Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-27 / 199. szám
Japán pénzvizsgáló. A Mai summ a Electronics Co. 1800 dollárba kerülő pénzvizsgáló szerkezete 0,7 másodperc alatt ellenőrzi a bankjegy valódiságát igazoló mintegy 48 féle paramétert. F< m >: FEb-keiTÉR Nehéz túladni a borjakon A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb jelentése a vágómarha iránti mérsékelt keresletről számol be. Az elmúlt hetekben a hízóbika ára kilogrammonként 170-200, a hízóüszőé 155 és 190 forint között mozgott. A tejelő selejttehén manapság szinte eladhatatlan, a piac a magyar tarkát és a húsfajtákat ismeri el. A marhahizlalás a gazdaságok zömében nem hoz nyereséget, ezért a gazdálkodók igyekeznek túladni a borjakon, kereslet híján nem sok sikerrel. A szaktárca beszámolója szerint a sertéságazatban valamelyest enyhült a feszültség, megszűnt a kis súlyú állatok túlkínálata. Sőt néhány megyében megindult a feldolgozók versenye a jó alapanyagért. A sertésárak mérsékelten emelkedtek: a nagyüzemi hízó kilogrammja 170-186 forint, a kisüzemieké 130-160 forint között szóródik. Ezek az árak azonban a drága takarmány miatt nem fedezik a termelés költségeit. Egyes térségekben továbbra is gondok vannak a nagy súlyú sertések átvételénél: az árak nyomottak és gyakran két-három hetet is várakozni kell a felvásárlásra. A kistermelők panaszolják, hogy a minősített kocáktól származó hízókat ugyanannyiért veszik át tőlük, mint a nem minőségieket. Talán ennek tulajdonítható, hogy a gazdák az átlagosnál több anyakocát vágnak ki, és nem állítanak tenyésztésbe kocasüldőt. Az olasz bárányexport körül zajló hercehurca érzékeny veszteséget okozott a juhágazatnak. Köztudomású, hogy a tejesbárány jó minőségét csak a drága abraktakarmány felhasználásával lehet elérni, de ha tolódik az értékesítés, a fiatal állat túlsúlyossá válik, tejesbárányként már nem adható el, a többletráfordítás pedig nem érvényesíthető az árban. Újvári Gizella A vezetők hibázhatnak? A magyar vállalatvezetők jóformán büntetlenül hibázhatnak, hiszen főnökeik még csak nem is mérlegelik elbocsátásukat, ha nem érik el a kitűzött célokat - állapította meg a magyar iparvállalatok körében végzett legutóbbi felmérés. A Czipin und Partner osztrák tanácsadó megbízásából végzett vizsgálatba mintegy 100 magyar nagyvállalat vezetőit vonták be. Arra a kérdésre, hogy mit tennének, ha a közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezető nem érné el a kitűzött célt, a válaszadók több mint fele a legenyhébb felelősségre vonási módot választotta: „személyesen elbeszélgetne” az illetővel. A főnökök harmada türelmes: gyakrabban ellenőrizné a beosztottakat. Hat válaszoló közül egy szakmai továbbképzésre küldené az eredménytelen vezetőt. A sikertelen menedzser áthelyezését vagy „kiléptetését” senki sem választotta volna a megkérdezettek közül. Nyugaton viszont a magyarral ellentétes irányzat érvényesül: az átszervezési hullámok során a nagyvállalatok vezetői szintjein gyakori a „tisztogatás”. A kiléptetés persze ott sem igazán népszerű, ám az eredménytelen gazdálkodás következményeit a felelős vezetők is viselik. Növelték a kapacitást A cernavodai atomerőmű § hétfőtől kezdve több ‘mint j 490 MW villamos energiát | szolgáltat az országos energiarendszernek. A romániai I nukleáris tevékenységet fel-1 ií ügyelő nemzeti bizottság | hozzájárult az elkészült 1. számú reaktor teljesítőképes-1 |: sége 75 százalékának ki- § f használásához. A továbbiakig bán folytatódnak a próba- üzemeltetések annak érdeké- | ben, hogy az erőmű fokoza- | 1 tosan elérje teljes teljesítő- :■ képességét, vagyis a 660' MW-ot. Mennek Brazíliába a kínaiak Brazíliát egyre több kínai élelmiszer-ipari küldöttség keresi lél abból a célból, hogy ta- nulmányozza a dél-amerikai ország élelmiszeriparába való I beruházás lehetőségét, és élelmet termeljen a kínaiaknak Brazíliában - közölték hivata- i los brazil forrásból hétfőn az f I AFP-vel. Ailton Barcelos, a | brazil mezőgazdasági minisztérium illetékes felelőse sze- J rint a kínaiak szeretnének leg- alább félmillió hektárnyi föl- § det vásárolni Brazíliától, hogy J olyan mezőgazdasági termé- § j nyékét termesszenek rajta, amit azután Kínába exportál- ; nának. Többek között szükségesnek tartják 450 millió tonnányi gabona termesztését, hogy kielégítsék a hazai szűk- | ségletet. Struccvész Dél-Afrikában Struccvész pusztít a Dél-afri-, kai Köztársaságban, az Európai Unió egyik legfőbb ellátó- jában - jelentette a Reuter fok- : városi hivatalos forrásból hétfőn. A Newcastle nevű kór a I szárnyasok tüdejét támadja meg. A strucchús ezzel együtt I alkalmas a fogyasztásra, de az | | a veszély fenyeget, hogy a baktérium megfertőzi az európai | szárnyasokat. Nem áll felszámolás alatt a szövetkezet Lapunk augusztus 22-i számában arról írtunk, hogy az alpári Tiszatáj Szövetkezet - mely felszámolás alatt áll - kivágja a fulballpálya mellett a nyárfákat. Elnöke tájékoztatott bennünket: a szövetkezet nem áll felszámolás alatt. Szerkeszti) A. Tóth Sándor Svéd farmerek magyar tanyán Simogatjuk Fortuna púpjait A magyar felnőtt lakosság egyötöde minden héten megjátssza tuti tippjeit az ötös lottón. A Szonda Ipsos felméréséből az is kiderül, hogy Fortuna szerelmesei - talán érthető módon - többségükben férfiak. Az Intertoto statisztikáját lapozgatva azonban kitűnik, hogy a nyerni vágyás világmánia. Az emberek többsége nem érzi sem pazarlásnak, sem pedig hiábavalóságnak a szerencseistennőre áldozott pénzt. Még akkor sem, ha az istenasszony nagy ívben elkerüli őket. Lehet, hogy ez nem is akkora csoda, mint gondolnánk. Kürti István, a Szerencsejáték Rt. osztályvezetője a külföldi felmérésekre hivatkozva azt állítja, hogy a megélhetési gondok növelhetik a kockáztató kedvet. Angliában például a munkanélküliség növekedésével egyenes arányban nő a játékkedv. Igaz, a briteknél az állástalanság is jobban „fizet”, mint nálunk. A honi gazdaságkutatók véleménye szerint a játékkedv inkább a lakosság megtakarításainak mértékével függ össze. No, meg a megszokással, hiszen a totó jövőre ötven-, a lottó pedig negyvenéves lesz. A már említett Intertoto kimutatása arra a megállapításra enged következtetni, hogy az egyébként olasz eredetű lottó hasonlatos ama bizonyos tevéhez. Merthogy van belőle egypúpú, kétpúpú, sőt több. A bolgárok például háromféle variációban játsszák: 6-ot a 49- ből, 5-öt a 35>ből és 6-ot a 42- ből. Viking módjára lottózni Európában annyit jelent, hogy 6 számot kell kiválasztani a 48- ból. Azt sajnos nem tudjuk, melyik a legesélyesebb variáció. A szerencsejátékokból származó bevételeknek mindig megvolt a maguk nemes célja. Finnországban például a teljes bevétel a nyugdíjalapba folyik. Kimutatható azonban, hogy nem a célokért, hanem önként és dalolva költünk a szerencsére. Rös- tellkedni azonban nincs okunk. A 8 millió lakosú Ausztria szerencsejátékokból származó éves bevétele csaknem másfél milliárd USA-dollár, tízszer annyi, mint nálunk. Az olaszok játékkedve több mint 2 milliárd dollárt hoz a konyhára. A francia államnak csaknem 7 milliárd dollárt jelent e szenvedély. sőbb pedig 60-70 ezer forintért. Most 80-100 ezer forintos árakról hallani. Hány tagban van a birtoka? Szétszórtan, van terület, amelyik 5 kilométerre fekszik ide. A húst mennyiért adják? Kicsivel olcsóbban, mint mások, de nem sokkal, mert kielégíthetetlen keresletet nem támaszthatnak saját árujuk iránt... Közben fogy az asztalokra készített kóstoló, étel, ital, de elfogy az idő is. Hans-Erik Kalssonnal, a Svéd Farmer Szövetség projeckt menedsze- rével tudok pár szót váltani még. Megtudom, hogy Svédországban nagy tiszteletnek örvendenek a farmerek polgártársaik körében. A pártoktól függetlenek. A lakosságnak csak 1,5-1,7 százaléka él mezőgazdaságból. Azt mondja, amikor 1990-ben beléptek az Európai Unióba, a cukorrépa-, a gabona- és a zöldségtermesztők jól jártak. Viszont a tejtermelők, a sertéstenyésztők, szarvasmarha-tenyésztők kemyény versenybe csöppentek bele. Gyorsan át kellett alakítaniuk az agrárágazat szerkezetét, hogy összhangban legyenek az EU tagországaival s hogy rendes profitot tudjanak elérni. A. T. S. Kamarai nap az OMÉK-on Gödöllőn augusztus 30-tól szeptember 8-áig tart a 72., jubileumi Országos Mező- gazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Hangsúlyos területei: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, állategészségügy, takarmányozás, környezetés tájgazdálkodás, agrotechnika, gépesítés, élelmiszeripar, erdő- és vadgazdálkodás, agrárökonómia. Az OMÉK kísérő rendezvényeként három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád agrárkamarája közös kamarai napot tart szeptember 6-án, pénteken. Kiállítási standjukon tablókon mutatják be 9-18 óráig az agrárágazat legfontosabb jellemzőit, adatait. Az érdeklődőket információs szolgálattal várják. Rangos előadókkal szakmai fórumot is rendeznek 10 órától, témája: Területfejlesztés a Dél-Alföld mezőgazdaságában, a kamarák szerepe a térségi agrárfejlesztési feladatok megoldásában. A nemzetközi bemutatón a kulturális műsorban a megyét a hercegszántói hagyományőrző néptáncegyüttes, valamint a császártöltési fúvósok képviselik. A MÁV az OMÉK-ra utazóknak 50 százalékos kedvezményt biztosít. A jegyet a helyszínen le kell bélyegeztetni. A Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara arra kéri a gazdálkodókat, hogy lehetőleg szeptember 6- át válasszák látogatásuk napjául, amikor a kamarai nap lesz. A Fenyvesi család, csak ifjabb Fenyvesi Jenőné nincs itthon. Az E75-östől egy darabig szilárd burkolatú út vezet ifjú Fenyvesi Jenő városföldi tanyája felé. Aztán elfogy. Terepjárónak való földút következik. Eső esett, most azzal is ügyesen kell manőverezni, hogy el ne kaparjon. Végül is megérkezünk. A nap ezer ágra süt. A tanya advarán betonon parkolunk le. Nem volt ok aggodalomra: a Svéd Farmer Szövetség (LRF) 24 tagú delegációját hozó autóbusz simán megérkezik, szinte a sarkunkba lépve. Jakab István, a gazdakörök országos szövetségének elnöke is velük jött. A tanya előtti pázsiton, füzek árnyékában, terített asztaloknál telepszenek le a hölgyek és urak. Bagi Béla, a gazdakörök megyei szövetségének elnöke kap szót. Tájékoztatja a svéd vendégeket: Bács-Kiskun az ország legnagyobb mezőgazdasági megyéje, félmillió lakossal. 350 ezer embernek kapcsolata van itt a mezőgazdasággal: földtulajdonos vagy bérlő. A 118 település közül 85-ön működik gazdakör. A szövetkezetek átalakulásával 240 ezer földtulajdonos született. Most az idősebb Fenyvesi Jenő áll az érdeklődés középpontjában. Elmeséli: a városföldi Dózsa Tsz-t jogutód nélkül szüntették meg 1992-ben. A tagok 60 százaléka önálló lett, a többiek a tulajdonrészükkel takarmánykeverő szövetkezetét alakítottak. Ők a fiával gazdálkodnak, ötven hektár saját és százharminc hektár bérelt földön. A föld egy részét vásárolta, 10,6 millió forint hitelt vett föl. Van egy Fiat traktorjuk, munkagépekkel, csak a betakarítást és a szárítást végeztetik mással, bérben. Egyébként csak sertéssel foglalkoznak. Hatvan tenyészállatuk van, 55 koca és 5 kan. A sertéseket tenyésztik és hizlalják, aztán bérvágóval levágatják, de Kecskeméten egy év óta a saját boltjukban adják el a húst. Tudjuk, közgazdaságilag nem ez az igazi - mondja Fenyvesi úr -, mert mindent csinálunk és mindenhez nem érthetünk. De a jelenlegi gazdasági helyzetben csak így csökkenthető a bukás veszélye. így a haszonnak nagyobb része marad nálunk. Még 3,5 millióval tartoznak a banknak, a 10,6 helyett 16 milliót kell visszafizetniük. A svédek egyike azt kérdezi Fenyvesi Jenőtől: mekkora fedezetet kér a hitelező bank nálunk? Többszörösét a felvett tőkének. Mennyiért vette a föld hektárját? Eleinte 25 ezer, kékezdoknek profiknak Almaszezon Szabolcsban Közepes almatermés várható a szabolcsi kertekben. A tavalyi, katasztrofálisan gyenge almaszüret után az idén legalább másfélszeres mennyiségre számítanak: 300-350 ezer tonna gyümölcsöt szednek le. Becslések szerint ennek csak kisebbik fele éri el az étkezési minőséget, jó részét ipari feldolgozásra szánják. Az első feldolgozó gépsor a Felső-Ti- sza-vidéki Almafeldolgozó Kft. kisvárdai telepén indult be. Mint Kovács Géza ügyvezető igazgató elmondta, az augusztus közepi jégverés adta szomorú aktualitását a lényerő és sűrítő üzem indításának. A szezon csak szeptember elején kezdődik a megye másik öt sűrítményüzemében.
