Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-23 / 196. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1996. augusztus 23., péntek A gazdakörök elnöke a kistermelőket érintő tervezetről Nem időszerű a megadóztatás Bács-Kiskunban jó pár ezer csa­ládot érint az a tervezet, amelyet a mezőgazdasági kistermelők 1997. évi megadóztatására dol­goztak ki. Megkérdeztük Bagi Bélát, a Bács-Kiskun Megyei Gazdakörök Szövetségének el­nökét: - Mi a véleménye a kis­termelők tervbe vett megadózta­tásáról?- Röviden szólva: nem idő­szerű. Bár az adózási fegyelem sok kívánnivalót hagy maga után hazánkban. Ez alól nem kivétel a versenyszféra egyetlen területe, a mezőgazdaság s benne a kis­termelők sem. Pontos és hiteles adatok híján pedig tervezhetet- lenek, ellenőrizhetetlenek bizo­nyos folyamatok. Különösen azokban az ágazatokban, ahol a kisgazdaságok dominálnak. Ezek is tények.- Az adóztatás híveinek iga­zából milyen indítékaik vannak?- Ésszerűtlenül sok az apró birtok. Alacsony hatékonyságú és szervezhetetlen a termelés. Tagosítani kell. Általában ezt a három dolgot szokták emle­getni, feszegetni, akik az egymil­lió forint alatti árbevételű mező- gazdasági kistermelőket szeret­nék megadóztatni. Ha önma­gukban vizsgálná ezeket a meg­állapításokat, a tájékozatlan em­ber könnyen az adónyilvántar­tásba vétel mellett tenné le a vok- sát. Azonban ennél sokkal összetettebb a kérdés. A mező- gazdaságban nagyon sok a kény­szervállalkozó. Ezeket az embe­Bagi Béla reket nem lehet a piacgazdaság egyenrangú versenyzőjeként a ringbe küldeni. Sokukat az éhe­zéstől, illetve a megalázó se­gélykéréstől menti meg az a kis darab föld, amelyet sok esetben valóban szakszerűtlenül művel­nek meg. Ennek is sok oka lehet: eszközhiány, tőkehiány, szaktu­dás hiánya, szervezetlenség sa­többi.- Hogyan illeszkednek ezek a gazdák az ágazat egészébe?- A szóban forgó réteg szinte kizárólag alapanyag-termelő. Nincsenek értékesítő szövetke­zetek, amiken keresztül a keres­kedelmi tevékenységben rejlő profit nagyrésze visszaáramlana a termelőkhöz, és ebből jutna fej­lesztésre. A feldolgozásról már nem is beszélek. Tehát a jövede­lemtermelő képesség igen ala­csony az emelkedő árbevételek ellenére is.- Mi lesz, ha a tervezett adóz­tatás megvalósul?- Tőkehiányos, alacsony jö­vedelmezőségű tevékenység esetén, ha növelik az elvonást, törvényszerű, hogy csődhullám indul el. S máris megkezdődhet a birtokkoncentrálódás! Sokan várnak és játszanak erre a meg­oldásra. Kétes eredetű pénzek jó befektetésére kiváló terep ala­kulhat ki.- A kormány illetékesei igyekeznek meggyőzni a kis­termelőket, hogy milyen jól jár­nak tulajdonképpen.- A jelenlegi agrárpolitika kapkodó, kiszámíthatatlan. S ez indokolt bizalmatlanságot szül. Aki csak teheti, eltitkolja pénz­ügyeit és tevékenységét. Nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Szó esik különböző adókedvezmé­nyekről. De ki hiszi el? Lehet, hogy csak mézesmadzag az egész, így vélekednek a kister­melők. Összegezve: amelyik te­henet fejni is akarom, annak enni is adni kell. Ha nem tudom etetni, hagyni kell, hogy megke­resse magának legalább a lét- fenntartáshoz szükséges élel­met. A hasonlatból kilépve: a szóban forgó réteg a létfenntar­tását érzi veszélyeztetve ezzel az intézkedéstervezettel, amely remélhetőleg az is marad. Mert nem időszerű - hangsúlyozta ismét Bagi Béla, a megyei gaz­daszövetség elnöke. Négynapos mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, kisgép- és virágkötészeti bemutató volt a félegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolában augusztus 20. alkalmából. Huszonnégy cég, vállalkozó és kistermelő mutatta be termékeit. FOTÓ: szász ANDRÁS Vállalkozás, fejlesztés, hitel A PHARE- és a Mikro-hitelprogramok a Magyar Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány kínálatában szerepelnek. Az aláb­biakban a hozzájutás feltételeit taglaljuk azon kis- és közép- vállalkozások számára, amelyek az év második felében vagy 1997-ben terveznek nagyobb beruházást. Ingatlanok, gépek, felszerelé­sek vásárlására vehető igénybe a PHARE-hitel, melynek 25 százaléka fordít­ható a fejlesztéshez szükséges forgóeszköz-vásárlásra. A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány (MVA) ál­tal a megyeszékhelyeken kije­lölt bankfiókok olyan kis-, közepes magán-, illetve tár­sasvállalkozások hitelkérel­mét fogadják el, amelyben az állami vagy a külföldi része­sedés nem haladja meg az 50 százalékot. Követelmény az is, hogy a kérelmező vállalat ne legyen régebbi egy évnél, és legfeljebb 60 alkalmazottat foglalkoztasson. A fejlesztés­hez szükséges tőke 15 száza­lékát önerőből kell biztosí­tani. A legfeljebb 10 milliót ki­tevő hitel kamata 27-28 szá­zalék. A futamidő 2-7 évig terjed, a türelmi idő pedig 24 hónap. A hitelfedezet 150 százalék. A 850 ezer forintos Mikro- hitel három éven át vehető igénybe. A jelenleg 24 száza­lékos, de változó kamatokat havonta vagy negyedévenként kell fizetni. A futamidő 6 hó­naptól 3 évig terjedhet, mely­ből a türelmi idő legfeljebb fél esztendő. Az MVA által finanszíro­zott megyei vállalkozásfej­lesztési központoknál igé­nyelhető hitel elsősorban in­gatlanok, gépek, berendezé­sek és tárgyi eszközök vásár­lására fordítható. A tervezett beruházás 10 százalékig ön­erőből finanszírozandó. A hi­telfedezet mértéke változó, de 100 százaléknál nem több. A Mikro-hitel feltétele, hogy az igénylő egyéni vagy társas kisvállalkozás alkalma­zottainak száma ne legyen több tíznél, az alaptőke 2,5 milliónál, az éves árbevétel 8- 10 millió forint lehet. (bozsó) Indiai parasztok így szállítják a piacra az eladásra szánt takarmányt. Több mint 11 kilo­métert kell gyalogolniuk a városig, mert ha közlekedési eszközt vennének igénybe, annak a díja több lenne, mint amennyit az eladással keresni tudnak. fotó: feb-reuter A kukorica ára megugrott A múlt héten napvilágot látott az amerikai kukoricatermés-becs­lés: a hivatalos számok meglepe­tést keltettek, mivel a korábbi előrejelzések alacsonyabb ter­mést ígértek. A kedvező hír ha­tására a múlt héten limit mértékű áremelkedés következett be a chicagói piacon. Érdekes módon a búzater­mésbecsléseknél is csökkenő hozamokat vártak, ez azonban a kukoricánál bekövetkezett pá­nik miatt csak később jelentke­zett a jegyzésekben. A kezdeti búzaár-emelkedéseket a hét fo­lyamán korrekció követte, majd a jegyzések a hét végén vissza­tértek a korábbi szintre. Csendes volt az európai búza­piac. Említésre érdemes hír- ezt több becslés megerősítette, majd az illetékesek cáfolták -, hogy Románia búzaimportra szorul, mivel az idén nagyon gyenge termésre van kilátás. A Budapesti Árutőzsdén meg­torpant az áremelkedés, a mal- mibúza-jegyzések tartott áron folytak, alig erősödtek. Kivétel a kukorica, amelynek jegyzése csütörtökön látszólagos ok nél­kül megugrott. A tőzsdén az ét­kezési búzát szeptemberre ton­nánként 28 800, októberre 29 450, decemberre 30 220 forin­ton jegyezték. A kukorica ára ok­tóberre 24 100, decemberre 24 300 forint. Wágner Katalin Visszaesett az építőipar A KSH jelentése szerint az építő­ipari termelés májusi volumene 8,4 százalékkal elmaradt az ápri­lisitól, és 11,9 százalékkal ala­csonyabb volt az 1992-es évi szintnél. Az építőipar teljesít­ménye 13,5 százalékkal elma­radt az egy évvel ezelőttitől is. Az alágazatok közül a legna­gyobb visszaesés - 32,2 száza­lék - a mélyépítő-iparban követ­kezett be. Áz épületfenntartás és az épületkorszerűsítés termelése 20,8 százalékkal, a magasépítő­ipar teljesítménye pedig 18,7 százalékkal csökkent. Az építési szak- és szerelőipar termelése 9 százalékkal nőtt. A jövedelmek csökkennek, a megtakarítások nem Bankbetét kevés pénzből is A fogyasztói árszínvonal 1996 elején 3,6-szorosa volt az öt évvel azelőttinek. Az áremelkedés tavaly 28,3 szá­zalékot tett ki. Mégis: a la­kossági megtakarítások reál­értéke eközben évente 6,2 százalékkal emelkedett. A bevételek és a megtakarítá­sok viszonya meglehetősen merev Magyarországon. En­nek egyik oka a társadalmi ré­tegek jövedelmi viszonyok szerinti tagozódása. A halmo­zottan hátrányos helyzetben lévők évek óta nemcsak félre tenni nem tudnak, hanem las­san a fogyasztásból is kiszo­rulnak. A középréteg ma jellem­zően munkajövedelméből él. Mivel ennek reálértéke folya­matosan csökken, kénytelen felélni esetleges tartalékait. A megtakarítani képes réteg zömmel sikeres vállalkozók­ból, és azokból az értelmiségi­ekből áll, akiknek jövedelme több forrásból származik. Ez tehát a 6,2 százalékos növeke­dést mutató megtakarítások társadalmi háttere. A Kopint-Datorg Rt. által készített tanulmányból az is kiderül, hogy 1996 áprilisáig a lakosság összes megtakarítása minden hónapban nagyobb mértékben növekedett, mint tavaly, de a növekmény hó­napról hónapra mindig keve­sebb lett. Átrendeződött a tartalékok szerkezete is. A forint- és a devizakamatok közötti különb­ség miatt az emberek elsősor­ban forintban kötötték le pén­züket. Nőtt a takarékbetét-, az állampapír-állomány, az érték­papír-vásárlások is megugrot­tak. Kérdés azonban, hogy a to­vábbra is csökkenő kamat- színvonal és reáljövedelmek ellenére megmarad-e az év hátralévő részében is a lakos­ság megtakarítási kedve. (bozsó) A kutyájukat is magukkal kellett vinniük Marokkóba Családias nyaralás után hasiscsempészés Tíz borsodi illetőségű, illetve innen elszármazott tagja van annak ahollandiai központú, ki­terjedt magyar és nemzetközi kapcsolatokkal egyaránt ren­delkező kábítószercsempész- hálózatnak, amelynek felgön­gyölítésében a borsodi rend­őrök is részt vettek. A külföldi hatóságok az eddigi ismeretek szerint mintegy 20 mázsa hasist foglaltak le a magyaroktól. A hálózat legfőbb magyar segí­tője, a 36 éves miskolci szüle­tésű Nagy Sándor, jelenleg váci lakos, és sajókápolnai barát­nője, a 22 éves Gonda Mónika. A Miskolci Városi Bíróság kedden elrendelte Nagy Sándor előzetes letartóztatását, a töb­biek egyelőre szabadlábon vannak. A borsodi főkapitányság bűnügyi osztálya július 24-én rendelt el nyomozást kábító­szer-visszaélés miatt ismeret­len tettesek ellen. A kiterjedt nyomozás során megállapítot­ták: a Hollandiából irányított kábítószercsempész-hálózat ügynökei már az elmúlt év eleje óta építik kapcsolataikat Mis­kolcon, ahol lakásokat béreltek és hosszabb távú tartózkodásra rendezkedtek be. A cél egy olyan szállítóhálózat kiépítése, vállalkozó magyar szállítók felkutatása és beszervezése volt, akik Marokkóból Hollan­diába szállítják a hasist. A hol­landok a beszervezett magyar szállítókat mint turistákat irá­nyították Marokkóba családo­sán, úgy, hogy még ebeiket is magukkal kellett vinniük. Két­heti családias nyaralás után kel­lett jelentkezniük a megadott helyeken a kábítószer-szállít­mányokért. A magyar vállalko­zók nagyértékű, többnyire Mercedes típusú lakóbuszokat, mikrobuszokat, BMW vontatta lakókocsikat kaptak a kirándu­lásokhoz, amelyeket nevükre is írattak. Ezekben a kocsikban egy Tiszakesziben lakó ifjú au­tószerelő titkos tárolóhelyeket alakított ki a szállítmányok el­rejtésére. A szervezők fedezték a kétheti marokkói turistaút csa­ládonkénti ötezer gouldenes költségeit, az üzemanyagot, a kocsik esetleges javításait. Ezen felül a honorárium fejében fuvaronként 4-5 ezer gouldent kaptak az áru hollandiai leadá­sát követően. A lefoglalt 20 má­zsa hasis marokkói értéke 600 ezer dollár, nyugat-európai ára ennek háromszorosa. A magyar csempészek egy- egy út megtétele után visszatér­tek Borsodba, illetve Mis­kolcra, ahol a rendőrök már vár­ták őket. Nagy Sándor és Gonda Mónika elfogásuk előtt Szlová­kiában tartózkodtak, hogy újabb csempészeket szervezze­nek be. Megbízottaik közül az idén június 18-án a spanyol ha­tóságok őrizetbe vették Takács Balázs tiszaújvárosi és Nagyné Hegyi Julianna miskolci lako­sokat, mert lakóbuszukban 1069 kilogramm hasist találtak. Marokkóban egy másik csem­pészcsapatot, Szabó János mis­kolci lakost és családját vették őrizetbe július 8-án, lakóbu­szukban 554 kilogramm hasist találtak. Ugyanerre a sorsra ju­tott Marokkóban július 25-én Békési Judit miskolci lakos és holland útitársa a lakókocsijuk­ban talált 365 kilogramm hasis miatt. Békési Juditot a húga szervezte be, aki ugyanezzel az úti céllal egy társával szintén Marokkóban tartózkodott, de miután megtudta, hogy nővére megbukott, buszukat hátra­hagyva hazautaztak. A szállítmányokból egyetlen grammot sem hoztak forga­lomba Magyarország területén. Az ügy teljes felgöngyölítése még hosszabb ideig elhúzód­hat.

Next

/
Thumbnails
Contents