Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-07 / 209. szám

1996. szeptember 7., szombat Hazai Tükör 5. oldal Időközi önkormányzati választás Szeremlén Még a nyáron feloszlatta ön­magát a szeremlei önkormány­zat, mert a képviselők az or­vosválasztás kapcsán szembe kerültek a falu egy részének akaratával. A kiírt időközi vá­lasztásokat vasárnap tartják a Duna menti településen. Hár­man vetélkednek a polgármes­teri székért, tizenheten pedig a képviselőségért. Molnár Csilla jegyző arról tájékoztatott, hogy reggel 6-tól este 7-ig tart nyitva a két szava­zókor, a helyi művelődési ház­ban és a polgármesteri hivatal­ban. Összesen 1319 szavazásra jogosult polgárt várnak, akik vigyék magukkal a voksolás­hoz vagy az értesítőt, vagy a személyi igazolványt. A válasz­tási szervekben huszonötén dolgoznak majd a szavazás tisz­taságáért. A jegyzőnő azt is elmondta, hogy az Országos Választási Irodával egyeztetve a szavazás érvényességéhez nincs szám­szerű határ kötve, tehát ha egy polgár megy el szavazni, már érvényes a választás. Papp Zoltán Csökkenhet az adóteher Megvámolnák az étkezési hozzájárulást Az adóterhek csökkenésére számíthatunk jövőre - állí­totta tegnap az Érdekegyez­tető Tanács plenáris ülésén a kormány képviselője. A munkavállalói és munkaadói oldal viszont kifogásolta a tagdíjak és az étkezési hozzá­járulás megadóztatására ki­dolgozott elképzeléseket. A tanácskozáson Akar László pénzügyminisztériumi állam­titkár elmondta: a jövő évi adó­zás szabályainak tervezett vál­tozásai 55-60 milliárd forint adóbevétel-csökkenést jelente­nek. A személyi jövedelemadó mértékének módosítása várha­tóan több mint 30 milliárd fo­rinttal, a társasági adóé pedig több mint 20 milliárd forinttal csökkenti az adóterheket. Kompromisszum körvonala­zódott az érdekképviseleti tag­díjak adóztatásáról. A munka­adói oldal úgy vélte: ellehetet­leníti az érdekképviseleteket, ha a jövedelem egy százalékára zsugorítják az adómentes sávot. A munkavállalók szintén azt javasolták, hogy legyen na­gyobb a kedvezményesen el­számolható rész. A kormány­zati oldal végül hajlott arra, hogy a jövedelem 2 százalékára emeljék fel az adómentességet. Az étkezési hozzájárulás adómentességének megszünte­téséhez viszont ragaszkodtak a kormány képviselői. A munka- vállalói oldal ugyanakkor hatá­rozottan követelte az adómen­tesség fenntartását, sőt a jelen­legi mértékek 2400, illetve 5000 forintra emelését java­solta. A kormány szerint a hoz­zájárulás nem mindenkire ter­jed ki, s adózatlan jövedelmek kifizetésére kínál lehetőséget. Alrendőrök Szombathelyen Álrendőrök után nyomoz Szombathelyen a rendőrség. Néhány napja három civil ruhás férfi sarcolja meg a külföldie­ket. Az egyikük tört németség­gel valutaváltást ajánl fel, azon­ban mielőtt az üzlet létrejönne, két másik társa odalép a külföl­dihez, felmutatják „rendőriga­zolványukat” és igazoltatják az illetőt. Közük vele, hogy tör­vénytelen dolgot követett el, ám most egy figyelmeztetéssel megúszhatja. Visszaadják a pénzt és az útlevelet, és felszó­lítják az idegent, hogy azonnal távozzon. Közben azonban a bankjegyeket kisebb címletű- ekre cserélik, vagy az összeg egy részét leemelik. Az egészségügy átalakítása Az egészségügyi intézmény- rendszer gyökeres átalakítása sürgető feladat és még az idén be fogjuk fejezni - jelentette ki Szabó György népjóléti minisz­ter pénteken Szentesen tartott sajtótájékoztatóján. A követ­kező évi tennivalók sorában az első helyen az egészségügy fi­nanszírozásának teljes átalakí­tását jelölte meg. Ezt pedig a já­rulékreformnak kell követnie - mondta. Egyebek mellett hang­súlyozta: a tárca a jövőben az alapellátást szolgáló fejleszté­seket, beruházásokat kívánja támogatni. A népjóléti minisz­ter a sajtótájékoztatót megelő­zően felavatta a szentesi kórház új gyógyszertárát és mosodáját. II. János Pál: Azért jöttem, hogy osztozzam népetek óhajában Magyar földön a katolikus föpásztor Látogatása erőt ad feladataink megoldásához - mondta Göncz Árpád A szentatya másodszor lépett hazánk földjére. FOTÓ: ff.r/kai.t.iis GYÖRGY Tegnap délelőtt különrepü- lőn Budapestre érkezett II. János Pál pápa. Ezeréves ál­lamiságunk történetében ez a harmadik alkalom, hogy a katolikus egyház feje látoga­tást tesz hazánkban. A vi­lágszerte nagy tiszteletnek és tekintélynek örvendő ven­déget Göncz Árpáddal, Horn Gyulával és Paskai László bíborossal az élen magas rangú állami és egy­házi vezetők fogadták Feri­hegyen. A szentatyát a köz- társasági elnök köszöntötte. II. János Pál magyar, illetve angol nyelven mondta el vá­laszbeszédét, majd helikop­teren magyarországi prog­ramjának következő színhe­lyére, Pannonhalmára uta­zott. A magyar államfő üdvözlő szavaiban hangoztatta: a ma­gyar történelmi emlékezet soha nem feledkezik meg ar­ról, hogy az Apostoli Szent­szék buzdítására érkeztek a bencés szerzetesek Magyaror­szágra; hogy Szent István ki­rály II. Szilveszter pápától kapta a Szentkoronát, s ennek jegyében született meg a ma­gyar államiság. A köztársasági elnök szólt arról, hogy országunknak most megadatott a lehetőség: szövetségesi, sőt családi szá­lak kössenek minket Európa népeihez. Minden reményünk megvan rá, hogy az ezredfor­duló táján csatlakozhassunk azokhoz az euroatlanti szerve­zetekhez, melyek az európai érdekek közös vállalásán, vé­delmén alapulnak. Kitért arra, hogy országunk átalakulásának folyamata sú­lyos áldozatokkal járt: egész társadalmi rétegek kerültek a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe, a 'társadalom által nyújtott szociális szolgáltatá­sok drasztikusan csökkentek. E nehéz problémák megoldá­sához az egyház fontos erköl­csi támpontokat adhat szá­munkra.- Meggyőződésem, hogy a szociális gondok megoldásá­ban, a szilárd értékrend kiala­kulásában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az egyhá­zak és intézményeik.- Magyarország és a Szent­szék között a kapcsolatok rendezettek. A magyar ál­lam mindent megtesz azért, hogy a magyaror­szági egyhá­zak zavarta­lan működési feltételeit hosszú távon is megte­remtse. Kül­detése szel­lemének is­meretében hiszem, hogy látogatásából erőt meríthe­tünk az előttünk álló feladatok megoldásá­hoz - mopdta repülőtéri köszöntő be­széde befejező részében Göncz Árpád. II. János Pál válaszát azzal kezdte, hogy mély meghatott­sággal érkezik - immár máso­dik alkalommal - abba az or­szágba, amelynek sorsa sok ponton kapcsolódik szülőföld­jéhez, Lengyelországhoz.- Sok szent és hős, s velük együtt sok névtelen dolgozó ember írta történelmetek lap­jait. Őseitek több alkalommal is nagy kihívásokkal találták szembe magukat. így volt ez ax törökellenes háborúban, más konfliktusokban és megpró­báltatásokban is. Ahogyan akkor a nép újra tudott kez­deni és a megpróbáltatásokból új életerőt nyert, úgy lesz most is: Magyarország ismét boldog és virágzó lesz, hogy méltóan betöltse küldetését, amire a többi szabad nemzet körében hivatott.- Ebben a mindenkit moz­gósító erőfeszítésben nagy fe­lelősségük van mindazoknak, akik közfeladatot töltenek be: szolgálatukban soha nem sza­bad megfeledkezniük az egész társadalom javáról. Ők arra hivatottak, hogy egyéni hoz­zájárulásuk által Magyaror­szágot - összes polgára szá­mára közös otthonná tegyék.- Bizonyos vagyok benne, hogy a jelen áldozataik - mindenki őszinte hozzájáru­lása révén - elérik a kívánt célt: az egész ország szellemi, erkölcsi és anyagi megújulá­sát.- Hadd emlékeztessek Vö­rösmarty ismert soraira, ame­lyek jól összegezhetik mon­danivalómat: „Annyi balsze­rencse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán."- A hívő ember számára Krisztus az út, az igazság és az élet. Hangozzék fel meg­újult erővel az ő tanításának üdvös hirdetése a magyar föl­dön - folytatta a pápa. - Ezért imádkozom a történelmi pan­nonhalmi apátságban és a győri ünnepi szentmisén.- Nem jöttem most sem más szándékkal hozzátok, mint hogy megújítsam az üd­vösség jó hírét. Azért jöttem, hogy magam is osztozzam népetek óhajában és várako­zásában, hiszen nekem is meggyőződésem - ismét Vö­rösmarty Szózatát idézve -, hogy Magyarország megúju­lása akkor következik be, ha „buzgó imádság epedez száz­ezrek ajakán.” II. János Pál és kísérete a ferihegyi fogadtatás után rö­viddel déli egy óra előtt érke­zett meg helikopteren Panj nonhalmára. A sportpályán kialakított ideiglenes leszálló-* helyről - hívők százainak me­leg ünneplése közben - az üvegfalú pápamobilon, egy­házi méltóságok és helyi veze­tők társaságában hajtatott a pannonhalmi főapátságba. Út­ját végig harangzúgás kísérte, s amerre elhajtott, ünneplők sokasága köszöntötte. A főpásztor délután Göncz: Árpáddal és feleségével pro­tokolláris külsőségek nélküli, kötetlen hangulatú eszmecse­rét folytatott, majd pedig föl­kereste a kolostorban az idős és beteg szerzetesek Szent Adalbert otthonát. A pannonhalmi érkezés. fotó: Reuter Szenzációs hirdetési lehetőség mezőgazdaság Ha szeptember 16-áig feladja, szerkesztőségünk címére, ] témájú hirdetését, akkor lapunk 3. Oldalán közöljük. Vágja ki a szelvényt, kitöltve adja postára a befizetést igazoló szelvénnyel együtt és a rendkívüli kedvezmény máris jár Önnek. |i APRÓHIRDETÉSI SZELVÉNY BgjP Kérjük, nyomtatott betűvel kitölteni. A felmérések szerint ön a leghatékonyabb médiát választotta hirdetése számára Bács-Kiskun megyében. ____ « ___ ___ 1 a N 1 c 1 a 4 1 6 0 ' ■ % * ___ Jüüi 1 1 \\ T T (MM r 1 I ■H _ JL L _z J­Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. (Kecskemét, Szabadság tér 1/A), címre kértük elküldeni a fenti hirdetési szelvényt és a csekk másolatát. J A lakás, a koszt elviszi a havi jövedelem felét Lapos a diákok pénztárcája Az egyetemisták, főiskolások számára a tandíj csak egy tétel a sok kiadás közül. Az Oktatáskutató Intézet idei felmérésé­ből kiderül, hogy a hallgatók a legtöbbet ételre és lakásra költenek, a legfőbb jövedelmük pedig a szülői apanázs. A felsőoktatásban tanulók ha­vonta átlagosan 7500 forintot kapnak szüleiktől. Tanulmá­nyi ösztöndíjként 5200, szo­ciális támogatásként 2400, ta­nulmányi szerződésből szár­mazó ösztöndíjként 6500, ön­kormányzati támogatásként 2000, munkabérként 6000 fo­rint jöhet össze szerencsés esetben, havonta. Ma Magyarországon egy hallgató átlagosan 15 és fél­ezer forintból gazdálkodik. Az OKI felmérése szerint 54 szá­zalékuk jövedelme 10-20 ezer forint között mozog, 23 száza­lékuk 10 ezer forintnál is ke­vesebből kénytelen megélni. Csak 5 százalék mondhatja el magáról, hogy nincsenek anyagi gondjai, mert 30 ezer forintnál többől „dőzsölhet”. A diákok jelentős része vál­lal rendszeres vagy alkalmi munkát. Legtöbbjük havi 5000 forint körüli összeget keres, minden ötödik hallgató jöve­delme éri el az 5-10 ezer forin­tot, s csupán 5-10 százalékuk kap 10-20 ezret, vagy még en­nél is több pénzt. A kiadások közül nem a tandíj összege a legmagasabb, mégis, a családok 90 száza­léka a jelenlegi havi 2000 fo­rintot is megérzi. Mi több, a megkérdezettek 6 százaléka számára „elviselhetetlen” ez az összeg, 8 százalék sokallja, és csak 23 százalék érzi „cse­kély” tehernek. Áz egyetemisták havonta átlagosan 4700 forintot költe­nek ennivalóra, valamivel több mint 4000 forintot lakás- fenntartásra, albérletre, kollé­giumi szállásra. A tanszerek, jegyzetek 1200, a ruházkodás 2000, a közlekedés 1800, a kultúra, szórakozás 1700, a sport 1000, az egyéb kiadásaik 4500 forintra rúgnak. Szak­könyvekre mindössze havonta 868 forintot adnak ki a fiata­lok. (szalóky)

Next

/
Thumbnails
Contents