örvendenek a keresletnek^ de a Richter elsőbbségi részvénye is folyamatosan erősödik, mert az idei részvényátváltás után már egyre ke­vesebb ilyen olcsó papír marad a pi­acon, miközben a cég virágzik és a törzsrészvények árfolyama még mindig a csúcs közelében van. Kissé mintha megtorpant volna az áram- szolgáltató-részvények árfolyama, de ez érthető is, hiszen ezen cégek az idei energiaár-emelés elmaradá­sa miatt biztosan veszteségesek lesznek, tehát az ilyen részvényekbe invesztálok mindenképpen hosszú távra fektetnek be. Termel az Opel új gyára A napokban Szentgotthár- don Göncz Árpád köztár­sasági elnök a General Mo­tors vezetőinek jelenlétében avatta föl az Opel 15 ezer négyzetméteres, hengerfej- gyártó üzemét. A most átadott üzem Európa egyik legmodernebb techni­káját alkalmazza. Korszerű gyártásszervezés, sokoldalú minőség-ellenőrzés jellemzi a termelés egész folyamatát. A gépsorokat úgy alakították ki, hogy azok egy időben különböző motorok előállítá­sára is alkalmasak. Az ötödik születésnapját idén ünneplő Opel Hungary viszonylag rövid idő alatt a magyar ipar egyik legtekinté­lyesebb vállalatává nőtte ki magát. Csaknem ezer em­bernek nyújt közvetlenül munkát, s ha ehhez a beszál­lítókat is hozzászámítjuk, mintegy 4 ezer munkahelyről gon­doskodik a vállalat. Eddig 55 ezer autó és 700 ezernél is több motor hagyta el a szentgotthárdi üzemet. A napokban nyilvános­ságra hozott hazai vállalati ranglista szerint a gyár for­galmát és nyereségét te­kintve az élmezőnybe tarto­zik. Ugyanakkor a három legnagyobb exportőr' egyike is, termékei nemcsak a kör­nyező országokba, hanem még Kínába is eljutnak. S. P. Mit mond a közalkalmazottról a nagy Brehm? Édes lányom, megfogtad az Is­ten lábát. Ha a jegyző úr tény­leg megkéri a kezedet, akkor nem lesz gondod egész életed­ben. De ha ez nem sikerülne, akkor azt a vasutas altisztet el ne ereszd, aki múltkor járt itt. Az a lényeg, hogy az uradnak jó, nyugdíjas állása legyen. Fü- rödhetsz tejben-vajban. Könnyű eltalálni, hogy mi­kor súgták fülbe a fenti anyai intelmeket. Nagyon régen. Olyan nagyon régen, hogy akkor még ugyanezek a magyar szavak egész mást jelentettek, mint most. Akkor a közszolgá­lat, a köztisztviselő, közalkal­mazott szóban a „köz” előtag nemcsak arra utalt, hogy a köz érdekében munkálkodik, ha­nem egyben azt is, hogy köz- tiszteletben áll. Nem is állhatott másban, ha már megkapta a magas hivatalt. Azóta úgy megváltozott a helyzet, ahogy szegény nagy­anyám oldotta meg a télikabát­jának állagával kapcsolatos problémákat: visszájára fordult. Most ugyanis a közalkalma­zott „köz” előtagja inkább azt sugallja, hogy közönséges. Ahogy a nagy Brehmben törté­nik a besorolás: közalkalma­zott, azaz közönséges, mezei rövidlábú alkalmazott, a köz- tisztviselő alfaja, igénytelen, kevéssé szapora. Télen panel­lakásokba húzódik, nyáron hobbikertekben fordul elő na­gyobb létszámban, táplálkozá­sát tekintve elsősorban a krumpli és a disznózsír érdemel említést. Puritán életkörülmé­nyei visszahatnak amúgy ma­gasan fejlett idegrendszerére. Bármelyik élőhelyén keressük fel (pl. APEH, önkormányzati hivatal, iskola stb.), a végtelen rezignáció és a külső megnyi­latkozásokban is jelentkező idegesség tüneteit észleljük. Jártak önök már földhivatal­ban? Nem? De jó maguknak. Én már jártam. Ne tudják meg, milyen! A köztisztviselők szemében - tisztelet persze a dacos kivé­telnek, mert ilyen is van - ál- landóán a következő kérdéseket látom izzani: „Én, ezt? Ezek­nek? Ennyiért?” Aztán érzésem szerint hozzáteszik gondolat­ban: „Nehogy már a ketrec rázza a majmot!” És elérkeztünk a kérdés gyö­keréhez. Ahogy Volpone mondja Ben Johnson darabjá­ban: „Pénz! Ki pénzre szert tesz, egyre szebb, eszesebb lesz!” >» Es tényleg. Ugyanis ahogy mondani szokták, a közalkal­mazottak - legyen az tisztvi­selő, orvos, tűzoltó vagy tanító - jóval kevesebbet keresnek, mint az úgynevezett verseny- szférában dolgozó, hasonló képzettségű és hasonló meny- nyiségű, színvonalú munkát végzők. (Ebből kivételek per­sze a bankárok, de bankárokról vagy jót vagy rosszat.) A magyarázat szerint mindez azért van, mert szegény a költ­ségvetés. Ennek folytán szegé­nyek az alkalmazottai is. De ennyire? Ezzel összefüggésben a köz- alkalmazottakat a pénztelenség mellett egy morális csapás is sújtja. Erről elmondok egy tör­ténetet. A napokban volt szerencsém találkozni Magyarország egyik nagy GSM távközlési cégének vezérigazgatójával. Elmesélte, hogy nem könnyű a magyar vi­szonyok között üzlethálózatot építeni. Náluk van dán, norvég, holland és magyar tulajdonos. Az őszinte norvég elmegy mondjuk Hajdúalsószöpör- nyére és azt mondja a polgár- mesternek, hogy telket akar vá­sárolni üzleti célból. Mire a polgármester azt mondja, hogy nincs eladó telek. A norvég ha­zamegy, jelenti, hogy Hajdúal- sószöpömyén nincs eladó telek. Pedig dehogy nincs. Csak az őszinte norvég nem értette, hogy mit jelent a pol­gármester válasza. Ez azt je­lenti, hogy új cipők kellené­nek a helyi futballcsapatnak, cserepezni kéne az iskolát, a templomnak is elromlott az órája, meg elkelne egy-két mobiltelefon a polgármesteri hivatalban. A norvég nem érti, a pol­gármester meg nemcsak sze­gény, hanem még olyan embe­rekkel is ütközik nap mint nap, akik nem értik a képes beszédet. Iszonyú teher. A nagy Brehmből nehogy kimaradjon a közalkalmazot­tak hihetetlen alkalmazkodó- és ellenálló-képessége. Ahogy pénzügyi viszonyainkat né­zem, még biológiai tartaléka­ikra is szükség lesz. Hámori Zoltán Új totózó a Széchenyivárosban A Szerencsejáték Rt. új, minden igényt kielégítő totó- zója mától fogadja a játékoso­kat, érdeklődőket a Széche­nyivárosban. A Szerencsejá­ték Rt. 3. sz. Területi Igazga­tóságának osztályvezetője, dr. Tombácz László kérdésünkre a többi között elmondta:az újabb kirendeltség megnyitá­sával mindazok igényeit sze­retnék kiszolgálni, akik e lehe­tőségért egyébként a belvá­rosba utaznának, ám vélhe­tően mások, újabb fogadók is kedvet kapnak a játékra.- Az új totózóban valóban kultúrált körülmények között, a legmodernebb rendszer hátte­rével biztosíthatjuk a fogadási lehetőséget.- . mondja dr. Tombácz László. Ez a kiren­deltség hálózatfejlesztési stratégiánknak az egyik első állomása, a közeljövőben to­vábbiak megnyitását is ter­vezzük, a megye települései közül Soltvadkerten és Kun- szentmiklóson.- Számíthatnak-e új játé­kokra is a fogadók?- Még mindig az újdonságok közé tartozik a KENŐ, ám e já­tékon belül is tervez a társaság változást. A tervekben naponta tartandó KENŐ sorsolás sze­repel, és előkészületek folynak az úgynevezett bukméker-já­ték bevezetésére. Mindezeken túl, a jövő évben új típusú, vo­nalkódos sorsjegyek beveze­tését tervezzük. A közeljövő­ben indítandó új számítógépes programnak köszönhetően toto, lotto és KENO-variációkat is lehet majd játszani, melynek egyik újdonsága lesz, hogy a gép ki is nyomtatja a speciális szelvényeket. Az új totózó kí­nálatában egyébként olyan szaklápok, folyóiratok, köny­vek is megtalálhatók lesznek, melyeknek tárgya valamilyen formában a szerencse vagy a fogadás.- Reméljük, mindezek eredményeként többen kap­nak kedvet a játékhoz, és összességében több foga­dás lesz Kecskeméten.- Ami az új, a játékosok komplex kiszolgálására tö­rekvő totózót illeti, a megnyitás alkalmából, a nagyközönség számára igen nagy értékű nye­reményeket nyújtó tombola-já­tékkal is kedveskedünk, mely­nek feltételeiről a fogadók a ki- rendeltségen kaphatnak tájé­koztatást. A nyereménysorso­lás okt 28-án, hétfőn lesz. A já­tékosok minden 600 Ft értékű befizetéskor díjmentes tomb­olajegyet kapnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents