Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

8. oldal 1996. szeptember 25., szerda Folytatódik? Az egyszerű­sített privatizációba bevont 121 társaság felét értékesí­tette eddig az ÁPV Rt., mintegy 4,5 milliárd forin­tért. Még 15 társaságra lehet ajánlatot tenni nyilvános pá­lyázat keretében, ám ha a parlament módosítja a saját vagyonra vonatkozó 600 millió forintos értékhatárt, akkor az rt. kész arra, hogy további cégeket értékesítsen ebben a formában. Energiaárak. Elkészítette és a döntéshozóknak meg­küldte jelentését a vezetékes energiahordozók költség-fe­lülvizsgálatára létrehozott társadalmi bizottság. Tagjai szerint ha az általuk javasolt korrekcióra nem kerül sor, akkor a következő öt évben fennáll az indokolatlan ár­emelés veszélye, s beszűkül a fogyasztói érdekek haté­kony védelmének törvényes lehetősége is. Fehéren, feketén. A hat legnagyobb munkaerő-köz­vetítő és -kölcsönző cég fel­hívásban kéri a munkaadó­kat, hogy csak a foglalkozta­tás szabályait betartó mun­kaközvetítők szolgáltatásait vegyék igénybe. Piaci pozí­ciójukat ugyanis veszélyez­teti a feketefoglalkoztatás. Árcsökkenés A BÉT-en a Mól árfolyama erős forgalom mellett 1370 forintra esett. Az Egis-rész- vények 10 500 forintot ér­tek, 300 forinttal kevesebbet hétfői árfolyamuknál. A Richter 355 forintos árfo­lyamcsökkenéssel, 7875 fo­rinton zárta a kereskedést. Magad, uram,... A KSH által végzett felmérés szerint a nonprofit szervezetek száma 1994 végén meghaladta a 40 ezret. Összesen 144,1 mil­liárd forintos bevételre tettek szert, amelynek több mint fele alap- és vállalkozási tevékeny­ségükből származott. A legjelentősebb finanszíro­zási források a magántámoga­tások voltak, második a költ­ségvetés, s csak ezek után kö­vetkeznek a kamat- és hozam-, illetve a vállalkozási bevételek. Ez a bevételszerkezet feltűnő módon különbözik a fejlett or­szágokban megfigyelttől. Ott ugyanis az állami támogatások mértéke 40 százalék fölötti, a magántámogatásoké pedig alig 10 százalékot tesz ki. Versenyben a világgal Mitől válik sikeressé egy válla­lat? A Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem vállalat­gazdaságtan tanszékének irá­nyításával folyó kutatómunká­nak már megvannak az első eredményei. A kutatás saját adatbázisának megteremtését egy tavaly ősszel megkezdett, vállalati kérdőíves felmérés szolgálja. A program legkiter­jedtebb adatfelvétele idén már­cius és július között zajlott le. A 390 kérdést tartalmazó kérdőív a működés azon területeire vo­natkozott, amelyek önálló tevé­kenységként minden cégnél megtalálhatók. 665 olyan válla­latot céloztak meg, amely meg­felelt a felső vezetést érintő, a kereskedelem, a marketing, a termelés és a pénzügy helyzetét tudakoló kérdésekre. A cégeket tulajdonosuk, méretük, ágazati hovatartozásuk és földrajzi el­helyezkedésük szerint válasz­tották ki. Gazdasági Tükör A kézikönyvek árának egyedül a kereslet szab határt A szakirodalom behozza az árát A könyvkiadók és -terjesztők kénytelenek a kereslethez igazí­tani kínálatukat. Zentai Péter Lászlót, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, hogy mit olvasnak ma Magyarországon az emberek és hogyan változott a könyvkiadás hazánkban.- Egyértelműen látszik a szak­könyvek iránt megnövekedett igény - mondja a MKKE ügy­vezető igazgatója. - Az, hogy a kézikönyvek, tankönyvek, se­gédtankönyvek, szakkönyvek népszerűsége megnőtt, nem meglepő, hiszen Nyugat-Euró- pában és a tengerentúlon már régóta ez a gyakorlat. Termé­szetesen a kiadók és a terjesz­tők alkalmazkodnak a piac kí­vánalmaihoz. Az idén eddig megjelent könyvek 40 száza­léka szakkönyv, egynegyede pedig tankönyv volt.- A szakkönyvek nagyon drágák: csak az adózáshoz szükséges irodalom beszerzése évente több tízezer forint. Mi szabhat határt a már most igen magas áraknak?- A gazdasági tudnivalókat valóban nem adják olcsón a ki­adók. Ennek két oka van: egy­részt a vásárló a könyv árának sokszorosát „megkeresi” a be­lőle szerzett új ismeretek segít­ségével, másrészt, mert a könyv szabadáras. Vagyis egyedül a kereslet szabja meg e kiadvá­nyok árát. Amíg megfizetik, addig lehet drágán adni a köny­vet, amikor már nem, akkor a kiadónak meg kell találnia azt az árat, amelyért még elkel a portékája, és ő sem fizet rá.- A szakkönyveken kívül még milyen kiadványoknak nagy a keletje?- Ha igaz, hogy amit a leg­több példányszámban jelentet­nek meg, azt olvassák a legtöb­ben, akkor az élen a krimik, va­lamint a nyugati és hazai best­seller könyvek járnak. De óriási a kötelező olvasmányok iránt is a kereslet, ami szintén jelentős tétel, hiszen sok a diák. A me­sekönyvek közül a hazai klasz- szikusok melleti a külföldiek, elsősorban a szép kiállítású, képes kiadványok népsze­rűek. szalóky Amit ma felvehetsz... Még kérhető gépbeszerzési támogatás A kormány az idén 5,5 mil­liárd forinttal támogatja a mezőgazdasági gépvásárlá­sokat, ennek a keretnek azonban még csak a hetven százalékát használták föl. Mint azt a földművelésügyi tárca illetékesétől megtudtuk: a 25 százalékos gépbeszerzési támogatás iránti kérelmek zöme április és augusztus kö­zött érkezett a tárcához. A be­takarítás után lanyhult az ér­deklődés, jelenleg már csak elvétve, egy-egy őszi rrjunkát segítő gép beszerzéséhez ké­rik a termelők az állami hoz­zájárulást. Pedig kár lenne, ha az év végével benn ragadna - és el­veszne - a fennmaradó har­dline százalék, mintegy más- féthriilliárd forint. Ismerve a földművelésügyi kormányzat hektikus, gyak­ran kapkodó intézkedési gya­korlatát, sokszorosan igazat kell adnunk a mondásnak: amit ma megtehetsz, ne ha­laszd holnapra. Mivel a mezőgazdaság igen gyengén van ellátva gé­pekkel, nagy luxus lenne ki­hagyni ezt a lehetőséget. Hi­szen ki tudja, hogy jövőre ér­vényben lesz-e még a gépbe­szerzési támogatás intézmé­nye, s ha igen, vajon mekkora összeget tud majd erre a célra elkülöníteni az agrártárca. Tehát: amit ma felvehetsz, ne halaszd jövőre! (újvári) Diagnózis a gazdaságról Néhány nagy bukást - mint a Kordaxé - és néhány kiugró si­kert leszámítva az elmúlt évben nemigen módosult a legna­gyobb magyar vállalatok köre - derül ki abból a kiadványból, amely a kétszáz legjobb teljesítményű vállalatot mutatja be. Az adatokból arra lehet követ­keztetni, 1994 óta a magyar gazdaság alkalmassá vált arra, hogy a vállalatok megőrizzék piacképességüket, sőt meg is erősödjenek - vélekedett Me­rényi Miklós, a Figyelő munka­társa azon a tájékoztatón, ame­lyen bemutatták a gazdasági he­tilap Top 200 című kiadványát. A listán szereplő cégek árbevé­tele 1995-ben meghaladta a 6 milliárdot. A sorrendet elemző tanul­mány szerint noha a kétszázak az összes adóbevallást készítő, kettős könyvvitelt vezető cég mindössze 0,2 százalékát teszik ki, mégis náluk jelenik meg az összes árbevétel egyharmada, az export 45 százaléka, és ők foglalkoztatják a munkaválla­lók 23 százalékát. Az élmezőnyt három éve fo­lyamatosan a Mól Rt., az MVM Rt. és a Matáv vezeti. A negye­dik helyre az Opel járműgyártó Rt. gurult 1995-ben. A Top 200 adatai nem teljesek. A megkér­dezettek közül ugyanis 35-en nem járultak hozzá a nyilvá­nossághoz. Ezenkívül az in­formációgyűjtésnek s -feldol­gozásnak módszertani akadá­lyai is voltak - ismerte el Me­rényi Miklós. Immáron évek óta gondot okoz a pénzintéze­tek, biztosítótársaságok és az értékpapír-forgalmazók gazda­sági mutatóinak elemzése. A tervek szerint ezeknek az in­tézményeknek jövőre külön fe­jezetet nyitnak majd a kétszá­zasok klubjában. A nagyság persze nem min­den, az eredményességet nem mindig tükrözi a méret. Ezt - és hogy a módszertani hiányossá­gok valósak lehetnek - mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a napi híradásokban pénzügyi nehézségei miatt igen gyakran szereplő MÁV a kétszázasok listáján az ötödik helyen áll. A Top 200 a teljesség igényé­vel készült, ám annak sikere nél­kül. A gazdaság, körültekintő analíziséhez egyéb vizsgála­tokra is szükség van. (bozsó) Lesz infoszakember-képzés Három városban lehet érdeklődni Mint arról már a nyáron hírt adtunk, több város egyetemén, főiskoláján in- fostruktúra-menedzserek képzése indul. Szerkesztőségünkbe igen so- ,kan telefonáltak további in­formációkért. Ezért most köz­readjuk, hol, kinél lehet ér­deklődni e posztgraduális képzés részleteiről. Egerben, a Tanárképző Fő­iskolán Kis-Tóth Lajos tan­székvezetőtől a 36/411-765- ös, a győri Széchenyi István Műszaki Főiskolán dr. Kováts János tanszékvezetőtől a 96/429-722-es, míg a Veszp­rémi Egyetemen dr. Simon Ákostól, az egyetem tovább­képzési igazgatójától a 88/429-671-es telefonszámon kaphatnak az érdeklődők részletesebb felvilágosítást. Az egyéves képzéshez szükséges tankönyveket - a kurzust nálunk is meghono­sító - Lucient Technologies cég készítette, ám ők nem is­merik az egyes tanfolyamok részleteit, azt sem, hogy hol mikor kezdődik a tanév, il­letve azt sem, hogy lehet-e még jelentkezni, vagy betelt-e a létszám. Ezekről ugyanis a képzést végző intézmények döntenek. Ezért kérnek min­denkit, hogy a most megadott telefonszámokon kérjenek in­formációt. Sz. E. Nyugati tőkével irány a Kelet A Független Államok Közösségének (FÁK) országaiba irá­nyuló kivitelünk nem teszi ki a rendszerváltás előttinek még az egyharmadát sem. Miközben ezt a régiót jelentős felvevő piacként kezeli az európai, sőt a tengeren túli tőke is.-Miért vonultunk ki erről a hatalmas piacról? - kérdeztük Kassai Róbertét, az IPOSZ al- elnökét, az ipari és kereske­delmi miniszter vállalkozás- fejlesztési tanácsadó testületé­nek tagját.- Nem kivonultunk, hanem kikerültünk a FÁK piacáról, aminek számos oka van. Áttér­tünk a dollárelszámolásra, a fogadó fél fizetési problémái pedig közismertek. Mindkét oldalon rendszerváltás volt, mások a piac szereplői is. Nálunk az egykori 400 kül­kereskedelmi vállalat helyett ma legalább 100 ezer cég fog­lalkozik külkereskedelemmel. Annak idején, ha az áru átlépte a keleti határt, a Nemzeti Bank azonnal kifizette ellenértékét, függetlenül attól, hogy ő meg- kapta-e már a pénzt vagy sem. Ez a kellemes állapot mára tarthatatlanná vált, hiszen 1,7 milliárd dolláros követeléshez vezetett. A rendszerváltást követő első években barterüzletek jöt­tek létre, amelynek során áru áruval cserélt gazdát. Még 1991-ben ígéretet kaptunk kedvezményes hitelre, tervez­tük közös vállalatok alapítását, de mindkettő csak terv maradt.- Kár lenne pedig veszni hagyni egy ekkora piacot.- A megoldást a vegyes vál­lalatok alapításában látjuk, de nem a keleti cégekkel. Nálunk tőkehiány van; a piacot ke­reső, hitelképes nyugatiakkal alakított közös vállalatoknak azonban nagy jövőjük lehet, ha mi kapcsolatainkat, hely­ismeretünket, ők meg a pén­züket adják a házasságba. A közeljövőben bajor vál­lalkozókkal folytatunk tárgya­lásokat. Magyarország vonzó ország, a tőkebehozatal egyre nő. A világ tőkemozgásából 1,4 százalékban részesül. Ez pedig négyszer akkora, mint amekkora arányban a világ, külkereskedelmében részt ve­szünk. Tőkét kell tehát ková­csolni a dologból. Koós Az állam ma sem jó tulajdonos Hoz-e változást a készülő hitelintézeti törvény, a bankprivati­záció és a manapság ismét sokat vitatott bankkonszolidáció a Bankfelügyelet munkájában? Tarafás Imrét, az intézmény jú­liusban kinevezett elnökét kérdeztük.- A Bankfelügyelet a jövőben nagy figyelmet fordít a hely­színi vizsgálatokra, folyamato­san elemzi a bekért adatokat és azt, hogy jók-e a vizsgálati módszerek. Január elsejétől lép életbe az az előírás, amely a hi­telfelvevő tájékoztatására vo­natkozik. A rendelkezés célja elkerülni, hogy az ügyfél az utolsó pillanatban tudja meg, milyen mértékben terhelik számlájára a bank költségeit. Tarafás Imre egyéb változás­ról egyelőre nem nyilatkozott, mondván időre van szüksége. A honi bankszakma és felügyele­tének felkészültségéről el­mondta: mindkettő hagy maga után kívánnivalót. A kétszintű bankrendszer kialakulásától kezdve érezhető a fejlődés, amelyet mind az 1991-ben el­fogadott banktörvény, mind a bankkonszolidáció segített. A bankprivatizáció nem ha­logatható, hiszen már bebizo­nyosodott, az állam ma sem jó tulajdonos. Sőt az is kiderült, hogy az állami ellenőrzés sem eléggé hatékony, pedig három tekintélyes szervezetnek - a Bankfelügyeletnek, a jegy­banknak és az APEH-nek is - feladatkörébe tartozna ez a te­vékenység. A külföldi tulajdonosok for­radalmi gyorsasággal fogják bevezetni a fejlett pénzügyi technikákat és innovációkat. Ez igen komoly kihívás lesz a ha­zai bankok számára. A hitelintézeti törvény kap­csán elmondta az elnök: a ter­vezet két változata közül az egyik szerint a bankrendszer specializált maradna, a másik univerzális szolgáltatásokra - például értékpapírok forgalma­zására - is feljogosítana. A kormány egyelőre elve­tette a teljes körű szolgáltatás lehetőségét. Viszont zöld utat adott az univerzális bankrend­szernek azzal, hogy első lépés­ként beengedte a bankokat az állampapírok piacára, ami ön­magában előre vetítheti a két felügyelet összevonását is. Az FM teljesítette a leckét Nagy zavarok nincsenek .A miniszterelnök kérésére a földművelésügyi tárca elké­szítette az agrárágazat hely­zetértékelését. A napokban kormány elé kerülő doku­mentum az eredmények ösz- szegzésén, a gondok feltárá­sán túl megjelöli a halasztást nem tűrő és a ciklus végéig el­végzendő feladatokat. Benedek Fülöp, a Földműve­lésügyi Minisztérium közigaz­gatási államtitkára lapunknak elmondta: a tárca az eredmé­nyek között könyvelte el, hogy tavaly teljesült a 3 milliárd dol­láros agrárexport. A belföldi piac és az élelmi­szeripar áruval és alapanya­gokkal való ellátása kielégítő, összességében véve nagyon nagy zavarok, hiányosságok a mezőgazdaságban jelenleg nin­csenek. Gondot okoz viszont például a juh-, a baromfi- és a sertés- ágazatokban, hogy a termelők nem tudják azt a minimálisan elvárható nyereséget sem pro­dukálni, ami feltétlenül szüksé­ges volna. A gazdálkodók ne­hezen jutnak hitelekhez, na­gyon magasak a banki kama­tok. A kormány számára készített előterjesztésben a tárca a leg­fontosabb teendők között je­lölte meg az adózás áttekinthe­tőbbé tételét, a hitelfelvételek könnyítését, a földjelzáloghitel intézményének mielőbbi kiala­kítását, illetve bevezetését. U. G. Munkaügyi kapunyitás Program pályakezdő fiatalok segítésére Az Országos Munkaügyi Központ minden megyei in­tézménye - összesen 182 ki- rendeltsége - szombaton 8- tól 12 óráig nyitott kapuk­kal várja a pályakezdő fia­talokat - jelentették be teg­nap az OMK illetékesei. Az érdeklődőkkel ez alka­lommal részletesen ismertetik a Pályakezdők Elhelyezke­dési Programját, a PEP-et. Mint a szerdai tájékoztatón elhangzott, biztató tapaszta­lat, hogy a cégek nagy része a szakember-utánpótlás terve­zésénél körültekintően jár el. Mind általánosabb az a felis­merés, hogy a következő évek fejlesztései során a pénzügyi, technikai modernizáció mel­lett a humán jellegű beruhá­zásokra, így a fiatal szakem­bergárda kinevelésére is nagy figyelmet kell fordítani. Eh­hez kíván hozzájárulni a PÉP. A nyílt napon a kirendelt­ségek teljes ügyintézői lét­számmal várják az érdeklő­dőket. Szakszerű információ­val szolgálnak egyebek közt arról, ki minősül ma Magyar- országon pályakezdőnek; mi­lyen feltételek határozzák meg a munkanélküliek státu­sát; kit milyen jogok, juttatá­sok illetnek meg s milyen kö­telezettségeknek kell eleget tennie. A munkaügyi központok az álláskeresők számára is készségesen adnak gyakor­lati segítséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents