Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-30 / 228. szám
1996. szeptember 30., hétfő Gazdasági Tükör 7. oldal Elégtelen támogatás A költségvetés kiadásainak harmada kamatfizetésre megy el A központi költségvetésből jövőre 800 milliárd forintot visznek el a kamatkiadások. A társadalombiztosítási alapokat nullszaldósra tervezi a kormányzat, míg az elkülönített állami pénzalapoknál 21,4 milliárd forintos túlköltekezésre számít. (Folytatás az 1. oldalról) A feldolgozóipar a mostani termésnél nagyobb mennyiséget is hajlandó lenne átvenni a termelőktől, de 25 százalékkal alacsonyabb - kilogrammonként 15 és 18,50 forint közötti - felvásárlási áron. A gazdálkodók a léalmáért 30, az exportalmáért 45 forintot kémek. Az Alma Terméktanács a termelők ellehetetlenülésének elkerülése végett - az exportalmára 8, a léalmára 4 forint - összesen 1,4 milliárd forint állami támogatást kér a szakminisztériumtól. Az FM illetékese túlzottnak tartja a terméktanács intervenciós támogatásra vonatkozó igényét, mert - mint mondotta - a termelők sem vétlenek az almafronton kialakult piaci zavarokban. A szaktárca évek óta támogatja az ültetvénytelepítést, mégsem történt meg a minőségi fajtaváltás. A legfőbb gond az, hogy a hazai terméshozamok alig egyötödét éri k el a lengyel és az európai termésátlagnak, a költségek viszont a termésátlagoknál nagyobb mértékben emelkednek. A piaci zavarok megszüntetése érdekében 590 millió forint állami árkiegészítő támogatást kapnak az almatermelők. Erről a Földművelésügyi, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselői állapodtak meg az Alma Terméktanáccsal szombaton. A feldolgozó üzemekbe szállított alma kilogrammját 2,50 forinttal dotálja az állam, így a léüzemek bruttó 20 forintot fizetnek a gyümölcs kilogrammjáért. Húszezer tonna étkezési alma exportját pedig 90 millió forinttal támogatják. Ez azt jelenti, hogy kilogrammonként 4,50 forint lesz a támogatás mértéke, de csak október elseje után. Szó van továbbá arról, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium - kamatmentes kölcsönnel - járul hozzá az alma hűtőházi betárolásához. Erről hétfőn döntenek a tárca illetékesei, és akkor válik véglegessé az összeg nagysága is. A szombati tárgyaláson elhangzottak szerint a tárolási támogatás legfeljebb 200 millió forint lehet. FEB Többek között ezt mondta el László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a tárca múltheti sajtótájékoztatóján. A kormány által csütörtökön elfogadott törvényjavaslatról szólva bejelentette: a jövő évi költségvetési hiány finanszírozásához állampapírok folyamatos kibocsátását tervezik. A kamatok további csökkenésére számítanak, összhangban a piaci mozgásokkal. László Csaba kitért a költségvetés adataira is. Ezek szerint a központi költségvetés összes bevétele 2200 milliárd forint körül alakul, míg a kiadások elérik a 2500 milliárd forintot. A pénzügyi tárca arra számít, hogy 60 milliárd forintot fizet majd be az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1997-ben a költségvetésbe. A központi kamatbevételek ösz- szege várhatóan meghaladja a 160 milliárd forintot, a kamatkiadások pedig - az elfogadott javaslat szerint - 800 milliárd forintra rúgnak. A kormány határozott szándéka, hogy a központi költség- vetés jövő évi bevételeiből 1997. július 1-jéig kiiktatja a vámpótlékot. A helyettes államtitkár a tb- járulékok reformjáról úgy vélekedett, hogy a társadalombiztosítás visszatérő hiányát elsősorban a bevételek stabilizálásával lehet és kell megszüntetni, mert ma még mindenki „menekül” a befizetések elől. Ezzel egyidejűleg az egészség- ügyi ellátás korszerűsítését is folytatni kell. (deregán) Mi vagyunk az ország legnagyobb családja. A magyar olaj- és gáziparban dinasztiák követték egymást, akik a föld mélyének kincseit tárták fel, és alakították a mindennapok energiájává. Sok évtizedes tapasztalatunkat, tudásunkat és erőnket egyesítettük 5 éve a MÓL Rt.-ben, amely itthon és a nemzetközi küzdőtéren is versenyképességet garantál. Megbízható minőséggel járulunk hozzá az otthon melegéhez, a gázellátás biztonságához, az utazás öröméhez. Országszerte 320 töltő- állomásunk gondoskodik a legkorszerűbben adalékolt üzemanyagokkal és a shopok széles választékával arról, hogy az autósok mindig elégedetten folytathassák útjukat, és férjenek vissza újra meg újra. v MÓL MINŐSÉG MINDENHOL Szakembereink ma már nemcsak hazai területen kutatnak, hanem a tenger mélyén is, hogy a jövő évezred ellátási biztonságát megteremtsék. Számos országban vagyunk jelen kenőanyagainkkal is: a MOL-Carrier termékcsalád kiváló képességeit a Porschétől a Mercedesig a világ vezető autógyártói ismerik el. Nem véletlenül: ma már a feldolgozástól a kereskedelemig a MÓL Rt. szinte valamennyi olajipari szervezete rendelkezik a nemzetközileg elfogadott ISO 9002 minőségtanúsítvánnyal! Nagy családunk most születésnapot ünnepel, melynek fényét az Önök - barátaink és fogyasztóink - megtisztelő bizalma adja. Mi pedig továbbra is a minőséget és a biztonságot adjuk Önöknek. Mint immár 5 éve, hűségesen. Határidők cégvezetőknek Szeptember 30.- A kőolaj-hozzájárulás átutalása a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség részére;- a 10 és 20 filléres pénzérmék bevonása;- az anyavállalatok éves beszámolójának letétbe helyezése a cégbíróságnál. Október 1.- Zárjegyigény-bejelentés. Október 5.- Tejtámogatás-igénylés;- a kifizetők által levont szja-elő- leg befizetése;- a jogi személy felelősségvállalásával működő gntk-k járulék- befizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezethez;- gyakorított áfabefizetés;- a bevont betegbiztosítási igazolványok elküldése jegyzék kíséretében az illetékes MEP-hez. Gabonabehozatal A 45/1996. (IX. 17.) IKM-PM együttes rendelet értelmében a vámfelfüggesztések köre 1996. szeptember 20-tól kibővült a 1001900900 vámtarifaszámú másféle búza, a 1002000099 vámtarifaszámú egyéb rozs, a 1003009000 vámtarifaszámú más árpa és a 1004000099 vámtarifaszámú egyéb zab árumegnevezésű termékekkel. Ez azt jelenti, hogy az említett termékeket importáló cégeknek az 1996. szeptember 20-tól 1996. december 31-ig terjedő időszakban a behozatal után - minthogy az alkalmazandó vámtétel 0 százalék- nem kell vámot fizetniük. Vállalati tűzoltóság A 23/1996. (IX. 19.) BM rendelet rendelkezései közül kiemeljük. hogy a gazdálkodók által életre hívott létesítményi tűzoltóságok a saját működési területükön kívülre csak akkor riaszthatok, ha az egyes településekre vonatkozó Riasztási és Segítség- nyújtási Terv (RST) vonatkozó kötete (tartalmi követelményeit egyébként a rendelet 2. számú, a formáját pedig a 3. számú melléklete tartalmazza) alapján igénybe vehető erők és eszközök nem elegendőek a tűzoltáshoz vagy a műszaki mentéshez. Amennyiben a tűzoltásban a lé- I tesítményi tűzoltóság is közreműködik, a kivonulásával, illetve a tűzoltással és a műszaki mentéssel kapcsolatosan felmerült költségeit a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága téríti meg. Érdek-képviseleti tagdíj A pénzügyminiszter a 7703/1996. (PK. 11.) irányelvében útmutatást ad az érdek-képviseleti tagdíjra és a szociális segélyre vonatkozó adórendelkezések alkalmazásáról. Ebben felhívja mind a magán- személyek, mind a munkaadók figyelmét arra, hogy az adóhatóság ellenőrzései során vizsgálni fogja a szokásos mértéket (a jövedelem 1-3 százalékát) meghaladó tagdíjat szedő, szociális segélyezést folytató érdek-képviseleti szervezetek pénzügyi tevékenységét, tagjaik adóbevallását vagy az azt helyettesítő munkáltatói elszámolást, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltak betartását. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a jogügylet színlelt, akkor az adóhatóság az eredeti állapotot tekinti mérvadónak az adókötelezettség szempontjából, és a magánszemélynél adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot fog megállapítani. Ezzel kapcsolatos a munkáltatóknak az a kötelezettségük, hogy felhívják munkavállalóik figyelmét az szja-törvény említett rendelkezésére. (Minden olyan esetben, amikor a dolgozó a keresete 1-3 százalékát meghaladó tagdíj figyelembevételére tart igényt az adóelőlege, adója megállapításánál, a munkáltatónak célszerű írásban nyilatkozatot kérnie, hogy megadta a tájékoztatást az üggyel kapcsolatos adójogi következményekről.) Százmilliárd forint sorsa a tét Patthelyzet alakult ki az országos munkaerő-piaci alap jövő évi költségvetéséről folytatott tárgyalásokon. A munkaadói és a munkavállalói oldal elutasította a kormányzati javaslatot, a kormányzati oldal viszont nem készített új tervezetet. Közös javaslat híján pedig a munkaügyi miniszteré lesz a döntés joga. Horváth Gábor, az Országos Munkaerő-piaci Tanács soros elnöke szerint 100 milliárd forint sorsáról vitáznak. A munkaadói oldal elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány az alapból kívánja finanszírozni a tb-járulékreformot és a szociális jellegű jövedelempótló támogatást. Ilyen megoldás révén nemhogy elmarad az áhított járulékcsökkentés, de még emelés is szükségessé válhat, ha a minimális tb-járulék munkanélküliekre jutó részét az alapra terhelik. Elutasítják azt is, hogy a jövedelempótló támogatás finanszírozásából az alap az eddigi 50 százalék helyett jövőre már 75 százalékos részt vállaljon. Ezek az újabb kötelezettségek 20 milliárd forintos többletkiadással járnának. Bírálják továbbá, hogy a központi költségvetés nem kívánja befizetni az alapnak a központig intézményekben dolgozók után a 10 milliárd forintnyi szolidaritási járulékot. A munkaadók, illetve -vállalók már csak az Érdekegyeztető Tanács döntésében bízhatnak. Privatizációs bevételek Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az idén augusztus végéig összesen 98,4 milliárd forint bevételre tett szert. A kiadások ugyanezen idő alatt 89.4 milliárd forintra rúgtak. Az ÁPV Rt. Közgazdasági és controlling ügyvezető igazgatóságának legfrissebb adataiból kiderül, hogy az első nyolc havi 98.4 milliárd forintos bevételből 81,7 milliárd készpénzben folyt be. A privatizációs értékesítésekből 89 milliárd forint származott, amelyből 72,6 milliárd forint készpénzben, azon belül is 53,9 milliárd forintnyi devizában érkezett. E-hitel és a-hozzá kapcsolt részletfizetés formájá- ban561 millióforintbevétele keletkezett az ÁPV Rt.-nek. Kárpótlási jegyet 16 milliárd forint értékben fogadtak el. Az állami részesedésű cégek 6,7 milliárd forint osztalékot fizettek az idén az ÁPV Rt.-nek és további 2,4 milliárd forint egyéb bevétel is keletkezett. Az idei kiadások közül a legnagyobb tétel az a 20,4 milliárd foriht volt, amelyet az önkormányzatoknak adott át a privatizációs szervezet. A belterületi földek jogán 20 milliárd forintnyi vagyonhoz jutottak eddig az önkormányzatok. A különféle privatizációs akciók előkészítésére 7,7 milliárd forintot költöttek. Az értékesítésekért járó díjként 2,7 milliárd forintot, a vagyonkezelés költségeként 781 millió forintot, a saját működés költségei címén 3 milliárd forintot számoltak el. Reorganizációra 13,6 milliárd forintot költöttek. A befektetési alapokra, társaságalapításra 8,8 milliárd forintot fordítottak, a kezesi és garanciális kiadások pedig 2 milliárd forintot emésztettek fel.
