Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-06 / 183. szám

PN-Kai auz kezdőknek és profiknak Családi disznóvágások a nyári melegben Emelkednek a sertésfelvásárlási árak Az utóbbi két-három hétben már többször emelkedett a ser­tés felvásárlási ára. A szakem­berek szerint még koránt sincs vége a növekedésnek. Az át­vevők egy hónappal ezelőtt a háztáji állatok kilójáért 140 forintot adtak, tegnap már 175-öt. A nagyüzemi, minő­ségi jószágok ennél többet ér­nek. A jakabszállási vágóhí­don tegnap például 210 forin­tot fizettek. Ez hússzal több, mint az előző hónapban volt. A bócsai Linka Kft.-nél két hét alatt négyszer emeltek árat, ami 17 százalékos növe­kedést jelent. így tegnap itt is kilónként több mint kétszáz forintot - és még plusz szállí­tási költséget - adtak a serté­sekért. (A felsorolt árak az áfát is tartalmazzák.) Az Agrárkamarához befu­tott gazdajegyzői jelentések­ből kitűnik, hogy júliusban a legmagasabb felvásárlási ár 160 forint volt a megyében, Bugac és Kiskunfélegyháza körzetében viszont még most is 130-140 forintról hallani. A fenti vágóhidak szakem­berei azt állítják, hogy ezeket az árakat még srófolni szüksé­ges, hiszen tudomásul kell venni, a termelőknek sokba kerül az élőállat-előállítás. Ugyanis a takarmányárak rendszeresen emelkedtek az utóbbi időben, viszont a felvá­sárlási ár egész évben ala­csony volt. Vagyis - mint még A sertéscomb ára év végére elérheti a kilónkénti 800 fo­rintot is. Felvételünk Bócsán készült. megannyi magyar terméknek - a disznóhúsnak sincs még értékazonos ára. Megkérdeztük, hogy az év végére jósolt ezerforintos ki­lónkénti fogyasztói ár meny­nyire valószínűsíthető. Ezt ir­reálisnak tartják, de a nyolc­százat elképzelhetőnek. A ser­téstartók viszont máris úgy vannak vele, nem zörög a ha- raszt - ami már sok esetben valóság lett. Ezért - s mert még mindig alacsonynak tart­ják a felvásárlási árakat - so­kan e nyári időszakban is kést döfnek az állatok nyakába. Hajnalonként számos helyen vágnak disznót. Inkább feltöl­tik a fagyasztóládákat, s a saját nevelésű jószágokkal ellátják a családot, mintsem potom áron eladják a négylábúakat. Pulai Sára Az EU-tagok egymás közt fektetnek be leginkább Kevesebb sétával járna az „egyablakos” rendszer Bővülhet a kamarák hatásköre Lehetséges, hogy a nem táv oli jövőben már kamarákhoz kerül a cégnyilvántartás és az adatszolgáltatás, nyilatkozta lapunknak a szervezet főtitkára, napirenden van ugyanis az egyéni vállalko­zói törvény módosítása. Másfél éve vezették be Magyar- országon a kötelező tagságú ka­marai rendszert, abból kiin­dulva, hogy számos, a gazda­sággal kapcsolatos feladatot sa­ját önkormányzati keretben job­ban el lehet látni, mint az állam- igazgatás részeként - mondta Dunai Péter, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara főtitkára. Később számos jelből arra lehe­tett következtetni: nem világos sem a kormány, sem a kamara számára, hogy pontosan mire is terjedjen ki hatásköre. A módosított szakképzési törvényben megállapítottak konkrét feladatokat a kamarák számára - tette hozzá a főtitkár. Ilyen például a tanulószerződé­sek megkötése, a gyakorlati képzőhelyek felügyelete, vagy a mestervizsgáztatás. Ott va­gyunk - a gazdaság képviseleté­ben - a megyei területfejlesztési tanácsokban is. Meglehetősen vitatott ugyan­akkor helyünk, szerepünk a cég­nyilvántartásban. Változtatni kellene és lehetne is a mai hely­zeten. Úgy gondoljuk, hogy a jogi eljárás megmaradhatna a jövőben is a cégbíróság hatáskö­rében, de a kamara feladatává válna a cégek tényleges nyilván­tartása, és az adatszolgáltatás a hatóságok és a gazdaság szerep­lői részére. Bevezethetnénk az „egyablakos” rendszert, amely­nek révén megkímélnénk a vál­lalkozókat attól, hogy ügyira­taikkal irodáról irodára házalja­nak. Megtennénk helyettük mi, ha már a bürokrácia miatt ez el­kerülhetetlen. Örömmel mondhatom: van remény arra, hogy javaslatunk meghallgatásra talál. Folyamat­ban van az egyéni vállalkozói törvény módosítása, s ha minden jól megy, talán 1997-ben átve­hetjük ezt a feladatot. Egy másik témában viszont nincs egyetér­tés. Úgy gondoljuk, hogy a gaz­daság fejlesztésével összefüggő pénzalapok fölött a rendelkezés jogát is a gazdasági önkormány­zatok hatáskörébe kellene adni. (koós) Az Európai Unió 15 tagállama sokkal inkább egymás között fektet be, mint a világ más térsé­geiben - derül ki az EU statiszti­kai hivatala, az Eurostat leg­újabb felméréséből, melyet a Reuter idézett hétfőn. Az EU cégek 1994-ben össze­sen 37,7 milliárd ECU (47.8 mil­liárd dollár) közvetlen befekte­tést hajtottak végre az unióban. Ugyanakkor a blokkon kívüli EU beruházások értéke 21,2 mil­liárd ECU volt, ami nagyjából megfelel a nem EU országok ál­tal az EU-ban végrehajtott 20,9 milliárd ECU befektetésnek. (1 dollár=0,79 ECU). A hírügynökség megje­gyezte, hogy az Eurostat most első alkalommal közölt adatokat a befektetésekről mind a 15 tag­A közraktározó cégeknek is csalódást okozott az idei búza­termés. Gabonadömpingre ugyan nem számítottak az idén, de hogy a termelők ne tudják majd feltölteni a lekö­tött tárolókapacitást, arra az­tán végképp nem. A Concordia Rt. már tavasz- szal lekötötte 400 ezer tonnás tá­rolókapacitásának 90 százalé­kát. Az aratás végéhez köze­ledve azonban kiderült, hogy a A MÁV által vállalt évi 10 száza­lékos hatékonyságjavításnak megfelelően az első félévet kö­vetően 3266 alkalmazottal keve­sebb dolgozója van a MÁV-nak, mint tavaly ilyenkor. Az idei mintegy másfél százalékos csökkenéseredményekéntjelen- leg 67 ezer munkavállalónak biztosít állást a Magyar Állam­vasutak - mondta el Szabó Tiva­dar, a MÁV személyügyi igaz­Az első fél évben több mint kétszer olyan gyorsan nőttek a lakosság forintmegtakarításai, mint a múlt esztendő hasonló időszakában, s összegük elérte a 217 milliárd forintot. A nem­zeti pénzünkben félretett ösz- szegek együttes állománya jú­nius végén megközelítette az 1887 milliárd forintot. Megtakarítható jövedelmeik országot figyelembe véve. Az adutokból az is kiderült, hogy az EU cégek növekvő érdeklődést tanúsítanak a közép-kelet-euró- pai államok iránt, ahol a maga­san képzett munkaerő sokkal ol­csóbb, mint az Európai Unióban. Az EU-n belüli befektetések elsősorban a szegényebb tagor­szágokba irányulnak. A legna­gyobb „belső” befektető Hol­landia és Németország, egyen­ként 8,3 milliárd ECU-vel. majd Nagy-Britannia 3,8 milliárddal. A három ország többet fektet be határain kívül, mintamennyi be­ruházás oda irányul az EU, vagy a nem EU országokból. A tagor­szágok a legtöbbet az EU-n belül Belgiumban, Luxembourgban, Spanyolországban és Írország­ban ruháznak be. termelők nem tudják teljes egé­szében teljesíteni a szerződött mennyiséget. A múlt év hasonló időszakában beszállított árunak eddig mindössze fele, harmada került a vállalat raktáraiba. A búzakivitel erőteljes beindulá­sából a cég vezetői árra követ­keztetnek, hogy az exportőrök rövid időn belül kiviszik az or­szágból a földművelésügyi tárca által engedélyezett mennyisé­get, s kevés tárolótér kell majd. gatója hétfőn. A létszámcsök­kentést elsősorban átszervezés­sel, nyugdíjazáson keresztül ol­dották meg. Munkaadói fel­mondást követően tavaly mind­össze 13(X) alkalmazott távozott végkielégítéssel a MÁV-tól. Az igazgató elmondta: a MÁV célja a rugalmasabb munkaerő-gaz­dálkodás, a belső létszám csök­kentése érdekében. Elkerülik a tömeges elbocsátásokat. több mint felét - összesen 112 milliárd forintot - értékpapí­rokba fektették az emberek. Ennek következtében június végén az értékpapírok állomá­nya a bruttó megtakarítások több mint egynegyedét tette ki. A takarékbetét-állomány 85 milliárd forinttal nőtt az év első felében, ami több mint hétsze­rese a tavalyi gyarapodásnak. Tőzsdén a TVK Ma indul a kereskedés a Tiszai Vegyi Kombinát részvényei­vel a Budapesti Értéktőzsdén. A 24 milliárd forint alaptőkéjű társaság részvényeinek beve­zetéséről hétfői ülésén döntött a Tőzsdetanács. Az összesen 24 millió darab ezer forint név­értékű TVK-részvényt a tőzs­de jegyzett kategóriájába veze­tik be. Az ország legnagyobb vegyipari cégének részvényeit a hazai kibocsátáskor 1350 fo­rintért. a nemzetközi l'orgu- lombahoz.atal során 8.81 dollá­rért lehetett jegyezni. Munkanélküliség Július végén 494 500 munka­nélkülit tartottak nyilván Ma­gyarországon. 12 500-zal töb­bet, mint június végén. Erről az Országos Munkaügyi Köz­pontban tájékoztatták hétfőn az. újságírókat. A munkanélkü­liségi ráta júliusban elérte a 10,8 százalékot. Japán-amerikai chipegyezmény Az. Egyesült Államok és Japán közötti új félvezető-egyez­mény áttörheti azon akadályo­kat, melyek eddig gátolták, hogy a félvezetőipar kifej­leszthesse a magas színvonalú berendezések ú j nemzedékét - írta hétfői számában a Wall Street Journal című gazdasági- pénzügyi napi lap. Több ország chipgyártói és -szállítói már évek óta szerettek volna olyan berendezést kifejleszteni, amely 12 hüvelykes szilikon- vezetőt. illesztene a chipekbe. A mai korszerű gyárak 8 hü­velykes szil ikonhordozót állí­tanak elő. Hosszú távú, jó befektetés Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. szerint az áramszolgáltató társaságok részvényei hosszú távú befek­tetést jelentenek tulajdonosa­iknak. Ezért is ajánlották fel kárpótlásijegy-cserére ezeket a papírokat. A privatizációs szervezet arra számít, hogy a részvények piaci ára nekilen­dül a jövő évtől, hiszen ettől kezdve a társaságok olyan áron adhatják el a villamos energiát, amely 8 százalékos költség­arányos nyereséget biztosít a részvényeseknek. Bolgár tilalom A bolgár vámhatóságok nem engednek be az ország terüle­tére olyan húst vagy hústermé­ket. amely Jugoszlávián át ér­kezne Bulgáriába -jelentette a Tanjug Szófiából a hétfői bol­gár lapokra hivatkozva. A bol­gár -intézkedést a száj- és kö­röm fáj ásj árvá n nyal indokol­ták. Sierkes/lli A. Tóth Sándor Nem gond a búzatárolás Csökken a létszám a MÁV-nál Nő a forint iránti bizalom Évtizedes elmaradásokat pótoltak a megye déli részén Bezárt bécsi üzletek Bécsben egyre több üzlet zár be, az üresen álló üzletek száma a tavalyi év végi re­kordhoz képest is mostanra a duplájára emelkedett - kon­gatta meg a vészharangot a bécsi Kurier. Az okok között szerepel a bécsiek vásárló­erejének kismértékű csökke­nése (nem utolsósorban a költségvetési takarékossági csomag következtében), a növekvő bérleti díjak és a hi­bás üzletpolitika. (Nem iga­zán kelendő termékeket kí­nálnak, a nyitva tartás nem alkalmazkodik a vásárlók szabad idejéhez.) További ok: az elárusítóhelyek terü­lete 4,5 százalékkal nőtt, azaz a változatlan (sőt kismérték­ben fogyó) piacot egyre több­felé kellene osztani. Baja, Kalocsa és Kiskunhalas, a három primér körzet közül Baja volt a legjobb helyzetben másfél éve, amikor az Emitel átvette a távközlési szolgáltatást. Itt már üzemelt egy analóg központ, amely mellé üzembe helyeztek egy új hatezres digitálist. Ezzel együtt szükségessé vált a helyi hálózat nagymértékű bővítése is, amelyet a helyi lakásszám­hoz viszonyítva 100 százalé­kosra bővítettek. Ezáltal lehető­ség nyílik a később jelentkező belterületi igénylők bekapcso­lására is. Múlt év vége óta, mi­óta az új digitális központ üze­mel, közel ötezer új előfizetőt kapcsoltak be. Jelenleg 1222 belterületi igény van. Nemcsak belterületen szeret­nének telefonhoz jutni a baja­iak. Jelenleg 161 külterületi igénylő van, akiknek az ellátása hagyományos műszaki megol­dások alkalmazásával nem lenne gazdaságos. A kormány- rendelet értelmében a külterü­leti készülékek bekötési díja 20 ezer forint plusz a szerelési költ­ség. Ez a költség azonban tete­mes, amelyet nem tudnak vál­lalni az igénylők, ezért a ha­gyományos kábeles megoldás helyett gazdaságosabb módot keresnek. Évtizedes elmaradásokat kel­lett behozni a térségben - mondta Harel Yoel,acég vezér- igazgatója legutóbbi sajtótájé­koztatóján. Ma már szabad ka­pacitásokkal tudják fogadni az új igénylőket, nem kell éveket várni telefonra. Rab Rita Hercegszántó határában a kerti földeken jó termés ígérkezik zöldbabból. A vak;u tóban a pihenés mellett segíteni illik a szülőknek - így gondolta Tóth István és kei diáktársa akik a nagy melegben is szorgalmasan szedik a babot. Ft >'r< > r< n,< iyf.m i áhcüt 4

Next

/
Thumbnails
Contents