Petőfi Népe, 1996. szeptember (51. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

1996. szeptember 11., szerda 5. oldal Hazai Tükör Változások a Cofinecnél Lemondott tisztségéről Stephen Frater, a Cofinec S. A. vezér- igazgatója. A társaság közle­ménye szerint érdemei elisme­rése mellett távozik és 1997. jú­nius 30-áig tanácsadóként a Co­finec rendelkezésére áll. A Co­finecnél átszervezések is várha­tók, amelyek költségeire 22 mil­lió francia frank céltartalékot képeznek. A Cofinec két legfon­tosabb magyarországi leányvál­lalata, a Petőfi és a Kner Nyomda egyesítését tervezi. Et­től hatékonyabb termelést re­mélnek: Az átszervezésre félre­tett pénz mellett további 20 mil­lió .francia frank értékű céltarta­lékot is képeznek, ami a készle­tek, valamint a Cofinec len­gyelországi gyárának beindítá­sával járó költségek finanszíro­zását szolgálja. A Cofinec Polska 1996-ra előrejelzett nye­resége 18 millió francia frank­kal alacsonyabb lesz. A Cofinec a késve közzétett féléves tőzsdei gyorsjelentésé­ben a nyilvános részvénykibo­csátáskor előrejelzett eredmé­nyeknél jóval szerényebb ada­tokról számolt be. A francia be­jegyzésű társaságot júliusban vezették be a Budapesti Érték­tőzsdére, valamint a londoni elektronikus részvénykereske­dési rendszerbe. A 6.425 forin­ton kibocsátott Cofinec-részvé- nyek tőzsdei ára a féléves jelen­tés közzétele után zuhanni kez­dett. Jelenleg 4 ezer forint körül forognak a papírok a BÉT-en. Információink szerint Sebes­vári Lászlót, a Cofinec csoport­hoz tartozó Petőfi Nyomda Rt. közelmúltban lemondott vezér- igazgatóját felkérték arra, hogy tovább vezesse a céget. Jegyzőtanácskozás Lakiteleken Az államháztartási és közigaz­gatási reform késésének nem­csak pénzhiány az oka, hanem az is, hogy a szükséges lépések érdekeket sértenek, politikai indulatokat keltenek - mondta Zsuffa István, a Belügyminisz­térium közigazgatási államtit­kára kedden Lakiteleken, a Bács-Kiskun megyei jegyzők tanácskozásán. Hasonlókép­pen, mint például a közoktatás és az egészségügy reformjával kapcsolatban történt, a köz- igazgatási reform kapcsán zajló viták sem maradtak a szakmai kérdéskörön belül, hanem poli­tikai síkra is terelődtek, holott - fejtette ki az államtitkár - az ma már nyilvánvalóan megmutat­kozik, hogy a hatósági munka színvonala, különösen a kis­községekben tragikusan rom­lik, mert nincs elegendő szak­ember. Az is nyilvánvaló, hogy az ezer lélekszámúnál kisebb településeken nem is gazdasá­gos önálló polgármesteri hiva­talokat létrehozni. A célszerű megoldást vagy az önkéntes, vagy a kötelező társulások, avagy a körjegyzőség létreho­zása jelentené. A Duna-Tisza közén tevé­kenykedő 118 önálló önkor­mányzat jegyzőinek tanácsko­zását a Bács-Kiskun megyei Közigazgatási Hivatal évente kétszer szervezi meg, tapaszta­latcsere és szakmai továbbkép­zés céljával. A mostani összejövetel kü­lönlegessége, hogy a Bács- Kiskun megyei jegyzők - or­szágosan is elsőként - mindhá­rom országgyűlési biztossal ta­lálkozhattak, konzultálhattak. Majtényi László adatvédelmi biztos szólt a személyes adatok védelmét és az információhoz jutás szabadságát egyaránt ki­mondó jogi szabályozás jelen­tőségéről. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa előadásában hangsúlyozta, hogy a demokrácia jobb, olajo- zottabb működését segíti elő, ha egy-egy településen több döntési centrum létezik. Gön- czöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa Bács-Kiskun megyei esetekre és hivatkozva érzékeltette, mi­ként sérthetik meg az állampol­gárok egyéni jogait a közösség jogainak képviseletére hivatott önkormányzatok. A tanácskozás ma zárul. Kacziba Antal rendőri pályafutása lezárult Pénzre vár a bűnmegelőzés A rendőrség nincs és a jövő­ben sem kerülhet válságba, mert akkor a közbiztonság is válságba jutna és ez a törvé­nyes rend összeomlásával fe­nyegetne. Ezt a belügyi tárca közelmúltban hivatalba lépett rendészeti helyettes államtit­kára jelentette ki tegnap. Kacziba Antal úgy vélte: a rendőrség helyes stratégiai cé­lokat követ azzal, hogy munká­jában elsőbbséget élvez a gaz­dasági és a szervezett bűnözés, illetve a kábítószer-kereskede­lem és a prostitúció elleni fellé­pés. Helyzete viszont igen ne­héz, egyebek között a működési feltételek hiányosságai és a bé­rezési gondok miatt. Több pénzre lenne szükség a bűn- megelőzésre is, és mielőbb ki kellene nevezni a bűnmegelő­zési tanács új elnökét. ' A helyettes államtitkár beje­lentette: már készül a rendé­szeti szervek irányítási gyakor­latáról szóló, miniszteri szintű jogszabály. Kérdésekre vála­szolva közölte: nincs tudomása arról, hogy egyes rendőrségi vezetők ne állnának szóba egymással. A hivatali teendők során egyébként sem a szemé­lyes viszonyoknak, csupán csak annak van jelentősége, hogy si­keres-e az együttműködés és koordinált-e a munka. Az új belügyi vezető saját helyzetéről szólva kijelentette: rendőri pályafutása lezárult, és még esetleges helyettes állam- titkári kudarca esetén sem ter­vezi, hogy visszatérjen a rend­őrség állományába. Jogi hurok a feketemunka nyakán Megkezdte őszi ülésszakát a törvényhozás Hivatalosan is véget ért a parlamenti nyári szünet. A múlt heti rendkívüli ülésnap után tegnap megkezdte rendes őszi ülésszakát a Tisztelt Ház. A start a korábbiakhoz képest nem ígér sok változást, legalábbis abból a szempontból, hogy a tárgysorozat érdemi megvitatását ezúttal is csak jó néhány napirend előtti felszólalás után kezdhették el. Stájer József (Fidesz) az ár­emelkedések kapcsán azt tette szóvá, hogy az infláció burkolt adóemelés. lsépy Tamás (KDNP) az Országgyűlés te­kintélyének megóvására in­tette képviselőtársait. Kifogá­solta, hogy a kormány túl sok jogszabályt akar megtárgyal- tatni a parlamenttel az elkö­vetkező időszakban, s ez a mi­nőség rovására fog menni. Szabó Iván (MDNP) a Ház jobb munkastílusát, méltóbb hangvételét, Torgyán József (FKgP) a jobb munkaszerve­zést szorgalmazta. Ezt követően Kiss Péter munkaügyi miniszter terjesz­tette a parlament elé a munka­ügyi ellenőrzésről szóló tör­vényjavaslatot. A feketegaz­daság visszaszorításának egyik lényeges eleme a fekete­foglalkoztatás, illetve az ilyen munkavállalás feltárása és büntetése. Igaz, több jogszabály ma is bírsággal sújtja a bejelentés nélküli, adó- és tb-járulékmen- tes munkát, de az új törvény egységesen szabályozza majd a munkaügyi ellenőrzést, és számottevően kibővíti az el­lenőrök hatáskörét és eszköz­tárát. Előzetes bejelentés nél­kül bemehetnek bármely munkahelyre, s betekinthetnek az iratokba. A súlyosabb szabálytalan­ságnak ötvenezer és egymillió forint közötti, ismétlődés ese­tén ötvenezer-hárommillió fo­rint közötti munkaügyi bírság lehet az ára. Az ellenzék jó szándékú­nak, de koncepciótlannak, át­gondolatlannak ítélte a tör­vényjavaslatot. (simonffy) Boldogító igén a bazilikában Kishegyed-esküvő, tíz mátkapárral Az esztergomi bazilikában esküszik örök hűséget az a tíz jegyespár (köztük egy halasi), amely a legtöbb szavazatot kapta a Kiskegyed olvasóitól. A szeptember 14-én, szomba­ton délelőtt 11 órakor kezdődő különleges családi aktusról Miskolczi Miklós főszerkesztő elmondta munkatársunknak:- A Kiskegyed esküvőjére 963 jegyespár küldte el fényké­pes jelentkezését. Közülük az olvasók választották ki azt a tíz-tíz vőlegényt és menyasz- szonyt, aki az esztergomi bazi­likában, közös esküvőn mond­hatja ki a boldogító igent. Az ünnepi eseményt bizo­nyára még emlékezetesebbé te­szi számukra az a félmillió fo­rint értékű ajándékcsomag, amelyben többek között az es­küvői ruhákon kívül egy-egy menyasszonyi arany kísérő­gyűrű, a fészekrakáshoz jól jövő készpénz és a nászúira szóló meghívás is benne van. A Kiskegyedhez beérkezett 210 ezer szavazatból a legtöbb voks egy jéki postáskisasz- szonyra és jegyesére esett; a szavazók őket találták a legro­konszenvesebb házasulóknak. A tíz fiatal pár példáját sokan követik: szombaton a nyertese­ken kívül még annyian állnak oltár elé az esztergomi bazili­kában, hogy este 7-ig folya­matosan esketnek majd a papok. - th ­Költségként elszámolható és tb-járulékmentes támogatás a munkáltatóktól Utalvány helyett csekk az üdülésre Üdülési csekk bevezetését javasolja az üdültetési rendszer korszerűsítésére a Generáció Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány és a Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyon­kezelő Rt., amelynek vezetői tegnap együttműködési megál­lapodást írtak alá Budapesten. A jelenleg érvényes kedvez­ményes utalványokat francia mintára felváltó csekk két évre szólna. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) bocsátaná ki, s a munkáltatók, az érdekvédelmi szervezetek, az önkormányzatok, valamint a szociális feladatokat ellátó egyesületek vásárolhatnák meg. Ezt követően pedig szo­ciális szempontok alapján, névérték alatt ítélnék oda a kedvezményezetteknek. Az üdülési csekk bevezeté­sével költségként elszámol­ható és tb-járulékmentes mun­káltatói támogatás lépne a közvetlen állami támogatás helyébe. A csekkeket a ked­vezményezettek a MNÜA-val szerződött szállodákban, pan­ziókban, utazási irodákban, ét­termekben névértéken vált­hatnák be meghatározott szol­gáltatásokra, belföldi utakra, gyógyüdülésre, szállásra, ét­kezésre, sport- és kulturális programokra. A szolgáltatók a csekkek ellenértékét a MNÜA-tól kapnák meg. A szociális üdültetési rend­szer keretében eddig mintegy 500 ezer személy részesült támogatásban. Idén 800 millió forintot szavaztak meg az ál­lami költségvetésből erre a célra, de mivel a támogatás összege átlagosan 3000-ről 5000 forintra emelkedett, ke­vesebben juthatnak kedvez­ményes üdüléshez. Az új rendszer bevezetése növelné az üdülésben részt vevők számát, bővítené a szolgáltatók körét, és mintegy 4,5 milliárd forint költségve­tési bevételt eredményezne. Igen a vitára. Az Országgyű­lés önkormányzati és rendészeti bizottsága kedden egyhangúlag egyetértett azzal, hogy a plená­ris ülésen megvitassák az ön- kormányzati törvény módosítá­sára előterjesztett kormányzati javaslatot. Ennek parlamenti el­fogadása esetén a jövőben tör­vény helyett a kormány rende­letben szabályozná a megyei közigazgatási hivatalok feladat- és hatáskörével összefüggő kérdéseket. Gátat építenek. Mind na­gyobb gondokat okoz a Fekete- Körösön levonuló árhullám, amely kedden hajnalban 805 centiméterrel tetőzött Szelíd­nél. Két szakaszon, 36 kilomé­ter hosszúságban harmadfokú védekezést rendeltek el. A mérgesi szükségtározónál ide­iglenes gátat építenek, Békés- szentandrásnál pedig meg kel­lett szüntetni az elzárást. Kevesebben utazhatnak. Október 1-jétől csökken a né­metországi vállalkozási szerző­désekre biztosított kontingens - adta hírül az Építési Vállalko­zók Országos Szövetsége. A mintegy 5 százalékos korláto­zást azért határozták el, mert egy százalékkal nőtt a német munkanélküliségi mutató. Az alapkontingens idén őszig 5270 személyre szólt, ez most 5010- re csökken. Monstre per. Több mint száz gyanúsítottat fogtak perbe teg­nap Szegeden. Üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős ér­tékű vámárura elkövetett csem­pészet bűntettével és más bűn- cselekményekkel vádolják őket, mert a vámszabályok ki­játszásával és megsértésével több százmillió forint értékben hoztak be az országba és érté­kesítettek gépkocsikat. Hamis a nyelvtudás. Szep­tember elejéig mintegy harminc hamis nyelvvizsga-bizonyít­ványt talált az idei felvételi je­lentkezésekhez csatolva az Ál­lami Nyelvvizsga Bizottság (ÁNYB). Mint ismeretes, júni­usban egy vidéki főiskoláról olyan jelzés érkezett, miszerint több végzős hallgató vélhetően hamis nyelvvizsga-bizonyít­ványt mellékelt a diploma meg­szerzéséhez. A rendőrség az okmányok ellenőrzésére az ÁNYB-t kérte fel. Az alelnök szerint a vizsgálatot a tervek­nek megfelelő ütemben végzik, csupán az hátráltatja a munkát, hogy egyes főiskolák és egye­temek mindeddig nem küldték el a kért dokumentumokat. Ju­hász Gyula elmondta: a húsz­ezer nyelvvizsga-bizonyít­ványnak eddig mintegy a felét ellenőrizték, és mintegy har­minc hamis okmányt találtak. Hozzátette: a vizsgálat befeje­ződését követően részletesen ismertetik annak eredményét. Egyszerű szabásvonal, az „angyalitól” az erotikusig minden változatban Fehéren-feketén a fehérneműről Meglepő és elgondolkoztató statisztika: tíz hölgy közül átlag csupán négy tartja fontosnak, hogy ízléses, szép és vonzó le­gyen fehérneműje. A teremtés koronái még kevésbé törődnek az ing és nadrág alatti holmival: tíz közül nyolc szerint teljesen mindegy, hogy milyen szabású, anyagú és kidolgozású alsót húz magára. Természetesen az igényesség­ben - vagy igénytelenségben - az életkor szerepe is meghatá­rozó, főként a szebbik nem ese­tében - mondják a Magyar Di­vatintézet szakemberei. A fel­mérések szerint az évek múlá­sával a hölgyek szemében fo­kozatosan veszít jelentőségéből az, hogy mit viselnek a ruha alatt. Míg a 6-24 éves korosztály 62 százalékának fontos, hogy szép fehérneműt hordjon, addig a 25-39 éveseknek már csak 52 százaléka, a 40-59 éveseknek 35 százaléka, a 60-69 évesek­nek pedig mindössze 24 száza­léka törődik ezzel. A legidősebbek körében a külcsín szempontjai végképp háttérbe szorulnak, s - érthető okokból - rendszerint a ké­nyelmes, praktikus és olcsóbb darabok mellett döntenek. A divattörténészek szerint a fehérnemű híven tükrözi egy- egy korszak ízlésvilágát, sőt szociális, morális felfogását is. Az intim ruhadarabok, amelyek nem pusztán az öltözék részei, hanem erotikus szimbólumok is, különösen sokat mondanak a női viselkedésformákról, az er­kölcsi normák változásairól. Már csak ezért is érdekes je­lenség, hogy napjainkban is vissza-visszatémek a nagy­anyáink, dédanyáink idején kedvelt-hordott fehérneműk. Kivált azok a régi, praktikus kellékek, fűzők, melltartók, nadrágocskák, amelyek kettős funkciót töltenek be. Egyrészt melegítik, védik a testfelületet, másrészt korrigálják viselőik alakjának kisebb-nagyobb fo­gyatékosságait. Az idei őszi-téli divat szerint a fehérnemű szabásvonala egy­szerű, az anyagok élénk szí­nűek, nyomott mintásak vagy Újra divatos fazon. sötét, füstös ámyalatúak. Stílu­sukban a szolid „angyalitól” a sportoson át az érzékiig minden változat megtalálható. Németh Zsuzsa Tűzoltótüntetés a Parlamentnél Több száz egyenruhás tűzoltó tüntetett kedden a Parlament épülete előtt „Szolgálunk és sorvadunk!”, „Ha már kol­dussá tettek minket, tarisznyát is kérünk hozzá!” és más ha­sonló feliratú transzparensek alatt. A demonstrálók Gál Zol­tán házelnöknek címzett petí­cióját Kóródi Mária, az Or­szággyűlés alelnöke vette át. A dokumentumban a tűzoltók helyzetük javítását kérik a kormánytól és a törvényhozás­tól. Gálos Imre, a demonstrációt szervező Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetője beszédében el­mondta: a téren összegyűltek előtt kijelentette: a Belügymi­nisztérium álláspontjával szemben úgy ítélik meg, hogy a kormányzat egy évvel ez­előtti ígéretei - ha történt is né­hány pozitív változás - java­részt nem teljesültek, s ezért tüntetnek ismét. Sérelmezik, hogy a szolgálati törvény havi 240 órás munkaidőt ír elő az ál­taluk kért 216 órával szemben. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a veszélyességi pótlék rendszere csak 1999-től lép életbe. Meglátásuk szerint szociális jogaik is csökkennek: egyre inkább kiszorulnak pél­dául a rendőri orvosi ellátás­ból. A tűzvédelmi szervek technikai ellátását is rosszabb­nak tartják a kívánatosnál. A szakszervezet a béremelésre vonatkozóan nem jelölt meg konkrét összeget, hanem any- nyit kémek, hogy a kormány­zat ígéreteinek megfelelően a reálbérük legfeljebb 2 száza­lékkal csökkenjen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents