Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-08 / 185. szám
4. oldal Világtükör 1996. augusztus 9., péntek Elhalasztották Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök csütörtökre tervezett találkozóját. A megbeszélés elnapolását Jelcin zsúfolt munkaprogramjával indokolták. Az orosz államfő tanácsadói bejelentették: pénteki ünnepélyes beiktatása után Borisz Jelcin szabadságra megy. A frissen érkezett orosz csapatok csütörtökön „tisztogató” műveletekbe kezdtek a csecsen főváros egyes kerületeiben. Oleg Lobov első miniszterelnök-helyettes, az orosz elnök teljhatalmú csecsenföldi képviselője közölte, hogy a szövetségi erők folyamatosan kiszorítják Groznijból a támadókat, más körzetekben pedig a helyzetet ellenőrzésük alatt tartják a törvényes hatóságok. Ismeretlen tettesek szerda délután Szarajevó Dobrinja negyedében megsebesítettek egy szerb rendőrt - jelentette be az IFOR-erők szarajevói szóvivője. Szerdán a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői és európai megfigyelők jelenlétében a muzulmánok és a horvátok Mostar közelében kicserélték az utolsó 13 hadifoglyot. Warren Christopher amerikai külügyminiszter a jövő héten Európába látogat, hogy a szeptemberben megrendezendő boszniai választásokról tárgyaljon. Hétfőn kezdődő kőrútjának első állomása a brüsszeli NATO-központ lesz, majd Genfbe utazik, ahol találkozik a bosnyák, a horvát és a szerb elnökkel. Az amerikai diplomácia irányítója csütörtökön fölkeresi Szarajevót. Feszültté vált a légkör csütörtökön az észak-írországi Londonderryben, miután az északír ügyekkel megbízott londoni miniszter előző este betiltotta egy protestáns szervezet szombatra tervezett felvonulását. A menetet hagyományosan minden évben megrendező protestáns legényegylet képviselői nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy mégis sor kerül a felvonulásra. A helyi cégbíróság csütörtökön kimondta a legendás Gdanski Hajógyár csődjét. A Szolidaritás bölcsőjének számító nagyüzem adósságai már szinte csillagászati összegekre rúgnak. Alkoholbehozatal. Az orosz kormány tilalma értelmében 1996. október 1-jétől tilos behozni az országba, 1997. január 1 -jétől forgalmazni sem szabad olyan külföldi eredetű szeszes italokat, amelyek „orosz gyártók jelzésével vannak ellátva, és így alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére az adott termék származási helyét illetően”. Magyar és román papok az egyházak testvériségéről Mesterségesen keltenek feszültséget A romániai magyar és román egyházi személyiségek úgy vélik, hogy az Erdélyben zajló magyar református világtalálkozó nem ösztönöz nemzetiségi konfliktus kirobbanására - adta hírül a bukaresti rádió. Mózes Árpád evangélikus püspök a magyar reformátusok világtalálkozójának kolozsvári rendezvényeivel kapcsolatban kifejtette: az evangélikus és református egyház között testvéri kapcsolat van, a feszültség légkörét Kolozsváron mesterségesen teremtették a város vezetői. Bartolomeu Ananie, Kolozsvár és Felek görögkeleti püspöke hangsúlyozta: nem hiszi, hogy a kolozsvári rendezvények nyomán nemzetiségek vagy felekezetek közötti konfliktusok támadnának. A rádió beszámolt arról is, hogy a marosvásárhelyi Vártemplomban csütörtökön Kádár Zsolt egri lelkész szolgált az istentiszteleten, majd tudományos előadásokra került sor a református oktatási hagyományokról. A kolozsvári rendőrség szerdán éjfélkor szabadon engedte Kiss Csabát, azt a fiatalembert, aki a világtalálkozó szerda délutáni rendezvényén magyar zászlót akart kitűzni a Farkas utcai templomban. A 31 éves munkanélküli 140 ezer lejes (mintegy 7 ezer forintnak megfelelő) bírsággal sújtották azon a címen, hogy meg akarta zavarni a közrendet, és nem voltak nála személyi iratok. Kiss Csaba a rendőrség épületét elhagyva válaszolt az újságírók kérdéseire. Közölte: a zászlót Magyarországról hozta, és kitűzését saját maga határozta el, kezdeményezésében senki sem befolyásolta. Lórántffy Zsuzsanna nagyváradi szobrának leleplezésével kapcsolatban Mihai Sturza polgármester az Adevarul című lapnak nyilatkozva elmondta: mivel a püspökség megígérte a hiányzó engedély beszerzését, a hatóság eláll az „enyhe törvénysértés” büntetésétől. Zöldségeken vitatkoztak. Botrányba fulladt az ingyenes zöldségosztás, amellyel a francia parasztok akarták felhívni a párizsiak figyelmét az alacsony felvásárlási árak miatt válságba jutott mezőgazdaságra. A fővárosiak megtámadták a termelőket. fotó: feb/reuter Szorgalmas, előzékeny és nagyon olcsó Robot gondozza a betegeket Jeevesnek hívják az egyik londoni kórház új betegápolóját. Mindössze 152 centiméter magas, törzse szögletes, és acélmerevítője is van. Napi 24 órát dolgozik szorgalmasan, közben sosem morgolódik, nem szeszélyes, minden mozdulata kiszámítható és pontos. Ráadásul nagyon olcsó is. A britek Jeevesnek hívják a tökéletes ápolót. A kórház legújabb munkatársa azonban nem ember, hanem gép: kerekeken járó, fura szerkezet. Kifejlesztője Joseph Engelberger, akit az ipari robotok atyjaként tisztel a műszaki világ. A gondozórobot munkába állításának első tapasztalatai igen kedvezőek. Jeevesnek kilenc infravörös érzékelőszerve van, számítógépről táplálják be elektronikus agyába a kórház adatait. Szükség esetén még szóra is bírható. Ha kórlap- vagy vérmintabegyűjtő, ágy tálhordó útja során akadályt észlel, például egy tolószék áll előtte, fémes géphangon, de nagyon udvariasan így szól: „Utamba akadály került. Kérem, távolítsák el a tárgyat.” Amikor Jeeves érzékeli, hogy szabad az út, megköszöni az előzékenységet, és megindul. Motorjai halkan zümmögnek, szögletesen veszi a kanyarokat, a betáplált alaprajz szerint, a folyosók középvonalán araszol előre. Mindezt tizenkét órán át bírja, ekkor ki kell cserélni az akkumulátorokat. A lemerülteket feltöltik, de Jeeves nem lép ki a szolgálatból. Megnyílik az udvari átkelő Öt év múltán ismét szabad lesz az út Augusztus 15-én megnyitják az Udvar-Knezevo közötti határátkelő helyet, amely a délszláv háború miatt 1991 óta nem használható - közölte a zágrábi rádió. A határátkelő megnyitásáról csütörtökön Eszéken ma- gyar-horvát tárgyalást tartottak, amelyen részt vett Jacques Klein kelet-szlavóniai ENSZ- kormányzó is. Magyar részről Rádi Gyula, a Belügyminisztérium nemzetközi főosztályvezetője, valamint a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség illetékes vezetői vettek részt az eszéki megbeszélésen. A horvát küldöttséget Ivica Vrkic, a kelet-szlavóniai horvát kormányhivatal elnöke vezette. Jacques Klein leszögezte: az ENSZ-kormányzat fő célja az, hogy a korábbi megállapodásoknak megfelelően a területet visszacsatolják Horvátországhoz, s hogy megőrizzék sok- nemzetiségű jellegét. Az udvari határátkelő tervezett megnyitását a kormányzó különösen fontosnak nevezte, mivel a térség évek óta el van szigetelve. Elismerte, hogy a határnyitást különböző félelmek előzik meg, de hangsúlyozta: itt az ideje, hogy megteremtsék a feltételeket a menekültek visszatéréséhez és az áruforgalom beindításához. Titkosrendőr figyel a fedélzeten Az El Al ügyel a repülésbiztonsági előírások betartására Az El Al izraeli légitársaságról köztudott, hogy rendkívül szigorúak a biztonsági előírásai. Számos utas panaszolta már, hogy addig kérdezgették poggyászvizsgálatkor, amíg majdnem bevallotta nem is létező bombáját. Az El Al által alkalmazott módszerek többsége olyan költséges, hogy a nyugati légi- társaságok - teljes szervezeti átalakítás nélkül - nem tudják alkalmazni. 1. Az El Al nem átallja akár órákig késleltetni egy gép indulását, ha a személyzet azt veszi észre, hogy az egyik poggyásznak nincs gazdája. A nyugati társaságokat szorítja az idő, ezért fordulhatott elő, hogy egy izraeli biztonsági szakember álbombát rejtő csomagokat is feljuttathatott három amerikai gépre. 2. Az izraeliek a más járatokról átszálló utasokat és poggyászaikat is ellenőrzik. 3. Az El Al személyzete - ha csak teheti - maga készíti elő az ételeket és takarítja ki a repülőgépet. Ha erre nincs mód, szakképzett izraeli biztonsági őrök felügyelik a repülőtéri alkalmazottakat. 4. Minden El Al-járaton ott ül a repülőtársaság egy felfegyverzett titkosrendőre, akinek az a feladata, hogy az utasok viselkedését figyelje. 5. Mivel a bombák gyújtószerkezetét általában a légnyomásváltozás hozza működésbe, az izraeliek dekomp- ressziós kamrában is átvizsgálják a csomagokat. 6. Az El Al kémiai érzékelőkkel vizsgál meg minden egyes poggyászt, hogy a röntgensugarakkal érzékelhetetlen bombákat is felfedezhessék. 7. A legfontosabb: az utasok szűrése kikérdezéssel, amelyet kimerítő alapossággal és szakértelemmel végeznek. Kártérítést követel az áldozat nővére Perben Savoya hercege A savoyai házból származó olasz trónkövetelő, Viktor Emmanuel herceg ügye hamarosan a Strasbourgban működő európai emberi jogi bíróság elé kerül. A történet tizennyolc esztendővel ezelőttre nyúlik vissza. Az akkor 41 éves herceg jachtjával a Korzikától délre fekvő Cavallo üdülősziget partjainál horgonyzott. A felső tízezer közelben tartózkodó tagjai között éjjel kisebb vita bontakozott ki. Viktor Emmanuel ekkor két figyelmeztető lövést adott le a sötétben. Az egyik golyó repeszda- rabja eltalálta az ugyancsak a közelben horgonyzó jacht kajütjében alvó Dirk Hamert. A 20 éves fiú négy hónappal később meghalt. A herceget, hosszas jogi huzavona után, 1991-ben egy párizsi bíróság illegális fegyvertartásért hat hónap szabadságvesztésre ítélte, a halált okozó testi sértés vádja alól azonban fölmentette. Birgit Hamer, az áldozat öt évvel idősebb nővére nem nyugodott bele az ítéletbe, és az európai emberi jogi konvenció 6. paragrafusa alapján hárommillió márka kártérítést követel a francia államtól. Ez a passzus kimondja, hogy minden állampolgárnak joga van kártérítést követelnie az őt ért sérelemért. Marylin Monroe élete és halála Természetes frissesség és szépség árad belőle. Egy igazi hollywoodi sztár a legintimebb pillanatokban sincs egyedül. Hadseregnyi ember veszi körül és ha nem elég erős, az őrületbe kergeti. Ahogyan ez „Amerika nagy szőke hajas babájával” is történt. Csillogását és kudarcait megismerhetjük Donald Spoto könyvéből, amely a Magyar Könyvklub egyik legújabb kiadványa. 1. „Természetes frissesség és szépség árad belőle...” A filmgyárat, amely igényt tartott a Marilyn Monroe nevű remény- teljes újonc szakmai szolgálataira, eredetileg egy Wilhelm Fried nevű magyar származású bevándorló alapította, aki a századfordulón egy brooklyni egypennys szórakozóhely tulajdonosa volt. Az első világháború végén nevét William Foxra változtatta, s röviddel ezután filmvállalatot alapított, majd nyugatra tette át működésének székhelyét, Hollywoodban kölcsönzött és mutatott be filmeket. Ám 1935-re a nagy gazdasági válság és egy súlyos baleset következtében lehanyatlott a Fox szerencsecsillaga. Csődbe ment, és a Fox Film Corporation egyesült a Twentieth Century Picturesszel, amelyet évekkel korábban a nagytőkés Joseph M. Schenck és Darryl F. Zanuck alapított. Marilyn Monroe-t a filmgyár akkor szerződtette, amikor a közelmúlt nagy sikerfilmjei (Laura; Ház a 92. utcában; Bízzad az égre) nyomán több mint huszonkétmillió dollár folyt be a kasszába. Az év azonban úgy zárult, hogy egyetlen szerepet sem kapott, még csak egy parányi kis szerepet sem valamelyik tömegjelenetben. Jóllehet nem kellett volna naponta jelentkeznie a filmgyárban, mégis mindennap megjelent a műteremben. „Elszántan igyekezett magába szívni mindent, ami csak lehetséges”, állítja Snyder, aki az egész filmiparban (később a televízióban is) híres sminkmester volt, s hamarosan az ifjú színésztanonc tanítója és tanácsadója lett. Marilyn megbízott benne, s hálás volt neki, amiért türelmesen megismertette a filmkozmetika titkaival. „Rögtön láttam, hogy rettenetesen bizonytalan, s hogy dacára modellmúltjának, úgy véli, nem elég csinos. Sokat kellett győzködnöm, amíg fölismerte, milyen természetes frissesség és szépség árad belőle, s milyen jól fel lehetne használni őt filmeken.” Snyder és Marilyn Monroe között tizenhat éven át, Marilyn karrierjének első napjától élete végéig tartott ez a szerelmi kapcsolat által nem komplikált, mély és megingathatatlan barátság. 1946 végén és 1947 elején mások is észrevették a Fox- nál, mennyire vágyik rá Marilyn, hogy dolgozhasson, mennyire szeretné, ha bevonnák a filmgyár életébe; Marilyn számára ugyanis egy szerepmegbízás azt jelentette volna, hogy befogadják abba a körbe, amelyből, úgy érezte, ki van rekesztve. John Campbell, a filmgyár egyik újságírója, emlékezik, hogy naponta megjelent a sajtóirodában testhez álló pulóverben, s kérdezősködött, melyek a használatos reklámeljárások. Campbell helyes lánynak tartotta, nem akart udvariatlan lenni, de mivel az igazgatóságtól nem kapott utasítást a reklámozásra, kissé terhesnek érezte buzgó érdeklődését. (Folytatjuk)
