Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-03 / 205. szám

1996. szeptember 3., kedd 9. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 400 mázsás termés mutatkozik a Bácskában Téli almát a termelőktől vegyünk A bajai almáskertben a minőséget ellenőrzi Radics Sándor és Sztrikinácz József termelő. A 8 centis átmérőjű gyümölcs már első osztályú. FOTÓ: papp Zoltán Becslések alapján az idén kö­zel 400 mázsás terméssel számolhatnak hektáronként a bácskai almásokban. Ebből a minőségi gyümölcs úgy 300 mázsa körül van, a léalma 80- 100 mázsát tehet ki. A korábbi fajtákat már lehet szüretelni, de egy-két hét múlva a télálló fajták szedésébe is belekezde­nek. Mivel a tavalyinál lénye­gesen jobbak a terméskilátá­sok, elképzelhető, hogy az árak mérsékeltebbek lesznek. Több almáskertben már hirdetik a „Szedd magad” ak­ciót, bár konkrét árakat még nem nagyon lehet tudni. A termelők szerint a jonatán ki­lójáért akcióban 30 forintot lehet kapni. Ennél lényegesen drágább lesz majd a télen, ugyanis a tárolási költségek nem lettek olcsóbbak az el­múlt évinél. Aki csak tudja, most szerezze be a télire való almát, ajánlják a termelők, mert a kiskereskedők közbeik­tatásával már igencsak emel­kednek áraik. Közömbösíthető a kék alj A lapunkban már bemutatott kék alj ártalmatlanításának le­hetőségéről tartottak ismertetőt csütörtök délután a kiskőrösi városházán. Kecskeméti Károly vállal­kozó szeretné a helyszíneli megoldani a borderítésből visz- szamaradó ciántartalmú anyag közömbösítését. Meghívására környezetvédelmi és agrár- szakemberek tartottak tájékoz­tatót a témáról. Elsőként a bajai környezetvédelmi felügyelő­ségtől Péter Balázs és Papp László beszélt a szeptember el­sejével hatályba lépett környe­zetvédelmi rendeletekről. Az új szabályozók értelmében pél­dául ha valaki öt köbméter kék aljat illegálisan kiönt, azért huszonkétezer forintos pénz- büntetésre és az ártalmatlanítás körülbelül ötvenötezer forintos költségeinek megtérítésére kö­telezhető. Amennyiben egyéb szabálytalanságot is elkövet, például hiányzik a kék derítés­hez használt anyagok mérlege, harminctól ötvenezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Az illegális kiöntéssel történő „környezet veszélyeztetése” pedig akár szabadságvesztéssel is büntethető. A szigorítások mellett újat hoz a jogszabály abban is, hogy ismeretlen tettes esetén az ártalmatlanítás és a helyreállítás költségei már nem a felügyelőségre hárulnak, ha­nem a terület gazdáját terhelik, legyen az önkormányzat vagy magánszemély. A jogi ismertető után dr. Szoboszlai László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ad­junktusa beszélt az általuk kikí­sérletezett ártalmatlanítási módszerről. Egy, a talajban is előforduló baktérium tenyésze­tével oltják be a kék aljat. A baktériumok a veszélyes cia- nidvegyületeket szén-dioxidra és ammóniára bontják. Az ed­digi kísérletek szerint három hónappal a beoltás után hetven százalékkal csökkent a kék alj komplex- és monocianid-tar- talma. Az eljáráshoz a baktéri­umokon kívül csak egy, a talaj felé zárt terület, például beton szükséges. A folyamat közben esetleg lefolyó csapadék össze­gyűjtéséről természetesen gon­doskodni kell. A környékről összehívott boros vállalkozókat persze az ár is érdekelte. A szakemberek szerint a jelenlegi körülbelül száz forint/kilo- gramm hulladékégetési ár felé­ért tudnák így ártalmatlanítani a veszélyes hulladékot. Az egyes tételek ára a mennyiségen túl függne az anyag koncentráció­jától is. Az érdeklődés mellett a vállalkozók hangot adtak aggá­lyaiknak is. A keletkezett kék alj mennyiségéből hozzávető­legesen következtethető a ke­zelt bor mennyisége. Ezt pedig néhányan szeretnék titokban tartani, így lehet, hogy továbbra is az illegális kiöntözgetést vá­lasztják. Török Zsuzsa ______________Cikkünk Nyomán______________ M iért nő a kenyér ára? Lapunkban korábban több­ször foglalkoztunk a kenyér árával. Egyik cikkünkre re­agál a Sütőipari Egyesülés igazgatója. Levelét terjedelmi okokból rövidítve közöljük. A Petőfi Népe című napilap 1996. augusztus 6-i számában „Cikkünk nyomán” c. rovatban Cs. K. üzemmérnök szerző ré­széről cikk jelent meg „Néhány gondolat a kenyérárakról” címmel. Visszautasítom a szerző azpn állítását, kijelentését, hogy in­dokolatlan költségek beépítése miatt nő a kenyér ára. A szerző szakmai, fizikai és árképzési ismeretei hiányosak, kielégí­tésre szorulnak több vonatko­zásban. A szerző az áfa-visszaigény­lés technikáját összekeveri a fogyasztóiár-képzés szabályai­val. A fogyasztói árnak az áfa szerves része, ezért a számlá­zási árban a termelőnek - a táb­lázatban is ezért szerepel - azt szerepeltetnie kell. A végső fo­gyasztói ár úgy alakul ki, hogy a számlázási árra (átadási ár) teszi rá a kereskedelem az árré­sét és az arra eső áfát. A közölt táblázatban a felhasznált anya­gok és szolgáltatások áfa nélkü­liek, ezt a zárójeles mondat a táblázat felett jelzi is. A szerző szakmai és fizikai ismeretei hiányosak a sütés hő­szükségletének összetevőit ille­tően, ugyanis a sütés nemcsak abból áll, hogy a víz hőmérsékle­tét 0 fokról 100 fokra kell emelni. A kenyér sütéséhez szükséges elméleti hőszükséglet összesen: 1159,4 kJ/kg kenyér. A vállalkozások jövedelme­zőségével kapcsolatosan az alábbiakat tartom szükségesnek rögzíteni: Az ágazat tényleges jövedelmezősége alacsony, amit az alábbi számok bizonyí­tanak: 1994-ben az adózatlan nyereséghányad 3,9%, 1995- ben az adózatlan nyereséghá­nyad 2,85% volt. Az 1996. évi kilátások sem jobbak. Az ala­csony jövedelmezőség miatt nem képződik forrás az egyéb­ként kívánatos és szükséges technikai-technológiai rekonst­rukciókhoz. Megjegyzem továbbá, egy új kemence beruházási költsége típusától függően: 4,5-20,0 millió Ft között van. Tehát a meglévő kemenceállomány - elmúlt rendszer örökségéből - cseréje rengeteg pénzt igé­nyelne. A fejlesztésekhez az alacsony nyereség miatt hitel- felvételekre sincs mód. Az alacsony jövedelmezőség miatt az ágazatban dolgozók részére megfelelő szintű jöve­delem kifizetésére sincs forrás. Werli József igazgató, Sütőipari Egyesülés Elképzelhető, hogy nem lehet kitermelni az exportárualapot? Nincs béke a sertéspiacon A sertéskivitel támogatásának szeptember elsejétől bekövetke­zett csökkentése lehetetlenné teszi az év hátralévő időszakában az exportárualap kitermelését. Az ágazat helyzete nemcsak a termelőket, hanem a fogyasztókat is érzékenyen érinti - nyi­latkozta lapunknak Medgyasszay László, az MDF agrárszak­értője, a földművelésügyi tárca volt államtitkára. Az ismert szakember a sertés­piac helyzetéért az agrártámo­gatás kiszámíthatatlanságát, a rövid távú finanszírozást, az exporttámogatás drasztikus csökkentését okolja.- Tavaly a kormány támoga­tást nyújtott az állomány gya­rapítására, tenyészkocák beállí­tására, és ösztönözte a többlet- exportot. Az intézkedés hatá­sára fellendült a sertéstartás. Az idén viszont ez a kedvező fo­lyamat megállt, jelentősen csökkent az exporttámogatás. Súlyosbította a helyzetet a takarmányár-robbanás, a csök­kenő belső fogyasztás. A túl­termelés, a termelői árak visz- szaesése piaci zavarokkal járt. A feszültséget a kormány a sertésexport-támogatás idősza­kos megemelésével kívánta le­vezetni. Ám szeptember elsejé­vel ismét kevesebb lett a támo­gatás. A kisebb kulcsokkal, il­letve az időközben 180-220 fo­rintra emelkedett felvásárlási árakkal a feldolgozók az év hát­ralévő hónapjaiban nem tudják kitermelni az exportárualapot. A belső kereslet visszaesése miatt félő, hogy a termelők nyakán marad a sertés, ismét ráfizetésessé válik termelés, aminek következtében a gazdák felhagynak a tartással, s ez új­fent kihat a sertéshús belföldi árának alakulására. A politikus szerint a rövid távú intézkedések, az agrártá­mogatások éven belüli sűrű vál­toztatása a mezőgazdaság va­lamennyi ágazatában veszé­lyezteti a termelés biztonságát. Ä jövő év sem kecsegtet semmi jóval. A költségvetési tervezet­ben az agrártámogatásra szánt 85 milliárd forint a szinten tar­tás esélyét sem nyújtja a mező- gazdaság számára - véli Med­gyasszay László. (Újvári) Vállalkozó a tervezett adóztatásról Kihulljanak a kistermelők? A fülöpszállási Bereczki Ká­roly négy évvel ezelőtt kény­szerből váltott mezőgazdasági vállalkozói engedélyt. Ugyanis gépi szolgáltatást végez, ami­ről számlát kell adnia megren­delőinek. Tapasztalatai alapján alkotta meg véleményét a me­zőgazdasági termelők adózási és könyvelési kötelezettségé­nek bevezetéséről.- Magamról tudom, milyen óriási erőfeszítésbe kerül elő­teremteni az adó, a tb-járulék és az áfa fedezetét - magya­rázza. - Ez utóbbit ugyan visszakapom, de meg kell elő­legeznem - évenként 400-500 ezer forint -, s egy fillér ka­matot sem kapok rá. Fizetési kötelezettségeim, költségeim nagymértékű emelkedése arra kényszerít, hogy állandóan fej­lesszem a vállalkozásomat - ami egyébként eddig csak azért sikerült, mert leírhattam az adóból -, és egyre többet dolgozzak. Az embert szinte belehajszolják a megfeszített munkába.- A mezőgazdaság jöve­delmezőségéről annyit - foly­tatja Bereczki Károly -: a termelők már ott tartanak, hogy a fémzárolt vetőmagot sem tudják megfizetni. Az EU-tagságra viszont szükség van, egyebek között azért, hogy az egymás melletti táb­lákon a gazdák egyformát termeljenek. így, ahogyan most van - jóformán hektá­ronként más növény -, nem lehet hatékony gépi munkát végezni. Meggyőződésem, hogy a könyvelési kötelezett­ség nem fog működni. Ilyent követelni a Mari nénitől, Pista bácsitól! Akik ezt kitalálták, azt akarják, hogy a kisterme­lők kihulljanak! Azok, akik eddig nem a segélyért szalad­gáltak, hanem megtermelték a betevőre valót! Ők ezentúl sem fognak kérni, hanem be­rendezkednek az önellátásra és a kenyérkényszer kialakítja a cserekereskedelmet. Ennek csírái máris léteznek, nekem is akartak már terméssel fizetni. Mi ez, ha nem visszalépés?! Nem igaz, hogy ezekre a terme­lőkre a gazdaságnak nincs szük­sége, nem igaz, hogy túltermelés van az országban! Az csak az import miatt látszik így! Nyuga­ton a hazai termés védelmet és elsőbbséget élvez a piacon, ná­lunk ki törődik ezzel?! A magyar gazdaságra egyfelől a szervezet­lenség, az információhiány jel­lemző, másfelől a legkönnyeb­ben utolérhetők kizsebelése. így tartunk Európába...?! A. M. Helyszíni szemle. E hónap közepén ismét hazánkba lá­togat a Nemzetközi Valuta­alap szakembereinek egy csoportja. Itt-tartózkodásuk során főként a magyar gazda­ság jövő évi terveiről, a gaz­daságpolitika várható irá­nyairól és folyamatairól tájé­kozódnak. Új szakképző központ. Dorogon tegnap átadták ren­deltetésének az IPOSZ új szakmai képzőközpontját. Ä Phare-támogatással fölsze­relt centrum korszerű elekt­rotechnikai, elektronikai tanműhelyeiben a jövő hétfő­től kezdik meg a szakmun­kástanulók, iparosok, kis- és középvállalkozók tanfo­lyami képzését. Világjáró csokifigurák. Nemcsak karácsony és hús- vét táján, hanem az év min­den szakában keresettek kül­földön a Nestlé Hungária diósgyőri gyárának üreges csokoládéfigurái. A Hófe­hérkét és a hét törpét, az Oroszlánkirályt s a többi népszerű mesealakot min­tázó csokipanoptikum darab­jaiból az idén 850 tonnával exportálnak, egyebek közt Japánba, Ausztráliába és az Egyesült Államokba. Ellenőrizni kell az állatállományt Hazánkban 1992 októbere óta folyik a rókák és egyéb vadon élő ragadozók veszettség elleni im­munizálása. Nyugat-Európában ez a munka már több mint egy év­tizedes múltra tekint vissza. Eredményeként a kontinens nyugati régiója, néhány góctól eltekintve, úgyszólván mentes a veszettségtől. A végső cél Eu­rópa veszettségtől való mentesí­tése. Az eredmények igen bizta­tóak, és ezt, valamint a védeke­zést megalapozó és előkészítő szakmai munkát nemzetközi szinten is elismerik. Földrajzi okokból kívánatos a Dunántúl mielőbbi mentesítése. A Föld­művelésügyi Minisztérium 1996 októberében a Dunántúl 38 000 km2 területéből 22 000 km2-en tervezi a védőoltás vég­rehajtását, és remélhetően 1997- től a Dunántúl teljes területe ve­szettségmentes lesz. Ez az eredmény a gümőkortól és a bru­cellózistól történt mentesítés je­lentőségéhez mérhető. A sertéspestis, a ragadós száj- és körömfájás felderítése, a be­tegséggócok felszámolása érde­kében az ország legveszélyezte­tettebb, keleti határ menti tíz ki­lométeres sávjában folyamato­san ellenőrizni kell az állatállo­mányt. A sertéspestis, a száj- és körömfájás felderítésére vér- vizsgálatokat kell végezni. A CB BRÓKER Kft. Heti értékpapír-piaci összefoglalója (1996. aug. 24-30.): Jegyzett papírok történelmi árfolyamcsúccsal, valamint a kárpótlási jegy további menetelése jellemezte a Budapesti Értéktőzsde elmúlt hetét. Olyan nap is előfordult, hogy soha nem tapasztalt, clmletértéken egymilliárd forintnyi üzletet kötöttek kárpótlási jegyre, miközben a hét eleji 410 Ft-ról 430 Ft-ra erősödött az árfolyama A csúcsdömpingből elsősorban a gyógyszergyári és a műanyagipari papírok vették ki a részüket. Az Egis 225 Ft-tal 10.000 Ft fölött zárta a hetet, a Richter 8600 Ft-tal, a Graboplast 4500 Ft-tal, a Pannonplast pedig 4700 Ft-tal, bár az újabb akvizíciós hírre, vagyis a Kaposplast felvásárlása folytán még magasabb árfolyam is elképzelhető lett volna a hét végére. De csúcsot javított 6900 Ft-tal a Zalakerámia is, és ismét 7000 Ft felett teljesített a Pick szalámi, 36.000 Ft fölött pedig az Inter-Európa Bank. Aztán voltak a héten botladozó részvények is. Többek között nem sikerült drágulnia sem a Danubiusnak (2750), sem a BorsodChemnek (2820), és az OTP is 2600 Ft alá süllyedt újra. De a hetet leginkább a rangosnak mondható, ám a féléves gyorsjelentéssel adós maradt papírok sínylették meg. A Cofinec 5200 Ft-ra süllyedt, a MÓL pedig továbbra is 1550 Ft körül toporog. Bár a MOL-nál nemcsak a késett jelentés okozta az ingadozást, hanem minden bizonnyal azon kormányzati bejelentés is, hogy elmarad az októberre meghirdetett energiaár-emelés. Ugyanezen okból kifolyólag jelenleg pang a tőzsdén kívüli piacon az áramszolgáltató-részvények forgalma. A 30-40%-os nyomott áron nemigen születnek kötések, pillanatnyilag úgy tűnik, jobban járt az az alanyi kárpótolt, aki nem áramszolgáltató-részvényre cserélte jegyét, hanem most készpénzért eladja valamelyik brókercégnek. Felfelé ível viszont a tőzsdén kívüli piacon a bankrészvények pályája. Az MHB-ért már 80% feletti árat is ígérnek a brókerek, a Budapest Bankért pedig 72,5%-ot. Közben az állampapírpiacon tovább estek a hozamok. Már a 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján is 3 tizeddel 24% alá esett az átlag, a most induló Államkötvény 98/J pedig eleve 23,5%-ot, a Kamatozó Kincstárjegy 97A/II pedig 23%-ot ígér (24674) V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents