Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-17 / 217. szám
I kezdőknek .ír o i 5)117 és JL JL profiknak Válságban a magyar almatermesztés Együtt öregszik a fáival A hazai almaültetvények feléről le lehetne szüretelni a mostanában termelt éves mennyiség kétszeresét, ehhez azonban az ágazat átalakulására és a legjobb minőségű alma termesztésére van szükség. A magyar almatermesztés válságban van. 1994 előtt évi egymillió tonna alma termett az országban, míg az idei termést csak 400-480 ezer tonnára becsülik. Több ezer hektárnyi ültetvény áll gondozatlanul, gázosán, s ha terem ezeken egyáltalán gyümölcs, az csak léalmának jó. Nem csoda tehát, hogy idén sem exportálhatunk 50-100 vagonnál több almát, s eközben karácsony előtt megint itt lesz az import alma, darabonként 50-100 forintért. Az intenzív telepítés kínálja az egyik kiutat az almatermesztés válságából. A csengődi Petrányi Gyula hatholdnyi almaüítetvénye akár mintagazdaság is lehetett volna egy negyedszázadon át. Ma már nem igazán olyan a kert, mint amivel dicsekedhetne. Ezt tudja ő is, hiszen, mint mondta:- Együtt öregszem az almafákkal, amiket magam telepítettem. Starking, jonatán és golden fajták. Újítani kellene, de lassan tűzbe mennek a fák. Ha fiatal lennék, talán ismét belevágnék. Régen megérte ezzel a gyümölccsel is foglalkozni. Amikor az exportalma kilója 5.60 volt, akkor 3 forintért kaptunk egy liter benzint, vagy 3.60-ért kenyeret. Most meg? 10-13 forintot adnak a léalmáért. Mert ebben a térségben nemigen lesz első osztályú termés. A mennyiséggel nincs baj, csak úgy roskadoznak a fák. De kaptunk akkora jeget, hogy örülünk, ha annyit ki tudunk válogatni, amennyit a családnak télire betárolunk. Egyébként a szebb szemekért kilónként 20- 30 forintot adnak a kupciherek, akik aztán képesek százért továbbadni. Pedig nekik nincs annyiba a fuvar, mint nekünk a termelés. Siralomvölgye már a magyar mezőgazdaság. Semminek sincs ára - legalábbis addig nem, amíg a termelő kiadja a kezéből. Nevetséges, amit a szőlőért meg a szilváért is fizetnek az átvevők. De nem volt különb a barackszezon sem - mondta Petrányi Gyula, aki kedvetlenül kísért ki a ház körüli almáskertjébe. Pulai Sára Petrányi Gyula almáskertje is jégvert. A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége Magyarországon Magyarországon kezdett tárgya- a kormány azzal számol, hogy a lasokat hétfon a Nemzetközi Va- lutaalap küldöttsége. Az IMF- szakértők egy hétig tartózkodnak Magyarországon, és elsősorban a Pénzügyminisztériumban, illetve a Magyar Nemzeti Bankban folytatnak megbeszéléseket. Miként László Csaba, a Pénzügyminisztérium szóvivője a napokban előzetesen közölte: az IMF-látogatás célja, hogy a vendégek ismerkedjenek a kormányjövő évi gazdaságpolitikájával, valamint az 1997-es költségvetés tervezetével. A misszió technikai jellegű, s alapvetően rutinmegbeszélések várhatók. Mint ismeretes, a jövő évi költségvetési irányelvek szerint Terítéken a Mindenekelőtt az európai marhapiacokon kialakult válság- helyzetet vitatják meg az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei hétfőn kezdődött, kétnapos tanácskozásukon. Brüsz- szeli vélemények szerint azonban a témában tapasztalható merev véleménykülönbségek miatt kevés a remény arra, hogy az ülésen átütő erejű döntés születik. Franciaország már a hétfői ülés előtt arra sürgette az EU-t, hogy álljon ki a tenyésztők kárpótlása mellett. Philippe Vas- seur mezőgazdasági miniszter szerint a francia boijűtenyész- tőknek például mielőbbi pénzfogyasztói árak 1997-ben 18 százalékkal emelkednek, az államháztartás elsődleges többlete 3,7 százalék lesz. A kormány már korábban vállalta azt is, hogy az államháztartás deficitje nem haladja meg a 3 százalékot, azt követően, hogy az idén a hiányt sikerül 4 százalékra leszorítani. (Az államháztartásnak ebbe a deficitjébe nem értendő bele az a többletkiadás, ami a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium közötti elszámolási rendszer megváltoztatásából fakad.) Tovább csökken a fizetési mérleg hiánya: nem lesz több 1,5-2 milliárd dollárnál. marhakor ügyi segítségre lenne szükségük. A brit marhakor nyomán kialakult bizalmatlansági válság EU-szerte alaposan leszorította a húsárakat. Különösen Nagy- Britanniában, Franciaországban, Írországban és Olaszországban szembetűnő az árak csökkenése, esetenként eléri a 20%-ot is. Mint brüsszeli sajtóvélemények hétfőn emlékeztettek rá, alaposan hanyatlik a fogyasztás is. A kereslet számos EU-országban még mindig 20- 25%-kal gyengébb a marhakór előtti szintnél, de a válság kirobbanásakor ennél jóval súlyosabb mértékben csökkent. Zágrábi vásár I Hétfőn Franjo Tudjman horvát I 1 elnök megnyitotta az őszi f I nemzetközi zágrábi vásárt. Az I egy hétig nyitva tartó árubemu- I tatón 51 ország több mint 1700 J kiállítója vesz részt, jóval töb- f ben, mint a tavalyi vásáron. A | 1 bemutató nyitónapján Tudj-f 1 man horvát elnök és kísérete l I megtekintette a magyar kiállí- I tást. Magyarországot 29 kiál- I lító cég képviseli a Száva parti | I vásárvárosban. I Dolgozói részvényvásárlás A gyógyszemagykereskede- I lemmel foglalkozó Pharma- fontana Rt. 600 dolgozója hét-f főtől 10 ezer forintos címle- 1 tekben személyenként maxi- | I műm 500 részvényt vásárol- I hat. A szeptember végéig tartó § I részvényjegyzési időszak alatt j ' a 3 milliárd forintnyi alaptőke I 15 százalékának megfelelő részvényt adnak el az alkalmazottak egy részének. Aranyérmes bikavér Az Egervin Rt. 1987-es évjáratú Egri Bikavére kapta a I legmagasabb pontszámot - s | I aranyérmet - azon a borverse- 1 I nyen, amelyen Magyarország j I legkiválóbb borkínáló pincérei | I értékelték az egri borvidék 23 1 I különböző, más-más pincéből f származó bikavérét. 1 ff Svájcban 230 ezer marhát ölnek le I A svájci szövetségi kormány hétfőn tervet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy 230 ezer j I szarvasmarhát öljenek le 1999 ; júniusáig a fertőző marhakor I miatt - jelentették be hivatalo- I san Bemben. Svájc egyike I azoknak az európai országok- I nak, ahol kitört a marhakór. Szerkeszti! A. Tóth Sándor Aprópénz lesz a fuvarosnak az utánfutóról levillázott borszőlőből. A kiskőrösi Csővári Mihály azért a keceli Borkemek adja el a leszüretelt termés egy részét, mert itt nem kell várni az eladási árra. Néhány forduló után pedig lesz miből fizetni a nagyobb szállítójármű pilótáját, hogy a família többhektáros ültetvényéről a helyére kerüljön a szőlő. A fiatalember elmondása szerint szép kilátás volt a termésre, csak az eső nem tesz jót, mert már így is rothadásnak indult néhány fajta. A cukorfok mérés nélkül is minősíthető: rendesen ragadnak a munkáskezek. Egyébként igazi nagyüzem van már a szőlőátvevő helyeken. fotó: pulai Sára Abritek dolgoznak legtöbbet A magyar cégek hátrányos helyzetben vannak a multikkal szemben Az Univer erősítette piaci pozícióit Az Univer életében az idei évben is rendszeresek a termékpremierek - legutóbb a Hírős napok alkalmából mutatkoztak be új termékek új ízekkel és forgalmuk mutatói alapján kiskereskedelmi üzletei sem veszítettek népszerűségükből. Szarka Balázs elnököt arról kérdezzük, milyen eredményeket és nehézségeket hozott a már előkészítése időszakában nehéznek prognosztizált 96-os esztendő? A britek dolgoznak a legtöbbet Európában - tűnik ki a svéd statisztikai hivatal nemrégiben közzétett előzetes jelentéséből. A Reuter által ismertetett dokumentum szerint - a túlórákat leszámítva - a britek tavaly átlagosan 43,8 órát dolgoztak hetente, s ezzel a képzeletbeli dobogó legfelső fokára állhatták. A második helyen a portugálok végeztek, heti 41,9 órás munkavégzéssel, a bronzérem pedig a heti 40,7 órát dolgozó svédeknek jutott. Ez a skandináv ország polgárai számára azt jelenti, hogy éves szinten 2,5 héttel többet töltenek munkahelyükön, mint tíz évvel ezelőtt. A ranglista negyedik helyén a görögök állnak, heti 40,8 munkaórával, igaz, ott ebbe a túlórát is beleszámolták. A spanyolok hetente 40,6 órát, az írek ésafranciák40,l órát,anémetek pedig 39,9 órát töltenek munkahelyükön. Őket követik a luxemburgiak heti 39,8 órás munkaidővel, a hollandok (39,6 óra), a dánok (39,5 óra), a norvégok (38,8 óra), az olaszok (38,6 óra) és a finnek (38,4 óra). A sereghajtók a belgák, nekik ugyanis hetente csupán 38,4 órát kell dolgozniuk - tűnik ki a svéd statisztikai hivatal jelentéséből. Szárazságtűrő takarmánynövények A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara közhasznú társasága pályázatot adott be ez évben a biológiai alapok megőrzéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásra. Címe: Szárazságtűrő takarmánynövények meghonosítása és elterjesztése a kiskunsági Homokhátságon. Elfogadták, így lehetőség nyílt arra, hogy a gazdálkodóknak bemutassák ezeket a növényeket. Szeptember 18-án 10 órakor Helvécián a művelődési házban kezdődik megnyitóval, szakmai előadásokkal, majd szántóföldön folytatódik a bemutató.- Nem csalódtunk várakozásainkban: az Univer életében sikerült megőrizni a fejlődés folyamatosságát, ám abban sem tévedtünk, hogy az idei sok tekintetben nehezebb lett az előző üzleti éveinknél. Ha a vásárlóerő nem növekszik, szövetkezetünknek egyre nehezebb kérdésekre kell választ találnia a tevékenységének alapjait jelentő kiskereskedelem és az élelmiszeripar területén. Ez a gazdasági helyzet természetesen nemcsak a folyamatosan fejlesztő és évről évre növekvő Univer Szövetkezetét sújtja, hanem mindazokat a vállalkozókat is, akik hiteleket felvéve gyarapodni, fejleszteni igyekeznek. A jelenlegi, 30% körüli hitelkamatok aligha képesek élénkíteni a vállalkozások fejlesztési kedvét, hisz jelentős hitelfelvétellel, ilyen nagyságrendű kamatok mellett nem lehetséges a gazdaságos működés. A nehézségeket csak fokozza, hogy időközben a hazai piacon olyan jelentős verseny alakult ki, amely meggátolja a költségek lefedését a forgalom növelésével. Az ellentmondások szűkebb környezetünkben is szemléletesek: miközben a megyeszékhelyen is növekszik a kereskedelmi egységek száma, a város lélekszáma állandó, és a munkanélküliséggel is számolni kell. Ha mindezeket a nehézségeket figyelembe vesszük, annál nagyobb eredmény cégünk mai, biztonságos üzleti helyzete.- Milyen új fejlesztéseik, beruházásaik valósultak meg az idei évben ?- Központi élelmiszer-ipari telepünkön, a Mindszenti úton megépült s már birtokba is vette az értékesítési igazgatóság az 1500 nm-es új raktárépületet. A mintegy 50 millió forintos beruházással felszabadítottuk a Domb Aruház egyik részét, és ezzel a leendő bevásárlóközpontban, amit nagyon szeretnénk megvalósítani, most már ez az 1200 nm-es terület is az Univer kiskereskedelmének rendelkezésére áll. Jövő ilyenkor, legújabb fejlesztéseink számbavételekor, reményeim szerint már mint megvalósult beruházásról szeretnék beszámolni.- Az élelmiszer-ipari ágazat új termékeivel a Hírős napok rendezvényén találkozhattak a vásárlók.- A termékfejlesztési munka folyamatos, jelenleg a hőkezelt termékek, dresszingek gyártásának előkésztésén dolgozunk. Ehhez ugyancsak egy 40-45 millió forintos beruházásra volt szükség.- A hetényegyházi konzervüzem szennyvíztisztításának kérdése szerepel-e az ez évi ütemtervben?- Hosszú távú és végleges, mintegy 45 millió forintos beruházást igénylő megoldását tervezzük, jelenleg kivitelezési előkészítésén dolgoznak szakembereink. Környezetünk védelmének ügyét cégünk kellő felelősséggel kezeli. Az élelmiszer-ipari ágazat összességében mintegy 150 milliós fejlesztést igényel.- Az Univer életében ma is kiemelt szerepet játszik a kiskereskedelem. Hogyan befolyásolja stratégiájukat az egyre nagyobb teret szerző multinacionális cégek megjelenése?- A kereskedelem a többi között azért is fontos számunkra, mert a vásárlók széles rétegei - szövetkezeti tagjaink és törzsvásárlóink - ezen keresztül ítélik meg az Univer működését. Nagy kihívást jelent számunkra a városunkban is megjelent nyugati tőke, amellyel kapcsolatban annyit jegyeznék meg ismételten, hogy nem egyforma feltételekkel dolgozhatunk. Értem én, hogy hazai tőke hiányában jó, ha beengedik a nyugatit. Kérdésem, hogy amely cég mégis rendelkezik tőkével, mint az Univer, a tőkebefektetést miért nem azonos adózási játék- szabályok mellett teheti? Miért kell egy magyarországi cégnek hátrányos helyzetbe kerülnie, míg a nyugati beruházó 5 évig adómentesen fektethet be? Ráadásul ez idő alatt is a magyar cégtől várják az óvodák, az iskolák és egyéb helyi, közszolgálati célok támogatását. Egy teljes egészében magyar tulajdonú, fejlődni, beruházni tudó hazai cég vezetőjeként azt gondolom, hogy az illetékeseknek jó volna egy kicsit a hazai érdekeket is érvényesítve gondolkodni. A jelenlegi helyzetben ugyanis a verseny már akkor eldől közöttünk, amikor a nyugati cég felveszi hazájában a hitelt 6 százalékos kamatra, és itt megkapja az 5 év adómentességet, mialatt mi 30%-os hitelt tör- lesztünk, az igen tekintélyes mértékű adózással párhuzamosan.- Az Univer fejlesztései mellett kereskedelmének színvonalára mindig is ügyelt.- Forgalmának mutatói bizonyítják, hogy nem rosszabb, mint a Kecskemétre betelepült nyugati kereskedelmi egységeké. Meggyőződésem, hogy az Univer az árversenyben hosszú távon is megállja a helyét. Példa erre a Domb Áruház is, mely árui összességének átlagával a megyeszékhely talán legolcsóbb bevásárlóhelye. Az Univer nem a tisztelt vásárlón szeretne meggazdagodni, és a kitermelt nyereséget sem kívánja kivinni az országból. Szűkebb környezetében forgatja vissza, a cég saját fejlődésére és Kecskemét városának épülésére. K.J.
