Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-23 / 196. szám
6. oldal Gazdasági Tükör 1996. augusztus 23., péntek A gazdakörök elnöke a kistermelőket érintő tervezetről Nem időszerű a megadóztatás Bács-Kiskunban jó pár ezer családot érint az a tervezet, amelyet a mezőgazdasági kistermelők 1997. évi megadóztatására dolgoztak ki. Megkérdeztük Bagi Bélát, a Bács-Kiskun Megyei Gazdakörök Szövetségének elnökét: - Mi a véleménye a kistermelők tervbe vett megadóztatásáról?- Röviden szólva: nem időszerű. Bár az adózási fegyelem sok kívánnivalót hagy maga után hazánkban. Ez alól nem kivétel a versenyszféra egyetlen területe, a mezőgazdaság s benne a kistermelők sem. Pontos és hiteles adatok híján pedig tervezhetet- lenek, ellenőrizhetetlenek bizonyos folyamatok. Különösen azokban az ágazatokban, ahol a kisgazdaságok dominálnak. Ezek is tények.- Az adóztatás híveinek igazából milyen indítékaik vannak?- Ésszerűtlenül sok az apró birtok. Alacsony hatékonyságú és szervezhetetlen a termelés. Tagosítani kell. Általában ezt a három dolgot szokták emlegetni, feszegetni, akik az egymillió forint alatti árbevételű mező- gazdasági kistermelőket szeretnék megadóztatni. Ha önmagukban vizsgálná ezeket a megállapításokat, a tájékozatlan ember könnyen az adónyilvántartásba vétel mellett tenné le a vok- sát. Azonban ennél sokkal összetettebb a kérdés. A mező- gazdaságban nagyon sok a kényszervállalkozó. Ezeket az embeBagi Béla reket nem lehet a piacgazdaság egyenrangú versenyzőjeként a ringbe küldeni. Sokukat az éhezéstől, illetve a megalázó segélykéréstől menti meg az a kis darab föld, amelyet sok esetben valóban szakszerűtlenül művelnek meg. Ennek is sok oka lehet: eszközhiány, tőkehiány, szaktudás hiánya, szervezetlenség satöbbi.- Hogyan illeszkednek ezek a gazdák az ágazat egészébe?- A szóban forgó réteg szinte kizárólag alapanyag-termelő. Nincsenek értékesítő szövetkezetek, amiken keresztül a kereskedelmi tevékenységben rejlő profit nagyrésze visszaáramlana a termelőkhöz, és ebből jutna fejlesztésre. A feldolgozásról már nem is beszélek. Tehát a jövedelemtermelő képesség igen alacsony az emelkedő árbevételek ellenére is.- Mi lesz, ha a tervezett adóztatás megvalósul?- Tőkehiányos, alacsony jövedelmezőségű tevékenység esetén, ha növelik az elvonást, törvényszerű, hogy csődhullám indul el. S máris megkezdődhet a birtokkoncentrálódás! Sokan várnak és játszanak erre a megoldásra. Kétes eredetű pénzek jó befektetésére kiváló terep alakulhat ki.- A kormány illetékesei igyekeznek meggyőzni a kistermelőket, hogy milyen jól járnak tulajdonképpen.- A jelenlegi agrárpolitika kapkodó, kiszámíthatatlan. S ez indokolt bizalmatlanságot szül. Aki csak teheti, eltitkolja pénzügyeit és tevékenységét. Nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Szó esik különböző adókedvezményekről. De ki hiszi el? Lehet, hogy csak mézesmadzag az egész, így vélekednek a kistermelők. Összegezve: amelyik tehenet fejni is akarom, annak enni is adni kell. Ha nem tudom etetni, hagyni kell, hogy megkeresse magának legalább a lét- fenntartáshoz szükséges élelmet. A hasonlatból kilépve: a szóban forgó réteg a létfenntartását érzi veszélyeztetve ezzel az intézkedéstervezettel, amely remélhetőleg az is marad. Mert nem időszerű - hangsúlyozta ismét Bagi Béla, a megyei gazdaszövetség elnöke. Négynapos mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, kisgép- és virágkötészeti bemutató volt a félegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolában augusztus 20. alkalmából. Huszonnégy cég, vállalkozó és kistermelő mutatta be termékeit. FOTÓ: szász ANDRÁS Vállalkozás, fejlesztés, hitel A PHARE- és a Mikro-hitelprogramok a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kínálatában szerepelnek. Az alábbiakban a hozzájutás feltételeit taglaljuk azon kis- és közép- vállalkozások számára, amelyek az év második felében vagy 1997-ben terveznek nagyobb beruházást. Ingatlanok, gépek, felszerelések vásárlására vehető igénybe a PHARE-hitel, melynek 25 százaléka fordítható a fejlesztéshez szükséges forgóeszköz-vásárlásra. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) által a megyeszékhelyeken kijelölt bankfiókok olyan kis-, közepes magán-, illetve társasvállalkozások hitelkérelmét fogadják el, amelyben az állami vagy a külföldi részesedés nem haladja meg az 50 százalékot. Követelmény az is, hogy a kérelmező vállalat ne legyen régebbi egy évnél, és legfeljebb 60 alkalmazottat foglalkoztasson. A fejlesztéshez szükséges tőke 15 százalékát önerőből kell biztosítani. A legfeljebb 10 milliót kitevő hitel kamata 27-28 százalék. A futamidő 2-7 évig terjed, a türelmi idő pedig 24 hónap. A hitelfedezet 150 százalék. A 850 ezer forintos Mikro- hitel három éven át vehető igénybe. A jelenleg 24 százalékos, de változó kamatokat havonta vagy negyedévenként kell fizetni. A futamidő 6 hónaptól 3 évig terjedhet, melyből a türelmi idő legfeljebb fél esztendő. Az MVA által finanszírozott megyei vállalkozásfejlesztési központoknál igényelhető hitel elsősorban ingatlanok, gépek, berendezések és tárgyi eszközök vásárlására fordítható. A tervezett beruházás 10 százalékig önerőből finanszírozandó. A hitelfedezet mértéke változó, de 100 százaléknál nem több. A Mikro-hitel feltétele, hogy az igénylő egyéni vagy társas kisvállalkozás alkalmazottainak száma ne legyen több tíznél, az alaptőke 2,5 milliónál, az éves árbevétel 8- 10 millió forint lehet. (bozsó) Indiai parasztok így szállítják a piacra az eladásra szánt takarmányt. Több mint 11 kilométert kell gyalogolniuk a városig, mert ha közlekedési eszközt vennének igénybe, annak a díja több lenne, mint amennyit az eladással keresni tudnak. fotó: feb-reuter A kukorica ára megugrott A múlt héten napvilágot látott az amerikai kukoricatermés-becslés: a hivatalos számok meglepetést keltettek, mivel a korábbi előrejelzések alacsonyabb termést ígértek. A kedvező hír hatására a múlt héten limit mértékű áremelkedés következett be a chicagói piacon. Érdekes módon a búzatermésbecsléseknél is csökkenő hozamokat vártak, ez azonban a kukoricánál bekövetkezett pánik miatt csak később jelentkezett a jegyzésekben. A kezdeti búzaár-emelkedéseket a hét folyamán korrekció követte, majd a jegyzések a hét végén visszatértek a korábbi szintre. Csendes volt az európai búzapiac. Említésre érdemes hír- ezt több becslés megerősítette, majd az illetékesek cáfolták -, hogy Románia búzaimportra szorul, mivel az idén nagyon gyenge termésre van kilátás. A Budapesti Árutőzsdén megtorpant az áremelkedés, a mal- mibúza-jegyzések tartott áron folytak, alig erősödtek. Kivétel a kukorica, amelynek jegyzése csütörtökön látszólagos ok nélkül megugrott. A tőzsdén az étkezési búzát szeptemberre tonnánként 28 800, októberre 29 450, decemberre 30 220 forinton jegyezték. A kukorica ára októberre 24 100, decemberre 24 300 forint. Wágner Katalin Visszaesett az építőipar A KSH jelentése szerint az építőipari termelés májusi volumene 8,4 százalékkal elmaradt az áprilisitól, és 11,9 százalékkal alacsonyabb volt az 1992-es évi szintnél. Az építőipar teljesítménye 13,5 százalékkal elmaradt az egy évvel ezelőttitől is. Az alágazatok közül a legnagyobb visszaesés - 32,2 százalék - a mélyépítő-iparban következett be. Áz épületfenntartás és az épületkorszerűsítés termelése 20,8 százalékkal, a magasépítőipar teljesítménye pedig 18,7 százalékkal csökkent. Az építési szak- és szerelőipar termelése 9 százalékkal nőtt. A jövedelmek csökkennek, a megtakarítások nem Bankbetét kevés pénzből is A fogyasztói árszínvonal 1996 elején 3,6-szorosa volt az öt évvel azelőttinek. Az áremelkedés tavaly 28,3 százalékot tett ki. Mégis: a lakossági megtakarítások reálértéke eközben évente 6,2 százalékkal emelkedett. A bevételek és a megtakarítások viszonya meglehetősen merev Magyarországon. Ennek egyik oka a társadalmi rétegek jövedelmi viszonyok szerinti tagozódása. A halmozottan hátrányos helyzetben lévők évek óta nemcsak félre tenni nem tudnak, hanem lassan a fogyasztásból is kiszorulnak. A középréteg ma jellemzően munkajövedelméből él. Mivel ennek reálértéke folyamatosan csökken, kénytelen felélni esetleges tartalékait. A megtakarítani képes réteg zömmel sikeres vállalkozókból, és azokból az értelmiségiekből áll, akiknek jövedelme több forrásból származik. Ez tehát a 6,2 százalékos növekedést mutató megtakarítások társadalmi háttere. A Kopint-Datorg Rt. által készített tanulmányból az is kiderül, hogy 1996 áprilisáig a lakosság összes megtakarítása minden hónapban nagyobb mértékben növekedett, mint tavaly, de a növekmény hónapról hónapra mindig kevesebb lett. Átrendeződött a tartalékok szerkezete is. A forint- és a devizakamatok közötti különbség miatt az emberek elsősorban forintban kötötték le pénzüket. Nőtt a takarékbetét-, az állampapír-állomány, az értékpapír-vásárlások is megugrottak. Kérdés azonban, hogy a továbbra is csökkenő kamat- színvonal és reáljövedelmek ellenére megmarad-e az év hátralévő részében is a lakosság megtakarítási kedve. (bozsó) A kutyájukat is magukkal kellett vinniük Marokkóba Családias nyaralás után hasiscsempészés Tíz borsodi illetőségű, illetve innen elszármazott tagja van annak ahollandiai központú, kiterjedt magyar és nemzetközi kapcsolatokkal egyaránt rendelkező kábítószercsempész- hálózatnak, amelynek felgöngyölítésében a borsodi rendőrök is részt vettek. A külföldi hatóságok az eddigi ismeretek szerint mintegy 20 mázsa hasist foglaltak le a magyaroktól. A hálózat legfőbb magyar segítője, a 36 éves miskolci születésű Nagy Sándor, jelenleg váci lakos, és sajókápolnai barátnője, a 22 éves Gonda Mónika. A Miskolci Városi Bíróság kedden elrendelte Nagy Sándor előzetes letartóztatását, a többiek egyelőre szabadlábon vannak. A borsodi főkapitányság bűnügyi osztálya július 24-én rendelt el nyomozást kábítószer-visszaélés miatt ismeretlen tettesek ellen. A kiterjedt nyomozás során megállapították: a Hollandiából irányított kábítószercsempész-hálózat ügynökei már az elmúlt év eleje óta építik kapcsolataikat Miskolcon, ahol lakásokat béreltek és hosszabb távú tartózkodásra rendezkedtek be. A cél egy olyan szállítóhálózat kiépítése, vállalkozó magyar szállítók felkutatása és beszervezése volt, akik Marokkóból Hollandiába szállítják a hasist. A hollandok a beszervezett magyar szállítókat mint turistákat irányították Marokkóba családosán, úgy, hogy még ebeiket is magukkal kellett vinniük. Kétheti családias nyaralás után kellett jelentkezniük a megadott helyeken a kábítószer-szállítmányokért. A magyar vállalkozók nagyértékű, többnyire Mercedes típusú lakóbuszokat, mikrobuszokat, BMW vontatta lakókocsikat kaptak a kirándulásokhoz, amelyeket nevükre is írattak. Ezekben a kocsikban egy Tiszakesziben lakó ifjú autószerelő titkos tárolóhelyeket alakított ki a szállítmányok elrejtésére. A szervezők fedezték a kétheti marokkói turistaút családonkénti ötezer gouldenes költségeit, az üzemanyagot, a kocsik esetleges javításait. Ezen felül a honorárium fejében fuvaronként 4-5 ezer gouldent kaptak az áru hollandiai leadását követően. A lefoglalt 20 mázsa hasis marokkói értéke 600 ezer dollár, nyugat-európai ára ennek háromszorosa. A magyar csempészek egy- egy út megtétele után visszatértek Borsodba, illetve Miskolcra, ahol a rendőrök már várták őket. Nagy Sándor és Gonda Mónika elfogásuk előtt Szlovákiában tartózkodtak, hogy újabb csempészeket szervezzenek be. Megbízottaik közül az idén június 18-án a spanyol hatóságok őrizetbe vették Takács Balázs tiszaújvárosi és Nagyné Hegyi Julianna miskolci lakosokat, mert lakóbuszukban 1069 kilogramm hasist találtak. Marokkóban egy másik csempészcsapatot, Szabó János miskolci lakost és családját vették őrizetbe július 8-án, lakóbuszukban 554 kilogramm hasist találtak. Ugyanerre a sorsra jutott Marokkóban július 25-én Békési Judit miskolci lakos és holland útitársa a lakókocsijukban talált 365 kilogramm hasis miatt. Békési Juditot a húga szervezte be, aki ugyanezzel az úti céllal egy társával szintén Marokkóban tartózkodott, de miután megtudta, hogy nővére megbukott, buszukat hátrahagyva hazautaztak. A szállítmányokból egyetlen grammot sem hoztak forgalomba Magyarország területén. Az ügy teljes felgöngyölítése még hosszabb ideig elhúzódhat.