Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-17 / 193. szám
1996. augusztus 17., szombat A Honfoglalás 1100. Évfordulójára 5. oldal Csak az anyaország támogatásával maradhat meg a határon túli magyarság Tőkés László püspök bízik a jövőben A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának kiemelt utórendezvényére, a diaszpórában, tehát szórványban élő hívek világtalálkozójára hétfőn Bácsalmásra érkezett Tőkés László, a Király-hágó- melléki Egyházkerület püspöke, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke. Rendkívüli kimerültségére hivatkozva minden sajtószereplést megtagadott, lapunkkal azonban kivételt tett.- Főtiszteletű úr, úgy tudom, most Ómoravicáról jött Bácsalmásra. Milyen benyomásokat szerzett a Délvidéken?- A sepsiszentgyörgyi záróünnepély után elkezdődött az utórendezvények sorozata. E- zek keretében jártunk Ómora- vicán, ahol ünnepi istentiszteletet tartottunk. Az alkalom külöTőkés László püspök. nős figyelmet érdemel, mert a háború utáni Jugoszláviában a magyarság a betelepítés és a politikai nyomásgyakorlás következtében meggyöngült. Nagy szüksége van arra az erkölcsi melléállásra, mondhatni vigasztalásra, melyet a magyar nemzet nyújthat neki. Ezzel a kifejezetten missziói céllal vállaltam el én is az igehirdetés szolgálatát, arra helyezve a hangsúlyt, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van, még balsorsuk is. Isten választott népe - mely a próbatételek közepette folytatja a küzdelmét a megmaradásáért - megedződik. Különösképpen akkor, ha számíthat testvéreire a határon túlról.- Bácsalmási igehirdetésében keserűséggel szólt az erdélyi magyarság sorsáról.- Mi mindent elviselünk, azt is, ha a segítség csekély, ha nem jut adomány, hiszen szegény ez az ország. De az rettenetesen fáj, ha nem érezzük a szeretetet. Amikor az anyaország szenvtelen, vagy éppenséggel szidja a határon túliakat, hogy már megint mennyi baj van velük. Akadnak olyan politikusok, akik szeretnék letudni, és rövid úton megoldani a határon túli magyarság kérdését. Néha úgy érezzük, a vér vízzé válik. Az 1989-es esztendő után felemelő és megrendítő volt, ahogy megmozdult az egész anyaország, ahogy a segítségünkre sietett. Ezt csak megköszönni lehet. Sajnos, nem sok idő telt el, és alábbhagyott a lelkesedés. Miközben Szlovákia, Románia - hogy másokat ne említsek - ugyanott folytatta. Míg ők mindenre képesek a fajtájukért, nálunk - tisztelet a nem kevés kivételnek - jobbára fany algással, feledékenységgel, szenvtelen- séggel találkozunk. Márpedig mi vagyunk a legkevésbé nacionalisták ezen a tájon, hát éppen mi ne segítenénk az anyanemzet, végveszélybe jutott embertársainkat? Romániában 75 éve folyik a beolvasztó jellegű politika. Csak egy példa: míg a mi templomaink romba dőlnek, az ortodox egyház 17 hívének templomot építenek és papot adnak hozzá.- Van-e valami biztató?- A bácsalmási világtalálkozó a zsoltár szavát választotta jeligéjéül: „Uram, Te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.” Bízunk Istenben, bízunk anyaországi testvéreinkben, és bízunk abban, hogy nemcsak múltunk, de jövőnk is van. Gál Zoltán !)- TíA&'fv HeSpt ß Olvasod: 'T’etS'fv ^ Qw Crv-f-v V £ t-k. — ^ ífci-VaivoA AAvcvvt fok-HWt tS , ~ R'Cb-uC». , t Ju *. VsLvLvd*' iMc.Imc. . Í3 A püspök üdvözlete a Petőfi Népe olvasóinak. Árpád fejedelem emlékére Tiszaalpáron a korabeli földvár maradványaira állítják fel Árpád fejedelem szobrát. Annak emlékére, hogy Anonymus szerint a honfoglaló magyarok Alpár homokján futa- mították meg nagy csatában Zalán bolgár fejedelem seregét. Egyes történészek ezt ugyan vitatják, de a dicső csata Vörösmarty Mihályt is megihlette. Zalán futása című nemzeti eposzunkban állít emléket az ősi időknek, tetteknek. Képünk az alpári Árpád-szoborról az avatás előtt készült. FOTÓ: SZÁSZ ANDRÁS tények a magyarok eredetem Mondák és Gyönyörű mondák szólnak a magyarok eredetéről, Álmos tetteiről, a fejedelemválasztásról, a vérszerződésről, a fehér lóról, Lehel kürtjéről, Botondról és a gyászmagyarokról. Anonymus vagy Kézai Simon is sok mindent elmond eleink tetteiről. A történettudomány napjainkban többet és kevesebbet is ad náluk. Többet, mert már nem keresi sem az uralkodók, sem a politika kegyeit; kevesebbet, mert igyekszik csak a tényekre szorítkozni, s azok bizony nem kényeztetik el. A millecentenárium jó alkalom arra, hogy szembenézzünk múltunkkal. A kérdésekre Bartha Antal őstörténész, a történettudományok doktora és Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója, a szegedi egyetem régészeti tanszékének vezetője válaszolt.-Merre keressük az őshazát? Az Urál hegységen túl, vagy a mai Baskíria területén, Magna Hungáriában? B. A.: - Azt tudjuk, hogy Ju- lianus barát a 13. században Baskorosztánban rátalált a még ott élő magyarokra. Az obi- ugorok, akiket odahagytak, akár élhettek az Uráltól nyugatra is. F. I.: - Bizonyos szempontból szinte mindegy, hol volt az őshaza. Amikor a magyarság a korai vaskor, késői rézkor idején kivált az uráli népalakulatból és átvette új környezetének nomád életformáját, önálló néppé lett. Ettől kezdve gazdasági és kulturális kapcsolatai a pusztai nomádokhoz fűzik.- Különválasztható-e a levé- diai és az etelközi szállásterület, vagy folyamatosan vándoroltak az ősmagyar törzsek? B. A.: - A szájhagyomány úgy tartja, hogy előbb Levédiá- ban, majd később Etelközben volt a szálláshelyük. F. I.: - Levédia külön szálláshely volt. A kazár-bolgár háborúkor, Kr. u. 850 táján költözhettek Etelközbe, amikor a három kabar törzs csatlakozott a magyarokhoz. Mivel közelebb kerültek a nyugati területekhez, gyakran vezettek hadjáratokat a Kárpát-medencébe.-Ki az első fejedelem: Levédi, Kurszán, Almos, Árpád? B. A.:- Az arab és perzsa kútfők kettős fejedelemségről beszélnek, de kazár módon, pajzsra először Árpádot emelték. F. I.: - A Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár udvarában készült feljegyzések szerint Levédi kazár helytartó volt a magyarok felett. Ä magyar állam nem a honfoglalás után, a Kárpát-medencében jött létre, hanem a kazár fennhatóság alatt alakult ki. A szakrális vezetőt, a kendét vagy kündüt először valószínűleg a kazárok nevezték ki, s a gyula volt a hadvezér. Nem tudni, hogy 894-ben Árpád vagy Kurszán volt-e a fejedelem, de tény, hogy az Árpádok szent madara, a turul a hit szerint isteni eredetre utal.- A besenyők elől menekülve jöttek át a magyar törzsek a Kárpátokon, vagy tudatos tett a honfoglalás? B. A.: - A besenyőkkel többször megmérkőztek, s rendre vereséget szenvedtek tőlük. Most is ez történt. Míg Árpád hadaival nem tartózkodott Etelközben, a besenyők Simeon bolgár cár biztatására rátörtek az otthon maradottakra. De a vereség nem volt átütő erejű. F. L: - A magyarok már jól ismerték a Kárpát-medencét, földrajzát, lakóit, erősségeit. Ha nem is „honfoglalásra” készültek, de a besenyők szomszédságától mindenképpen meg akartak szabadulni.- Mikorra tehető a honfoglalás: 895-re, 896-ra? B. A.: -Mai ismereteink szerint 893-896 közé tehető, legalább négy-öt évig tartott. F. I.: -Egykori források nem rögzítik. Az ezeréves évfordulóra készülve, a múlt században 895 őszét határozták meg. A legújabb kutatások a bevonulást tavaszra teszik, ami logikus is, mert a kb. húszezer lovast kitevő honfoglaló seregnek friss legelő kellett.-Igaz lehet-e a kettős honfoglalás? B. A.: - A tudomány nem bizonyítja. A honfoglalás előtti századokból való sírok leleteiről szinte lehetetlen megmondani, hogy az eltemetettek milyen etnikumhoz tartoztak. A magyar anyanyelvűnek vélt kései avarok és a honfoglaló magyarok megjelenése között mintegy kétszáz év telt el, nem valószínű, hogy megértették volna egymás szavát. F. L: - A feltevés arra irányult, hogy a magyarok Attila ősi jussát vették birtokukba, a magyar nemesség tudatában élt a hunoktól való származás. A kettős honfoglalás gondolatának felvetése az 1970-es években azért volt hasznos, mert ráirányította a figyelmet a Kárpát-medence korábbi lakóira.-Sértheti-e a szlovák nemzeti büszkeséget, hogy a magyarok döntötték meg a morva birodalmat? B. A.: - Ez az újabbkori sé- relmi politika visszaidézése a múltba. A honfoglaláskor a Kárpát-medence szinte minden részén laktak szlávok, de a szlovák nép még nem létezett, a morvák nem tekinthetők őseiknek. F. L: -Pribina Nyitra központú szláv fejedelemségét éppen a morvák döntötték meg, s kényszerítették rá, hogy a dunántúli Zalavárra tegye át székhelyét. A morva birodalom keleti határa a Garam folyó volt. A szlovákoknak a morvákhoz nincs közük, a szlovákság csak századok múlva alakult ki.-A magyar törzsek valóban le akartak telepedni a Kárpátmedencében? B. A.: -Bölcs Leó bizánci császár leírása szerint a magyaroknak fegyelmezett haderejük volt, a meghódítandó területeket felderítették, hadjárataikat előkészítették, a csatatereket előre kiválasztották, a hadmozdulatokat, akárcsak a bizánciak, vezényszóra hajtották végre. Tehát a tudatosság bizonyosra vehető. Továbbmenni nem volt hova, illetve csak a politikai és katonai önállóság feladása árán. A seregek zsold és zsákmány fejében a gyepükön kívül harcoltak, miközben az állattenyésztő, földet művelő nép birtokba vette az országot. F. L: - A Kárpát-medencétől nyugatra már nem található no- madizálásra alkalmas terület, az eurázsiai sztyeppék utolsó nyúlványa a Nagy- és a Kisalföld. Elődeink olyannyira nem akartak ismét vándorútra kelni, hogy amikor Bíborbanszületett Konstantin 923 táján visszahívta őket előző szálláshelyükre, az Al-Dunához, s szövetséget ajánlott föl nekik a besenyők ellen, nemet mondtak.- Tudhatunk-e meg valaha többet az őshazáról, a vándorlásról, a honfoglalásról? B. A.: - Feltételezhető, hogy rá lehetne találni eddig ismeretlen magyar vonatkozású adatokra például Afganisztánban, a medreszék (mohamedán főiskolák), Spanyolországban a cor- dobai arab kalifátus fennmaradt irataiban, vagy Izraelben, ahol a levéltárak sok feldolgozatlan anyagot rejtenek a kazár birodalom, az egykori közép-ázsiai népek zsidó kapcsolatairól. De ezek feltárásához anyagilag jól támogatott kutatómunkára lenne szükség. Pénz pedig nincs. A millecentenárium tragédiája, hogy elmaradt a tudományos előkészítése, egyetlen új alapvető mű sem tudott megjelenni erre az alkalomra. F. L: - Minden bizonnyal új eredményeket hoz, hogy a természettudományok fejlődésével ma már egy csontvázból nemcsak az embertani típus, hanem a vércsoport, a genetikai tulajdonságok is megállapíthatók, és a leletek egyre pontosabban keltezhetők. Nagyon fontos lenne, hogy ne szakadjanak meg kapcsolataink Kelettel, az orosz, az ukrán, a tatár tudományossággal. Itthon remény fűzhető az autópálya-építésekhez, mivel ezeket régészeti feltárás előzi meg.-A honfoglaló magyarság finnugor nyelven beszélő türk eredetű nép volt? B. A.: - Azt már sehol a világon senki sem vitatja, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű. De a nép nem türk származású, még akkor sem, ha különösen a földművelés és az ipar köréből több száz ősi bolgár-török szót őriz mind a mai napig. A pusztai vándorlás során állandóan új népelemekkel gazdagodott, törzsek szakadtak le rőla, s törzsek csatlakoztak hozzá. F. L: - A magyarság nem a honfoglaláskor alakult ki. Kr. e. 1000-500 között még a nyugatszibériai ligetes tájon, az Isim, Tóból, Irtis folyók vidékén uráli népalakulatban élt, de amikor elhagyta az ugor családból származó vogul és osztják testvéreit, már magy er-nek, beszélő embernek nevezte magát. Ez a korai népi tudat jele. A magyar sztyeppi népként indult és érkezett a Kárpát-medencébe. Fehér Kálmán Ezerszáz éves múltat idéző sámánszertartás 1996 júniusában, egy életmódtáborban.
