Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-18 / 218. szám
6. oldal Gazdasági Tükör 1996. szeptember 18., szerda Szerződésszegő a kormány Ha a magyar kormány a csütörtökön kezdődő újabb tárgyalásokon sem tudja elérni a GATT-szerződés módosítását, akkor vagy továbbra is szerződésszegőnek minősül, vagy a magyar agrártermékek nagy része elveszíti külpiaci verseny- képességét. Magyarország 1993-ban írta alá a GATT-egyezményt, ám- mint utóbb kiderült az akkori kormány hibásan mérte fel az exporttámogatást. A legsúlyosabb hiba az volt, hogy a megállapodásban bázis időszaknak tekintett 1986-1990-es évek átlagos szubvenciós szintjét nem dollárban, hanem forintban - 45-50 milliárd forint - adta meg. Figyelmen kívül hagyta a számítások során a KGST-n belüli kereskedelem támogatását is, pedig ez sokkal többe került, mint a nyugati export, így a magas infláció gyorsan felfalta a támogatásra fordítható összeget. A második hibát akkor követték el a szakértők, amikor mindössze 16 termékre kértek szubvenciót, holott a GATT 22 termékcsoportot javasolt megjelölni a dokumentumban, s még ezt is túl lehetett volna lépni. így fordulhatott elő például, hogy a tejből készült termékek négy önálló kategóriájának feltüntetése helyett csupán a fehér krémsajt támogatását rögzítették. Ez azt jelentette, hogy az 1995-ben exportált 22 ezer tonna magyar tejből és tejtermékből a szerződés szerint csak 1900 tonna krémfehér- sajt kaphatott volna támogatást. A hibás terméklista miatt- amennyiben betartjuk a szerződést - a tavalyi agrárexportnak több mint kétharmada nem kaphatott volna kompenzációt. A WTO országok közben folyamatosan bírálják Magyarországot, hogy megszegi a szerződésben vállalt kötelezettségeit, mert nagyobb mértékben támogatja az agrárkivitelt, és a megengedettnél több termékre ad szubvenciót. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint a WTO kifogásai jogosak, hiszen hazánk 1995-ben az engedélyezett 21 milliárd helyett 44-45 milliárd, az idén 19,6 helyett 32 milliárdot költött export- támogatásra. Ha a kormánynak nem sikerül a megállapodást korrigálni a GATT-szerződést ellenőrző WTO-val, akkor továbbra is szerződésszegést követ el. Az érdekvédelmi szervezet szerint a tárgyalásokon el kellene érni a támogatható termékek körének bővítését és a magyar támogatási rendszer átalakítását. A GATT által engedélyezett exportszubvenciók folyósítására olyan alaptámogatási rendszer kialakítására lenne szükség, amelyben külön kezelik a mezőgazdasági és külön a feldolgozott termékeket. A kivitel élénkítésére szánt forrásokat a gazdálkodáshoz kötődő szubvencióként kellene szétosztani. Ha az idén nem sikerül korrigálni a megállapodást, jövőre már csak 18,1 milliárd forintot fordíthat a kormány a kivitel támogatására. Ha betartja a szerződést, akkor veszélybe sodorhatja a kivitelre épülő egész magyar mező- gazdaságot. Újvári Gizella Rejtélyes üzlet. Ötforintos árfolyamon kötöttek üzletet 100 darab BorsodChem-rész- vényre kedden piacnyitáskor a BÉT-en. A részvények piaci ára jelenleg 2950 forint körül van, így a nagy árfolyameltérés miatt a tőzsde számítógépes rendszere azonnal leállította a részvény kereskedését. Az ügyben vizsgálat indult. Szarvasbőgés. A szarvasbő- gés félidejéig nyolc aranyérmes trófeát zsákmányoltak a gemenci erdőben vadászó külföldi vendégek. A legértékesebb agancsú gím szarvasbikát Mohácsnál ejtették el. A 13,23 kilós, 242 pontosnak minősített trófea megközelíti a világcsúcsot. A vadász 36 ezer márkát fizetett a zsákmányért. * i MATAV ISDN Miskolá Távközlési ISDN- optimális megoldás a távközlésben Digitális átvitel az előfizetőig 6-7-szeres sebességnövekedés adatátvitelben Videotelefon, videokonferencia, multimédia G4-es típusú fax (3-5 s/oldal, 300dpi) Alközponti beválasztás LAN-ok nagysebességű összekapcsolása Az idő még mindig pénz További információ Miskolci Távközlési Igazgatóság Kecskeméti Távközlési Centrum [Tj: 6000 Kecskemét Kálvin téri. §: (76) 404-223 Miskolci Távközlési Igazgatóság Üzleti Kommunikációs osztály [71:3543 Miskolc Régiposta út 9. ¥ :(46)421-805 g : (46) 356-422 Jövőre befejeződik a privatizáció Az üzletfelek néha eltűnnek Ha újdonsült üzleti társa netán egy szatyor készpénzzel kívánna fizetni, inkább együtt menjenek a bankba. Ha jónak látszó ajánlatot kap, akkor is ellenőrizze a céget. Mielőtt nyélbe ütne egy üzletet a délszláv piacok bármelyikén, az ipari minisztériumtól vagy a kamarától kérjen információkat. A privatizáció mind a hazai cégek, mind pedig a nemzet- gazdaság egészének szerkezetében alapvető változást hozott. Ma, e nagy jelentőségű folyamat lezárása előtt, immár megállapítható, hogy a magánkézbe adás helyes volt. Ezt hangoztatta Kari Imre, az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke, az MSZP parlamenti képviselője tegnap, a privatizált vállalatok működéséről rendezett konferencián. A tanácskozást a Magyar Privatizációs Társaság szervezte a munkaadók és a menedzserek számára. A képviselő elmondta, az átalakulóban lévő magyar gazdaságban ma már a nemzeti össztermék (GDP) 70 százalékát a magánszektor állítja elő. Ez részben a privatizációs folyamatnak köszönhető. Mindezek hatására sokat javult a termelőeszközök magánkézbe adásának, a magánítási folyamatnak a korábbi kedvezőtlen megítélése is. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által készíttetett felmérés szerint a magánkézbe került társaságok hatékonyabban működnek, mint a még állami tulajdonban lévők. A gazdaságosabb, ésszerűbb élőmunka-felhasználásnak köszönhető, hogy a külföldiek szívesen fektetnek be Magyar- országon. A privatizált cégek több tárgyi eszközzel és kevesebb forgóeszközzel működnek. Ez utóbbit saját forrásból tudják biztosítani, mivel a külföldi tulajdonosok általában anyagilag biztosabb lábakon állnak, mint a hazaiak. A magánkézbe adott cégek eladósodottsága általában alacsonyabb, likviditásuk átlag feletti, és kinnlevőségeiket is hatékonyabban hajtják be. Általában jellemző, hogy a privatizált cégek termelésében magasabb az exporthányad, külpiacaik dinamikusabban nőnek. Kari szerint a privatizációs folyamat a jövő év első kétharmadában valószínűleg véget ér, ezután már csak a vagyonkezelési feladatok várnak az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-re. Sok hasznos, gyakorlati tanács hangzott el azon a tanácskozáson, amelyen a délszláv piacokon szerzett tapasztalataikat cserélték ki a résztvevők. Kövessi Juciit, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője szerint a partnereiket most keresők jó, ha tudják, hogy a 2 millió lakosú Szlovéniával nehéz kereskedelmi kapcsolatba lépni. Ez az ország arra törekszik, hogy maga fedezze szükségleteit. Több mezőgazda- sági importot egyelőre nem bír el a kereslet. A helybéliek egyébként is szívesebben vásárolnak hazai terméket, még akkor is, ha az a drágább. A bosnyák és a horvát piacon viszont van kereslet az agrártermékekre. Nemkülönben a víz, gáz bevezetéséhez szükséges berendezésekre, Boszniában főleg az építőipari termékek iránt nagy az érdeklődés. A jugoszláv és a macedón piac vegyipari alapanyagokra lenne vevő. Dudás Erika, a pécsi kamara képviselője elmondta: az ígéretekkel csínján kell bánni. A leendő üzletfelek sokkal több mindent akarnak, mint amire pénzük van. Mentalitásuk azt is megengedi, hogy az első tárgyalás vagy kapcsolatfelvétel után hetekig, hónapokig nem hallatnak magukról. Érdemes a cégekről informálódni a magyar és a külföldi kamaráknál. A kezdeti nehézségek ellenére Kövessi Judit kitartásra buzdít. A rokonszenvet a háború idején tanúsított semleges magatartásunknak is köszönhetjük. A helyzeti előnyt ki kell használni. Az osztályvezető szerint embargótól nem kell tartani, az országok érdeke is azt diktálja, hogy betartsák a játékszabályokat. Az első közös fénykép a feleségemről és a gyerme künkről. A kicsinek még neve sincs, de ők ketten már bensőséges kapcsolatban vannak - minden másodpercben. Tudnak egymás rezdüléseiről, érzik, mit érez a másik. Akkor is sokat gondolok rájuk, amikor napközben távol vagyok. Kapcsolatban akarok velük lenni minden pillanatban, hogy ott legyek, ha szükség van rám. A mobiltelefonnal biztonságban érzem magunkat, és tudom, hogy nem fogom lekésni életem legfontosabb találkozását.
