Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-27 / 199. szám

1996. augusztus 27., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 9. oldal Hat szakmában kezdődnek szeptemberben tanfolyamok Vállalkozás csak mesterlevéllel A kamarai törvény a mestervizs­gáztatást a kamarák hatáskörébe utalja. Az emelt szintű vizsga­anyagokat kidolgozták s az év derekán a szakminisztériumok jóváhagyták azokat - hallottuk Abonyi Gézától, a Bács-Kiskun Megyei Kézműveskamara elnö­kétől.- Mit jelent az emelt szint? - kérdeztük az elnököt.- Olyan képzettséget jelent, amelyet az Európai Unió orszá­gaiban is elismernek majd. Az eddigieknél magasabbak a szakmai követelmények. Ezt a többi közt a technikai fejlődés hozza magával. Hogy egy példát mondjak: az autósszakmában a Trabant után a Mercedesek és BMW-k elektromos rendszere más tudást kíván a szerelőtől. Az önálló vállalkozáshoz szükséges ismeretek szintén nagyon fonto­sak. A piackutatás, a könyvelés, a gazdálkodás alapjait ismernie kell mindenkinek, hogy keve­sebben jussanak csődbe a kez­dők közül. A jövőben csakis olyan vállalkozók képezhetnek szakmunkástanulót, akik letet­ték a mestervizsgát. A fiatalok neveléséhez pedagógiai tudásra is szükség van. Ezért az új vizs­gakövetelmények között ez is ott Abonyi Géza található, merőben új ismeret- anyagként. Hiszen a mesternek éveken át nevelni kell a rá bízott fiatalokat, nem csupán a munka­fogásokra oktatni.- Hány szakmában vizsgáz­tat a megyei kamara?- Tizenegynek az anyaga je­lent meg eddig a Magyar Köz­lönyben, ezek közül mi hat szakmában tervezzük a vizsgáz­tatást: autószerelő, gázvezeték- és készülékszerelő, kőműves, szobafestő-mázoló, karosszéria- lakatos és villanyszerelő. A többi ötben regionális vizsgázta­tásra gondolunk, mert ezekre várhatóan kevesebben jelent­keznek. Ezek a szakmák a látsze- rész, az asztalos, a pék, a hentes, a vízvezeték-szerelő.- Érdeklődés van már?- Mintegy százan jelentkez­tek eddig az előkészítő tanfo­lyamokra, amelyek szeptem­berben indulnak. Az utóbbi öt szakma esetében a megyében csak a vállalkozói és a pedagó­giai ismeretanyagotsajátíthatják el a mesterjelöltek, a szakmai fölkészítésük és a vizsgáztatá­suk máshol történik.- Mi lesz azokkal, akik mes­tervizsga nélkül jelenleg is vál­lalkozók?- A megyei kamara saját ha­táskörében türelmi időt ad szá­mukra a le vizsgázáshoz. S ha például valaki már vagy húsz éve iparos vállalkozó, és tanulót ez­után nem tart, eltekinthetünk a mesterlevéltől. Az újaknak azonban kötelező lesz a vizsga, vállalkozói engedélyt csakis a mestereknek adunk ki. Ugyanis az egyéni vállalkozói engedé­lyek kiadása, bevonása is kama­rai hatáskörbe kerül - mondta Abonyi Géza, a megyei kézmű- veskamára elnöke. A. T. S. A munkahelyteremtést sok körülmény hátráltatja Nem csak a savanyúság savanyú A közeljövőben csökkenhet a szakmári munkanélküliek száma, ugyanis egy mezőgaz­dasági terményeket feldolgozó, savanyítással is foglalkozó üzem indul a Kalocsa környéki faluban. A volt tésztaüzemben 20 főnek tud munkát biztosítani a Mátsai Kft. Mácsai Lajos ügyvezető sze­rint az eddig termeltetéssel, fel­vásárlással foglalkozó társaság az egykori Zöldért szerepét ve­heti át a térségben, ami a terme­lők számára is előrelépést je­lenthet. A kft. jelenleg az enge­délyeztetés labirintusában pró­bálja elérni, hogy minél előbb beindíthassák az üzemet. Má­csai szerint az év elején meg­kezdett dokumentszerző fo­lyamat ma már a vége felé kö­zelít. Egy saját erőből megvaló­suló beruházás számos hátrál­tató tényezőt hoz elő.- Az üzemnyitáshoz kilenc hatóságtól kell engedélyt kér­nünk. Ez a folyamat rendkívül lassú, és sokszor az az ember érzése, hogy szándékosan hát­ráltatják a tervek megvalósítá­sát - összegez Mácsai Lajos. - A különböző hivatali asztalok­nál sok helyen olyanok ülnek, akik soha nem szereztek tapasz­talatokat a valós életből. Arról nem is beszélve, hogy az üzleti tempót nem hajlandók felvenni. Kivárják a 30 napos válasz­adási időhatárt, majd hiánypót­lásra szólítják fel a kérelmezőt - mondja fejcsóválva. - A ban­koknál pedig képtelenség pénzhez jutni. Itt még ma is rendkívüli módon érvényesül a főváros-központúság. Egy he­lyi bankfiók-igazgatónak is meg van kötve a keze. Olyan biztosítékokat kémek, amelyek megléte esetén nem lenne ér­telme hitelt kérni. A kamarának itt lenne fontos feladata, hogy olcsóbb hitellehetőségekkel se­gítse a vállalkozásokat - véle­kedik Mácsai Lajos. A térség befektetési lehető­ségeit vizsgáló amerikai szakér­tők a közelmúltban a feldolgo­zóiparban láttak lehetőséget. Javaslataik között szerepelt a mezőgazdasági termékek hely- beni feldolgozása. Úgy tűnik, a messziről jött szakemberek öt­letei már korábban is megfo­galmazódtak az itteniek fejé­ben, de a magyaros körülmé­nyeket a helyiek ismerik iga­zán, ami sokszor nem sok jóval kecsegteti a vállalkozókat. Jimmy Carter, az ácsmester Az egykori elnök a nemes feladatra vállalkozó társai körében. A váci építkezési terv a Habitat első villámakciója Európában az akut lakásproblémák meg­oldására. 1996. augusztus 12-étől, hét­főtől, az ex amerikai elnök Jimmy Carter és felesége, Ro- salynn asszony, az Egyesült Ál­lamok korábbi first ladyje, ka­lapáccsal és csavarokkal tevé­kenykedett Vácott. A Habitat fór Humanity International se­gélyakciójának 500 önkéntese vállalta, hogy a pontos tervezet szerint öt nap alatt 10 lakóházat épít fel kulcsra készen a rászo­ruló családok számára. Nappal Jimmy Carter és habitatos tár­sai dolgoztak, éjjel pedig a mes­terek. „A legszebb fizetség ezért a munkáért a tulajdonosok csillogó szeme a péntek esti át­adáson” - nyilatkozott a volt elnök a sajtókonferencián. A szponzorként közremű­ködő Knauf Kft. Budapest érte­sülése szerint a 68 négyzetmé­teres alapterületű házak fából készültek, belül gipszkarton­nal, kívül thermovakolattal. A leendő lakók költsége: 500 óra aktív munka az építkezésen és 3,5 millió forint, mely a Habitat önköltségi ára és 25 éven belül fizetendő vissza. A 20 évvel ezelőtti alapítás óta a segélyszervezet célja a megfizethető és emberhez méltó lakások építése. A szer­vezet kereken 45 000 lakást ké­szített el 48 országban, tehát elmondható, hogy szépen telje­sített. A váci projekt csak az első az erősödő „Európa-tevé- kenység” sorozatában, mely többek között Lengyelor­szágra, Romániára, Szlovéni­ára és Boszniára is kiterjed. A legjobb „beruházás” Centenáriumi rendezvények Az FM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete alapításának 100. évfordulójáról rangos szakmai rendezvényekkel em­lékezik meg. Ma fél kettőkor Ka­tonatelepen, a Katona Zsigmond u. 5. alatt Mathiász János és Sze­gedi Sándor szőlőnemesítőkre emlékeznek. Holnap 9 órától al­földi szőlő-bor konferenciát rendeznek a kecskeméti kerté­szeti főiskolán. Augusztus 30-án 17 órakor a Katona József Szín­házban díszünnepséget tartanak. Itt hazai és külföldi szaktekinté­lyek mondanak köszöntőt. Az idén a budapesti Nemzet­közi Menedzserközpontban 15 ország 120 hallgatója kezdi meg tanulmányait. A másfél éves tanfolyam vé­geztével megkapják a Master off Business Administration (MBA) diplomát, amely a vilá­gon az egyik legelismertebb, üz­letemberi tevékenységre jogo­sító oklevél. A tájékoztatón megtudtuk: a Nemzetközi Menedzserközpont és egy rangos clevelandi egye­tem oktatási megállapodása ér­telmében a már korábban diplo­mát szerzett közép- és kelet-eu­rópai szakembereknek is lehető­ségük nyílik a budapesti tanfo­lyam angol nyelvű elvégzésére. Ügyanazt a diplomát kapják, mint társaik Clevelandben. A menedzserközpont segítsé­get nyújt végzős hallgatói elhe­lyezkedésében is. A tapasztala­tok szerint az MBA-diplomások rendkívül „kapósak”, elsősor­ban a külföldi és a vegyes válla­latok körében. Jövedelmük a felmérések szerint 2 éven belül induló fizetésük 3-4-szeresére növekszik. A kurzus tandíja bor­sos ugyan, de gyorsan megtérül a „beruházás”. A EU-tagság alkalmazkodási kényszerrel jár őszibarackból sincs hiány az idén, út menti árusoktól is beszerezhető. A hazai agrárágazat egyik legsi­keresebb exportterméke hosszú évtizedeken keresztül a gyü­mölcs volt. A keleti piacok ösz- szeomlása óta azonban gondot jelent a külföldi értékesítése. Hi­ába, hogy ízletesebb, zamato­sabb, magasabb beltartalmi ér­tékű az összes többinél, a ma­gyar gyümölcs előtt nem nyíltak meg a nyugati piacok. Sokan Magyarország EU-csatlakozá­sától várják (ebben is) a helyzet jobbra fordulását. Pancza Já­nost, a Magyar Gyümölcs Szö­vetség és Termék Tanács alel- nökét arról kérdeztük, milyen esélyei lehetnek a magyar gyü­mölcsnek az unió országaiban?- Közös piaci csatlakozá­sunk esetén sem lesz helyzeti előnyünk - kezdte válaszát -, a csatlakozás stratégiai cél, nagy alkalmazkodási kényszerrel jár. Egyetlen előnyünk az EU-pia- con, hogy nálunk olcsó a mun­kaerő, így a kézimunka igényes termelésben állni tudjuk a ver­senyt. A málna, a csereszenye, a korai meggy, a korai szilva és a kézzel szedett méretes kajszi ta­lálhat magának vevőt Nyugaton. Gond lehet viszont a némettel egy időben érő meggyel, a sze­zon végi kajszival, az almával. Ha ez utóbbiban nem lesznek új­ratelepítések, a nyugatiak fog­nak bennünket - főleg a tárolt almával - ellátni. A hatvanas években létesített hűtőtárolóink elavultak. A körte viszonylag jól eladható, ennek inkább a ter- melhetőségével vannak gondja­ink. Másrészt tudomásul kell vennünk, hogy azon a piacon, ahová annyira igyekszünk, a külcsín nagyon fontos. Nyuga­ton a vevő „szemre vásárol”, a tetszetősebb gyümölcsöt vá­lasztja, a magasabb beltartalmi értékű magyar gyümölcs alul­marad a versenyben, ha nem elég szép, ha az állaga, a mérete, a csomagolása nem elfogadható. A kézimunka-igényes kate­góriában is csak akkor leszünk képesek állni a versenyt, ha a munkánk hatékonysága és ter­melékenysége eléri a nyugati szintet. Ez pedig csak megfelelő termelési technológiával lehet­séges. Folyamatos ültetvényro- tációra is szükség van, nem sza­bad elhanyagolni a növényvé­delmet. Mindehhez meg kell te­remteni a termelés biztonságát, megszervezni az értékesítést. Nerű lehet úgy exportot ter­vezni, hogy a termelő nem tudja, jövőre mi lesz. Ehhez kapcsolódik a támogatás kér­dése. Vagy kialakítanak hosszú távra kiszámítható elképzelést vagy le kell mondanunk arról, hogy folyamatosan részt ve­gyünk a nyugati piacon. A fél-egyhektáros földtulajdono­soknak össze kell fogni, hogy nagy tömegben, egységes cso­magolású árut tudjanak piacra küldeni. A termelőnek iránymutatást, információt is adni kell. Általá­ban nem igaz, hogy az államnak nincs információja, csakhogy ha ennek megfelelően beavat­kozna a termelésbe, ahhoz pénzt is adnia kellene. Az információt tehát inkább elhallgatja. Ezen is változtatni kell - mondta vége­zetül az alelnök. Almási Márta A Nagykőrösi Konzervgyár Rt. mielőbbi belépéssel felvételre keres export üzletkötőt * Alkalmazási feltételek: Szakirányú főiskolai végzettség, legalább középfokú angol nyelvvizsga, másik idegen-nyelv ismerete (elsősorban orosz) a pályázat elbírálásánál előnyt jelent, számítógép használói ismeretek (Word fór Windows), határozottság, jó kommunikációs készség. Bérezés és egyéb munkakörrel járó feltételek: megegyezés szerint. Munkakörrel kapcsolatos további információkért forduljon dr. Fodor Árpád kereskedelmi igazgatóhoz. Telefon.: 53/351-161 vagy 53/350-044/6710 Levélcím: Nagykőrösi Konzervgyár Rt 2750 Nagykőrös, József Attila u. 1. Pályázat benyújtásának határideje: 1996. szeptember 10. (23279)

Next

/
Thumbnails
Contents