Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-28 / 200. szám
6. oldal Petőfi Népe 1996. augusztus 28., szerda Legfontosabb előfeltétel a Duna menti országok együttműködése A környezet védelme előtérbe kerül A Baján folyó egyhetes nemzetközi Duna-kutató konferencia nyitóelőadását dr. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára tartotta. Ebben elemezte a 425 kilométer hosz- szúságú hazai Duna-szakasz újjáélesztésének lehetőségeit. Ezt követően kértünk interjút lapunk számára a helyettes államtitkártól.- A bajai halászok szerint még nem is olyan régen Duna-vízzel főzték a halászlét. Ma már ez nem lehetséges. Mi ennek az oka?- Az anyagiak és az infrastruktúra kiépítettségének hiánya. Elvileg minden kétezer feletti lakosú településnek rendelkezni kellene szennyvíz- tisztítóval. Magyarországon az ez irányú munkálatok csak a közelmúltban indultak meg. Budapest szennyvizének legfeljebb egyötödét tisztítják. A másik probléma, hogy a vízi erőművek miatt megváltozott a folyó hordalékjárása. A hajdaninak töredéke, évi néhány száz tonna hordalék, homok és kavics érkezik csak. A következmény: rendkívül intenzív a Dr. Hajós Béla meder mélyülése, és csökkent a parti szűrésű kutak hozama. A háttérszennyezés miatt pedig napi 150 ezer köbméter ivóvíz kivételét kellett leállítani. A helyzet javítására nagy erőfeszítések történnek, a magas költségek ellenére. Tavaly avattuk például a csepeli szennyvíztisztítót.- A konferencia fő témája a szigetközi és a gemenci mellékágak jövője. Maradjunk csak a szőkébb térségünkben található Gemencnél.- A hajóút biztosítása és az árvíz-, valamint a jéglevonulás végett történt szabályozások hatására a folyó 64 kilométerrel megrövidült. A levágott mellékágak fokozatosan elvesztették vízutánpótlásukat, régebben még évente átlagosan 50 napig, ma ettől lényegesen kevesebb ideig kapnak csak vizet. A megváltozott erdőgazdálkodási tevékenységgel, a vadállomány túlszaporodásával és az engedélyezetlen építkezésekkel tovább romlott a helyzet. Nem arról van szó, hogy az embereket ki kell zárni, hanem arról, hogy például a turizmust is szervezetten kell megoldani. A gemenci holtágak újraélesztése megkezdődött. Holland kutatók segítségével kiépült egy megfigyelő rendszer, és a tervek elkészültek. Ami hiányzik, az a megvalósításhoz szükséges pénz. Az egész program valóra váltása csak a Duna-menti országok összefogásával történhet. Ezt pedig jól szolgálta ez a bajai konferencia. Gál Zoltán Kiskőrösön tárgyalóasztalhoz ült a hegyközség a felvásárlókkal Egyeztetett szőlő- és borárak (Folytatás az 1. oldalról) Ők tíz év múlva is szeretnének szőlőt, illetve bort vásárolni a környékről, mivel a beruházásuk nem térül meg egy-két év alatt. Kihatással van az árakra az is, hogy sok helyen még tele a pince, nincs elég pénz az új termés felvásárlására. Amíg 30-40 forintért bort (?) lehet k#pni, addig nincsenek rászorítva a szőlővásárlásra. Persze a kereskedőknek a piacig kell eljutni a terméssel, így sok esetben az ő tűrőképességük fog határt szabni az áraknak. Az egyeztetés során létrejött árak a tavalyiakkal megegyeznek. A múlt évinél nagyobb bevételt az idei jobb termés jelentheti. A legalacsonyabb felvásárlási ár a Zala- gyöngyére és a Lakhegyi mézesre vonatkozik, ez 26 forint. 28 forintot beszéltek meg az asztali fajták közül az Ezerjóra és a Sárfehérre. A helyi specialitásra, a Kadarkára 15 fok fölött 30 forintban egyeztek meg. Az idei év azonban nem kedvez ennek a fajtának. A megindult rothadás miatt féléretten is le kell szedni a szőlőt, amiből így alacsonyabb cukortartaljnú, halványabb színű és gyengébb aromájú bor lesz. A minőségi vörös fajtákért, úgymint Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, legkevesebb 35 forintot kell, hogy fizessenek. A fokonkénti ársávok és a fizetési határidők kérdésében minden felvásárló maga dönt. A tizenkilenc meghívott kereskedő közül tizennégyen képviselték vállalkozásukat a megbeszélésen. Az érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy ők is szükségét érezték az egyeztetésnek. A puding próbája azonban az evés, érdeklődéssel várjuk hát a tényleges árakat. Török Zsuzsa Az importfától nem látjuk az erdőt? A erdőgazdaságok a múlt évben 4,3 millió köbméter fát termeltek ki. A hazai erdők fatermékkínálata azonban várhatóan hosszú távon nem fedezi a belföldi fogyasztást. A faipar alapanyag-ellátásában - főként az építőipar által igényelt fenyő fűrészáruból - a jövőben is jelentős importra lesz szükség. A fakitermelés előreláthatóan ebben az esztendőben is a korábbi, 4 millió köbméter körüli szinten marad - mondják a Földművelésügyi Minisztériumban. A szakemberek látnak némi lehetőséget a belföldi fel- használás csökkentésére, s így valamelyest visszafogható az import, illetve egyes fajtákból emelkedhet a kivitel. Ez azonban olyan következménnyel járhat, hogy a többnyire magánkézben lévő fűrészipar hanyatlása folytatódik, s végül elsorvad. Ebben a helyzetben az erdei fatermékkínálatot elsősorban oly módon lehet növelni, hogy gyorsítják a mező- gazdasági művelésre alkalmatlan területek erdősítését és általában a telepítések ütemét. Az ilyen irányú törekvéseket egyelőre főként a birtokba adások elhúzódása keresztezi. U. G. Az AGROKER Kft a kiállításon is várja az érdeklődőket Az AGROKER Kft Kecskemét a Hírős Hét hagyományaihoz fűződő hagyományoknak megfelelően az idén is jelen van a kiállításon (augusztus 27-től szeptember 1-ig). A termékskálából szinte minden jelentős darab látható az AGROKER standján. A házikertekben és a mezőgazda- sági üzemekben alkalmazott növényvédő szerek, műtrágyák, gépek és eszközök teljes skáláját mutatják be és kínálják a vásárlóknak. Az érdeklődőknek teljeskörű szaktanácsadást nyújtanak a cég helyszínen lévő szakemberei, sőt a jelenlévő világcégek szakembereivel is találkozhatnak az érdeklődők. Az AGROKER szakemberei teljeskörű tájékoztatással várják a mezőgazdasággal foglalkozó ügyfeleket. Egy könnyű nyár végi divatpartira hívta az érdeklődőket a hét végén a Sylvia’s Hause a kecskeméti Aranyhomok szálló teraszára. De a szép ruhák, a lenge hálóingek és a gyönyörű manökenek láttán az embernek valahogy mégsem a közelgő ősz jutott az eszébe, fotó: galambos Sándor Tnrlstarlogató. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az idegenforgalmi szezonban megvizsgálta, miként bánnak az üzletekben a turistákkal. A kép kiábrándító: az üzletek 22 százalékában nem tájékoztatják az idegeneket az árakról, gyakran még a cégtábla is hiányzik, s a vevő azt sem tudja, milyen boltba tévedt be. A legtöbb gondot a vendéglők mellékhelyiségeinek állapota okozza. Zsugorodnak a nagyok. Az év első felében tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése. A tíz főnél többet alkalmazó gazdálkodó szervezetek és a költségvetési intézmények együttesen és átlagosan 2 millió 560 ezer dolgozónak adtak munkát, 8,5 százalékkal kevesebbnek, mint tavaly. A fizikaiak száma nagyobb mértékben csökkent, mint a szellemi dolgozóké. Alakul a mérleg. A költségvetés hiánya július végén 102 milliárd forint volt, ami az egész évre jóváhagyott deficit 43,9 százaléka. Alig nőttek a keresetek A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete augusztusban 40 894 forint volt, 200 forinttal több, mint júliusban, és 20,1 százalékkal nagyobb mint tavaly augusztusban. Az augusztusi keresetnövekedés üteme kisebb volt, mint az előző hónapokban - állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első nyolc hónapjában a bruttó kereseti átlag 37 924 forintot tett ki. 20,7 százalékkal többet mint az előző év azonos időszakában. A szellemi dolgozók kereseti átlaga 57 072 forint, a fizikaiaké 29 035 forint volt, 21,6 illetve 18,9 százalékkal meghaladva a tavaly augusztusit. Változatlanul a pénzügyi szektorban kerestek a legtöbbet - 67 841 forintot -, és a legkevesebbet a textil-ruházati iparban - 23 808 forintot. A fogyasztói árak 28 százalékos növekedését figyelembe véve a reálkereset 9,7 százalékkal csökkent. Az idén is kiállít a 96 esztendős Kecskeméti Konzervgyár A Kecskeméti Konzervgyár Rt már nem számít újoncnak a kecskeméti Hírős Hét kiállítói között. Szinte minden évben valami új finomsággal lepi meg a vásárlókat. A Kecskeméti Konzervgyár Rt története 1900-tól indul. Ekkor alapították a mai vállalat elődjét a Kecskeméti gazdák által megtermelt zöldség és gyümölcs feldolgozására. A vállalat azóta sok változáson ment keresztül. Az egyik legfontosabb év történetében az 1992-es, a privatizáció éve. Dr. Seres Tibor kereskedelmi és marketing igazgató a cég jelenlegi helyzetéről beszélt.- A privatizáció után az amerikai HEINZ tulajdonába került a gyár. A HEINZ a világ legnagyobb élelmiszergyártó holdingjai közé tartozik. Több mint kétszáz országban működik és több mint négyezer terméket értékesít. A privatizáció után hatalmas fejlődésnek indult a gyár. Ezt jól mutatja az is, hogy üveges bébiételből és italból nyolvan százalék feletti piaci részesedést értünk el Magyarországon. Hasonló felfutás tapasztalható a ketchupos és különböző paradicsomos termékek esetében is. Ezek mellett tovább gyártjuk a Kecskeméti Konzervgyár már hagyományosnak számító termékeit: a zöldségkonzerveket, savanyúságokat, dzsemeket. A nagyarányú fejlesztések oda vezettek, hogy jelentősen javítottuk az egész gyárat átfogó minőségbiztosítási rendszert. Bevezettük az ISO 9002-es minőségbiztosítási rendszert, amit egy svájci cég auditált. Jelentősen fejlesztettük az értékesítési szervezetünket, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy meg tudtuk őrizni, sőt növelni tudtuk piaci részesedésünket. Jelenleg közel negyven országba exportáljuk a gyár termékeit. Fejlesztettük marketing tevékenységünket is, amely a fokozatosan megújuló választéknak, az új termékeknek és az új csomagolásnak a záloga. Idén év elejétől elkezdtük a HEINZ receptúrájú termékek gyártását Kecskeméten. Ezeket egyelőre exportra gyártjuk, de idővel elképzelhető, hogy a hazai piacon is bevezetjük. Nem régen vezette be a Kecskeméti Konzervgyár a hazai piacra a Kilokontroll márkanevű dzsemeket, amelyeket a magas gyümölcstartalom és az alacsony cukortartalom jellemez. Az elmúlt időszakban bevezetett termékek közé tartoznak a bébidesszertek, a dobozos levesek, a paradicsomos bab, a spagetti szószok. A közeljövőben kerül piacra a gyár több új terméke is: az ízesített ketchupok, az indiai és kínai mártások. A minőségfejlesztés mellett természetesen a legfontosabb az árak csökkentése. Nem akarunk a legolcsóbbak lenni, mivel szeretnénk kiváló minőségű termékeket gyártani, de ebben a minőségi kategóriában elfogadható, megfizethető árakat kínálunk. A Kecskeméti Konzervgyár Rt. a Hírős Héten is várja a vásárlókat.
